Németország és Franciaország első alkalommal ültette át a gyakorlatba nukleáris elrettentési együttműködési megállapodását. Az országok közös légierő-gyakorlatokat tartottak Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatása előtt, számolt be a német légierő szóvivője a DPA ügynökségnek.
A gyakorlaton két francia Rafale vadászgép, amelyek nukleáris fegyverekkel is felszerelhetőek, és két német Eurofighter vadászgép vett részt. A manőverek során a hadsereg egy francia tanker repülőgép segítségével gyakorolta a gépek levegőben történő üzemanyag-utántöltését. Az együttműködés következő szakaszára pénteken kerül sor a Köln melletti Nerfenich légibázison. A német és a francia hadsereg közös karbantartási munkálatokat fog végezni egymás repülőgépein.
A német kormány közölte, hogy a német-francia Védelmi Tanács várhatóan jóváhagyja a német csapatok részvételét a franciaországi nukleáris elrettentési gyakorlatokon ősszel. Ez lenne az első alkalom, hogy a Bundeswehr honvédjei ilyen jellegű manőverekben vesznek részt Franciaországban.
A Berlin és Párizs közötti nukleáris partnerségi megállapodást 2026 márciusában írták alá. A kezdeményezés célja a NATO nukleáris elrettentő erejének kiegészítése és megerősítése. Jelenleg Németországban amerikai nukleáris fegyverek vannak telepítve, amelyeket válság esetén bevethetnek német vadászgépek. Franciaország az egyetlen nyugat-európai ország – az Egyesült Királyságon kívül –, amely saját nukleáris arzenállal rendelkezik. Párizs korábban felajánlotta európai partnereinek a lehetőséget, hogy csatlakozzanak „nukleáris pajzsához”.
Németországon kívül Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország, Dánia és Norvégia is pozitívan reagált Franciaország együttműködési ajánlatára. Összesen kilenc ország fejezte ki együttműködési szándékát Párizzsal a nukleáris elrettentés területén.
[type] => post [excerpt] => Németország és Franciaország első alkalommal ültette át a gyakorlatba nukleáris elrettentési együttműködési megállapodását. Az országok közös légierő-gyakorlatokat tartottak Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatása előtt, számolt be a... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1784319960 [modified] => 1784307403 ) [title] => Németország és Franciaország közös gyakorlatot tartott a nukleáris együttműködés keretében [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=291212&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 291212 [uk] => 291159 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 291160 [image] => Array ( [id] => 291160 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240376-1-large.jpg [original_lng] => 33811 [original_w] => 739 [original_h] => 415 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240376-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240376-1-large-300x168.jpg [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240376-1-large.jpg [width] => 739 [height] => 415 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240376-1-large.jpg [width] => 739 [height] => 415 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240376-1-large.jpg [width] => 739 [height] => 415 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240376-1-large.jpg [width] => 739 [height] => 415 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/240376-1-large.jpg [width] => 739 [height] => 415 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1784296603:12 [_thumbnail_id] => 291160 [_edit_last] => 12 [views_count] => 383 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 199022245000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 4000 [2] => 41 [3] => 11 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Kiemelt téma [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4862 [1] => 10483 [2] => 1585 ) [tags_name] => Array ( [0] => Franciaország [1] => hadgyakorlat [2] => Németország ) ) [1] => Array ( [id] => 290893 [content] =>
Lengyelországban tartják 2026 őszén az elszántak koalíciójának első hadgyakorlatát, hogy biztosítsák Ukrajna biztonsági garanciáit – jelentette ki kedden Donald Tusk lengyel miniszterelnök a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tusk elmondta, hogy Lengyelország ősszel francia és brit csapatokkal tart hadgyakorlatokat. A cél már ismert – felkészülés Ukrajna és a régió biztonsági garanciáinak biztosítására, miután békemegállapodás vagy tűzszünet jön létre Oroszországgal. „Ezek olyan gyakorlatok lesznek, amelyek felkészítik a Párizsban összegyűlt teljes koalíciót Ukrajna, valamint a régió valódi biztonsági garanciáira” – magyarázta.
A lengyel kormányfő azt is kijelentette, hogy Ukrajnában jelenleg valószínűtlen a gyors béke. Úgy vélte, hogy Oroszország legalább télig folytatni fogja a háborút. Elmondta, hogy a helyzetet megvitatta Mark Rutte NATO-főtitkárral és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Jelenleg valószínűtlennek tűnik, hogy a közeljövőben tűzszünet vagy békemegállapodás szülessen, tekintettel Oroszország és Putyin kemény álláspontjára” – mutatott rá Donald Tusk.
