A migrációs adatok csökkenése ellenére Alexander Dobrindt német belügyminiszter tervei szerint meghosszabbítja a határellenőrzést, számolt be a Spiegel.
„A kérdés jelenleg az, hogy meg akarjuk-e tartani ezeket a határellenőrzéseket” – mondta Dobrindt vasárnap este az ARD csatornán. Megjegyezte azt is, hogy továbbra is vannak olyan esetek, amikor az embereket visszafordítják a határon.
A miniszter elmondása szerint középtávon a német kormány arra számít, hogy az európai migrációs rendszer úgy fog működni, hogy „újra megszüntethetjük a határellenőrzéseket”. Azt azonban egyelőre nem lehet megmondani, hogy mikor jön el ez az idő. Dobrind szerint a német kormány folytatni kívánja az afganisztáni deportálásokat, még akkor is, ha ehhez közvetlen tárgyalásokra van szükség a radikális iszlamista tálib kormány képviselőivel.
Kijelentette, hogy nem érti a kritikát: „Aki azzal vádol, hogy bűnözőket, súlyos bűnözőket, nemi erőszaktevőket és gyilkosokat deportálok Afganisztánba, annak inkább azt kellene megkérdeznie: biztonságos ország lenne Németország, ha ezek az emberek itt maradhatnának? Nem, és ezért deportálják őket.”
Anke Rehlinger, Saar-tartomány miniszterelnöke szkepticizmusát fejezte ki a határellenőrzés folytatásával kapcsolatban. „A határellenőrzéshez mindig is kritikusan álltam hozzá” – mondta. „Továbbra is hiszem, hogy az állandó határellenőrzés nem a legjobb megoldás Európa, Európa szíve számára. Végső soron több kárt okoznak, mint hasznot” – tette hozzá.
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) 2026 áprilisában 6144 első menedékjog iránti kérelmet regisztrált. Németországban utoljára 2020 júniusában, a koronavírus-válság idején fordult elő, hogy kevesebb új menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be egyetlen hónapon belül, amikor Európa teljesen leállt, és a menekültáradat ennek megfelelően lefagyott.
Lengyelország elektronikus szuperkerítés építését tervezi az ukrán határon, földalatti kábeleket, kamerákat és szeizmikus érzékelőket telepít amelyek reagálnak a határvonal közelében történő bármilyen mozgásra – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az RMF FM lengyel rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint határzárat a Nadbuzsi Határőrség által ellenőrzött szakaszon építik meg, pontosan ott, ahol a lengyel-ukrán határvonal húzódik. A projekt a következőket foglalja magában: földalatti kábelek szeizmikus rezgések érzékelésére, optikai kábelek adatátvitelhez, tápkábelek, éjjellátó kamerákkal felszerelt oszlopok.
A rendszerből származó összes információt elküldik az egység központjában található megfigyelőközpontba, ahol a határőrök elemzik azokat. Ez lehetővé teszi a gyors reagálást az illegális határátlépési kísérletekre.
A projekt költségeit körülbelül 450 millió zlotyra (jelenlegi árfolyamon több mint 5,31 milliárd hrivnyára) becsülik. A források egy részét az Európai Unió SAFE programjából tervezték biztosítani, de az elnök vétója megakadályozta ezt a lehetőséget. Jelenleg konzultációk folynak alternatív finanszírozási lehetőségek felkutatása érdekében.
A munka megkezdésének időzítése két dologtól függ: a kivitelező kiválasztásától és a rendelkezésre álló forrásoktól. Ha a finanszírozás nem biztosított, a pályázatot lemondhatják.
Az építés fő oka a keleti helyzet súlyosbodása az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt. A lengyel szolgálatok hangsúlyozzák: a külföldi helyzet dinamikus, az országban egyre több a szabotázsakció, és a bűnözői csoportok is aktívabbá váltak. A határzár nemcsak a határ illegális átlépését nehezíti meg, hanem a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek felderítésének hatékonyságát is növeli. A kivitelező kiválasztásának folyamata már megkezdődött.
