Volodimir Zelenszkij elnök a mozgósítás kiterjesztésének lehetőségéről beszélve megjegyezte, hogy ez az állam, a hadsereg és a társadalom egyik legnehezebb kérdése – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint mikor az újságíró a fronton történő ideiglenes visszavonulások miatti fokozott mozgósításról kérdezte, Zelenszkij elmondta: „Az emberek kérdése a legérzékenyebb és legnehezebb számomra, a katonák, a nép, a társadalom és a partnerek számára.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg mérete nem hasonlítható össze az orosz hadseregével az országok méretbeli különbségei miatt. Kiemelte, hogy még ha a hadsereg több ember mozgósítását kéri is, figyelembe kell venni a társadalom igényeit: az emberek dolgoznak, adókat fizetnek, és ezek az összegek a védelemre mennek. „Ezért meg kell találnunk az egyensúlyt” – tette hozzá.
Az államfő elmondása szerint a mozgósítási rendszer jelenleg a hadsereg döntése szerint működik, amely körülbelül havi 30 000 ember besorozását hagyta jóvá. Ukrajna partnerei felvetik ezt a kérdést, de ők nincsenek a csatatéren, és nem szembesülnek az ország előtt álló realitásokkal – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A német fegyveres erők már arra készülnek, hogyan lássanak el napi ezer katonát arra az esetre, ha nagyszabású konfliktus törne ki a NATO és Oroszország között – erről beszélt a Reutersnek adott interjúban Ralf Hoffmann német sebészeti főparancsnok. Emlékeztetőül: a szövetség régóta arra figyelmeztet, hogy Moszkva akár 2029-től képes lehet támadást indítani.
Ralf Hoffmann szerint az európai hadseregek, beleértve egészségügyi szolgálataikat is, felpörgették felkészülésüket egy Moszkvával való lehetséges konfliktusra Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai invázióját követően, ami Európa legnagyobb háborúja lehet a második világháború óta.
Németország folyamatosan alakítja orvosi kiképzését is, beépítve a tanulságokat az ukrajnai háborúból. „A harcmodor drámai mértékben megváltozott Ukrajnában” – mondta Hoffmann, utalva arra az eltolódásra, amely a lőtt sebekről a drónok és kóbor lőszerek okozta robbanási sérülésekre és égési traumákra történt.
Az ukrán katonák a frontvonal mindkét oldalán mintegy 10 kilométeres, drónokkal telített sávot halálzónának nevezik, mivel a mindkét fél által bevetett, távolról irányított pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) gyorsan felderítik és megsemmisítik a célpontokat.
„Az ukránok gyakran nem tudják kellő gyorsasággal evakuálni a sebesültjeiket, mert mindenütt drónok zümmögnek fölöttük” – mondta Hoffmann, kiemelve a sérült katonák hosszan tartó stabilizálásának szükségességét – olykor órákon át – a frontvonalon.
Hoffmann szerint rugalmas szállítási lehetőségekre van szükség a sebesült katonáknak, megjegyezve, hogy Ukrajna kórházvonatokat is alkalmazott. Emiatt a német hadsereg kórházvonatokat és buszokat vizsgál, valamint bővíti a légi orvosi evakuálást– tette hozzá.
A sebesültek első ellátásukat a frontvonalon kapnák, mielőtt Németországba szállítanák őket, ahol főként civil kórházakban folytatódna az ellátás – mondta Hoffmann.
Mintegy 15 000 kórházi ágyra lenne szükség a német kórházak akár 440 000 férőhelyes teljes kapacitásából – becsülte. A német hadsereg mintegy 15 000 fős egészségügyi szolgálatát bővíteni fogják a jövőbeni igények kielégítésére – tette hozzá.
Németország visszaállítaná a sorkatonaságot
„Vissza kell állítani a sorkatonaságot, különben Németország nem lesz képes megvédeni magát” – mondta Patrick Sensburg, a tartalékosok szövetségének elnöke, aki napi ezer halott vagy sebesült katonával számol egy esetleges háború esetén.
