Módosította a kormány a hadifoglyok fogva tartásának rendjét jóváhagyó határozatot, közölte Tarasz Melnyicsuk, a kormány parlamenti képviselője.
Ezentúl a hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs törzs jogosult koordinálni a foglyok más országnak való átadását, ha részese a Genfi Egyezménynek, és meg tudja valósítani azt.
Ezenkívül a hadifoglyok jogot kaptak arra, hogy személyesen vagy képviselőjükön keresztül forduljanak a Koordinációs törzshöz a fogva tartás körülményeivel kapcsolatos panasszal vagy nyilatkozattal.
Ezen túlmenően lehetőség van a fogvatartottak munkába vonására a különböző biztonsági fokozatú javítóintézetekben és az előzetes fogvatartás intézményeiben.
Ukrajna szerdán újabb fogolycserét hajtott végre Oroszországgal, ezúttal 175 védő tért vissza az ellenséges fogságból, további 22 védő pedig a cserén kívüli intézkedéseknek köszönhetően tér haza – számolt be az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt írta: „Ma egy újabb nap, amikor Ukrajna visszaveszi a magáét. 175 védőnket kiengedtek az orosz hadifogságból. További 22 védő tér haza a cserén kívüli intézkedéseknek köszönhetően. Köztük súlyos sebesültek és katonák, akiket Oroszország koholt bűncselekmények miatt üldözött. Mindenkinek sürgősen megadják a szükséges orvosi és pszichológiai segítséget.”
Az elnök közölte: „A szabadságunkért harcoló katonák a fegyveres erők, a haditengerészet, a Nemzeti Gárda, területvédelmi erők és a határőrség soraiban harcoltak. Különböző frontokon védték Ukrajnát – Mariupolban, Azovsztalban, Donyeckben, Luhanszkban, Herszon megyében, valamint Harkivban, Mikolajivban, Szumijban, Zaporizzsja megyében. Mint megjegyezte, ez az utóbbi idők egyik legnagyobb fogolycseréje. Katonák, őrmesterek és tisztek térhettek haza” – tette hozzá.
A Hadifoglyokat Kezelő Koordinációs Parancsnokság tisztázta, hogy a szabadultak közül hárman úgynevezett „nyomozás” alatt állnak, ami további kínzásnak tekinthető mind az ukrán katonák, mind hozzátartozóik és szeretteik számára.
Ukrajnában a hadifogságba esett katonák a Koordinációs Parancsnokság jóváhagyásával IP-telefonon telefonálhatnak, jelentette be a kormány parlamenti képviselője, Tarasz Melnyicsuk kedden a Telegramon.
„A tervek szerint a műszaki megvalósíthatóság függvényében és a hadifoglyok viselkedésével foglalkozó Koordinációs Parancsnokság jóváhagyásával a hadifoglyoknak joguk van telefonálni IP-telefonnal a táborban rendelkezésre álló szoftver alkalmazásával”, áll a közleményben.
A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy megvádolt hadifogoly telefonálása a nyomozó, az ügyész vagy a bíróság írásbeli engedélyével biztosított a büntetőeljárás keretében, valamint a hadifoglyok viselkedésével foglalkozó Koordinációs Parancsnokság jóváhagyásával. Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram oldalán arról számolt be, hogy az engedélyt a Genfi Egyezmény követeli meg.
Egy nagy téttel bíró küldetés eredményeként az ukránok meggyőző bizonyítékot szereztek arra, észak-koreai csapatok orosz katonákkal harcolnak ellene, amikor elfogták az első észak-koreai katonát – írja a The Wall Street Journal.
A lap nyilvánosságra hozta az ukrán akció részleteit. Aznap az ukrán különleges erők egy sebesült észak-koreai katonára bukkantak, aki az oroszországi Kurszk térségében feküdt egy erdőben. Amikor a fiatal katona észrevette őket, egy gránáttal a kezében fenyegetni kezdte őket.