Az Európai Unió vasárnap megkezdte egy új biometrikus határellenőrzési rendszer (EES) bevezetését, ami felváltja az útlevelekben található hagyományos bélyegzőket, és rögzíti a harmadik országbeli állampolgárok, köztük az ukránok be- és kilépésére vonatkozó adatokat – számolt be az rbc.ua hírportál az Állami Határőrszolgálat közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán határőrég jelezte, hogy az állampolgároknak és a nemzetközi szállítmányozási szervezeteknek figyelembe kell venniük az új digitális beléptető és kiléptető rendszer működésének megkezdését az Európai Unió és a schengeni övezet külső határain. A rendszert a tervek szerint szakaszosan vezetik be 2025. október 12-től kezdődően az ellenőrző pontokon, elsősorban az EU tagállamaival – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia – közös határon.
Az EES rendszer minden harmadik országbeli állampolgárra vonatkozik majd, beleértve Ukrajnát is, akik rövid távú, 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos tartózkodás céljából lépik át a schengeni övezet külső határát. Az EES rendszer egy automatizált, központosított adatbázis, amelyet a határátlépések elektronikus nyomon követésére terveztek útlevélbélyegzés nélkül.
A határregisztrációs rendszer bevezetése utáni első belépéskor a személy kiterjesztett regisztráción esik át, amely magában foglalja a biometrikus adatok gyűjtését: arckép, négy ujjlenyomat.
A későbbi határátlépések során a folyamat egyszerűsödik és felgyorsul, mivel a biometrikus adatokat a meglévő digitális információkkal vetik össze. A rendszer automatikusan rögzíti a belépés és a kilépés dátumát, időpontját és helyét.
„Az Állami Határőrszolgálat felszólítja az uniós országokba utazást tervező ukrán állampolgárokat, hogy vegyék figyelembe ezeket a változásokat. Az Állami Határőrszolgálat a maga részéről együttműködik a szomszédos országok határőrizeti szerveivel, és felkészült a határforgalomban esetlegesen bekövetkező kisebb változásokra” – szögezte le az Állami Határőrszolgálat.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió vasárnap megkezdte egy új biometrikus határellenőrzési rendszer (EES) bevezetését, ami felváltja az útlevelekben található hagyományos bélyegzőket, és rögzíti a harmadik országbeli állampolgárok, köztük az ukránok be- és kilépésére...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760301960
[modified] => 1760291654
)
[title] => Az EU mától új határellenőrzési rendszert vezetett be, ami az ukrán állampolgárokat is érinti
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=257702&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 257702
[uk] => 257723
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 257703
[image] => Array
(
[id] => 257703
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[original_lng] => 40876
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/hatar-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1760291901:8
[_thumbnail_id] => 257703
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2516
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] =>
[_oembed_time_2235da35a8b9582f67bd53bb43f3c57f] => 1760280859
[_algolia_sync] => 448938692002
[_oembed_1fe914a7377af8ee82344e334caf1750] =>
[_oembed_time_1fe914a7377af8ee82344e334caf1750] => 1765718427
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1788258
[1] => 26402
[2] => 57446
)
[tags_name] => Array
(
[0] => be- és kiléptetési rendszeren (EES)
[1] => Határ
[2] => határellenőrzés
)
)
[3] => Array
(
[id] => 257430
[content] =>
Az Európai Unió 2025. október 12-től új, egységes és biztonságon alapuló határellenőrzési rendszert vezet be azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a schengeni övezet területére akarnak belépni rövid távú tartózkodás céljából.
Még a nyáron határellenőrzéseket vezet be Belgium a holland, francia, luxemburgi és német szárazföldi határoknál az illegális bevándorlás letörése érdekében – írja a Reuters.
