Manapság a kütyük sokkal gyorsabban megragadják a gyerekek figyelmét, mint korábban, és a rendszeres online használat vagy az alkalmazások használata kezd sokrétű problémát jelenteni számukra – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az ukrán gyermekek online biztonságáról szóló országos vizsgálat adataira hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint az óvodások 78%-a használja az internetet, ebből 42% naponta 1-2 órát tölt online. Az, hogy egy gyermek mennyi időt tölt online, közvetlenül függhet a szülők szokásaitól. Az ukrán iskolás diákok több mint 70%-a napi 3 óránál többet van online, 28%-uk pedig elismeri, hogy az internet zavarhatja a tanulást. Sok gyereknek már 3-5 éves korában van fiókja, bár a legtöbb gyerek 6-10 éves korában hozza létre azt (korábban, mint ahogy azt a legtöbb platform szabályai megengedik). Legnépszerűbb alkalmazások: az összes korosztály között abszolút vezető a YouTube, a TikTok vagy játékok szintén népszerűek az óvodások körében, a TikTok, a Telegram és a Viber pedig az iskolások körében népszerű.
Riasztó jel, hogy annak ellenére, hogy a szülők bíznak a nevelési elveikben, egyes gyermekek továbbra is az online és az offline élet közötti egyensúlyhiány jeleit mutatják (ami befolyásolhatja tanulmányaikat és akár az egészségüket is).
A Sense Research által végzett tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az internet a legtöbb ukrán gyermek mindennapi életének szerves része. Az óvodások 78%-a használja (a szüleik szerint). Közülük 42% napi 1-2 órát tölt online. Ugyanakkor a szakértők megjegyzik: az óvodások körében az internetezéssel töltött idő összefügg a szüleik online töltött idejével is. Vagyis azoknak a szülőknek a gyermekei, akik kevesebb időt töltenek online, általában kevesebbet is használják az internetet.
Az országos tanulmány szerint az ukrán iskolások körében: több mint 70% –- naponta 3 vagy több órát tölt online; mindössze 1,6% használja az internetet napi egy óránál kevesebb ideig. Ugyanakkor az iskolás gyerekek 28%-a kevesebb időt tölt tanulással legalább hetente egyszer az internet használata miatt.
A kutatásban megkérdezett szülők szerint az óvodásoknak csak körülbelül 3%-a használ közösségi hálózatokat. Ráadásul a legtöbb felhasználónak nincs saját külön fiókja. Eközben a legtöbb fiatal ukrán, akinek már van saját fiókja, 3 és 5 éves kora között regisztrálta azt. Az iskolás gyerekek esetében a legtöbben azt jelezték, hogy 6 és 10 éves koruk között kezdték el használni a közösségi hálózatokat. „Vagyis a legtöbb közösségi hálózat hivatalosan megengedett regisztrációs korhatára előtt” – állították a kutatók.
Az ukrán óvodások által használt 3 legnépszerűbb alkalmazás a következő: YouTube – 81,5%, TikTok – 33,7%, mobiljátékok – 33%. Az iskolás gyerekek által használt 4 legnépszerűbb alkalmazás (a tanulmány eredményei alapján): YouTube – 84,6%, TikTok – 77,9%, Telegram – 71,2%, Viber – 68,8%. A kutatók megjegyzik, hogy „a legtöbb szülő pozitívan értékeli, hogy képes felmérni és ellenőrizni gyermekei online töltött idejét”. Ennek ellenére egyes gyerekeknél továbbra is megfigyelhetők az online és offline idő közötti egyensúlyhiány jelei.
Ezenkívül a kütyük használata az ukrán fiatalok életének minden területére hatással van: a testi egészségre, a mentális egészségre, a tanulásra, a közösségi életre.
