Grönland gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Nature Climate Change című folyóiratban jelent meg pénteken.
A kutatás szerint az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása.
A 2000-es évek előtt a Grönland délnyugati részén található gleccserek jege évente mintegy öt métert apadt, jelenleg ez az érték 25 méter. A Grönland szélein és a jégsapkákon lévő gleccserek visszahúzódása különösen súlyos.
Grönland mintegy 22 ezer gleccseréből több mint ezret vizsgáltak meg a kutatók. Az elemzéshez a műholdfelvételeken kívül 200 ezer fotót és légifelvételt is kiértékeltek, amelyek az elmúlt 130 évben készültek.
Anders Björk, a tanulmány elkészítésén dolgozó geotudós elmondta, korábbi kutatásokból már kiderült, hogy Grönland legnagyobb gleccserei veszélyben vannak a globális éghajlatváltozás és a hőmérséklet növekedése miatt. A gleccserek olvadásának mértékével kapcsolatban azonban az elégtelen mérések miatt kételyek merültek fel. A csütörtökön megjelent új tanulmány azonban szerinte „az utolsó kétségeket is eloszlatja”.
A grönlandi és antarktiszi jégtakarók háromszor annyi jeget veszítenek el évente az olvadás miatt, mint harminc évvel ezelőtt – figyelmeztetett rá egy új, átfogó nemzetközi tanulmány.
A kutatók 50 különböző műholdas becslésre támaszkodva megállapították, hogy a grönlandi jég olvadása az elmúlt néhány évben rendkívüli mértékben felgyorsult. 2017 és 2020 között az átlagos grönlandi olvadás évente 20 százalékkal nagyobb mértékű volt, mint az évtized elején, és több mint hétszer nagyobb, mint amit az 1990-es évek elején mértek éves szinten.
Ruth Mottram, a Dán Meteorológiai Intézet klímatudósa, a tanulmány társszerzője szerint ezek az új adatok „tényleg elég katasztrofálisak”. „Grönlandon egyre több jeget veszítünk” – tette hozzá.
Ines Otosaka, a brit Leedsi Egyetem glaciológusa, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy a felgyorsult jégolvadást egyértelműen a klímaváltozás okozza.
1992 és 1996 között a világ édesvízkészletének 99 százalékát tartalmazó két jégtakaró az olvadás miatt évente 116 milliárd tonnával csökkent. Ennek az olvadásnak a kétharmada az antarktiszi jeget érintette.
Ugyanakkor 2017 és 2020 között – ezek a rendelkezésre álló legfrissebb adatok – a két jégpáncél együttes olvadása elérte az évi 410 milliárd tonnát, aminek kétharmada Grönlandról származott – állapította meg az Earth System Science Data folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány.
A jég olvadásának felgyorsulása „pusztító folyamat” – mondta el Twila Moon, az amerikai Országos Hó- és Jégközpont helyettes vezető tudósa, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Mint fogalmazott: az ilyen arányú jégolvadás példátlan a modern civilizáció történetében.
A tanulmány szerint 1992 óta a Föld 8,3 billió tonna jeget veszített Grönlandon és az Antarktiszon. Ez a vízmennyiség csaknem 90 centiméteres vízoszloppal tudná beborítani az egész Egyesült Államokat, vagy csaknem 15 méter magas vízoszloppal Franciaországot – érzékeltették a szerzők.
Viszont mivel a Föld óceánjai hatalmasak, a felolvadt jég 1992 óta csupán alig 21 milliméterrel emelte meg átlagosan a tengerek vízszintjét. A tanulmány azonban aláhúzta, hogy globálisan a tengerszint emelkedése felgyorsult, és a jégtakarók olvadása a tengerszint-emelkedés korábbi 5 százaléka helyett ma már több mint negyedét teszi ki. A tengerszint emelkedésének maradék része a melegebb víz tágulásából és a gleccserek olvadásából ered.
A jégtakaró csökkenését rendszeresen nyomon követi az a több mint 65 tudósból álló kutatócsoport, amelynek kutatásait a NASA és az Európai Űrhivatal támogatja. Új tanulmányukban három év adatait dolgozták fel.
Grönlandon 2017 és 2020 között átlagosan évente mintegy 283 milliárd tonna jég olvadt el, míg 2012 és 2016 között még évente csak 235 milliárd tonna olvadást észleltek.