A belépési ellenőrzések ideje. Belgium nem lehet mágnes a máshol megállítottak számára. Üzenetünk egyértelmű: Belgium nem tűri tovább az illegális migrációt és a menedékkérők vásárlását – írta az X-en az illetékes belga minisztérium szóvivője.
Belgium nem az első uniós ország, amely újra bevezeti a határellenőrzéseket a belső schengeni határoknál: korábban még Németország és Hollandia is hasonló lépést tett.
Az ellenőrzéseket célzottan végzik majd a főbb bekötőutakon, például az autópályák parkolóiban, a buszforgalomban, bizonyos vonatokon és a nagy migrációs nyomást gyakorló országokból, például Görögországból és Olaszországból érkező, Schengenen belüli járatokon – közölte a belga kormány.
A február óta hatalmon lévő jobboldali kormány vezetője, Bart De Wever korábban azt mondta, hogy a bevándorlás lefékezése a kabinet egyik kulcsfontosságú prioritása lesz.
Belgiumban tavaly csaknem 40 ezer menedékkérelmet adtak be, ami 11 százalékos emelkedés 2023-hoz képest.
A belga statisztikai hivatal pénteki közlése szerint egyébként a belga lakosság több mint egyharmada nem belgiumi származású.
Az ország lakossága év elején 11,82 millió főt tett ki, ebből 4,25 millióan vagy más országból származnak, vagy nem is rendelkeznek belga állampolgársággal. A jelentés szerint a lakosság 22,1 százaléka külföldi származású, míg 13,8 százalék nem belga állampolgár.
A külföldi gyökerű lakosok fele Belgiumon kívül született, és később kapott állampolgárságot, a másik felük Belgiumban született, legalább egyik szülője viszont külföldön látta meg a napvilágot.
A demográfiai összetétel régiónként jelentős eltérést mutat. Brüsszelben például csupán a lakosság 22 százaléka teljesen belga hátterű, míg Vallóniában ez az arány 64, Flandriában pedig 72 százalék. A legtöbb nem belga állampolgár is Brüsszelben él, ahol arányuk eléri a 37 százalékot.
[type] => post
[excerpt] => Még a nyáron határellenőrzéseket vezet be Belgium a holland, francia, luxemburgi és német szárazföldi határoknál az illegális bevándorlás letörése érdekében – írja a Reuters.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750500060
[modified] => 1750472974
)
[title] => Belgium határellenőrzést vezet be az illegális migráció elleni küzdelem érdekében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=246077&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 246077
[uk] => 246042
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 246043
[image] => Array
(
[id] => 246043
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[original_lng] => 134176
[original_w] => 550
[original_h] => 340
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3-300x185.jpg
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/belgia-0e0b3.jpg
[width] => 550
[height] => 340
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1750462175:12
[_thumbnail_id] => 246043
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2200
[_oembed_fb15b3ccabfec566f5f849e11b5a296d] =>
Hollandia is visszaállítja a rendszeres ellenőrzést külső határain, ezzel Ausztria és Németország után a harmadik schengeni országként vezeti be ezt az intézkedést – jelentette be kedden Marjolein Faber menekültügyi miniszter. A kormány célja az intézkedéssel az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása – írta a Híradó.hu az NL Times alapján.
A holland kormány december 9-től visszaállítja az állandó határellenőrzéseket. A rendőrség irányítása alá tartozó határrendészet az átkelők megnyitása mellett mozgó egységek felállítását is tervezi az illegális migráció és az embercsempészet visszaszorítása érdekében – közölte a hágai Menekültügyi Minisztérium.
Marjolein Faber menekültügyi miniszter tájékoztatása szerint a határátkelők ellenőrzését egyelőre hat hónapra, 2025 májusáig állítják vissza, de szükség szerint meghosszabbíthatják azt.
A miniszter kitért arra is, hogy a kormánynak nem célja a civil határforgalom, illetve az áruszállítás akadályozása, az illegális határátkelések növekvő száma miatt azonban elkerülhetetlennek nevezte a szigorítást.