Gyermekzsivajtól és guruló járművek hangjától voltak hangosak a napokban a Bátyúi kistérség oktatási intézményei. Kárpátalján egyre nagyobb teret hódít a svájci mintára épülő, élményalapú közlekedésbiztonsági nevelés, amely a nyíregyházi székhelyű Határtalan Segítség Alapítvány jóvoltából most két újabb kárpátaljai településre, Haranglábra és Bátyúba is eljutott. A program lényege, hogy a gyermekek ne csupán elméletben, hanem játékos formában, a gyakorlatban sajátíthassák el a biztonságos közlekedés alapjait.
A tálibok legalizálták a gyermekházasságot, és kijelentették, hogy egy pubertáskort elért „szűz lány” hallgatása a házasságba való beleegyezésként értelmezhető. Egy új hivatalos dokumentum, a „Válás alapelvei” szerint az afgán hatóságok gyakorlatilag eltörölték a lányok számára előírt minimális házasságkötési korhatárt, a házasságkötés jogát a pubertáskorhoz kötve.
A lányoknál a pubertás általában nyolc és tizenhárom éves kor között kezdődik. A legnagyobb és legrégebb szunnita iszlám jogi iskola szerint a pubertás alsó korhatára kilenc év.
Korábban a házasságkötés törvényes korhatára lányoknál 16, fiúknál 18 év volt. A 16 év alatti lányok apjuk vagy bíró engedélyével házasodhattak. A 15 év alatti lányok házassága büntetendő volt.
Május 21-én az ENSZ „komoly aggodalmát” fejezte ki az új törvénnyel kapcsolatban, mondván, hogy a törvénykönyv tovább erősíti a nők és lányok elleni diszkriminációt. A tálibok elutasították a vádakat, mondván, hogy a rendelet összhangban van az iszlám joggal, és hangsúlyozták, hogy az ország hivatalosan betiltotta a lányok kényszerházasságait.
A legvitatottabb rendelkezések közé tartozik, hogy a pubertáskort elért lány hallgatása a házassághoz való beleegyezésként értelmezhető. Tartalmaz egy szakaszt a pubertáskort elért és már házas lányok válásáról is, ami „arra utal, hogy a gyermekházasság megengedett” – áll az ENSZ afganisztáni segélymissziójának (UNAMA) közleményében.
A rendelet kimondja, hogy a házasság érvénytelennek nyilvánítható, „ha az apa vagy a nagyapa hozomány nélkül, kevés hozománnyal vagy szeméremsértő módon adott át egy kiskorú lányt vagy fiút”.
Azt is kimondja, hogy az a lány, akit apja vagy nagyapja olyan férfihoz adott feleségül, aki „nem bánt vele kedvesen, vagy rossz cselekedeteiről ismert…, jogosult a bírósághoz fordulni a házassági szerződés érvénytelenítése érdekében a pubertáskor elérését követően”.
Ha azonban egy lány válást kér a férjétől, és a férfi elutasítja, „ebben az esetben, ha a lánynak nincsenek tanúi, a férj szava a döntő”. Ha a kérelmet bíró előtt nyújtja be, nincs szüksége tanúkra.
A múlt héten 19 gyermeket és fiatalkorút mentettek ki az ideiglenesen megszállt területekről és a deportálásból. Mindegyikük nyomást, megfélemlítést és identitásuk megtörésére irányuló kísérleteket élt át.
A megmentettek között vannak:
A 11 éves Emília, akit katonai rendezvényeken való részvételre kényszerítettek az iskolában. A visszautasításért a gyermek nyílt nyomásnak és zaklatásnak volt kitéve a tanárok részéről. Az állandó félelem jelentős egészségügyi problémákhoz vezetett.
A 19 éves Szófia, akit egy orosz katona üldözött pusztán azért, mert ukránul mondta a „köszönöm”-öt. Az egyetemen ukránbarát álláspontja miatt is megbüntették.