Az ukrán csoport parancsnoka, egy Hrin hívójelű százados, néhány koreai nyelven elhangzó, ilyen esetekre megtanult mondattal próbálta megnyugtatni a férfit.
„Testvér, minden rendben” – mondta. „Minden rendben van. Segítek” – tette hozzá oroszul.
Az ukrán hadsereg megpróbálta foglyul ejteni a katonát. Egészen addig az Oroszország oldalán harcoló több ezer észak-koreai közül senkit sem fogtak el élve. Az ukrán hadsereg szerint néhányan közülük a halált választották a megadás helyett, míg másokat bajtársaik öltek meg, hogy elkerüljék a fogságba esést.
Ukrán tisztviselők szerint Észak-Korea háborúban való részvétele a globalizáció bizonyítéka. Kijevi becslések szerint Oroszország december óta mintegy 12 ezer észak-koreai katonát telepített a kurszki térségbe.
Az észak-koreai katonák, akik többnyire páncélozott járművek támogatása nélkül, gyalogsági támadásokat hajtanak végre, a jelentős veszteségek elszenvedése ellenére rendkívül motiváltak.
A halott észak-koreai katonáknál talált dokumentumok tanúskodnak fegyelmezettségükről és áldozatkészségükről. Ugyanakkor arra is utalnak, hogy az orosz fél megpróbálja eltitkolni az észak-koreaiak jelenlétét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal később bejelentette két észak-koreai katona elfogását, és felajánlotta, hogy ukrán hadifoglyokra cseréli őket Oroszországban.
Az észak-koreaiak elfogása értékes információkkal szolgál majd a kiképzésükről, az észak-koreai életükről és a háborúban betöltött szerepükről. „Élő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy Észak-Korea illegálisan részt vett az oroszországi háborúban” – mondta Lee Seongmin, a Human Rights Foundation Korea osztályának igazgatója.
Egy kijevi ünnepségen Zelenszkij kitüntetéseket adott át a kockázatos műveletben részt vevő különleges erőknek.
Nagyszabású fogolycserét hajtott végre hétfőn Oroszország és Ukrajna az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével – közölte hétfőn az orosz védelmi tárca.
A moszkvai tájékoztatás szerint 150 orosz katonát engedtek el az ukrán hatóságok, cserébe pedig 150 ukrán hadifoglyot adtak át a kijevi vezetésnek. „Az orosz katonák jelenleg a Fehérorosz Köztársaság területén vannak, ahol megkapnak minden szükséges pszichológiai és orvosi támogatást és kapcsolatba léphetnek hozzátartozóikkal. A kiszabadult katonákat az Oroszországi Föderáció területére viszik orvosi ellátásra és rehabilitációra az orosz védelmi minisztérium egészségügyi intézményeiben” – tette hozzá a tárca.
Az orosz védelmi tárca hangsúlyozta, hogy a fogolycserére az emírségek humanitárius erőfeszítéseinek köszönhetően került sor.
Az UNIAN ukrán hírügynökség a fogolycseréket koordináló kijevi stábra hivatkozva arról számolt be, hogy a háború kirobbanása óta 3956 ukrán szabadulhatott hadifogságból, közülük az idén 1358-an.
Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein több mint 150 olyan hely van, ahol az oroszok ukrán hadifoglyokat tartanak civilekkel együtt.
Ezt Petro Jacenko, a Hadifoglyok Kezelését Koordináló Parancsnokság képviselője jelentette be.
Az Emberi Jogokért Média Kezdeményezés (MIPL) foglyok és eltűnt személyek családjainak koordinátora, Olena Biljacskova viszont elmondta, hogy eddig 177 katona halt meg orosz fogságban.
„Ide tartoznak azok a hadifoglyok, akik az olenivkai terrortámadás következtében haltak meg. Pontos számot nem tudunk mondani, mert a fogságban elhunytakról nyílt forrásokból, családoktól szerezzük be az információkat” – mondta.
A védelmi minisztérium rendszerében létrehozták az első, reintegrációs központ státuszú egészségügyi intézményt a fogságból szabadult katonák számára, jelentette be Rusztem Umjerov, Ukrajna védelmi minisztere.