A legfrissebb adatok alapján az Antarktisz egyes részein, ahol sokkal több jég található, mint Grönlandon, lassul a jégolvadás. Mottram szerint azonban ez főként a rövid távú időjárási viszonyoknak tulajdonítható, és hosszabb távon az Antarktiszon is az olvadás felgyorsulásának tendenciája mutatkozik.
Az Antarktisz 2017 és 2020 között évente mintegy 127 milliárd tonna jeget veszített, ami 23 százalékkal kevesebb, mint az évtized elején, de 64 százalékkal több mint az 1990-es évek elején.
Waleed Abdalati, a Coloradói Egyetem glaciológusa, a NASA korábbi vezető tudósa, aki nem vett részt a tanulmányban arra hívta fel a figyelmet, hogy az olvadás miatti tengerszintemelkedés emberek százmillióit, vagy akár milliárdjait kényszerítheti lakóhelye elhagyására.
Grönland északnyugati partjainál a víz még szilárd jégként terül el, viszont a régió jéghegyein tócsák jelzik a jégtakaró magasabb pontjain zajló átalakulást.
A több napig tartó szokatlanul meleg időjárás Észak-Grönlandon gyors olvadást idézett elő, amelyet az óceánba ömlő olvadt vízfolyamok tesznek láthatóvá.
A hőmérséklet 15,5 fok körül alakult, ami 10 fokkal melegebb a megszokottnál. Az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont adatai szerint csak a július 15. és 17. között Grönlandon elolvadt jég mennyisége – napi 6 milliárd tonna víz – 7,2 millió olimpiai méretű úszómedencét tudna megtölteni.
Riasztó következményekről számolnak be
A jégtakaró tudósai számára a felmelegedés riasztó volt. „A múlt heti északi olvadás nem normális, ha a 30-40 éves éghajlati átlagokat nézzük” – mondta Ted Scambos, a Coloradói Egyetem Nemzeti Hó- és Jégadatközpontjának vezető kutatója.
De az olvadás egyre fokozódik, és ez az esemény az olvadás csúcspontja volt. Ez határozottan aggaszt. Tegnap még pólóban bolyonghattunk, amire nem igazán számítottunk – mondta Kutalmis Saylam, a Texasi Egyetem kutatója, aki a CNN szerint jelenleg Grönlandon állomásozik.
Jelentősen emelkedhet a tengerszint
A tudósok minden nyáron aggódnak, hogy megismétlődik a 2019-ben bekövetkezett rekordolvadás, amikor 532 milliárd tonna jég ömlött a tengerbe. Abban az évben egy váratlanul forró tavasz és egy júliusi hőhullám miatt szinte a teljes jégtakaró felszíne elolvadt. Ennek következtében a globális tengerszint tartósan 1,5 milliméterrel emelkedett.
Grönlandon annyi jég található – ha az egész elolvadna –, hogy a tengerszint világszerte 7,5 méterrel emelkedne. A legújabb kutatások szerint egyre bizonytalanabb a helyzet az északi félteke legjegesebb szigetén. Egy februárban közzétett tanulmány szerint a grönlandi jégtakaró alján soha nem látott mértékű olvadást figyeltek meg, amelyet a felszínről lecsorgó hatalmas mennyiségű olvadékvíz okoz.
A tudósok pedig 2020-ban megállapították, hogy a grönlandi jégtakaró már túlolvadt azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút. A globális felmelegedés megakadályozására tett erőfeszítések sem tudják megakadályozni, hogy végül felbomoljon – mondták az Ohiói Állami Egyetem kutatói.
Egy másik tanulmány szerint az utóbbi évek olvadási üteme meghaladja mindazt, amit Grönland az elmúlt 12 000 évben tapasztalt.
Ha esetleg arra panaszkodunk, hogy karácsonykor már megint nincs hó és igazi téli idő vidékünkön, akkor gondoljunk arra, hogy Grönlandon most plusz 13 fokot mutat a hőmérő.
A dán meteorológiai intézet közlése szerint a hét első felében a jégbe fagyott óriási sziget fővárosában, Nuukban 13 fokot mértek. Egybevetésül: normális körülmények között a sarkkörön túli gigászi szigeten ilyenkor mínusz 5,3 fok az átlaghőmérséklet. Még a Grönland északi részén, a 77 szélességi fokon fekvő Thule városkában is 8,3 fok volt, miközben ott ilyenkor mínusz 20 fok a normális. A rendkívül meleg időt a főn nevű, száraz és meleg bukószél okozza.
Az idei nyár is meleg volt Grönlandon, egyes napokon akár 8 milliárd tonna jég is megolvadt, ami a szokásos több mint kétszerese.
