Az ukrán védelmi erőknek valós lehetősége van háromváltásos rotáció megszervezésére kéthavonta a fronton – jelentette be Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Militarnyi YouTube-csatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főparancsnok elmondta, hogy a katonai vezetés részletesen kiszámolta, hogy átlagosan hány fő állomásozik közvetlenül a dandárokban, valamint hogy mennyi erő van jelen a szárazföldi művelet területén. „Nagyszámú katona tartózkodik a harctéren… Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy három váltást hozzunk létre, és biztosítsuk a rotációban őket felváltó állomány felkészítését” – hangsúlyozta.
A tábornok megjegyezte, hogy a fegyveres erők rotációit havonta tervezik ellenőrizni. Erre már konkrét határidőket is kitűztek. „Minden hónap 15-ét tűztem ki határidőnek a rotáció nyomon követésére” – mondta. Jelenleg munkacsoportok ellenőrzik, hogy a dandárok hogyan tartják nyilván a frontvonalon állomásozó katonákat, és hogyan veszik figyelembe az állásokban folyamatosan töltött idejüket. Foglalkozni kell azokkal az emberekkel, akik őket fogják helyettesíteni, és egy megbízható ellenőrző rendszert kell kiépíteni.
Ötéves csúcsot ért el a belga hadsereg toborzása 2025-ben, csaknem 3000 új hivatásos katona csatlakozott a fegyveres erőkhöz – derült ki a belga védelmi minisztérium adataiból.
A védelmi minisztériumtól kikért adatok szerint a belga hadsereg 2993 új hivatásos katonát vett fel 2025-ben, szemben a 2021-es 2789 fővel. A legnagyobb növekedést a tisztek és az altisztek körében regisztrálták.
A felvett tisztek száma négy év alatt 352-ről 509-re emelkedett, míg az altiszteké 1017-ről 1181-re nőtt.
Az önkéntesek száma ugyanakkor enyhén csökkent.
A hadsereg tavaly 800 tartalékost is toborzott, ami hozzávetőleg kétszerese a négy évvel korábbi adatnak. A tartalékosok civil munkájuk vagy tanulmányaik mellett teljesítenek részmunkaidős katonai szolgálatot.
Nőtt a női jelentkezők száma is, különösen a magasabb rangú pozíciókban. A felvett női tisztek száma 2021 óta közel 58 százalékkal emelkedett.
A belga védelmi minisztérium korábban bejelentette, hogy 2035-ig megduplázná a hadsereg létszámát, emellett új önkéntes szolgálati évet is bevezetne.
A belga tisztségviselők szerint a növekvő nemzetközi feszültségek és a megemelt védelmi kiadások vonzóbbá tették a katonai pályát. A hadsereg nemcsak harcoló alakulatokba keres jelentkezőket, hanem mérnököket és informatikai szakembereket is toboroz.
A legtöbb rendőr és járőrtiszt azért mond fel, mert nem akarnak részt venni a mozgósításban – jelentette ki Olekszandr Facevics, a Nemzeti Rendőrség vezető helyettese, a járőrrendőrségi főosztály megbízott vezetője a Babelnek adott interjújában, írja az Ukrinform.
„Miért mondanak fel a rendőrök és a járőrök? Elemeztük. A legtöbben azért mondanak fel, mert nem akarnak részt venni a mozgósításban. A helyi közösségek meghívják a rendőröket a temetésekre. Azoknak a srácoknak a temetésére, akiket mozgósítottak. Ki nem állhatják a járási osztály vezetőjét, a helyi rendőröket és a járőröket. Nem bírják elviselni, és felmondanak. Vannak, akik átveszik a behívójukat és elmennek harcolni” – mondta.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi állíthatja meg a felmondásokat és újabbak csatlakoznának a járőrséghez Facevics elmondta, hogy ezt csak a bérezés kérdése oldhatja meg.
„Ha holnap azt mondanánk, hogy a rendőrség nem vesz részt a mozgósításban, akkor sem fognak visszatérni. Számoljunk. Az alapbér (egy rendőr esetében – szerk.) valahol 17-19 ezer hrivnya körül van, Kijevben 22 ezer is lehet. Ráadásul a Minisztertanács a háború alatt további 10 ezret fizet, de ma fizet, és lehet, hogy holnap már nem fogják kifizetni őket. És egy rendőrnek valahogy el kell látnia a családját” – jegyezte meg a Nemzeti Rendőrség helyettes vezetője.
Hangsúlyozta, hogy a rendőrség az egyetlen bűnüldöző szerv az ukrán államban, amelynek nincs törvényben meghatározva a fizetése.