A 17 éves Matvij, akit csalás útján egy úgynevezett „táborba” vittek el, ahol arra kényszerítették, hogy az orosz himnuszt énekelje el. A visszautasítás miatt elkülönítéssel fenyegették. Visszatérés után kénytelen volt elrejtőzni a járőrök elől, akik tinédzsereket kerestek behívók kézbesítésére.
Mindhárman és további 16 kimentett biztonságban vannak. Mindannyian a Remény és Felépülés központokban vannak, ahol pszichológiai támogatást, dokumentumokkal kapcsolatos segítséget, lakhatást és gondozást kapnak.
A Bring Kids Back UA rámutat, hogy több százezer ukrán gyermek továbbra is az ideiglenesen megszállt területeken tartózkodik, és a megszálló hatóságok fokozzák a nyomást, megpróbálják erőszakkal mozgósítani a tinédzsereket és bonyolítják a hazatérési útvonalakat.
Az ukrajnai háború ötödik évébe lépve az ukrán gyermekek több mint egyharmada, csaknem 2,6 millióan továbbra is menekültként élnek – közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
Az UNICEF Magyar Bizottsága által ismertetett közlemény szerint a menekült gyermekek közül több mint 791 ezren belföldön kényszerültek lakóhelyük elhagyására, csaknem 1,8 millióan pedig külföldön találtak ideiglenes menedéket. Egy biztonságos hely megtalálásához sok esetben többször is menekülni kellett: a háborús övezetekben élő 15-19 évesek harmada legalább kétszer költözött az elmúlt évek során.
„Négy évvel a háború kezdete után minden harmadik gyermek még mindig átmeneti menedékhelyen él, ahonnan lehet, hogy újra el kell menekülnie, mert a háború eléri őket” – hangsúlyozta Regina de Dominicis, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatója.
A folyamatos bombázásokban – beleértve az egyre növekvő számú távolsági támadásokat – 2022. február 24. óta több mint 3200 gyermek sérült meg, vagy vesztette életét. 2025-ben 10 százalékkal nőtt a gyermekáldozatok száma az előző évhez képest. A háború negyedik évére minden ötödik gyermek elveszített egy hozzá közel álló személyt, és minden harmadik saját szemével látott erőszakot – mutatott rá a szervezet képviselője.
Kiemelte, hogy a tél újabb frontot nyitott: az energia- és vízhálózatot ért támadások következtében családok milliói maradtak napokra fűtés, áram és víz nélkül, miközben a hőmérséklet akár mínusz 18 Celsius-fokig is süllyedt. Az újszülöttek és a csecsemők különösen veszélyeztetettek: megfelelő fűtés és egészségügyi ellátás hiányában állapotuk rövid idő alatt életveszélyessé válhat. Az ország energiaellátása jelenleg a háború előtti kapacitás mintegy harmadán működik, a mindennapokat gyakran 12-20 órás áramszünetek nehezítik.
Ezen felül a gyermekek számára létfontosságú szolgáltatások súlyos károkat szenvedtek: több mint 1700 iskola és oktatási intézmény rongálódott vagy semmisült meg, így a gyerekek egyharmada nem tud teljes tanítási időben és jelenléti oktatásban részt venni. Az élő oktatás hiánya nemcsak a gyerekek tanulmányaiban okoz lemaradást, hanem a szociális kapcsolataikat, társas kapcsolódási lehetőségeiket is veszélyezteti. Tavaly csaknem kétszáz egészségügyi intézmény is elérhetetlenné vált a támadások miatt, ami tovább korlátozza az amúgy is nehézkes és akadozó ellátáshoz való hozzáférést.
A közlemény szerint a fizikai veszélyeken túl a gyermekek mentális egészsége is súlyos terhelés alatt áll. A folyamatos félelem, az óvóhelyeken töltött órák és a társas kapcsolatok hiánya különösen a serdülők számára megterhelő. Egy friss felmérés szerint a 15-19 évesek egynegyede elveszítette reményét Ukrajna felépülésében és jövőjében – mutatott rá az UNICEF.
