A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint már 775 elítélt lépett be a honvédségbe. Egyben közölték, hány rab akar még hadba vonulni, és hol jelentkeztek a legtöbben, közölte a Legfőbb Ügyészség sajtószolgálata.
A rendfenntartók megjegyezték, hogy jelenleg 2402 elítélt nyújtott be kérelmet a bírósághoz, miszerint felmentését kéri, hogy katonai szolgálatot teljesíthessen.
1843 ilyen beadványt már elbíráltak és kielégítettek a bíróságok, és 775 elítélt már csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz.
A legtöbb kérelmet Zsitomir, Kirovohrad, Mikolajiv, Rivne, Harkiv, Hmelnickij, Vinnyica és Dnyipropetrovszk régióbeli elítéltek nyújtották be.
A német politikusok és katonai parancsnokok európai és amerikai kollégáikhoz hasonlóan egyfolytában az orosz fenyegetéssel riogatnak, de a közvélemény a jelek szerint nem vevő a háborús retorikára, és ez több felmérés eredményéből is egyértelműen kiderül.
A YouGov minapi közvélemény-kutatása szerint a németeknek alig több mint harmada (36 százaléka) gondolja úgy, hogy Oroszország 2030 előtt megtámadja a NATO-t, míg 48 százalékuk szerint ez legalábbis valamilyen szinten valószínűtlen.
Azt még kevesebben, mindössze 23 százalék hiszi, hogy Németország lenne orosz támadás célpontja ebben az évtizedben – ismertette az eredményt a Deutsche Welle internetes kiadása. A döntő többség (61 százalék) szerint ez nem valószínű.
Nem bíznak a Bundeswehrben
Meglehetősen rossz a németek véleménye a hadseregükről is, ami nem csoda, hiszen a Bundeswehr még a fegyveres erők parlamenti biztosa szerint is gyakorlatilag működésképtelen, katonából és felszerelésből is nagy a hiány.
Így látják az emberek is: a válaszadóknak csupán 2 százaléka van meggyőződve arról, hogy a hadsereg képes lenne megvédeni az országot, 12 százalékuk szerint inkább csak „elég jó” helyzetben van ehhez. Minden negyedik német azonban úgy gondolja, hogy a Bundeswehr nagyon vagy eléggé gyengén felkészült egy esetleges támadásra.
Nagyobb baj az, hogy egy másik, a Civey Institute által márciusban végzett felmérés eredménye szerint a németek továbbra sem akarnak harcolni: a megkérdezettek mindössze 30 százaléka mondta azt, hogy kész lenne fegyvert ragadni a haza védelmében, ha Németországot támadás érné. Több mint 50 százalék kategorikusan elzárkózik ez elől.
Elérhetetlen álom a katonai létszám feltöltése
A német hadseregben jelenleg 183 ezer ember szolgál, Olaf Scholz kancellár azonban az ukrajnai háborúra válaszul a nagyarányú fejlesztések mellett szeretné feltölteni az önkéntes erők sorait is. (A hadkötelezettség 2011-ben szűnt meg.)
A cél korábban az volt, hogy a katonák létszáma 2031-re elérje a 203 ezret, Boris Pistorius védelmi miniszter azonban elismerte, hogy ezt a tervet felül kell vizsgálni – valószínűleg azért, mert rájött, hogy elérhetetlen álom.
Ahhoz azonban ragaszkodik, hogy a jövő évi védelmi költségvetés elérje a 6,7 milliárd eurót, egyelőre nem hajlandó kompromisszumot kötni ebben a kérdésben. Németországot évek óta rengeteg bírálat éri, hogy túl keveset költ a védelemre, és annak ellenére, hogy Európa legnagyobb gazdasága, biztonságának megteremtésében gyakorlatilag az Egyesült Államokra támaszkodik.
Az emberek még nem értik, hogy megváltozott a világ
A katonáskodási hajlandósággal kapcsolatban Frank Sauer, az Universitat der Bundeswehr München nemzetközi és biztonságpolitikát oktató professzora úgy véli, hogy a németekben még nem tudatosodott, hogy hatalmas történelmi felfordulás korában élünk.
„Beletelik némi időbe, mire megváltozik a gondolkodásunk. És ezt nem tudjuk erővel átverni, pár beszéddel vagy egy maréknyi főcímmel megértetni” – nyilatkozta a portálnak.
A professzor elismeri, hogy a politikusok nehéz döntések előtt állnak a Bundeswehr korszerűsítésének finanszírozásával kapcsolatban. „Én is inkább építenék szélturbinákat és óvodákat, telepítenék napelemeket a háztetőkre – sajnos ehelyett tankokat, cirkálórakétákat és harci drónokat kell építenünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy végül is mindegy, hogyan szerzik meg a pénzt, de meggyőződése, hogy a dolgok nem mehetnek tovább úgy, ahogyan eddig.
