A Hagyományok Háza idén is meghirdeti rajzpályázatát „Én kis morzsa…” Gyerekek az ünnepi szokásokban címmel. A legszebb alkotásokat az intézmény kiállítja, a zsűri által kihirdetett nyerteseket értékes díjakkal jutalmazza. A jelentkezési határidő: november 22.
„Én kis morzsa, gyenge rózsa, Sosem jártam iskolába, Mégis tudom azt a verset, Hogy kis Jézus megszületett!”
A Hagyományok Háza minden évben megújuló tematikával várja a rajzolni szerető óvodás és általános iskolás korú gyerekek jelentkezését. Az idei karácsonyi rajzpályázaton a feladat az, hogy a kis „művészek” a régi idők gyerekeit jelenítsék meg a karácsonyi ünnepkörben betöltött helyükkel, szerepükkel együtt. A gyerekek ugyanis aktív részesei voltak az András-nappal kezdődő ünnepkör jeles napjainak, közösségi szokásainak néha szemlélőként, néha pedig résztvevőkként. A jelentkezők küldetése az, hogy utánanézzenek, milyen népszokásban vettek részt régen a gyerekek és ezt jelenítsék meg rajzaikon!
A Hagyományok Háza rajzpályázata lehetőséget biztosít a gyerekeknek arra, hogy ráhangolódjanak az ünnepre, tájékozódjanak, tanuljanak egy már-már kiveszőben levő népszokásról, és a fantáziájukat használva, kreativitásukra támaszkodva mutassák be a hagyományos karácsonyi ünnepkör egy részletét, rendkívül gazdag szokásvilágát, ételeket, az ünnepi asztal részleteit, a meghitt családi hangulatot a karácsonyi asztallal, ételekkel, termőággal.
A rajzpályázat célja nemcsak az, hogy a pályázók megismerkedjenek a jeles napok történetével és a hagyományaink szerepével, hanem hogy hozzájáruljon a tanulók képzelőerejének, kreativitásának fejlesztéséhez és a különféle rajztechnikák megismertetéséhez a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően. Nem mellékesen pedig szándékában áll, hogy felfedezzen tehetséges tanulókat, és azoknak lehetőséget nyújtson a bemutatkozásra az országos, illetve határainkon túlnyúló verseny keretében.
A napokban kárpátaljai zenekedvelő, és a népi hagyományok iránt érdeklődő gyermekekből álló csoportot fogadtak a Hagyományok Házában. A fiatalok Budapesten még citerázni is tanultak, azonban a legfontosabb az, hogy kicsit kiszabadulhattak a háború által terhelt hétköznapokból. A helyszín a viski magyar iskola udvara. Ez az egyik olyan kárpátaljai település, ahonnan a budapesti Hagyományok Házába indultak útnak a tehetséges zenekedvelő diákok. Tanáraik a mostani útra a citerásokat vitték magukkal. Visk híres magyar zenészeket adott a Kárpát-medencének, innen származik a világhírű Pál István Szalonna és családja is. Ez pedig már Budapest, a budai vígadó épülte, ahol a fiatalokat két csoportra osztották: míg az egyik citerázni tanult, addig a másik tárlatvezetésen vehetett részt. A szervezők rendkívül fontosnak tartják, hogy rendszeresen kiszakítsák a gyermekeket a háborús országból. Fontos ugyanis, hogy ők is fel tudjanak kicsit lélegezni, elvonatkoztatni attól a nyomasztó állapottól, mely mindenkit megvisel odahaza. A Hagyományok Háza Kárpátaljai Hálózatánál már több év működik a néptáncosok mentorprogramja és ennek mintájára jött létre a népzene oktatásának a mentorálása is. A kárpátaljai műhelyekhez folyamatosan érkeznek anyaországi oktatók, akik citera, cimbalom, hegedű, harmónika, valami népi ének oktatást tartanak. Most azonban nem az anyaországi tanárok utaztak Kárpátaljára, hanem a zenészpalánták Budapestre. Vörös Zsuzsanna hozzátette: azok a gyerekek, akik most Budapestre látogattak, a Hagyományok Háza mentorprogramjának a részesei. De fontos, hogy nemcsak a kicsiknek, hanem a kárpátaljai tanáraiknak is rendszeresen legyenek tartva zenei-, ének-, tárgyalkotó-, illetve táncfoglalkozások is. A Kárpát-medencei néphagyományok továbbadása ugyanis a legfontosabb feladata és küldetése a Hagyományok Házának.