Az amerikai speciális műveletek erői először vetettek be ukrán Magura haditengerészeti drónokat az indo-csendes-óceáni térségben megtartott katonai gyakorlatok során – jelentette be a Bloomberg a hadgyakorlat során készült videóra hivatkozva.
A felvételeken látható, ahogy haditengerészeti drónok támadnak egy, a forgalomból kivont célhajót. A találat után a drónok felrobbantak, és a hajó elsüllyedt. Ez volt a Magura-osztályú pilóta nélküli felszíni eszközök első bevetése a régióban.
A kiadvány megjegyezte, hogy az indo-csendes-óceáni térségben uralkodó feszültségek miatt az Egyesült Államok és szövetségesei a haditengerészeti drónokat Kína elrettentésének egyik kulcsfontosságú eszközének tekintik.
A katonai szakértők rámutatnak arra, hogy az ilyen rendszerek viszonylag olcsók, magas kockázatú területeken is működhetnek, és széles körű feladatokat látnak el – a felderítéstől a csapásmérő műveletekig.
Oleh Roginszkij, a Magura gyártója, az Uforce vezérigazgatója elmondta, hogy az ukrán tengeri drónok iránti érdeklődés egyre növekszik az indo-csendes-óceáni térség országaiban. Elmondása szerint a vállalat már tárgyalásokat folytat potenciális ügyfelekkel, és fontolgatja a régióban történő gyártóhelyek létrehozásának lehetőségét.
Tajvan hadserege ezen a héten nagyszabású, ötnapos harckészültségi gyakorlatot tart, amelynek során Kína a sziget körüli rutinszerű napi járőrözésének egyikét hirtelen valódi támadássá alakítja, számolt be a Reuters a tajvani védelmi minisztériumra hivatkozva, írja az Ukrinform.
A június 22-én kezdődő és június 26-ig tartó gyakorlatokon Tajvan összes fegyveres erője részt vesz, amelyek közös műveleteket gyakorolnak egy esetleges támadási kísérlet elhárítására.
A jelenlegi gyakorlatok egyik jellemzője, hogy a valós körülményekhez a lehető legközelebb álló körülmények között hajtják végre őket.
„Ezen harckészültségi gyakorlatok fő célja, hogy minden szintű egységet megismertessenek a harctéri körülményekkel a telepítési fázisban, amikor a teljes harckészséget kihirdetik” – közölte a tajvani védelmi minisztérium.
A manőverek során a tajvani katonai személyzet a békeidőből a háborús időbe való gyors átmenetet és a harcállásokba való telepítést gyakorolja valós terepen és valós időben, standard harci felszerelések, fegyverek és felszerelések használatával.
Tajvan védelmi minisztériuma a gyakorlatoktól a csapatok és műveletek közös parancsnokságának és irányításának javítását, a logisztika fejlesztését és a tüzelési állások előkészítését várja.
Eközben a tajvani védelmi tárca közölte, hogy Kína június 21-én 21 katonai repülőgépet küld a szigetre, köztük J-16-os vadászgépeket, KJ-500-as korai figyelmeztető és irányító repülőgépeket, valamint Y-20-as tartálykocsizó repülőgépeket.
Tizenkilenc repülőgép lépett be Tajvan délnyugati részén és a Csendes-óceán nyugati részén található légtérbe, hogy gyakorlatokat végezzen a nyílt tengeren.
Tajvan védelmi erői saját erőket küldtek a helyzet megfigyelésére és a kínai légierő fellépésére való reagálásra.
Ezen a héten az USA és NATO szövetségesei rövidített formátumú gyakorlatot kezdenek a Balti-tengeren – számolt be Stefan Geisch, a német fegyveres erők szóvivője a Reutersnek, írja a Jevropejszka Pravda.
Megjegyezte, ezeken az évente megszervezett gyakorlatokon, amelyeket több mint öt évtizede, 1971 óta tartanak meg, 15 ország mintegy 20 hajója és mintegy 6000 fős katonai állomány vesz részt, ami körülbelül fele a tavalyi gyakorlatok létszámának.
A tisztviselők azt állítják, a létszámcsökkentés a működési realitásokat tükrözi, nem pedig az érdeklődés hiányát, mivel a nyugati haditengerészetek továbbra is más területeken, többek között a közel-keleti Hormuzi-szorosban is tevékenykednek.
