Kiriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnök a párizsi találkozó után kijelentette, hogy Görögország nem áll készen részt venni azon országok koalíciójában, amelyek csapatokat küldenek Ukrajnába – számolt be a Jevropejszka Pravda az Ekathimerinire hivatkozva.
„Görögország nem tartozik azon országok közé, amelyek készek katonákat küldeni Ukrajnába az „elszántak koalíciója” keretein belül”, mondta Mitsotakisz, hozzátéve, hogy ez a megbeszélés „némileg megosztó lehet”, mert elvonja a figyelmet a háború mielőbbi befejezéséről egy kezdeti tűzszünet révén.
Mitsotakisz hangsúlyozta, hogy minden résztvevő ország egyetértett abban, hogy sürgősen tűzszünetre van szükség.
„Ukrajna elvileg elfogadta a 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, amelyet sajnos Oroszország még nem fogadott el”, mondta.
„Ezért most nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy megakadályozzuk a további katonai támadásokat Ukrajna ellen, különösen a kritikus infrastruktúra ellen, és hogy elérjük a tűzszünetet”, tette hozzá.
A biztonsági garanciákkal kapcsolatban Mitsotakisz kijelentette, hogy a legerősebb garancia az ukrán fegyveres erők megerősítése.
Mivel a turizmus erősen nyomást gyakorol a görögországi édesvízkészletekre, amelyek fogyatkozóban vannak, ezért probléma merült fel a szállodák medencéivel kapcsolatban is. Az aszály miatt így az édesvíz helyett tengervízzel töltenék meg a medencéket.
Görögországban a szállodák medencéit tengervízzel tölthetik fel, a görög parlament ugyanis hamarosan megszavazhatja az aszály elleni küzdelmet célzó új jogszabályt. A szállodák úszómedencéibe töltenék a kiszivattyúzott tengervizet egy erre szolgáló csővezetéken keresztül.
A cél az, hogy a vízhiánnyal küzdő területeken más városi célokra is felhasználható vízmegtakarítási lehetőséget biztosítsanak – számolt be az Euronews.
A hangsúly azonban a vízkészletek megőrzésén van.
Az elmúlt két évben Görögországot ugyanis óriási aszály sújtotta. Az ország éves csapadékmennyisége 1971 és 2020 között körülbelül 12 százalékkal csökkent az 1901 és 1970 között időszakoshoz képest – derült ki az Athéni Nemzeti Obszervatórium legújabb tanulmányából.
Úgy tűnik azonban a szárazság egyelőre marad, a közelgő turisztikai szezon pedig tovább terheli az erőforrásokat – különösen a népszerű nyaralóhelynek számító szigeteken.
Az égei-tengeri szigetek és Kréta a leginkább érintettek, mivel az évi csapadékmennyiség itt jelentősen visszaesett.
Görögország tavaly csaknem 33 millió látogatót vonzott, ami 28,5 milliárd eurós bevételt generált.
November 23-án Görögországban a helyi kommunisták megzavarták a holodomor áldozatai emlékére tartott rendezvényt – számolt be Ihor Poszolenik, az ukrán görögkatolikus egyház helyi papja, írta az LB.ua.
Elmondása szerint szombaton a holodomor ukrajnai áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett békés rendezvényen agresszív egyének csoportja kommunista zászlókkal és jelszavakkal támadt az ukránokra, akik között nagy számban voltak ukrán iskolák tanulói, különböző egyesületek női tagjai (Madras, Görögország).
Az incidens Tarasz Sevcsenko emlékművénél történt, ahol összegyűltek az ukránok, hogy megtartsák a bejelentett eseményt, és imádkozzanak a holodomor áldozataiért.
Ukrán egyházi, oktatási és kulturális szervezetek tagjai, gyerekek és felnőttek érkeztek az emlékműhöz, hogy méltassák a 20. század egyik legnagyobb emberiesség elleni bűne, a holodomor idején elhunyt emberek milliói emlékét. Rendezvényüket azonban ismeretlenek egy csoportja megszakította.
A résztvevők vallomásai szerint a kommunista jelképekkel felvértezett támadók lezárták az emlékműhöz vezető utat, és agresszív tettekhez is folyamodtak. Sértések és fenyegetések következtek.