[type] => post
[excerpt] => A német politikusok és katonai parancsnokok európai és amerikai kollégáikhoz hasonlóan egyfolytában az orosz fenyegetéssel riogatnak, de a közvélemény a jelek szerint nem vevő a háborús retorikára, és ez több felmérés eredményéből is egyértelműen ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716844500
[modified] => 1716808743
)
[title] => Felmérés: a németek nem hiszik, hogy kitör a háború és nem bíznak a hadseregben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=188443&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 188443
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 188444
[image] => Array
(
[id] => 188444
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[original_lng] => 164086
[original_w] => 1024
[original_h] => 665
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1-300x195.jpg
[width] => 300
[height] => 195
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1-768x499.jpg
[width] => 768
[height] => 499
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 665
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 665
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 665
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 665
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1716797985:12
[_oembed_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] =>
[_oembed_time_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] => 1716797925
[_thumbnail_id] => 188444
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 509
[translation_required_done] => 1
[_oembed_54eb3c270f63743fbc9f6d5248c1b372] =>
[_oembed_time_54eb3c270f63743fbc9f6d5248c1b372] => 1716833888
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 592
[3] => 25
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Társadalom
[3] => Videók
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 44769
[2] => 824
[3] => 1027673
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => háború
[2] => hadsereg
[3] => német közvélemény
)
)
[2] => Array
(
[id] => 187814
[content] =>
Omszkban 400 millió rubelt különítettek el az 5. számú városi szülészeti osztály felszerelésére, és 2025 decemberéig be kell fejeződnie a létesítmény katonai kórházzá történő átalakításának.
A hírek szerint 400 millió rubelt különítettek el a város 5-ös számú szülészeti kórházának újbóli felszerelésére, és a folyamatnak 2025 decemberéig be kell fejeződnie.
„A kormány azt mondja, hogy növelni kell a demográfiai adatokat, ugyanakkor bezárja a szülészetet és katonai kórházzá alakítja át. Ez persze normális…” – kommentálták a hírt a helyi lakosok.
Megjegyzendő, hogy az 5. számú szülészeti kórház 2022 novembere óta nem működik. A koronavírus-járvány idején az épület koronakórházként működött.
2014-ben hozták létre az ATO-ban résztvevők édesanyjai és feleségei beregszászi civil szervezetet. Tagjai azóta is folyamatosan szerveznek adománygyűjtő és jótékonysági rendezvényeket az ukrán fegyveres erők támogatására.
A napokban vásárra került sor a Vérke-parti városban, melyen a hadsereg számára gyűjtöttek. A vásáron részt vettek a város, illetve a Beregszászi kistérség iskolái is.
A vásáron különféle eredeti, kézzel készített termékekkel és finomságokkal készületek a látogatóknak.
A civil szervezet vezetője, Jaroszlava Fedur elmondta, hogy évente négy-öt alkalommal szerveznek hasonló eseményt. Az összegyűlt pénzből a szervezők húsvéti kosarat készítenek és küldenek a hazánkat védő ukrán katonáknak, valamint drónok beszerzését is támogatják.
Máris szinte teljes jogú tagként vesz részt Svédország az elmúlt évtizedek legátfogóbb NATO-hadgyakorlatán.
Svédország teljes jogú résztvevője lesz a „Steadfast Defender 2024” nevű NATO-gyakorlatnak, amely a hidegháború óta a legnagyobb NATO-művelet.
Stockholm egy zászlóalj nagyságú gépesített egységgel – ez körülbelül 600-800 katonát és nehézpáncélosokat jelent – vesz részt a gyakorlaton. A svéd csapatok táborát Lettországban építik. A svéd zászlóalj 6 hónapos rotációban lesz egy hasonló méretű dán egységgel. A tábor 1200 katona elhelyezésére alkalmas.
A hivatalosan január 22-én kezdődött gyakorlatok májusig tartanak. A svédek az esetleges orosz támadással szembeni első vonalbeli védelem részét képezik majd. A skandináv állam ugyan még nem véglegesíthette tagságát a szövetségben, ennek ellenére már aktívan részt vesz annak munkájában – írja az Euronews.
Legutóbb Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára beszélt arról, hogy Svédország hamarosan NATO-tag lehet, mivel várakozásaik szerint a magyar parlament is döntést hoz a következő hetekben.