A német hadsereg (Bundeswehr) tartalékosok szövetségének elnöke kifejtette, a kötelező katonai szolgálat visszaállítását szükségesnek tartja ahhoz, hogy Németország képes legyen megvédeni magát. Egy háború esetén a halott vagy sebesült katonákat szerinte elsősorban tartalékosokkal kell pótolni – írta a Die Welt.
[type] => post
[excerpt] => A német fegyveres erők már arra készülnek, hogyan lássanak el napi ezer katonát arra az esetre, ha nagyszabású konfliktus törne ki a NATO és Oroszország között – erről beszélt a Reutersnek adott interjúban Ralf Hoffmann német sebészeti főparancsnok.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1762457340
[modified] => 1762385628
)
[title] => Rengeteg halottra számítanak a németek, ez az indok a sorkatonaságra
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=260655&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 260655
[uk] => 260849
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 260656
[image] => Array
(
[id] => 260656
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/nemet-katonak-hadsereg.png
[original_lng] => 1559489
[original_w] => 1308
[original_h] => 823
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/nemet-katonak-hadsereg-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/nemet-katonak-hadsereg-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/nemet-katonak-hadsereg-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/nemet-katonak-hadsereg-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/nemet-katonak-hadsereg.png
[width] => 1308
[height] => 823
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/nemet-katonak-hadsereg.png
[width] => 1308
[height] => 823
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/nemet-katonak-hadsereg.png
[width] => 1308
[height] => 823
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1762516173:8
[_thumbnail_id] => 260656
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1025
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 498888552002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 824
[1] => 1585
[2] => 37865
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hadsereg
[1] => Németország
[2] => toborzás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 257129
[content] =>
A Kreml attól tart, hogy a frontról hazatérő több tízezer katona és volt fogoly közvetlen veszélyt jelenthet Vlagyimir Putyin orosz diktátor rezsimjére – számolt be kedden az rbc.ua hírportál jelentette az ukrán Külső Hírszerző Szolgálat sajtóosztályára hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán hírszerzés kiderítette, hogy Oroszország attól tart, hogy a veteránok visszatérése után ugyanaz a helyzet áll elő, mint az 1990-es években, amikor a katonák visszatértek az afganisztáni háborúból, és bandákat, maffiacsoportokat hoztak létre. „A Kreml becslései szerint a veteránok a bűnözői és politikai destabilizáció katalizátorává válhatnak, és képesek lesznek megrengetni a Putyin iránti személyes lojalitás köré épülő rendszert” – jegyezte meg a hírszerző hivatal.
A probléma nemcsak a megszállók pszichológiai traumájában vagy bűnözői múltjában rejlik, hanem a magas frontvonalbeli fizetések és a békés életben lévő alacsony jövedelmek közötti éles különbségben is. A veteránok, akik visszatérnek a hétköznapi életbe, alacsony fizetésekkel és egy lerombolt gazdasággal a társadalmi instabilitás forrásává válhatnak.
Ahogy a külső hírszerző közösség megjegyezte, a helyzetet bonyolítja a háborúban részt vevő több tízezer fogoly. Sokan már visszatértek orosz városokba, ahol egyre több súlyos bűncselekményt követnek el. Az erőszakhoz és büntetlenséghez hozzászokott emberek visszatérése új belső háborúhoz vezethet a Kreml számára. Míg ezek a veteránok korábban támogatták a rezsimet, most olyan erővé válhatnak, amely belülről gyengíti az Oroszországot.
Az olasz katonai szolgálatra köteles állampolgárok kevesebb mint egyötöde fejezte ki hajlandóságát fegyvert fogni egy esetleges katonai támadás esetén. Ezt bizonyítják a CENSIS felmérési adatai, közölte a La Repubblica.
A felmérés szerint az olasz állampolgárok 16%-a tartja valószínűnek, hogy az ország a következő öt évben fegyveres konfliktusba keveredik, további 23% pedig 30-50%-ra becsüli ennek valószínűségét.