A Hagyományok Háza március 19-én rendezte első Szakmai Nyílt Napját. A hagyományteremtő céllal megrendezett szimpózium résztvevői betekintést nyerhettek az Intézmény tevékenységeibe, eredményeibe, az elmúlt évek változásaiba, és megismerhették az új arculatát is. A jeles napra a Kárpát-medence minden részéből érkeztek résztvevők.
A Hagyományok Háza színházterme teljesen megtelt március 19-én a Hagyományok Háza első Szakmai Nyílt Napjára. A találkozón szakpolitikusok, a szakma képviselői és érdeklődők jelentek meg szép számmal.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy ugyan az értékek nem igényelnek módosítást, azok közkinccsé tételének módja viszont igen. „A nemzeti identitás megőrzése nem lehetséges a gyökereink, múltunk alapos és tudományos igényű megismerése, megértése és a mai keretek között történő bemutatása nélkül – fogalmazott beszédében, majd hozzátette. – A jövő az innovatív megoldásokat alkalmazó komplex szemléletmódé, valamint a fokozatosan erősödő és egyre intenzívebbé váló együttműködéseké. A mai nyílt nap megerősítés mind a vendéglátó-szervező Hagyományok Háza, mind a programok résztvevői számára, hogy közösségként kell tekintenünk magunkra – azokra a szakemberekre, akik a kulturális szektorban gyakorolják hivatásukat.”
Both Miklós az intézmény főigazgatója A megújult Hagyományok Háza: küldetés, stratégia és változások címmel tartott előadásában elsőként az új típusú munkaközösség gondolatát vetette fel. Vázolta a Hagyományok Háza stratégiai céljait, aminek első eleme a szervezeti átalakítás volt: a mátrix-alapú projekt nem az egyéni, hanem a közösségi munkát állítja előtérbe. Az egybegyűltek egyúttal megismerhették az intézmény vezetőit, akik a vázolt koncepció megvalósításáért felelősek.
A munka fontos állomása a tervezés, a monitoring és az értékelési keretek kialakítása az egész népművészet területén, valamint a ház pozícionálása az elmondottak szellemében. Ennek fontos eleme a hálózati rendszer megújítása és kibővítése, valamint a szakmai fejlesztések megvalósítása. Az információk integrálásában – a kor követelményei szerint – nagy szerep jut a digitalizációnak. Végezetül az egybegyűltek megismerhették az új arculat elemeit: „A két jelképből álló új logó és variánsai a madár és a tulipán jelentésének gazdagsága mellett kifejezik a néphagyomány lényegi tulajdonságát, a variálódást, a változást és azt, ahogyan népi örökségünk mai kultúránkban való hasznosulására, továbbélésére tekintünk.” – tette hozzá a főigazgató.
A délelőtt tizenhárom szekcióülésekkel folytatódott. E csoportos foglalkozásokon – nagy érdeklődés mellett – a hagyományőrzés elméleti és gyakorlati kérdései egyaránt szerepeltek. A jeles napot olyan élményprogramok, mint épületbejárás, kiállításlátogatás színesítették. Az első Szakmai Nyílt Nap a Magyar Állami Népi Együttes Szarvasének című előadásával zárult.
A találkozóra a Kárpát-medence minden szegletéből érkeztek résztvevők, a délvidéki Kovács Nádi Karolina, az Életre kelt viseletek szekcióban kapott feladatot. „2017-ben indult a Hagyományok Háza Vajdasági Hálózatának kézműves tevékenysége – emlékezik a kezdetekre a Hálózat munkatársa. – Az alaptematika megegyezik a Hagyományok Háza tematikájával, de az oktatók nagy hangsúlyt fektetnek a helyi különlegességekre, művészettörténeti, vallási, földrajzi hagyományokra. Az örökség tisztelete mellett feladatunknak tekintjük a mai életvitelhez alakított ruhák és kiegészítők újraértelmezett elemekkel való alkotását.”