„Most van egy törvényjavaslat, támogatjuk, amely a rendőrök fizetését a létminimumhoz köti, és hogy minden évben legyen valamilyen indexálás” – mondta Facevics.
Volodimir Zelenszkij elnök számos új döntést jelentett be a fegyveres erők gyalogságának megerősítésével, a szerződéses rendszer reformjával és a katonai egységek önkényes elhagyásával kapcsolatos problémák megoldása érdekében – számolt be pénteken az rbc.ua az elnök Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy Mihajlo Fedorov védelmi miniszterrel közösen jóváhagyott számos prioritási feladatot a következő hetekre. Ezek több kulcsfontosságú területet érintenek: az ukrán gyalogság megerősítését; a hadsereg szerződéses rendszerének fejlesztését; reagálást a katonai egységek önkényes elhagyásának eseteire. „Az intézkedéseknek olyanoknak kell lenniük, amelyek valóban működnek” – hangsúlyozta.
Külön munkaterület lesz az ukrán fegyvergyártók exportképességeinek bővítése és a közös gyártás kialakítása nemzetközi partnerekkel.
A katonai egységek önkényes elhagyásának problémáját az utóbbi időben aktívan vitatják. Március 30-án a vezérkar egyszerűsítette az egységeiket korábban elhagyó katonák visszatérésének eljárását.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kijelentette, hogy „nem támogatja a szigorú intézkedéseket” az ukrán hadsereggel kapcsolatban.
A Lengyel Fegyveres Erők Vezérkara ismertette a harci kiképzési program módosításait, amely mostantól a drónok jelentette fenyegetésre való reagálás elemeit is tartalmazza, számolt be a lengyel PAP ügynökség, írta a Jevropejszka Pravda.
A harci kiképzési tanfolyamok során a katonák ezentúl megtanulják, hogyan kell semlegesíteni a pilóta nélküli légi járműveket standard fegyverekkel.
Az újítások magukban foglalják mind az előkészítő gyakorlatokat, mind a gyakorlati lövészetet, amelyek célja azon harci műveletek hatékonyságának növelése, amelyekben a drónok jelentős szerepet játszanak.
A jelentésben megjegyezték, hogy ezek a változások a lengyel fegyveres erők kiképzési rendszerének a modern biztonsági kihívásokhoz való folyamatos alkalmazkodásának és a fegyveres konfliktusok megfigyelése során levont következtetések részét képezik.
[type] => post [excerpt] => A Lengyel Fegyveres Erők Vezérkara ismertette a harci kiképzési program módosításait, amely mostantól a drónok jelentette fenyegetésre való reagálás elemeit is tartalmazza, számolt be a lengyel PAP ügynökség, írta a Jevropejszka Pravda. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1773438180 [modified] => 1773395296 ) [title] => Lengyelország frissíti a harci kiképzési programját az ukrajnai háború miatt [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=275954&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 275954 [uk] => 275851 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 275852 [image] => Array ( [id] => 275852 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/df51ab332438bbc7df56146681f894b3.webp [original_lng] => 642014 [original_w] => 2491 [original_h] => 1200 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/df51ab332438bbc7df56146681f894b3-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/df51ab332438bbc7df56146681f894b3-300x145.webp [width] => 300 [height] => 145 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/df51ab332438bbc7df56146681f894b3-768x370.webp [width] => 768 [height] => 370 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/df51ab332438bbc7df56146681f894b3-1024x493.webp [width] => 1024 [height] => 493 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/df51ab332438bbc7df56146681f894b3-1536x740.webp [width] => 1536 [height] => 740 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/df51ab332438bbc7df56146681f894b3-2048x987.webp [width] => 2048 [height] => 987 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/df51ab332438bbc7df56146681f894b3.webp [width] => 2491 [height] => 1200 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1773388096:12 [_thumbnail_id] => 275852 [_edit_last] => 12 [views_count] => 896 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 750902420001 [_oembed_f59cdffdf73fe1b5687d00bf4934b524] =>
A kormány szerint ellentmondásos a helyzet, amikor az ország fegyvereket biztosít Ukrajna védelmére, miközben egyre több fiatal férfi menekült érkezik az országa.
Luxemburgban az ellenzéki politikusok és az ukrán aktivisták körében kritikát váltottak ki az ukrán hadköteles férfiak esetleges hazatéréséről szóló kijelentések, számolt be a Luxembourg Times.