Ugyanakkor, ha Olaszországban visszaállítanák a kötelező katonai szolgálatot, a szolgálatra kötelezetteknek (18-45 évesek) mindössze 16%-a értene egyet vele. A felmérés szerint a válaszadók 19%-a a dezertálást választaná, és közel 40%-uk mondta magát pacifistának, és tiltakozna a háború ellen.
A CENSIS-tanulmány eredményei is azt kimutatták, hogy az olasz állampolgárok nagyobb mértékben semlegesek voltak.
A megkérdezettek 62%-a úgy véli, hogy Rómának semleges álláspontot kellene elfoglalnia az orosz-ukrán háborúban, és csak 33%-uk támogatja Ukrajnát. A fennmaradó 5% Oroszország támogatását ajánlja.
Grönland amerikai inváziója esetén Olaszországban a válaszadók 58%-a a be nem avatkozást támogatná, 38%-uk támogatná egy Grönland oldalán álló országok szövetségéhez való csatlakozást, és 4%-uk az Egyesült Államokat támogatná.
Hasonlóképpen, az olaszok többsége nem támogatja a védelmi kiadások növelését: mindössze 26%-uk gondolja úgy, hogy ez a helyes megoldás a béke garantálására, és csak 25%-uk hajlandó a védelmi kiadások növelésére a szociális kiadások rovására.
Azok a nők, akik 2025. július 1-jével betöltik a 18. életévüket, 2026-ban behívhatók lesznek katonai szolgálatra.
Eddig az önkéntes jelentkezés volt az egyetlen módja volt annak, hogy nők katonai szolgálatban vehessenek részt, azonban ez a dán parlament új rendeletével megváltozott. Igaz, a dán nők már az 1970-es évek eleje óta jelentkezhettek a fegyveres erők teljes munkaidős tagjaként.
A skandináv ország célja, hogy növelje a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok számát, ezért terjeszti ki a kötelező sorkatonaságot a nőkre is.
A férfiak és nők továbbra is önkéntesen jelentkezhetnek, a fennmaradó helyeket pedig nemek szerint semleges sorsolással töltik fel.
„A mai világhelyzetben ez szükséges” – mondta egy Katrine nevű önkéntes női katona. „Szerintem teljesen igazságos és helyes, hogy a nők is ugyanolyan arányban vegyenek részt benne, mint a férfiak” – tette hozzá.
Az új szabályozás értelmében – amelyet a dán parlament június elején fogadott el – azok a dán nők, akik kedden vagy azután töltik be a 18. életévüket, automatikusan bekerülnek a sorsolásos rendszerbe – a férfiakkal azonos feltételek mellett – írja a Wtop.com.
Dánia nemi egyenlőséget célzó reformját eredetileg 2024-ben jelentették be egy átfogó védelmi megállapodás részeként. A program bevezetését eredetileg 2027 elejére tervezték, de azt előrehozták 2025 nyarára. Kenneth Ström ezredes, a sorozási program vezetője azt is elmondta: az időzítés változtatását a jelenlegi biztonsági helyzet indokolta. Hozzátette: „A sorkatonák számának növelése egyszerűen nagyobb harci erőt jelent.”
Dánia – a maga 6 millió lakosával – körülbelül 9000 hivatásos katonával rendelkezik. Az új intézkedés várhatóan évi 6500 főre növeli a sorkatonai szolgálatot teljesítők számát 2033-ra, a tavalyi 4700 főhöz képest.
A dán törvények értelmében minden fizikailag alkalmas 18 év feletti férfinak kötelező katonai szolgálatra jelentkezni.
Egyesek – nők és férfiak egyaránt – önként jelentkeznek, a többi helyet sorsolásos rendszer tölti ki, amely eddig csak férfiakra vonatkozott.
A 2024-es évfolyam önkénteseinek körülbelül egynegyede nő volt.