A megújult arculatban pompázó új honlap változatlanul a https://hagyomanyokhaza.hu/hu linken érhető el. Az intézmény YouTube csatornáján megtekinthető a logót bemutató kisfilm:
Békéscsabán, a Csabagyöngye Kulturális Központban rendezték meg a XIX. Kárpát-medencei népi textilfesztivált, amelyet a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület és a Békés Megye Népművészetéért Alapítvány közösen szervezett. A fesztiválhoz konferencia és kiállítás is kapcsolódott. A fesztiválra több, mint 1400 pályamunka érkezett Magyarországról és a külhoni területekről Szakrális textíliák és Színhangulatok témában. A megmérettetésen a szakmai zsűri döntése értelmében a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület égisze alatt megalakult Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely tagjainak hímzései nyertek. Daskovszka Szabina,Horváth Erika, Kovács Marianna, Kopinec Emese és Vass Veronika alkotásai Színhangulatok témakörben első helyezést értek el.
Még egy hete sincs, hogy többszáz érdeklődő jelenlétében a Hagyományok Házamegnyitotta a Szecesszió, art deco, népművészet című kiállítás kapuit, máris új, szintén női alkotókat felsorakoztató tárlat nyílt meg a minap a budapesti Brazil Nagykövetség jóvoltából.
Nagy érdeklődés kísérte február 6-án a Társadalmi vállalkozások – helyi identitás és tudás című kiállítás megnyitóját a Budai Vigadóban. A jeles eseményt – a szépszámú érdeklődő mellett – mintegy harminc ország nagykövete tisztelte meg jelenlétével.
Brazília, a világ hatodik legnépesebb országa nagyon sokat tesz a szociális feszültségek feloldásáért, s számos népjóléti programmal segíti a társadalom elmaradott rétegeinek felemelkedését. A kiállítás mintapéldája annak a fajta kulturális alapú gazdaságfejlesztésnek, mely példaértékű társadalmi felelősségvállalásról tesz tanúbizonyságot.
A kiállításon bemutatott projektek sikeres példái a helyi kultúra megbecsülésének, a jövedelemteremtésnek, a társadalmi befogadásnak és a nők szerepvállalásának. A művészek helyi lakosok, akik bemutathatják, értékesíthetik termékeit nagyobb múzeumokban és nemzetközi kiállításokon. Ezzel teremtenek új lehetőségeket, a nehezebb mezőgazdasági időszakokban pedig jövedelmet az alkotók számára, növelve ezáltal a munkában részt vevő nők önbecsülését is.
A rendezők a társadalmi vállalkozói szellem kategóriáinak megfelelően tizenkét szekcióra osztották a tárlatot. Ezek között megjelennek az ország keleti részében fekvő Jequitinhonha-völgy hímző művészei, többük témája a magyar naiv művészek alkotásaival vethető össze. A falusi csipkeverők álarcai a mi mohácsi busóinkat idézik, melyeket ugyanúgy ünnepekkor öltenek fel a szereplők. Minden darabhoz külön történet kapcsolódik.
A Tocoiós-i szövők 1985 óta dolgoznak együtt, termékeik mindegyike kis mestermunka. Megtekinthetők az egykori őslakosok fonott vázái, s természetesen a napi használati eszközök, máshol a természet szeretete jelenik meg: színes textil papagájok köröznek a fonott kosarak felett.
A kiállítás egyik legérdekesebb része a hagyományos motívumok és anyagok megjelenése korunk divatjában. Természetes anyagokból készült nyakláncok, fülbevalók, ruha-kiegészítők sorakoznak a vitrinben, gazdag fotó-összeállítás mutatja be a tradicionális tárgyak szerepét mai életünkben.
A bemutató március 6-áig várja az érdeklődőket, és ingyenesen tekinthető meg a Hagyományok Háza Halmos-Karsai termében.