Mint arról már korábban beszámoltunk, Ukrajnának lehetősége van 500 000, 100 000 vagy 200 000 hadköteles kiképzésére, amint azt az új mozgósítási törvénytervezet meghatározza, aminek kidolgozásán a kormány dolgozik, közölte Viktor Nikoljuk vezérőrnagy, az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erők Parancsnokságának kiképzési parancsnoka Szabadság Rádió „Donbasz. Valóság” projektjének adott interjújában.
„Folyamatosan szervezünk erre vonatkozó rendezvényeket, értekezleteket tartunk, ahol az összes kiképzőközpont lehetőségeit, az oktatói állomány valós állapotát mérik fel, mert többségüket a harci feladatok teljesítésébe vonták be. A mai adatok szerint bármennyi katonát ki tudunk képezni” – mondja.
Nyikolenko pontosított, hogy a mai állás szerint a katonák 20%-át külföldön, a többit, 80%-át Ukrajnában képezték ki.
A vezérőrnagy elmondta, hogy Ukrajna már „több évvel megelőzi az oktatókat” a harci tapasztalatok tekintetében.
„Természetesen tapasztalatokat cserélünk, de figyelembe kell venni minden változást a háborúban és ezeket a nüanszokat figyelembe kell venni” – mondja Nikoljuk.
Arra a kérdésre, hogy a hadseregben milyen szakemberekre van a legnagyobb kereslet, a vezérőrnagy elmondta, hogy a gyalogságra.
„Ez az a gyalogság, amely megy előre, amelyik támad, bebiztosítja magát egy lövészárokban, megtartja a pozíciókat, és ez a gyalogság az ellenség állásaiba is beférkőzik, visszaveri az ellenséget. A szárazföldi erők legmasszívabb kiképzése a gyalogos katonák kiképzése. Anélkül, hogy kicsinyítenénk a drónok, a harckocsizók, a tüzérek és a aknavetősök szerepét. De ma gyalogságról van szó” – mondta.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Ukrajnában nem csak azok fognak bevonulni a hadseregbe, akik szolgálni akarnak, mert az Oroszország ellen vívott teljes körű háború körülményei között erre van szükség – jelentette ki kedden Illarion Pavljuk, a Védelmi Minisztérium szóvivője az ukrán televízió maratoni háborús műsorfolyamában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szóvivő megjegyezte, hogy Ukrajnában semmi sem változott a mozgósítás feltételeit vagy a behívók kézbesítésének jogi indokait tekintve. Az állampolgárokat tájékoztatni kell arról, hogy szükség van rájuk az ország védelméhez, vagy frissíteni kell az adataikat – tette hozzá.
„Megértem, hogy lehetnek érzelmek, de nem látok az ukránok részéről teljes elutasítást, hogy megvédjék a hazájukat. Nagyon sok ember van, akik nemcsak csendben, de becsülettel, személyes körülményeik, félelmeik ellenére teljesítik kötelességüket, és védik Ukrajnát” – mutatott rá Pavljuk.
A szóvivő jelezte: mindent a törvények keretei között kell tenni, és a törvény lehetővé teszi a behívók kézbesítését különböző a közterületeken. „Másrészt be kell látnunk, hogy sajnos a háború folytatódik, és sajnos nem csak azok fognak szolgálni, akik katonai szolgálatot akarnak teljesíteni, hanem azok is, akiknek ilyen sors és ilyen megtiszteltetés jut. Ez nehéz teher, de megtiszteltetés” – magyarázta Illarion Pavljuk.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában nem csak azok fognak bevonulni a hadseregbe, akik szolgálni akarnak, mert az Oroszország ellen vívott teljes körű háború körülményei között erre van szükség – jelentette ki kedden Illarion Pavljuk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1703011260
[modified] => 1703010227
)
[title] => Nem csak azok fognak bevonulni a hadseregbe, akik szolgálni akarnak, mert háború van – Védelmi Minisztérium
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=173021&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 173021
[uk] => 173024
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 173022
[image] => Array
(
[id] => 173022
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/katonakonyv.jpg
[original_lng] => 81785
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/katonakonyv-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/katonakonyv-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/katonakonyv.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/katonakonyv.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/katonakonyv.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/katonakonyv.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/katonakonyv.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1703003129:2
[_thumbnail_id] => 173022
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1253
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 710006
[1] => 824
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bevonulás
[1] => hadsereg
)
)
[8] => Array
(
[id] => 172742
[content] =>
A mai állapotok szerint több mint egymillió katona van az ukrán védelmi erőkben, és mozgósítás nélkül semmilyen toborzás nem fedezi ezeket az igényeket – jelentette ki vasárnap Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője a 2024: kihívások és kilátások elnevezésű kerekasztal-konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov kifejtette, hogy mindazok, akik harcolni akartak vagy készen álltak Oroszország teljes körű inváziójakor, vagy már a védelmi erők különböző egységeiben voltak, vagy az év első felében csatlakoztak a fegyveres erőkhöz. Objektív okokból ezekből az emberekből nem sok marad a hadsereg soraiban – tette hozzá.