Kapcsolódó tartalom
Lengyelország háborúra készül, mert orosz támadásra számítanak a közeljövőben
A lengyelek 39 százaléka részt venne katonai kiképzésben, illetve kétharmaduk maradna az országban egy háború, illetve támadás esetén, míg egyharmaduk elmenekülne.
Meghosszabbított szolgálati idő és katonai fejlesztés
A szolgálati idő is meghosszabbodik: négy hónapról tizenegyre. Az újoncok először öt hónapos alapkiképzésen vesznek részt, majd hat hónapnyi gyakorlati szolgálat következik, kiegészítő oktatásokkal.
Februárban Dánia kormánya bejelentette, hogy hétmilliárd dolláros védelmi alapot hoz létre, amely 2025-re a GDP több mint 3 százalékára növeli a katonai kiadásokat.
„Egyre élesebb a biztonsági helyzet Európában. Továbbra is zajlik az ukrajnai konfliktus. A balti államokra is nagy figyelem irányul, ahová Dánia sok katonát küld. Ez egy általános erőfeszítés a dán hadsereg megerősítésére” – mondta Rikke Haugegaard kutató, a Dán Királyi Védelmi Főiskoláról.
Ugyanakkor Haugegaard szerint számos kihívás is várható: a nem megfelelő felszerelés, laktanyahelyek hiánya és a szexuális zaklatások lehetséges esetei is gondot okozhatnak.
Regionális példa
2015. január 1-jén Norvégia lett az első európai állam és az első NATO-tagország, amely bevezette a nők számára is a sorkatonaságot. 2017-ben pedig a Dániával szomszédos Svédország is bevezette a férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozó sorkatonai rendszert.
Hatályba léptek Ukrajnában a katonai szolgálat szabályzatának módosításai, amelyek értelmében a továbbiakban nem neveznek ki orvosokat a hadseregben nem szakmabeli beosztásokba – közölte az Egészségügyi Minisztérium, írta az Ukrinform.
A szabályzat erre vonatkozó módosításait Ukrajna elnöke 397/2025. számú rendeletében hagyta jóvá, amely június 12-én, csütörtökön lépett hatályba.
A dokumentum részletezi az orvosi és gyógyszerészeti végzettséggel rendelkező személyek, valamint a rehabilitációs szakemberek szolgálatának feltételeit, többek között a hadiállapot körülményei között.
A legfontosabb változás, hogy a rendelet bevezetett egy olyan szabályt, amely megtiltja az ilyen szakemberek kinevezését olyan katonai pozíciókba, amelyek nem kapcsolódnak orvosi, gyógyszerészeti vagy rehabilitációs ellátáshoz, vagy amelyek alacsonyabb szintű iskolai végzettséget vagy képesítést igényelnek, mint amilyennel a jelölt rendelkezik. Az egyetlen kivétel az adott személy önkéntes hozzájárulása a kinevezéshez.
A katonai állományról és azon állampolgárokról van szó, akik orvosi vagy gyógyszerészeti mesterképzéssel és az erre vonatkozó szakorvosi vagy szakgyógyszerészi licenccel rendelkeznek, valamint azokra a szakemberekre, akik mesterképzéssel rendelkeznek az „Orvosi diagnosztika és kezelés technológiái” („Protetika-ortézis” szakirány), „Terápia és rehabilitáció”, „Biomedikai mérnöki tudományok” (protézis-ortézisek technológiájának oktatási programja) szakokon, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és posztgraduális képzést végeztek az „Ergoterápia”, „Protetika-ortézis”, „Beszédterápia”, „Fizioterápia” szakciklusokban. A szakterületek megnevezését az oktatási jogszabályok változásainak figyelembevételével tüntették fel.
A rendelet frissítette a hadnagyi rang odaítélésére vonatkozó követelményeket mind az aktív katonai állomány, mind a mozgósításra behívható vagy szerződés alapján katonai szolgálatra beiratkozott állampolgárok számára. A szakterületek listája nemcsak orvosokat, hanem gyógyszerészeket is tartalmaz. Ha nem vettek részt katonai kiképzésen a tartalékos tiszti program keretében, akkor a taktikai szintű orvostiszti program keretében elvégzett képzést követően orvosi tiszti beosztásba nevezhetők ki.