Leon Gloden, Luxemburg belügyminisztere kijelentette, hogy nyár óta jelentősen megnőtt az ukrán állampolgárok ideiglenes védelem iránti kérelmeinek száma. „Furcsának” nevezte, hogy országa aktívan támogatja Ukrajnát, miközben „olyan emberek, akiknek Ukrajnáért kellene harcolniuk, menedékkérőként érkeznek különböző uniós országokba”.
Az ideiglenes védelmi státuszt, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy Luxemburgban dolgozzanak, de korlátoz bizonyos jogokat, beleértve a családi pótlékhoz való hozzáférést, a hónap elején újabb egy évvel, 2027 márciusáig meghosszabbították.
Yuriko Bakes védelmi miniszter kijelentette, hogy a teljes körű invázió kezdetén főként nők és gyermekek érkeztek Luxemburgba, de az elmúlt hónapokban megnőtt a férfiak száma. Megjegyezte azt is, hogy problémát lát abban, hogy országa katonai támogatást nyújt Ukrajnának, miközben egyidejűleg fogadja a hadköteles korú fiatal férfiakat.
Luxemburg már több mint 400 millió eurót költött Ukrajna támogatására, és további 100 millió euró elkülönítését tervezi idén. Az ország Észtországgal közösen elnököl a Védelmi Kapcsolattartó Csoporton belüli IT-koalícióban, és koordinálja a kommunikáció és az informatika területén nyújtott segítséget.
2025 augusztusának végén új szabályok léptek hatályba Ukrajnában a külföldre utazásra vonatkozóan. Azóta a 18 és 22 év közötti férfiak korlátozás nélkül elhagyhatják az országot.
Eközben a közvélemény képviselői bírálták a miniszter kijelentéseit. Többek között az LUkrajna szervezet alapítója, Nyikolaj Zsarov nyilatkozott úgy, hogy a hatóságok nem követelhetik egyszerűen minden férfi visszatérését Ukrajnába, mivel a háború élet-halál kérdése.
Sam Tanson, a Zöld Párt képviselője problematikusnak nevezte a belügyminiszter nyilatkozatát, mert „rossz politikai üzenetet küld egy rendkívül kényes helyzetben”. Azt mondta, hogy az ideiglenes védelem nem szimbolikus gesztus, hanem alkotmányos kötelezettség, és Luxemburgnak nem szabad erkölcsi vagy politikai nyomást gyakorolnia ezekre a személyekre.
2026. február 25-én Ukrajna Legfelső Tanácsa jóváhagyta a katonaság szociális védelméről szóló 13646. számú törvényjavaslatot, jelentette be Mihajlo Fedorov védelmi miniszter. Elmondása szerint a dokumentum egyértelmű és méltányos szociális garanciarendszert alkot az alapszolgálatot teljesítő katonai állomány számára a szolgálat előtt, alatt és után.
„Ez az igazságszolgáltatásról szól azok számára, akik az ország védelmére keltek, és az állam felelősségéről irántuk és családjaik iránt” – mondta a miniszter.
A szolgálat ideje alatt
A katonai állomány számára anyagi, orvosi, élelmezési és anyagi támogatás garantál, szabadságot biztosít családi okokból, kezelést és a rehabilitációt a katonai orvosi bizottság döntése alapján. Az állam szállást, ingyenes utazást és postai szolgáltatásokat is garantál.
A szolgálatot követően
Megmarad a munkahelyre való visszatérés joga – olyan pozícióba, amely nem alacsonyabb az előzőnél. A katonai regisztráció után az átlagkereset összegének megfelelő juttatást biztosít. A honvédek lehetőséget kapnak szakmai adaptációra, a teljes körű biztosításra és a munkaviszonyra, valamint egy év után szabadságra jogosultak.
„Egy külön és alapvetően fontos blokk az elhunyt vagy eltűnt honvédek családjai” – tette hozzá Fedorov. A törvényjavaslat egységes és átlátható mechanizmust vezet be a kifizetésekre – anélkül, hogy azonos körülmények révén eltérő szabályok vonatkoznának rájuk.
Jelenleg azóz állam az alábbiakat biztosítja:
az elhunyt honvédek családjainak – 15 millió hrivnya;
az eltűnt katonák családjainak – havi körülbelül 120 ezer hrivnya támogatás.
„Egyértelmű szabályokat javasolunk: a támogatás teljes összege 15 millió hrivnya. Vagyis, ha egy katona eltűnt személy státuszt kap, családja havi körülbelül 120 ezer hrivnya támogatást kap, haláleset esetén pedig a hozzátartozók olyan összegű kifizetést kapnak, hogy a támogatás teljes összege 15 millió hrivnya legyen. Ez egyenlőséget, átláthatóságot és egyértelmű garanciákat teremt minden család számára a státusz megerősítésének dátumától vagy körülményeitől függetlenül” – összegezte a miniszter.