A szervezet szerint Ukrajnán belül megközelítőleg 1,9 millió gyermeknek van szüksége sürgősen humanitárius segítségre. Az UNICEF országszerte és a befogadó országokban is támogatást nyújt a menekülőben lévő, folyamatos erőszak által fenyegetett gyermekeknek: biztonságos vízhez, egészségügyi ellátáshoz, élelmiszerhez, oktatáshoz, gyermekvédelemhez, valamint mentális egészségügyi és pszichoszociális támogatáshoz biztosít hozzáférést, miközben hozzájárul az iskolák, egészségügyi intézmények és vízrendszerek helyreállításához.
Tavaly az UNICEF 7 millió embert – köztük 2,5 millió gyermeket – ért el Ukrajnában életmentő segítséggel. A téli időszakban 1,65 millió ember, köztük 470 ezer gyermek támogatásán dolgozik.
„A nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeket be kell tartani. Minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a gyermekek és a polgári infrastruktúra védelme érdekében. Minden gyermeknek joga van biztonságban felnőni, és ezt a jogot kivétel nélkül tiszteletben kell tartani” – szögezte le Regina de Dominicis regionális UNICEF-igazgató.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrajnai háború ötödik évébe lépve az ukrán gyermekek több mint egyharmada, csaknem 2,6 millióan továbbra is menekültként élnek – közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772037600
[modified] => 1771980372
)
[title] => 4 évvel a háború kezdete után is minden harmadik ukrán gyermek menekültként él
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=274218&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 274218
[uk] => 274295
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 274219
[image] => Array
(
[id] => 274219
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ukran-menekultek.webp
[original_lng] => 67902
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ukran-menekultek-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ukran-menekultek-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ukran-menekultek-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ukran-menekultek-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ukran-menekultek.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ukran-menekultek.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/ukran-menekultek.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1772032371:3
[_thumbnail_id] => 274219
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1028
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 766474410000
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Ukrajnában meredeken zuhant a születési ráta, aminek következtében az ország a világ egyik legsúlyosabb demográfiai válságával néz szembe, a születési ráta csökkenése a totális háború kezdete óta csak fokozódott – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a szakértők már most példátlannak nevezik az ukrajnai demográfiai helyzetet. Vezető demográfusok becslései szerint a születési arány kritikus szint alá esett: átlagosan egy ukrán nő kevesebb mint egy gyermeket szül élete során, ami jelentősen alacsonyabb az európai és az egyesült államokbeli átlagnál.
A szakértők megjegyzik, hogy a demográfiai helyzet több okból is romlott: háború és veszteségek a fronton – a halottak jelentős része házas volt és gyermekei voltak, ami az özvegyek és árvák számának növekedéséhez vezet; tömeges ifjúsági kivándorlás – mintegy 6 millió állampolgár, köztük fiatal nők és gyermekek, távoztak külföldre, és még mindig nem tértek vissza; családok szétesése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság – a háború miatt sok ukrán halogatja a gyermekvállalási döntést.
Ella Libanova, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet demográfusa katasztrofálisnak nevezte a jelenlegi helyzetet, hangsúlyozva, hogy az emberhiány rendkívül megnehezíti az ország hosszú távú fejlődését.
A csökkenő születési ráta és az elhúzódó ukrajnai háború miatt jelentősen megnő a biológiai szülők nélkül élő gyermekek száma. A statisztikák szerint jelenleg az országban mintegy 59 000 gyermek él nevelőszülőknél saját szülők nélkül. Ugyanakkor egyes ukrán családok továbbra is szülnek és nevelnek gyermekeket az országban, tükrözve a normális élet iránti vágyat még háborús körülmények között is.