A rehabilitációs területeken betöltött pozíciókat lehetővé tevő szakterületek listáját is meghatározták. Az ilyen szakemberek tiszti pozíciókba nevezhetők ki a rehabilitáció területén, többek között a protézisek és az ortézisek területén, szükség esetén egy katonai kiképző tanfolyam elvégzésével.
Katerina Csernohorenko védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy a Rezerv+ az év végéig az „intelligens szerződés” funkciót tervezi bevezetni. A DOU-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy ennek köszönhetően okostelefonon aláírt szerződéssel lehet majd csatlakozni a hadsereghez.
„Ez év végéig a Rezerv+-ban is bevezetjük az intelligens szerződéseket. A telefonon aláírt szerződéssel csatlakozhatsz a hadsereghez. Jelenleg az Apple licencszerződésével ismerkedünk. Ennek egyszerűnek kellene lennie” – mondta.
A tisztviselő szerint az „telefonon megkötött szerződés” egy olyan dokumentum, amelyet regisztrálni fognak a katonai egység toborzási rendszerébe. Egy „telefonos szerződésnek” köszönhetően az ember digitális nyomot hagy maga után, és biztos lehet benne abban, hogy mit írsz alá.
Csernohorenko megjegyezte, hogy ezt megelőzően egy toborzási folyamat zajlik majd. Először egy jelentkezési folyamat következik, majd a toborzó felveszi a kapcsolatot az illetővel, végül pedig egy interjú következik.
„És amikor kölcsönös megállapodás születik, akkor közvetlenül a telefonon is aláírható lesz a szerződés” – tette hozzá.
A parlament második olvasatban elfogadott a törvényt, amely garantálja a katonai állomány jogát arra, hogy hadiállapot idején leszerelés esetén pénzbeli kártérítést kapjanak az éves alap- és pótszabadság minden fel nem használt napjáért, számolt be Olekszij Honcsarenko, az Európai Szolidaritás parlamenti frakciójának tagja a Telegramon.
A 11495. számú törvényhozási kezdeményezést 311 parlamenti képviselő támogatta szavazatával.
A törvény célja, hogy garantálja a katonai állomány jogát a fel nem használt éves alap- és pótszabadság, valamint egyéb szabadságok – beleértve a hadiállapot idején a szolgálatból való leszerelés esetén járó kiegészítő szociális szabadságot – minden napjáért a pénzbeli kártérítésre.
Az elfogadott törvény szerint azok a honvédek, akik a különleges szolgálati idő során nem vették igénybe az éves alapszabadságot, a pótszabadságot, valamint a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek biztosított vagy az ukrán „Szabadságról” szóló törvény 16-2. cikkelye szerinti szabadságot, pénzbeli kártérítést kapnak.
Az erre vonatkozó kártérítést a szolgálatból való leszerelés évében kell biztosítani.
Honvéd halála vagy sérülése esetén a fel nem használt szabadságos napokért pénzbeli kártérítést kapnak, fogság esetén pedig a személyre szóló rendeletben meghatározott személyek.
Ha nincs személyre szóló határozat, a kártérítést a „Katonai állomány és családtagjaik társadalmi és jogi védelméről” szóló törvény 9. cikkelyének 6. bekezdése szerint, az ukrán kormány által meghatározott módon fizetik ki.
Ha nincsenek ilyen személyek, a pénzeszközök az örökség részét képezik.
A törvény végrehajtása várhatóan biztosítja a honvédek pénzbeli kártérítéshez való jogának garantálását az éves alap- és pótszabadság minden fel nem használt napjáért, valamint az egyéb típusú szabadságokért, beleértve a kiegészítő szociális szabadságot is, amelyeket a mozgósítás kihirdetésétől számított különleges időszakban nem használt ki a honvéd, pénzbeli kártérítés jár, amelyet a katonák szolgálatból való felmentésének évében fizetnek ki.