A határellenőrzés szigorítása része a holland kormány menekültügyi törvények szigorítását célzó terveinek. Ebben mind a négy kormánypárt, köztük a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt, egyetértett.
[type] => post
[excerpt] => Hollandia is visszaállítja a rendszeres ellenőrzést külső határain, ezzel Ausztria és Németország után a harmadik schengeni országként vezeti be ezt az intézkedést – jelentette be kedden Marjolein Faber menekültügyi miniszter. A kormány célja az i...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1731532200
[modified] => 1731516422
)
[title] => Mi lesz a schengeni övezettel? – Hollandia is visszaálltja a határellenőrzést
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=221998&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 221998
[uk] => 222132
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 222004
[image] => Array
(
[id] => 222004
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[original_lng] => 26052
[original_w] => 535
[original_h] => 301
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/hollandia-ellenorzes.jpg
[width] => 535
[height] => 301
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1731588993:8
[_oembed_fb15b3ccabfec566f5f849e11b5a296d] =>
Norvégia ideiglenes határellenőrzést vezet be a két EU-tagországgal közös határain, miután a norvég rendőrség belbiztonsági szolgálata korábban megemelte az ország terrorfenyegetettségi szintjét – közölte szombaton a rendőrség.
A határellenőrzés egyelőre október 22-ig tart.
A közleményben a norvég rendőrség belbiztonsági szolgálatának (PST) október 8-i bejelentésére hivatkoztak, amely mérsékeltről magasra, azaz az ötfokozatú skála második legmagasabb szintjére emelte Norvégia fenyegetettségi szintjét.
A hivatal kiemelte, hogy különösen a zsidó és izraeli célpontok fenyegetettsége nőtt meg.
Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de része a schengeni övezetnek, amelyen belül útlevél-ellenőrzés nélkül utazhatnak a tagországok állampolgárai. Norvégiának a szárazföldön (Oroszországon kívül) Svédországgal és Finnországgal van közös határa. Mindkét utóbbi ország tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak és a schengeni övezetnek.
A rendőrségi közlemény szerint nem minden utazót ellenőriznek a határon, és nem kell késésekre számítani az ellenőrzések miatt.
Az Európai Unió elhalasztotta a nem uniós országok állampolgárai számára kidolgozott új biometrikus beléptetési rendszer bevezetését, amelynek november 10-én kellett volna megtörténnie – számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelenté szerint Ylva Johansson belügyi uniós biztos közölte, hogy beléptetési rendszer a rendszer november 10-én nem a tervek szerint fog működni. „November 10-ről már nincs szó” – tette hozzá, megjegyezve, hogy nincs új határidő, de fontolgatják a fokozatos megvalósítást.
A beléptetési/kiléptetési rendszernek (EES) létre kell hoznia egy digitális nyilvántartást, amely összekapcsolja az úti okmányt a személyazonosságot igazoló biometrikus adatokkal, így nincs szükség az útlevelek kézi bélyegzésére az EU külső határán.
A schengeni szabad mozgási övezetbe érkező nem uniós állampolgárok esetében megköveteli, hogy regisztrálják az ujjlenyomatukat, szkenneljék be az arcukat, és válaszoljanak a tartózkodásukkal kapcsolatos kérdésekre.
A német belügyminisztérium szóvivője azonban elmondta, hogy az utasforgalom 40 %-át adó három ország nem áll készen az EES bevezetésére, mert „a központi EES rendszer szükséges stabilitását és működőképességét az EU-Lisa uniós ügynökség még nem biztosította”.
Az EU-Lisa egy olyan ügynökség, amely a nagyszabású informatikai rendszerek bevezetéséért felelős az EU-ban. A francia belügyminisztérium kijelentette, hogy bár Franciaország meg van győződve az EES hasznosságáról, annak végrehajtását megfelelően elő kell készíteni.