A június 4. és 20. között megrendezésre kerülő amerikai BALTOPS haditengerészeti gyakorlat azonban továbbra is az idei év legnagyobb manővere lesz a Balti-tengeren, Washington biztosítja a zászlóshajót, a Mount Whitney-t.
„Jelenleg egy nagyszabású, az Egyesült Államok vezette és széleskörű NATO-részvétellel zajló gyakorlat a szövetség egységének és erejének jele, és itt minden szövetségesre gondolok” – mondta Geisch.
A Baltika munkacsoport parancsnokaként Geisch egy többnemzetiségű haditengerészeti parancsnokságot vezet a Balti-tengeren, amelyet Németország hozott létre Rostock tengerparti városában 2024-ben, a régió iránti növekvő figyelem és az Oroszországgal fokozódó feszültségek közepette.
Mint már korábban említették, a BALTOPS gyakorlatokkal kezdődik a Balti-tenger nyugati részén, majd kelet felé indul, hogy gyakorolja az utánpótlást és megvédje a szabad tengeri utakat a svéd Gotland-sziget körül.
Az elmúlt hónapokban a Balti-tengerrel határos NATO-tagországok fokozták az Oroszországhoz köthető tankerek és teherhajók ellenőrzését és visszatartását.
Oroszország kedden háromnapos nukleáris hadgyakorlatot indított, amelynek keretében ballisztikus és cirkálórakétákat is kilőnek – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A gyakorlatokban 64 ezer ember vesz részt 7800 katonai felszerelést felhasználva. A gyakorlat célja, „a nukleáris erők felkészülésének és bevetésének gyakorlása agresszió esetén” – írja a Reuters.
A minisztérium közlése szerint az orosz rakétás erők, az Északi és a Csendes-óceáni flotta, a nagy hatótávolságú légi haderő, valamint a leningrádi és a központi katonai körzetek egységei vesznek részt a gyakorlatokban.
Több mint 200 rakétavető, 140 repülőgép, 73 felszíni hajó és 13 tengeralattjáró, köztük nyolc stratégiai atom-tengeralattjáró vesz részt a gyakorlaton.
A gyakorlatok keretében a Belaruszban telepített orosz taktikai atomfegyverek használatát is gyakorolják – tették hozzá a közleményben.
Ukrán drónkezelők a svédországi NATO-gyakorlatok során demonstrálták harci tapasztalataik hatékonyságát, egy gyakorlati forgatókönyv részeként ténylegesen „megsemmisítették” a svéd hadsereg feltételes egységeit, számolt be az Associated Press.
A gyakorlatokat a stratégiailag fontos Balti-tengeri Gotland szigetén tartották Svédország, az Egyesült Államok és Ukrajna katonai állományának részvételével, a NATO égisze alatt zajló közös kiképzési gyakorlat részeként. A forgatókönyv egy olyan válsághelyzetet vázolt fel, amelyben a Szövetség egyik új tagállama – Svédország – egy ismeretlen állam fenyegetése alatt találja magát, amely erőket gyűjt a NATO keleti szárnyán.
Ezen manőverek egyik jellemzője az ukrán katonai személyzet valós harci tapasztalattal rendelkező kiképzőként való részvétele volt. Hipotetikus ellenségként viselkedtek, és az Oroszország elleni háború során kidolgozott taktikákat alkalmazták. A drónegységeik voltak azok, amelyek többször „elpusztították” a svéd hadsereg állásait a kiképzési forgatókönyv alapján.
Az egyik ukrán operátor elmondása szerint a forgatókönyvet többször is le kellett állítani, hogy elemezzék a svéd egységek hibáit. Megjegyezte, hogy valós harci körülmények között az ilyen akciók a személyi állomány teljes megsemmisítéséhez vezettek volna.
„Megvan a potenciáljuk, de gyorsabban kell alkalmazkodniuk a drónhadviselés valóságához” – mondta egy másik ukrán pilóta, aki részt vett a gyakorlatokon.
A manőverek célja az európai hadseregek hibrid hadviselésben való működési képességének tesztelése volt, mielőtt a NATO 5. cikkelye életbe lépne. A forgatókönyv nemcsak harci műveleteket, hanem szabotázs elemeket is tartalmazott – áramkimaradásokat, logisztikai zavarokat és a gotlandi erőforrásokhoz való hozzáférés korlátozását.
A svéd katonai vezetés elismerte, hogy Ukrajna tapasztalatai kritikus fontosságúak a modern védelmi megközelítések újragondolásához, különösen az FPV drónok széles körű csatatéri alkalmazásával összefüggésben. Hangsúlyozta a drónellenes rendszerek fejlesztésének és a szövetségesek közötti különféle védelmi technológiák integrálásának szükségességét is.