Az idén mért eddigi legsúlyosabb jégolvadás zajlik Grönlandon az északi-sarkvidéki hőmérséklet emelkedése miatt: mindössze egyetlen nap alatt annyi jég olvadt el a szigeten, amennyi öt centiméter vízzel borítaná be egész Florida államot.
A Dán Meteorológiai Intézet közlése szerint Grönland kedden több mint 8,5 milliárd tonnát és vasárnap óta összesen 18,4 milliárd tonnát veszített felszíni tömegéből.
Noha a héten mért jégveszteség nem olyan szélsőséges, mint a jégolvadás szempontjából rekordévnek számító 2019 egy hasonló eseménye, az olvadásban most érintett jégtakaró kiterjedése nagyobb – olvasható a CNN portálján.
Július 27-én Grönland keleti felének döntő része az északi csücsöktől egészen a déliig zömében olvadt, ami szokatlan – mondta Ted Scambos, a Coloradói Egyetem országos hó- és jégadatközpontjának kutatója.
Ahogy az ember okozta éghajlatváltozás hatására a bolygó egyre melegszik, a jégveszteség is felgyorsult. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint az 1990-es évek közepe óta a Föld 28 ezer milliárd tonna jeget veszített, ennek jelentős hányadát az északi-sarkvidék, beleértve Grönland területéről.
A szakemberek szerint a Grönland feletti légkör melegedésével a keddihez hasonló szélsőséges olvadások egyre rendszeresebbé fognak válni 2019-ben nagyjából 532 milliárd tonna grönlandi jég olvadt bele a tengerbe.
Abban az évben a forró tavasz és egy júliusi hőhullám nyomán csaknem az egész grönlandi jégtakaró olvadni kezdett, 1,5 milliméterrel növelve a globális tengerszintet
A kutatók szerint a grönlandi jég olvadása várhatóan 2-10 centiméterrel fogja növelni a globális tengervízszintet a század végére.
Óriási, ősi tó maradványait fedezték fel Grönland alatt, az ország északnyugati részén, a jégtakaró mélyén. Egy most publikált tanulmány szerint több százezer, ha nem több millió évesek. A hatalmas, „fosszilis tómeder” olyan jelenség, amilyent a tudósok még nem láttak a világ ezen részén annak ellenére, hogy a jégtakaró riasztó mértékben olvad.
Többezer négyzetkilométer területre terjedt ki
A kutatók tavaly több mint ötven, szubglaciális tó felfedezéséről számoltak be a grönlandi jégtakaró alatt. A felolvadt, folyékony víztestek csapdába estek az alapkőzet és a jégtakaró felett. Az új lelet azonban más jellegű: egy ősi, hosszú tómedence, ami már kiszáradt, és immár tele van üledékkel. A vastagsága legfeljebb 1,2 kilométer és amelyet 1,8 kilométer jég borít.
Amikor a tó kialakult, a terület talán még jégmentes lehetett – mondta Guy Paxman, a Columbia Egyetem geofizikusa, a tanulmány vezető szerzője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az egykori monumentális tó területe mintegy 7100 négyzetkilométer volt, körülbelül akkora, mint az amerikai Delaware és Rhode Island államok együttes területe.
Hozzátette: a tóban közel 580 köbkilométer víz gyűlt össze, amelyet legalább tizennyolc, ősi patakból álló hálózat táplált.
A tudósok szerint a medencében lévő, laza kőzetanyag „egy óriási időkapszula”, amely rögzítette a nyomokat Grönland környezetéről.
Ez fontos információtár lehet egy olyan tájról, amely jelenleg teljesen rejtett és megközelíthetetlen – magyarázta a szakember. – Az óriási tómedret a közeli, történelmi katonai kutatóbázisra hivatkozva „Camp Century Basin” néven emlegetik.
Fontos információkat árulhat el a grönlandi jégtakaró kiterjedéséről
A kutatók a grönlandi jégtábla fölötti repülve különböző, a mágneses adatokat mérő eszközök segítségével térképezte fel a jég alatti szubglaciális geomorfológiát. Az adatok megmutatták az üledéktöltet óriási laza tömegének körvonalát, amely kevésbé sűrű anyagból állt, mint a tömeget körülvevő keményebb kőzet.
Lehetséges, hogy a tó melegebb időkben alakult ki az alapkőzet elmozdulásának eredményeként az alatta lévő törésvonal miatt – mutatott rá Guy Paxman. – A medence alakját a glaciális eróziók faraghatták az évezredek vagy évmilliók során.