Az nagykövetség egyik diplomatája is van a sérültek között. (Az ukrán nagykövetség az erre vonatkozó közlemény kiadására készül).
A helyi ukrán közösség felszólítja a görög hatóságokat, hogy vizsgálják ki az esetet, azonosítsák a tetteseket, és garantálják az ilyen események biztonságát a jövőben.
Emellett felvetődik a kérdés, hogy az európai oroszbarát propaganda egyes csoportjainak támogatása valódi veszélyt jelenthet-e a polgári békére.
A görög kormány egy intézkedéscsomagot mutatott be, amely reményei szerint a családokat gyermekvállalásra ösztönzi, és megfordítja a jelenlegi demográfiai tendenciát. A hírt a Reuters közölte.
Szeptember 12-én a családügyi, egészségügyi, pénzügy- és belügyminiszter olyan intézkedéseket vázolt fel, amelyek a kormány reményei szerint több gyermek vállalására ösztönzik a családokat.
Görögországban – sok európai országhoz hasonlóan – a születési ráta csökkenésének és a népesség elöregedésének tendenciája figyelhető meg, ami hosszú távon jelentős nyugdíjalap-feltöltési problémákkal fenyeget. 2022-ben rekordalacsony születési arányt regisztráltak az országban.
A javasolt intézkedések között szerepel a szülők adókedvezménye, a gyermekgondozási szolgáltatások kedvezménye, valamint a béremelés 2025-től.
Thanos Petralias pénzügyminiszter-helyettes elismerte, hogy a pusztán pénzügyi ösztönzők nem elegendőek a tendenciák megváltoztatásához – jobb minőségű oktatásra és egészségügyi rendszerre, magasabb jövedelmekre, valamint a munka és a családi ügyek rugalmasabb összeegyeztetésének lehetőségére van szükség.
Görögországban betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban szeptembertől.
Az intézkedés mottója: „a mobil maradjon az iskolatáskában” – mondta el Kiriákosz Pierakákisz oktatási miniszter pénteken a Szkai hírtelevíziónak. Aki nem tartja be a szabályt, egy napra kitiltják az iskolából, többszöri kihágás esetén pedig több napra is kizárhatják az érintett gyereket az oktatásból.
Abban az esetben pedig ha egy tanuló engedély nélkül videofelvételt készít társairól vagy a tanáráról, még szigorúbb büntetésre számíthat, végső esetben ki is rúghatják, és másik iskolát kell keresnie – mondta el a tárcavezető. Kiriákosz Micotákisz kormányfő is kitért a kérdésre a hét közepén tartott kormányülésen, amelyet a görög rádió közvetített.
„Nem feltétlenül várjuk el, hogy az első naptól fogva száz százalékban betartsák az új szabályt, de szeretnénk a gyerekek, a szülők és a pedagógusok számára világossá tenni: nagyon fontos azt biztosítani, hogy az iskolákban teljes mértékben a tanulásra koncentráljanak” – mondta a görög miniszterelnök.
A gimnáziumi tanárok szakszervezetének szóvivője a rádióban azt mondta, fontos, hogy ne büntetéssel fenyegessék a diákokat, hanem igazán győzzék meg őket arról, hogy iskolaidőben ki kell kapcsolni a telefonokat.
Görögország az Európai Unióhoz fordult segítségért az erdőtüzek elleni küzdelemben, különösen az Athén külvárosait elborító tűz megfékezése érdekében. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
A görög hatóságok kérésére bevonták az EU polgári védelmi mechanizmusát. Határán belül Olaszország, Románia, Franciaország és Csehország vállalta a segélyek küldését.
Gérald Darmanin, a francia belügyminisztérium vezetője egyebek mellett elmondta, hogy Párizs 180 tűzoltót, 55 teherautót és egy helikoptert küld Görögországba.
A tűz miatt számos falu, egy katonai kórház, egy gyermekkórház és kolostor lakóit evakuálták. A szélsőséges időjárási viszonyok Görögországban várhatóan továbbra is kihívást jelentenek a héten.