A Hagyományok Háza Szabadegyetem tudást és naprakész ismereteket kínál a népi kultúra minden területéről. A kezdeményezést Dóra Fruzsina, az Intézmény közművelődési és tudományos szakcsoportjának munkatársa foglalja össze.
„A Hagyományok Háza Szabadegyetem az Intézmény eddigi tudományos-ismeretterjesztő tevékenységét fogja össze. Mindezideig különböző sorozatcímmel futottak programok, amit az Intézmény az említett néven, egységes koncepcióval és szándéka szerint egységes szerkezetben indított el.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az előadássorozat keretében ismeretterjesztő stílusban tudjunk szólni egy szélesebb közönséghez, ugyanakkor a Hagyományok Házának a nagyon fontos ’híd’ szerepét is betöltsük. Ennek tükrében naprakész tudományos eredményekkel, illetve érdekességekkel – élvezetesebb, könnyedebb stílusban – kínáljuk meg a látogatóközönségét.
Koncepciónk szerint minden évadban meghatározunk egy vezérfonalat, egységes gondolatot, amire tematikusan is felfűzhetjük az előadásokat. Az első – januártól-májusig tartó – fél évadban az egyén és a közösség áll a középpontban. Igen ez egy klasszikus néprajzi téma: a néphagyományban nagyon fontos szerep jut a közösségnek, aminek normái, ízlése, szabályrendszere meghatározó. Ugyanakkor, ha közelebbről szemügyre vesszük a népi kultúrát, világosan látható, hogy a közösségből mindenhol és mindenütt kitűnnek tehetséges, s különleges tudású egyéniségek.
Májusig tizenhét programelemmel – négy online programmal és tizenhárom előadással – készültünk. Január 25-én az érdeklődők – a regisztrációt követően – Kirch Zoltán A nyárádselyei Kacsó „Béni” József, mint táncos egyéniség és a faluközösség kapcsolata című előadását követhetik.
Különleges ’húzóprogramokat’ is kínálunk, itt említem a teljesség igénye nélkül A népmese mai élete című webináriumot, valamint február elején Deáky Zita néprajzkutató Szülés, születés a Kárpát-medencei néphagyományban című előadását.
A Szabadegyetem sorozat tematikája szerteágazó, és igyekszünk a néphagyomány minden területét – a népzenétől a néptáncig, a kézművességig – érinteni, így a célközönségünk is heterogén. Ugyanakkor vannak korábban is egy előadássorozat részeiként meghirdetett programok. Ilyen a Népmese mai élete és az Előadás-sorozat a népi gyógyászatról; ezeknek már kialakult a törzsközönsége.
Nagy érdeklődéssel számolunk, Anépmese mai élete következő előadására például már több mint hatszázan regisztráltak, ez a magas szám kisebb fejtörést is okoz technikailag a szervezőknek.”
Az elmúlt hétvégén a Határtalan Táncfőváros keretében a Kárpátaljai Kultúrkaraván szervezésében nagy sikerű gála keretében mutatkoztak be a kárpátaljai népi zenekarok, valamint a Kárpátalja Néptáncegyüttes a Hagyományok Házában.
A közel háromórás gálaműsor során fellépett a Csipkés zenekar, a BorzsaVári Népi Zenekar, a Sodró együttes, a Cifra Banda, a Kokas Banda, a Viski Fricskák, valamint a Kárpátalja Néptáncegyüttes. A program második felében pedig a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja című előadását láthatták az érdeklődők.
Az eseményen Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti igazgatója házigazdaként köszöntötte a megjelenteket és konferálta be a fellépőket. Köszöntőjében elmondta: a mai estén a Határtalan táncfőváros elnevezésű sorozatunk keretében volt lehetőség arra, hogy bemutassuk a kárpátaljai népi zenekarok és táncosok műsorát. Köszönet érte a Kárpátaljai Kultúrkaravánnak és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak. Mint fogalmazott, a mai estén azok a fiatalok, pedagógusok és koncertzenészek érkeztek ide, akik otthon a nehéz körülmények ellenére is szívvel-lélekkel éltetik a magyar kultúrát.