Paxman és csapata úgy véli, hogy az egykori tómedence fontos üledékadatokat tartalmazhat. Ha elég mélyre tudnak fúrni ahhoz, hogy ki tudják elemezni, akkor azok elárulhatják, hogy a régió egykor jégmentes vagy jéggel borított volt, deinformációkat árulhatnak el a grönlandi jégtakaró kiterjedéséről, valamint a régió korábbi éghajlati és környezeti viszonyairól. A tudósok szerint ha megértjük a múltbéli sarki éghajlati változásokat, akkor az létfontosságú információkat szolgáltathat a világon jelenleg zajló klímaváltozási események értelmezéséhez.
A kutatók eredményeiket az Earth and Planetary Science Letters tudományos szaklapban publikálták.
[type] => post [excerpt] => Óriási, ősi tó maradványait fedezték fel Grönland alatt, az ország északnyugati részén, a jégtakaró mélyén. Egy most publikált tanulmány szerint több százezer, ha nem több millió évesek. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1605202290 [modified] => 1605141328 ) [title] => Millió éves ősi tó rejtőzik a grönlandi jégtakaró alatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=35717&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 35717 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 35718 [image] => Array ( [id] => 35718 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg [original_lng] => 184641 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/sarkvidek3-1.jpg [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1605134128:12 [_thumbnail_id] => 35718 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3262 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 11 [3] => 592 [4] => 598 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Kiemelt téma [3] => Társadalom [4] => Tudomány [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4905 [1] => 26234 [2] => 26235 ) [tags_name] => Array ( [0] => Grönland [1] => jégtakaró [2] => ősi tó ) ) [6] => Array ( [id] => 26172 [content] =>
Olyan gyors tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát – ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
„Ha a globális felmelegedés úgy folytatódik, mint eddig, vagyis a nagy károsanyag-kibocsátási forgatókönyv valósul meg, a hőmérséklet 2100-ra 4-6,6 Celsius fokkal emelkedik Grönland térségében. Ez lényegesen nagyobb, mint amire globálisan számíthatunk ugyanebben az időszakban, ami azt jelzi, hogy a sarki régiók nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásra” – mutatott rá Ruth Mottram klímakutató a nemzetközi kutatásban részt vevő Dán Meteorológiai Intézet (DMI) keddi közleményében.
A kutatók a legfrissebb globális és regionális klímamodellezési eszközök segítségével számolták ki a grönlandi jégtakaró olvadásának következményeit.
„A kutatásunk azt mutatja, hogy 10-12,5 centiméteres globális tengerszintemelkedéssel kell számolni 2100-ra a grönlandi jégolvadás közvetlen eredményeként” – mondta Mottram.
John Cappelen, a DMI vezető klimatológusa, a kutatócsoport tagja hangsúlyozta a csoport megállapításainak súlyosságát, és a grönlandi olvadás mérséklésére a párizsi klímaegyezmény betartása mellett tört lándzsát.
„Változtatnunk kell a hozzáállásunkon, ha korlátozni akarjuk a felmelegedést” – fűzte hozzá.
Egy új amerikai kutatás szerint a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna, ha a felmelegedés megállna.
A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült tanulmány a Nature Communications Earth and Environment című szaklap friss számában jelent meg.
A tudósok azt állapították meg, hogy a gleccserek változása elérte a azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével.
„A távérzékelési adatok alapján azt tanulmányoztuk, hogyan változik a jégolvadás és -növekedés. Azt találtuk, hogy az óceánba olvadó és a gleccserekről letörő jég messze meghaladja a jégfelületen felhalmozódó hó tömegét” – mondta el a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálnak Michalea King, a kutatás vezetője, az Ohiói Egyetem Byrd Sarkvidék- és Klímakutató Központja munkatársa.
Az óceánba torkolló gleccserek változásain kívül a havi műholdadatok azt is megmutatták, hogyan hizlalja a jeget évről évre a hóesés. King és kutatócsoportja megállapította, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években a jégolvadás és a hó nagyrészt egyensúlyban volt: a gleccserek általában mintegy 450 gigatonna jeget veszítettek, amit a hó pótolt is.
„A jégmező pulzusa, vagyis a jégolvadás-hóesés aránya viszonylag álladó volt egészen addig, amíg az óceánba csúszó jég mennyisége egy rövid, öt-hat éves időszakban hirtelen nagyot nem nőtt” – mondta King.