[type] => post
[excerpt] => A parlament második olvasatban elfogadott a törvényt, amely garantálja a katonai állomány jogát arra, hogy hadiállapot idején leszerelés esetén pénzbeli kártérítést kapjanak az éves alap- és pótszabadság minden fel nem használt napjáért, számolt b...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749112200
[modified] => 1749109493
)
[title] => A Legfelső Tanács jóváhagyta a katonai állomány fel nem használt szabadságnapjaiért járó kártérítésről szóló törvényt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=244212&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 244212
[uk] => 244119
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 244120
[image] => Array
(
[id] => 244120
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/630-360-1682685211-525.jpg
[original_lng] => 76365
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/630-360-1682685211-525-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/630-360-1682685211-525-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/630-360-1682685211-525.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/630-360-1682685211-525.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/630-360-1682685211-525.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/630-360-1682685211-525.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/630-360-1682685211-525.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1749098694:12
[_thumbnail_id] => 244120
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2399
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 101316471000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1989882
[1] => 824
[2] => 60473
[3] => 606277
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fel nem használt szabadság
[1] => hadsereg
[2] => katonák
[3] => szabadságolás
)
)
[8] => Array
(
[id] => 241848
[content] =>
A finn kormány 65 évre kívánja emelni a tartalékosok felső korhatárát, így 2031-re 125 ezerrel többen lennének tartalékos állományban az észak-európai országban egy szerdán közzétett közlemény szerint.
Jelenleg a sorkatonák esetében ötven év, az altisztek és tisztek esetében pedig hatvan a tartalékos szolgálat korhatára.
„Finnország védelmi képessége az általános hadkötelezettségen, a tartalékos szolgálaton, a haza megvédelmezése iránti elkötelezettségen alapszik” – hangsúlyozta közleményében Antti Hakkanen védelmi miniszter.
Minden férfi 18 éves korától kötelezett katonai szolgálatra Finnországban, ahol jelenleg 900 ezer tartalékos van.
„A tartalékosok felső korhatárának emelésével több embernek adunk lehetőséget a nemzetvédelemben való részvételben (…) Egy erős tartalékos szolgálat megerősíti Finnország biztonságát” – tette hozzá a miniszter. A korhatár emelésével mintegy 125 ezer sorkötelessel nő a tartalékosállomány a következő ötéves átmeneti időszakban, és így 2031-ben eléri az egymilliót – áll a közleményben.
A törvénytervezetet társadalmi vitára bocsátják, mielőtt benyújtják a parlamentbe.
„Ez (a korhatár emelése) bizonyítja a NATO-szövetségesek számára, hogy Finnország komolyan veszi a nemzetvédelem erősítését” – hangsúlyozta Hakkanen miniszter az YLE közszolgálati műsorszórónak adott nyilatkozatában.
Az Oroszországgal 1340 kilométer hosszú közös határral rendelkező Finnország 2023 áprilisában vetett véget évtizedeken át tartó semlegességének. Finnország 2023 decemberében lezárta az Oroszországgal közös határt attól tartva, hogy Moszkva destabilizálási céllal menedékkérőket irányít az országba.
Az ukrán védelmi minisztérium engedélyezte a Viszljuk nevű, ukrán gyártású földi robotizált komplexum hadrendbe állítását az Ukrán Fegyveres Erők egységeiben. A rendszer képes számos katonai feladat ellátására – közölte a minisztérium.
A Viszljuk komplexumot ukrán mérnökök fejlesztették ki a katonák igényei alapján. A platform kompakt méretekkel rendelkezik, elfér egy kisbusz platóján vagy egy utánfutón. Két halk elektromos motorral és fémből készült lánctalppal van felszerelve, ami lehetővé teszi, hogy nehéz terepen is jól haladjon – közölte a minisztérium.
A platform megbízhatóan mozog terepen, homokon és sárban is, akár 200 kg hasznos terhet képes szállítani, vagy sebesülteket evakuálni.