Megjegyezte, az egészségügyi intézmény a központi régióban működik, és a fogságból hazatért ukrán honvédeknek nyújt orvosi, rehabilitációs és pszichológiai segítséget. Az intézmény a védelmi minisztérium rendelete alapján megkapta az erre vonatkozó státuszt.
„A reintegrációs központ egy speciális komplexum, amely egy helyen nyújtja szolgáltatásokat: orvosi, rehabilitációs és pszichológiai támogatás, reintegrációs intézkedések, valamint segítséget nyújt az igazolások megszerzésében és a dokumentumok helyreállításában”, mondta Umjerov.
Elmondása szerint a Központot jelenleg 100 férőhelyes, ugyanakkor lehetőség van a rehabilitációs ágyak 200-ra való bővítésére.
„Már megkaptuk az első ajánlatokat és kívánságokat a honvédektől és az egészségügyi személyzettől. A védelmi minisztérium Egészségügyi Főosztálya mindezt figyelembe veszi” – tette hozzá Umjerov.
Dina Vong, az Ukrán Fegyveres Erők 1. Elkülönített tankcsapatának sajtóreferense adásában kijelentette, hogy az orosz katonai parancsnokság parancsot adott katonáinak, hogy ne ejtsenek foglyul ukrán védőket a Kurszki régióban.
Elmondása szerint az oroszok gyalogságot próbálnak felhalmozni Kurszk irányába, és aktív támadásokat is hajtanak végre páncélozott katonai felszereléssel. A megszállók jelentős számú irányított légibombát is használnak.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint a Kurszk térségében végrehajtott ukrán hadművelet valószínűleg egyre inkább arra ösztönzi Oroszországot, hogy részt vegyen a hadifogolycserében – írja az Ukrajinszka Pravda.
Október 18-án Ukrajna és Oroszország hadifogolycserét hajtott végre, amely már a negyedik csere volt azóta, hogy 2024 augusztusában megkezdődött Ukrajna hadművelete a kurszki régióban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök másnap jelentette be, hogy Ukrajna 95 hadifoglyot hoz haza.
A hazatérők között vannak olyan ukrán katonák, akik 2022 elején Mariupolban az Azovsztal védelmét látták el, az Ukrán Nemzeti Gárda, az Ukrán Állami Határőrszolgálat tagjai és más ukrán katonák.
Október 18-án az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz hatóságok szintén 95 orosz hadifoglyot visznek haza, és hogy az Egyesült Arab Emírségek (EAE) közvetített a cserében.
A hadifoglyokkal való bánásmód ukrán koordinációs központja megjegyezte, hogy a visszatért ukrán hadifoglyok közül sokan súlyos betegségekkel és súlyos sérülésekkel küzdöttek, valamint az orosz fogságban elszenvedett kínzások és alultápláltság miatt lefogytak.
Az ISW korábban megjegyezte, hogy az ukrán-orosz hadifogolycsere gyakorisága jelentősen megnőtt az ukrán hadművelet augusztus 6-i, kurszki területen történt kezdete óta: a két fél összesen 267 hadifoglyot cserélt ki egyenként három külön csere során. Összehasonlításképpen, Oroszország és Ukrajna 2024. január 1. és augusztus 6. között mindössze három hadifogolycserét hajtott végre.
A Függetlenség terén a területvédelem napja alkalmából békés menetelt tartottak az eltűnt és elfogott katonák támogatására.
A katonák hozzátartozói két órán keresztül próbálták felhívni az ukránok, az ukrán hatóságok és a nemzetközi közösség figyelmét az eltűntek felkutatásának és az elfogott ukrán hősök szabadon bocsátásának problémájára.
Jelenleg 55 000 ukrán állampolgár van hivatalosan bejegyezve a Belügyminisztérium által fenntartott, különleges körülmények között eltűnt személyek egységes nyilvántartásába. Többségük katona.