„Ez tény, ezt meg kell érteni és el kell ismerni. Ilyen mennyiséggel mozgósítás nélkül semmilyen toborzás nem fedezi az igényeinket. Ez hasonló probléma, mint a lőszer, mert hatalmasak a mennyiségek. Összességében az ukrán hadsereg most – ezt kissé feltételes számnak nevezem, mert államtitok közelébe kerültünk – egymillió százezer főt tesz ki. Ilyen mennyiséget semmilyen toborzás nem fedhet le. Kizárólag a mozgósítás” – mutatott rá a fő katonai hírszerző.
Budanov hozzátette azonban, hogy a mozgósítással összefüggésben egy másik kérdés is felmerül – a motiváció. „Mindegy, hogy hány embert mozgósítunk erőszakkal vagy nem erőszakkal, valamilyen trükkel vagy a törvényi normáknak megfelelően, a hatékonyság szinte nulla lesz. Elvileg mostanában ez történt, ezt is őszintén el kell ismerni. Ezért még annak a gondolatát sem engedhetjük meg, hogy a mozgósítástól el lehet tekinteni. Ez nem lehetséges” – hangsúlyozta.
A tábornok kifejtette: manapság Ukrajnában nincs olyan sok ember, aki bármit hajlandó lenne tenni, legkevésbé háborúzni. „Ez van ma. Veszteségek lesznek, és ezt a létszámot állandó szinten kell tartani” – mutatott rá Kirilo Budanov.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A mai állapotok szerint több mint egymillió katona van az ukrán védelmi erőkben, és mozgósítás nélkül semmilyen toborzás nem fedezi ezeket az igényeket – jelentette ki vasárnap Kirilo Budanov.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702843920
[modified] => 1702840974
)
[title] => A mozgósításnak nincs alternatívája – Budanov
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172742&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172742
[uk] => 172767
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172743
[image] => Array
(
[id] => 172743
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/budanov.jpg
[original_lng] => 35967
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/budanov-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/budanov-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/budanov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/budanov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/budanov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/budanov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/budanov.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702847613:8
[_thumbnail_id] => 172743
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1839
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9da27cab36c958e54df8fd3ca69e8dfc] =>
[_oembed_time_9da27cab36c958e54df8fd3ca69e8dfc] => 1702833789
[_oembed_27b88d22548ebbec833726cb7085ead2] =>
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 15 April 2024.
Oroszország azokból a külföldi migránsokból toboroz az ukrajnai háborúba, akiket a közelmúltban a finn határon vettek őrizetbe – írja a BBC. A lap több esetről is beszámol cikkében.
Nem új keletű az a gyakorlat, hogy a kitoloncolás előtti fogolytáborokban embereket kényszerítenek arra, hogy szerződést írjanak alá katonai szolgálatra Ukrajnában, de a számok most megugrottak, mivel egyre több migráns érkezik az Oroszország és Finnország közötti 1340 kilométeres határszakaszhoz.
Mint ismert, Finnország ideiglenesen lezárta mind a nyolc orosz határátkelőhelyét, azzal vádolva Moszkvát, hogy migránsokat és menedékkérőket irányított oda egy destabilizációs kampány részeként, miután a helsinki kormány az év elején csatlakozott a NATO-hoz.
A Finnországgal határos régiókban már csaknem 236 embert tartóztattak le, mert érvényes vízum nélkül tartózkodtak Oroszországban, és kitoloncolásra ítélték őket.
Az egyik bíróság előtt megjelentek között volt egy 40 év körüli szomáliai férfi is, akit november közepén fogtak el. Őt 2000 rubel pénzbüntetésre ítéltek, és a kitoloncolásig letartóztatták – ez a szokásos eljárás mindenki számára, aki nem rendelkezik megfelelő vízummal. Őt és még legalább egy tucat fogvatartottat katonai képviselők keresték fel, és „állami állást” ajánlottak fel nekik. Jó fizetést, orvosi ellátást és engedélyt kaptak arra, hogy Oroszországban maradjanak az egyéves katonai szerződés teljesítése után.
Eddig nem látott számú migráns kezdett felbukkanni Finnország határán, hogy menekültstátuszért folyamodjon, a finn hatóságok pedig azzal vádolják Oroszországot, hogy bátorítja a beáramlást, és felhagy a határövezetbe belépők szokásos vízumellenőrzésével is.