Ugyanakkor a NATO hangsúlyozza, hogy a balti régió stratégiai jelentősége miatt továbbra is potenciális kockázati zóna. Gotland szigetét kulcsfontosságú ellenőrzési pontnak tekintik az Oroszország és a balti államok közötti tengeri útvonalak felett.
A nagyszabású nemzetközi katonai gyakorlat, az EFES–2026 aktív szakasza, amelyen 45 ország képviselői vesznek részt, Törökországban zajlik, jelentették be a török Nemzetvédelmi Minisztériumban tartott tájékoztatón.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy az EFES–2026 a török fegyveres erők egyik legnagyobb közös, szolgálatközi gyakorlata. A gyakorlat során szárazföldi, tengeri és légi egységek közös fellépését gyakorolják különböző harci környezetben.
Nemcsak török katonai egységek vesznek részt, hanem baráti és szövetséges államok kontingensei, valamint számos partnerország megfigyelői is. Összesen 45 ország képviselői vesznek részt a gyakorlatokon, ami hangsúlyozza azok nemzetközi jellegét.
A manőverek Nyugat-Törökország számos kulcsfontosságú területét érintik: Nyugat-Anatólia területeit, a Közép-Égei-tenger térségét, az Izmiri-öböl vizeit, valamint a Doganbey kiképzőteret, ahol a csapatok közötti interakció gyakorlati elemeit gyakorolják.
Az EFES–2026 gyakorlatok május 21-ig tartanak. Fő céljuk a különböző típusú csapatok egységei közötti interoperabilitás szintjének növelése, a közös tervezés és a cselekvések koordinációjának javítása, valamint a részt vevő országok közötti katonai együttműködés megerősítése.
A NATO március 9-én, hétfőn megkezdte az arktiszi hadgyakorlatait, ezúttal inkább a civilek szerepére összpontosítva a hadsereg támogatásában, írta a Reuters, számolt be a Jevropejszka pravda.
A Cold Response elnevezésű gyakorlatok, amelyen a szövetség sarkvidéki védelmére összpontosítanak, ahol Norvégia és Finnország Oroszországgal határos NATO-tag, március 9. és 19. között zajlanak.
A gyakorlatok a NATO Arctic Sentinel missziójának részét képezik, amelyet azért indítottak, hogy enyhítsék a feszültséget Donald Trump amerikai elnökkel Grönland miatt.
A Cold Response-ban 14 ország, köztük az Egyesült Államok és Dánia mintegy 25 000 katonája vesz részt. Az Egyesült Államokat várhatóan mintegy 4000 katona képviseli majd.
Brit és francia ejtőernyősök befejezték az utolsó előkészületeket egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszióra, a küldésükre akkor kerülhet sor, ha Ukrajna békemegállapodást köt Oroszországgal – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a Bretagne-ban február 24-én tartott kiképzés az utolsó gyakorlat, amelynek célja az ejtőernyősök felkészítése a NATO-országok bármely területén történő bevetésre. Ez a kiképzés az Orion gyakorlat része, amely március 3-án ér véget. A lépések hetekkel azután történtek, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy Nagy-Britannia és Franciaország békefenntartó erőket fog vezetni Ukrajnában, ha tűzszüneti megállapodás születik Kijev és Moszkva között.
A The Telegraph szerint a gyakorlat során a brit 16. légideszant-dandár több mint 600 katonája szimulált rajtaütést hajtott végre a francia 11. ejtőernyős dandár bajtársaival. Az Ukrajnában bevethető egységek összetételét még nem tették közzé. A kiadvány azonban megjegyezte, hogy a 16. légideszant dandár katonai állománya a brit magas készültségű erőkhöz tartozik, és a lehető legrövidebb időn belül képesek bevetni őket a NATO-erők részeként.
A brit védelmi minisztérium közölte, hogy körülbelül 2000 brit és francia katona vesz részt az Orion gyakorlaton. A gyakorlat egy tesztfeladat, amelynek célja „egy NATO-szövetséges támogatása felkelés és inváziós fenyegetés elleni küzdelemben”. A kilencnapos légi gyakorlat február 24-én kezdődött a katonák kiugrásával a Királyi Légierő és a Brit Űrerő szállító repülőgépeiből, majd pozíciókat foglaltak el és védelmi létesítményeket telepítettek.