A rendszer bevezetését harmadik alkalommal halasztották el. Tavaly nyáron kellett volna bevezetni, de Franciaország aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ez negatív hatással lesz a tavaly őszi rögbi-világbajnokság és az idei nyári olimpiai játékok megrendezésére. Idén október 6-ára tolták, majd ismét elhalasztották novemberig, attól tartva, hogy az iskolai idényben az EU-ba való utazás megszakad.
Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.
A német rendőrség a Luxemburggal, Belgiummal, Hollandiával és Dániával közös határátkelőhelyeken indít ellenőrzést, kiterjesztve a Lengyelországgal, a Cseh Köztársasággal, Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös határátkelőhelyek korábbi ellenőrzését. Nancy Faeser belügyminiszter, aki elrendelte az ellenőrzéseket, azt ígérte, hogy a határon átutazóknak nem kell számítaniuk a forgalom jelentős zavaraira. Faeser egy hete hivatalosan bejegyeztette az új ellenőrzéseket az Európai Bizottságnál, azzal érvelve, hogy azokra a Németországba érkező migránsok nagy száma miatt van szükség.
Az ellenőrzések kezdetben hat hónapra szólnak, de meghosszabbíthatók. Az osztrák határon 2015 óta tartanak ellenőrzéseket. Bár a schengeni megállapodás 29 aláíró országa – amely az Európai Unió legtöbb tagját, valamint Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában – általában lehetővé teszi a szabad mozgást a belső határaikon, a migrációs helyzet és az iszlám terrorizmus veszélye miatt egyes határátkelőkön visszatértek az ellenőrzések.
A határellenőrzések lehetővé teszik a hatóságok számára a migránsok visszafordítását, ami sokkal egyszerűbb eljárás, mint a beutazás utáni kitoloncolás. Németország 2023 októbere óta mintegy 30 ezer olyan migránst fordított vissza, akiknek nem volt joguk az országba való belépésre. A migráció kérdése akkor került ismét a politikai napirend élére, amikor a múlt hónapban egy szíriai férfi három embert ölt meg egy tömeges késelés során a németországi Solingen városában.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Ukrajnában az országba való beutazási szándékról szóló elektronikus értesítési rendszer bevezetését tervezik azon külföldiek számára, akik vízummentes beutazási joggal rendelkeznek – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint ma ülést tartott az RNBO titkárának, Olekszandr Litvinenkónak az elnökletével annak a döntésnek a végrehajtásáról, amelyek célja az Ukrajnába történő belépés és kilépés ellenőrzésének megerősítése a külföldiek és hontalan személyek esetében az Ukrajna területén való tartózkodási szabályoknak való megfelelésükről.
„A határ- és migrációs ellenőrzés, valamint a hadiállapot idején a kémelhárító rendszer megerősítését célzó megbeszélés résztvevői javasolták, hogy határozzák meg és hagyják jóvá azoknak az országoknak a listáját, amelyek vízummentességgel rendelkeznek Ukrajnával, és amelyek állampolgárainak elektronikus értesítést kell benyújtaniuk az Ukrajnába való belépési szándékról” – szögezte le az RNBO.
A közlemény szerint az Ukrajnába való beutazási szándékról szóló elektronikus értesítési rendszer bevezetéséről szóló törvénytervezet kidolgozása és a Legfelső Tanács elé terjesztése révén az ukrán jogszabályok uniós jogszabályokhoz való hozzáigazításának szükségessége az Ukrajnába történő vízummentes beutazási joggal rendelkező országok állampolgárai számára.
A tanácskozáson szó esett egy megelőző mechanizmus létrehozásáról is, amely megtiltja azon külföldiek beutazását Ukrajnába, akiknek az állam területén való tartózkodása nemzetbiztonsági okokból nem kívánatos.
Ukrajna 2017-ben írta alá a megállapodást az Európai Unióval a vízummentességről.