Santorini, a festői görög sziget, amely fehér házairól és kék kupolás templomairól híres, évente több mint 3 millió turistát vonz. Ez a szám jelentősen meghaladja a sziget állandó lakosságát, amely mindössze 20 000 fő körül mozog, így nem meglepő, hogy a megnövekedett idegenforgalom egyre nagyobb kihívást jelent a helyi közösség számára.
A helyzet kezelésére Nikos Zorzos, Santorini polgármestere javaslatot tett a sétahajókkal érkező látogatók számának napi 8000 főben történő maximalizálására. Az intézkedést Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök is támogatja, aki a Bloomberg értesülései szerint jövőre kívánja bevezetni a korlátozást.
A Cruise Lines International Association (CLIA) regionális igazgatója megerősítette, hogy a hajózási társaságok készek együttműködni a tervezett korlátozás betartásában, emellett hangsúlyozta, hogy az iparág törekszik a görög útvonalak diverzifikálására, hogy csökkentse a legnépszerűbb desztinációkra nehezedő nyomást.
A túlzott turizmus jelensége számos népszerű úti célt érint világszerte, ahol a helyi hatóságok igyekeznek egyensúlyt teremteni a turisztikai bevételek és a lakosok életminősége között. Santorini esetében azonban a helyzet összetettebb, mint elsőre tűnhet.
Gianluca Chimenti helyi utazásszervező rámutatott, hogy bár a főszezonban valóban jelentős a zsúfoltság, más időszakokban a sziget turisztikai infrastruktúrája kihasználatlan marad, ugyanis július és augusztus kivételével a szállodák és az éttermek is jóval a teljes kapacitásuk alatt üzemelnek.
A szakértő szerint mind a rövidebb, mind a hosszabb távú látogatók fontosak Santorini gazdasága számára, így a kihívás abban rejlik, hogy megtalálják az egyensúlyt a turistaforgalom és a helyi közösség igényei között, miközben megőrzik a sziget egyedülálló vonzerejét.
Görögországban az összes régészeti látnivalóra kiterjesztik a zárva tartást a legmelegebb napszakban – jelentette be csütörtökön a kulturális minisztérium.
Helyi idő szerint déltől 17 óráig az összes régészeti helyszín zárva tart – közölte a tárca. Az Akropolisz mellett az ókori olimpiai játékok helyszínét, Olümpiát is lezárják az előre jelzett magas, helyenként 43 Celsius-fokot is meghaladó hőség miatt.
A meteorológiai hivatal szakértői arra figyelmeztettek, hogy a hőmérséklet a napon az életveszélyes 60 Celsius-fok fölé is emelkedhet. Hozzátették, hogy enyhülés csak a jövő hét végén várható. Krétán és az Égei-tenger szigetein kedvezőbb a helyzet, mint a szárazföldön, a szél hűsítő hatására a hőmérséklet 35 Celsius fokra mérséklődött − jelentette a hivatal.
A polgári védelmi minisztérium tűzveszélyre figyelmeztetett az ország középső és déli területein. A tűzoltóság szóvivője kiemelte: egy kisebb tűzből is óriási tűzvész keletkezhet a szárazság és az Égei-tenger irányából fújó erős szelek miatt.
A munkaügyi minisztérium elrendelte a délutáni órákban a házhozszállítások szüneteltetését, az építőiparban szintén leállt a munka a nap legmelegebb időszakában. A minisztérium kiemelte: aki megteheti, annak engedélyezni kell az otthoni munkavégzést. Hetek óta áramlik a forró levegő Észak-Afrika felől Európa déli területeire, ahol a hőmérséklet gyakran még az éjszakai órákban sem csökken 30 Celsius-fok alá.
A Görögországban tapasztalható hőség és aszály súlyosan érinti a nyári turistaparadicsomként ismert görög szigeteket, ahol több helyen vízhiány fenyeget – közölték a görög hatóságok.
Görögország nagy részén hónapok óta alig volt csapadék. A vízkészletek idén a várható jelentős turizmus miatt is nagy terhelésnek vannak kitéve a szakértők szerint.
