Pepper, a házimacska, egy elpusztult egeret „ajándékozott” gazdájának, a floridai Gainesville-ben élő dr. John Lednickynek, aki történetesen virológusként dolgozik, és a vírusok fajok közötti terjedésének egyik szakértője. Az egér hamar gyanússá vált a kutatónak, így laboratóriumba vitte, és megvizsgálta a tetemet.
Lednicky eredetileg arra gyanakodott, hogy a rágcsálóval a szarvashimlő kórokozója végzett. Ez egy olyan vírusos megbetegedés, amely a vadon élő szarvasokat fertőzi; tünetei közé tartozhatnak a bőrelváltozások, fekélyek, és esetenként szisztémás megbetegedéshez is vezethet, amely gyengíti az állatok immunrendszerét. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy az állat haláláért felelős kórokozó egy egészen másfajta vírus; olyan, amilyet eddig nem láttak még a szakemberek. Bár sok mindent nem tudni még róla, annyi biztos, hogy az ún. jeilongvírusok közé tartozik. Ez a csoport elsősorban Afrikában, Ázsiában, Európában és Dél-Amerikában fordul elő, és képes emlősöket, madarakat, halakat és hüllőket is megfertőzni, sőt időnként komoly betegséget okozhat emberekben is.
Mitől különleges a most felfedezett vírus?
Az újonnan talált kórokozó a GRJV1 (angolul Gainesville rodent jeilong virus 1) nevet kapta, és genetikailag eltér rokonaitól, a többi jeilongvírustól – olvasható a kiadott közleményben. Lednicky szerint a vírus egyaránt képes szaporodni a rágcsálók, az emberek és a főemlősök sejtjeiben, ami arra utal, hogy potenciálisan egyik fajról a másikra terjedhet.
Az ilyen „fajugrásnak” hívott események során egy vírus képes átlépni a fajok közötti határokat, ami új járványok megjelenéséhez vezethet.
Egyelőre nem érdemes pánikba esni
Emily DeRuyter, a kutatás vezető szerzője és doktorandusz hallgató kiemelte, hogy bár a vírus több különböző fajt is képes megfertőzni, egyelőre nem érdemes pánikba esni miatta. Az emberek ritkán kerülnek közvetlen kapcsolatba vadon élő rágcsálókkal, amelyek a vírus elsődleges gazdaszervezetei. Példaként említette a hantavírust, amely szintén rágcsálók által terjed, de ritkán fertőzi meg az embereket. Hantavírus-fertőzések többnyire akkor fordulnak elő, ha valaki rágcsálók ürülékével vagy vizeletével kerül kapcsolatba, például belélegzi annak szennyezett részecskéit.
Jelenleg is elemzik a vírus viselkedését
A kutatók jelenleg is elemzik a GRJV1 hatásait az állatkísérletekben; elsősorban arra kíváncsiak, hogy a vírus okoz-e betegséget a rágcsálókban vagy más kisállatokban. Lednicky professzor szerint később azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az embereket mennyire veszélyezteti az újonnan talált kórokozó.
A környezetünkben és az állatvilágban jelenlévő vírusok folyamatos monitorozása létfontosságú.
Mi a helyzet a felfedezést lehetővé tévő macskával?
Bár Pepper érintkezett a vírust hordozó egérrel, egyelőre nincs jele annak, hogy megfertőződött volna. Lednicky szerint a macskák evolúciósan alkalmazkodtak a rágcsálók fogyasztásához, így valószínűleg kevésbé fogékonyak az általuk hordozott kórokozókra.