Az esemény során a kárpátaljai muzsikusoktól viskit, nagydobronyit, máramarosi zsidót, nagypaládit és kalotaszegi összeállításokat hallhattak. A Kárpátalja Néptáncegyüttes előadásában viski táncot láthatott a nagyérdemű, az esemény második felében a Magyar Állami Népi Együttes a Kárpátalján élő nemzetiségek román, ruszin, zsidó, magyar, hucul táncát és muzsikáját mutatta be egy táncszínházi előadás keretében.
A program apropójául szolgált, hogy a nyár folyamán a Kárpátaljai Kultúrkaraván szervezésében Pál István Szalonna és bandája koncertjein többször megfordult már egy-egy kárpátaljai zenekar. Ebből született az ötlet, hogy egy nívós gála keretében minden zenekar adjon műsort, és muzsikáljanak közösen a székesfővárosba idézve ezáltal néhány óra erejéig Kárpátalját. A program igazán népszerű lett, hiszen telt házas tapsvihar fogadta a kárpátaljai művészeket, akiket többször visszatapsolt a lelkes, zömében kárpátaljai közönség. Az esemény egyben egy találkozás is volt, a jelenleg kint élő kárpátaljaiak számára.
Az eseményen a kárpátaljai viseletek is megtekinthetőek voltak a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja jóvoltából, akik a program szakmai partnerei is voltak.
Sikeresen zárult a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja II. Kárpátaljai kezdő néptáncpedagógus módszertani képzése. A 30 órás tanfolyamon a kárpátaljai műhelyek, tanodák, művészeti iskolák 20 pedagógusa vett részt. A program zárónapján a hallgatók ismereteit teszt kitöltésével, zenefelismerés és gyakorlati bemutató révén mérték fel az oktatók. A képzés anyagának kidolgozói a nyíregyházi Antal Dóra és Antal Roland néptáncpedagógus házaspár, a Hagyományok Háza Hálózat mentorprogramjának résztvevői voltak. A tanfolyam fő témája a Rábaközi tájegység népzenéjének, néptáncának és öltözékének megismerése volt. A képzés egyetlen férfi résztvevője Kökörcsény István, néptáncos és néptánctanár volt. Stábunknak elmondta, nagyon hálás, hogy részt vehetett a programban. A néptáncpedagógusok módszertani képzése a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szervezésében, a Csoóri Sándor alap támogatásával valósult meg. A II. Kárpátaljai kezdő néptáncpedagógus módszertani képzés ünnepélyes zárórendezvényén 20 pedagógus vehette át oklevelét.
A Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltsége folytatja a néphagyományokat felelevenítő tanfolyamait, amelyeken a résztvevők elméleti és gyakorlati foglalkozásokon bővíthetik tudásukat. A kárpátaljai kirendeltségnek több képzése is lezajlott vagy folyamatban van, gondolhatunk akár a néptánc, népzene vagy a viseletvarró tanfolyamaikra, az elmúlt nap folyamán pedig a kézművesnek tartottak továbbképző foglalkozást a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi- és Zarándokházban. A képzésen ezúttal részt vettek a magyarországi hálózat munkatársai is, akik nem csak Kárpátalján, de az egész kárpát-medencében tartanak hasonló képzéseket a helyi értékekhez igazítva. A képzésen résztvevők kiválasztásánál a legfőbb szempont az volt, hogy fiatalokkal foglalkozó személyeket vonjanak be. A résztvevők között több olyan személlyel is találkozhatunk, akik már a viseletváró tanfolyamon is részt vettek, mint a nagyszőlősi Tóth Márta, aki egy alkotóműhelyt is vezet a városban, ahol jelenleg 20 gyerekkel foglalkoznak. A Hagyományok Ház Hálózat 3 pillére építi a munkáját aminek minden részét minden tájegységen alkalmaznak, emelte ki Vörös Zsuzsanna. A tervek szerint a képzést még több kézműves bevonásával meg fogják tartani a későbbiekben is , annak érdekében, hogy minél több óvodás és iskolás korú fiatalt érjenek el rajtuk keresztül.