A kormány a közeljövőben átfogó megközelítést fog bemutatni a katonai egységek önkényes elhagyásának minimalizálására – jelentette ki szombaton Fegyir Veniszlavszkij, a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja, a Nép Szolgája párt frakciójának képviselője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Veniszlavszkij elmondta: „Tudjuk, hogy az okok (önkényes távozás – a szerk.) nem homogének. Ezeket az okokat zárt ülésen, egy bizottságban, a katonák részvételével vizsgáljuk. Nagyon sokrétűek.” Szerinte az az állítás, hogy a háborús fáradtság tömeges szökésekhez vezet, nem igaz. Mivel önkényesen az egységeiket inkább azok követik el, akiket frissen mozgósítottak, mint azok, akik három éve szolgáltak. A háború eleje óta harcolók száma minimális tette hozzá.Itt családi és párkapcsolati problémák egyaránt felmerülnek, amikor a katonák valamiféle társadalmi igazságtalanságot vagy elfogultságot lát a katonai vezetés cselekedeteiben. És a vezérkar, a Védelmi Minisztérium személyzeti osztálya dolgozik ezeken a problémákon jegyezte meg a parlamenti képviselő.
Jogi szempontból a honatya szerint a probléma itt a kormánytisztviselők reakciójában rejlik. „Mivel amikor a mozgósítással kapcsolatos kérdéseket javítottuk, módosításokat eszközöltünk a kötelező katonai szolgálatról szóló törvényben, amelyek egy olyan mechanizmust biztosítanak, amely lehetővé teszi a háborús bűncselekményt elkövető és a visszatérés mellett döntő katonák gyorsabb felvételét a személyi állományba” – magyarázta.
Van egy büntetőjogi összetevő is, amelyet a parlamenti rendészeti bizottság véglegesített. De, ahogy a honatya megjegyezte, az ilyen esetekre adott büntetőjogi válaszlépések megerősítésével kapcsolatos kérdésekben a bizottság hatalmas ellenállásba ütközik a képviselők részéről, akiket „jobban aggasztanak a közelgő választások és az új parlamentbe jutás vágya, mint az állam megőrzése és a katonai egységek önkényes elhagyásának eseteire való hatékony reagálás”.
„Ezért a probléma összetett, a parlament dolgozik rajta. Arra számítunk, hogy ez is megoldódik, de az új védelmi miniszter, a Védelmi Minisztérium, tudja, hogyan lehet ezt a helyzetet orvosolni. Ismétlem, úgy gondolom, hogy a közeljövőben, ebből a szempontból nagyon röviden, egy átfogó megközelítést fognak bemutatni az önkényes elhagyás eseteinek minimalizálására, beleértve azokat is” – összegezte Fegyir Veniszlavszkij.
Norvégiában több ezren kaptak hétfőn a hadseregtől levelet, amely szerint háború esetén a fegyveres erők lefoglalhatják javaikat. A tájékoztatás szerint a hadsereg annak érdekében foglalná le – szigorúan háború esetén – a szóban forgó javakat, például ingatlant, munkagépet vagy hajót, hogy az ország védelméhez megfelelő eszközökre tehessen szert.
A tervek szerint idén körülbelül 13 500 értesítőt kézbesítenek ki, amely azonban – mint arra a hadsereg közleményében felhívták a figyelmet – békeidőben semmiféle teendőkkel nem jár.
Az egy évig érvényes, most kiküldött vagy kiküldendő értesítések mintegy kétharmada csupán az előző években már kiküldött értesítés meghosszabbítása. Anders Jernberg, a norvég fegyveres erők logisztikai főnöke leszögezte: a válságokra és a háborúra való felkészülés rendkívüli fontosságot kapott az utóbbi években. Mint mondta, hazája biztonsági helyzete utoljára a második világháború idején volt ilyen ingatag.
Társadalmunknak fel kell készülnie a biztonsági válságokra és – legrosszabb esetben – a háborúra is – jelentette ki. Hozzátette: a levelek fokozzák a felkészültséget és „csökkentik az erőforrások elosztásával kapcsolatos bizonytalanságot esetleges háború esetén”.
A magát a NATO „szemének és fülének” tartó Norvégiának közös tengeri határa, valamint 198 kilométeres szárazföldi határa is van Oroszországgal – írta az MTI.