A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő. 2000 előtt minden évben nagyjából egyenlő volt az esélye, hogy a jégmező veszít a tömegéből vagy növekszik. A jelenlegi klíma mellett a jégtömeg százból egy évben növekedhetne csak.
1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza, sokuk már annyit, hogy mélyen a vízben végződik, vagyis nagyobb felületen érintkezik a melegedő vízzel, így még nehezebben hízhatna vissza eredeti kiterjedésére.
Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha az emberiség képes lenne a jelenleg zajló klímaváltozást megfékezni, az óceánba torkolló gleccserek jégolvadása meghaladná a leeső hó mennyiségét és jó ideig tovább zsugorodnának.
Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel jegük az Atlanti-óceánba, végül a világ többi óceánjába jut, ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezője: tavaly csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okozott.
Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelőtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet.
A Föld utolsó úgynevezett glaciális maximumának periódusa (a sarki és kontinentális jégtakarók legnagyobb kiterjedése) mintegy 33 ezer éve volt, ekkor hatalmas jégtakarók borították szinte a teljes északi féltekét. Akkoriban az eurázsiai jégtakaró, amely befedte Skandinávia nagy részét, nagyjából háromszor annyi fagyott vizet tartalmazott, mint a modern kori grönlandi jégtakaró.
A gyors regionális melegedés hatására a jégtakaró összeomlott egy mintegy 500 éves periódus alatt-állapították meg a Nature Geoscience című szaklapban megjelent tanulmány szerzői.
A Norvég-tengerből vett üledékfuratok elemzésekor a szakértők arra jutottak, hogy a jégtakaró összeomlása hozzájárult a Meltwater pulse 1A nevű eseményhez. A tudomány ezen a néven illeti azt a periódust, amikor 13 500-14 700 évvel ezelőtt akár 25 méterrel is megemelkedhetett a globális tengerszint – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Jo Brendryen, a Bergeni Egyetem kutatója szerint az eurázsiai jégtakaró olvadása hatalmas regionális hőmérséklet-ingadozásokkal esett egybe. „A grönlandi jégtakaróból vett furatok elemzése arra utal, hogy a Grönland feletti légkör akár 14 Celsius-fokkal is felmelegedhetett néhány évtized alatt abban az időszakban. Úgy gondoljuk, ez a melegedés volt a jégtakaró összeomlásának fő oka” – mondta a szakértő.
A bolygót melegítő szén-dioxid légköri koncentrációja akkoriban 240 ppm volt, míg jelenleg 415 ppm.
A grönlandi jégtakaró, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy több mint hat méterrel megemelje a világ tengereinek és óceánjainak vízszintjét, rekordsebességgel olvad. Csak 2019-ben több mint 560 milliárd tonnát veszített tömegéből.
Grönland és az Antarktisz egyes részei jelenleg hatszor gyorsabban olvadnak, mint 1990-ben.
A most bemutatott tanulmány rávilágított arra, hogy a teljes eurázsiai jégtakaró néhány évszázad alatt olvadt el, évente több mint négy centiméterrel emelve meg a vízszintet, ami összesen 4,5-7,9 méteres emelkedést jelentett.
Grönland és az Antarktisz egyes részei jelenleg hatszor gyorsabban olvadnak, mint 1990-ben.
A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentős mértékű jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.
Grönland jégtakarója 600 milliárd tonnányi jeget veszített 2019-ben, egy márciusban publikált tanulmány szerint ennek éppen ezekben a hetekben érezhetjük meg a hatását.
A következmény mellett a jégolvadás okait is vizsgálták tudósok. A nagy tömegű jégveszteség egyik okaként a Grönland felett 2019 nyarán tapasztalt szokatlanul gyakori magas nyomású légköri képződményeket határozta meg a The Cryosphere című szaklapban megjelent tanulmányában Marco Tedesco, a New York-i Columbia Egyetem és Xavier Fettweiss, a belgiumi Lüttichi Egyetem kutatója.
Bár valamivel kevesebb jég olvadt el, mint a 2012-es rekordévben, mindössze 50 milliárd tonnával növekedett a jég a hóesésnek köszönhetően. Az 1981 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan 375 milliárd tonnával növelte a jeget a havazás, ami általában ellensúlyozni tudta a gleccserek olvadását és borjadzását. Tavaly azonban még a 2012-es évhez képest is nagyobb hátrányba került a jég a műholdas adatok alapján készült tanulmány szerint.