A rendkívüli meleg miatt júniusban Görögországban legkevesebb hat turista lelte halálát, köztük az ismert brit televíziós műsorvezető, Michael Mosley.
Az országban már júniusban „több mint kétszer annyi” erdőtűz pusztított, mint 2023 utolsó hónapjában, a különösen magas hőmérséklet miatt – közölte hétfőn Pavlosz Marinakisz kormányszóvivő.
1960 óta az idei június volt a legmelegebb hónap Görögországban. Az átlaghőmérséklet 1960 és 2024 között 2,5 Celsius-fokkal nőtt – nyilatkozott az AFP francia hírügynökségnek Kosztasz Laguvardosz, az athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatója.
Kosztasz Szinolakisz, a klímaváltozási bizottság elnöke az ERT közszolgálati televízióban elmondta, hogy az átlagos hőmérsékletnél júniusban 3,8 Celsius-fokkal többet mértek.
A hőség és a száraz időjárás miatt az Égei-tengeren, Athéntól délkeletre fekvő Náxosz felszíni víztározói szinte teljesen kiszáradtak. A kiapadt kutakba pedig benyomult a tengervíz.
A szigeten több hordozható sótalanító berendezést szereztek be, hogy a tengervíz ihatóvá tételével kezelni tudják a vízhiányt – számolt be róla Náxosz polgármestere.
Ez a megoldás azonban nem oldja meg a gazdák gondját, ugyanis a sótalanított vizet nem használhatják öntözésre, a kutakba szivárgott sós tengervíz pedig nem alkalmas rá.
Délebbre, Kárpathosz szigetén a hatóságok korlátozták az úszómedencék feltöltését, míg az északra fekvő Tászoszon szintén a tengervizet próbálják ihatóvá tenni sótalanító berendezések beszerzésével.
Andrea Toreti, az Európai Unió Copernicus éghajlatmegfigyelő szolgálatának tudósa arra hívta fel a figyelmet, hogy ahelyett, hogy „vészhelyzeti üzemmódban” működnénk, a felkészülésre és a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Míg a fél világ a négynapos munkahétről beszél, sőt több helyen – köztük Magyarországon – már tesztelik is, addig a görög kormány 6 napig dolgoztatná az embereket.
Júliustól engedélyezték az éjjel-nappaliknak, és a túlterheltnek ítélt vállalkozásoknak, hogy 48 órás munkahetet vezessenek be.
,,Évtizedeket ugrottunk vissza. Ez a döntés nem fogja megoldani a munkaerőhiánnyal küszködő cégek problémáit” – vélekedett egy járókelő a fővárosban.
A görög szakszervezeteket szerint a munkavállalói jogok jelentősen csorbultak, miközben más országok jobban odafigyelnek a mentálhigiéniára, és éppen arra törekszenek, hogy családbarát körülményeket teremtsenek.
A plusz egy nap természetesen plusz pénzzel is jár. Az új szabály értelmében szombaton 40 százalékos, míg vasárnap 115 százalékos bónuszt kell adni az alkalmazottaknak.
,,Az Egészségügyi Világszervezet szerint már a heti 40 óra is túl sok. Számomra a 6 napos munkahét elfogadhatatlan. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a jogszabály ne lépjen életbe” – mondta egy fiatal, akivel barátja is egyet értett. Szerinte a pénznél sokkal fontosabb az egészség és a tartalmas szabadidő.
A legtöbb közgazdász már rámutatott: a görög gazdasággal a legnagyobb gond a munka közbeni alacsony produktivitás. Az Európai Bizottság felmérése szerint a görögök egy óra alatt 40 százalékkal kevesebb munkát végeznek el, mint az európai átlag. Ennek legfőbb okai, hogy a cégek keveset költenek fejlesztésekre és az alkalmazottak továbbképzésére. Végezetül pedig a vállalkozók elvesznek a görög bürokráciában.
Az Eurostat adatai szerint már tavaly is a görögök dolgoztak átlagosan a legtöbb ideig, 39,8 órán át. Az uniós átlag alig több mint 36 óra, míg a legtöbb szabad idejük a hollandoknak van, akik csak 32 órát töltenek a munkahelyükön.