A legfrissebb adatok szerint számos demográfiai mutató – beleértve a természetes népességnövekedést és a migrációt is – riasztó tendenciákat mutat. Már a háború előtt is csökkent a születési arány Ukrajnában, de az Oroszország elleni háború jelentősen felgyorsította ezeket a folyamatokat.
A szakértők úgy vélik, hogy a helyzet stabilizálásához átfogó társadalmi és gazdasági intézkedésekre van szükség, amelyek célja a családok támogatása, a menekültek hazatelepítése és a népesség helyreállításának feltételeinek megteremtése.
Melania Trump ismét hozzájárult, hogy ukrán gyerekek hazatérjenek vér szerinti családjukhoz, olvasható a First Lady hivatalos honlapján közzétett nyilatkozatban.
A hírek szerint ez a harmadik sikeres családegyesítés az ő közvetlen részvételével. Azok a gyerekek, akiket a harci cselekmények miatt elválasztottak szüleiktől, visszatértek otthonaikba.
A hivatalos képviselők folytatják a nehéz tárgyalásokat. Melania Trump személyesen kommentálta a hírt.
„Nagyra értékelem, hogy Oroszország és Ukrajna elkötelezett a konfliktus körülményei miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekek visszatérése mellett. Miközben minden fél együttműködik, és a kommunikációnk továbbra is erős, arra kérem Oroszországot és Ukrajnát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy minden gyermek biztonságosan visszatérhessen családjához és gondozóihoz”, jelentette ki Melania Trump.
Az First Lady meggyőződését fejezte ki a humanitárius misszió további előrehaladását illetően. A kommunikációs csatornák Ukrajnával és Oroszországgal fstabilak maradnak az eredmény elérése érdekében. Az amerikai elnök felesége szerint a közeljövőben újabb pozitív fejlemények várhatók.
Donyeck megye 11 településén, ahol elrendelték a gyermekes családok kötelező, kényszerű evakuálását, továbbra is 794 gyermek tartózkodik. Erről az Ukrinform beszámolója szerint Julija Rizsakova, a Donyecki Megyei Katonai Közigazgatás Gyermekügyi Szolgálatának vezetője számolt be.
Donyeck megye azon területein, ahol a gyermekek kötelező, kényszerű evakuálását rendelték el, jelenleg még 794 gyermek tartózkodik 586 családban
– mondta.
Rizsakova elmondása szerint jelenleg a legtöbb gyermek a következő területeken tartózkodik:
a Mikolajivi kitérségben – 396 fő 262 családban;
a Druzsivkai kistérségben – 306 fő 259 családban.
Hozzátette, hogy az elmúlt egy hét során 97 gyermeket evakuáltak a megyéből 83 családból.
Idén harminc éves a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon, amely funkcióit tekintve egyedülálló szociális magánintézmény Kárpátalján. Nem csupán árva, illetve családjukból kiemelt lánygyermekek ellátásáról gondoskodik, hanem az alapítók eredeti szándékai szerint továbbra is otthont ad fogyatékkal élőknek is, a múlt évtől pedig már nemcsak lányokat, hanem fiúgyermekeket is befogad. A gyermekotthonban még tavasszal a Direct Aid for Ukraine csapatának köszönhetően kialakítottak egy új szárnyat a fiúk számára, a napokban pedig a támogatók azzal a céllal tértek vissza hogy megnézzék, hogyan is vették igénybe az új szárnyat. Természetesen a karácsony közeledtével az ajándékozás sem maradhatott el. A névre szóló dobozokban pedig többek között pizsamákat is kaptak a gyerekek.
Ünnepi hangulat töltötte meg a gálocsi Kalkuttai Szent Teréz Anya Idősek Otthonát, ahol a Máltai Szeretetszolgálat Mikulása találkozott a szépkorúakkal – és rendhagyó módon ezúttal a gyerekekkel is. A helyi óvodások és az elemi iskola tanulói először csatlakoztak a programhoz, így az különleges, generációkat összekapcsoló eseménnyé vált.
