Finnország és Oroszország közötti határ megnyitása jelenleg nem reális, számolt be a Yle Antti Häkkinen finn védelmi miniszter kijelentésére hivatkozva.
„Nem fogjuk megnyitni a határt. Tudjuk, hogy Oroszországnak az a vágya, hogy továbbra is Finnország irányába irányítsa a migránsok hullámát”, jegyezte meg.
Pavel Kuznyecov finnországi orosz nagykövet javasolta a határ megnyitását. Hakkänen azonban azt mondta, hogy Oroszország szavai és tettei ellentmondanak egymásnak.
„Kénytelenek vagyunk komolyan venni a közös biztonsági kérdéseket. Legyen szó határbiztonságról, kábelekről vagy ingatlanügyletekről, ezeken a területeken meg kell erősíteni az ellenőrzést” – hangsúlyozta a finn védelmi tárca vezetője.
Häkkinen elmondása szerint Oroszország hajlamos megszépíteni tetteit, annak ellenére, hogy ez volt az oka a szomszédjaival fennálló kapcsolatok megromlásának.
„Megtámadták Csecsenföldet, Georgiát, Krímet, majd teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. Oroszország több százezer embert ölt meg és sebesített meg, és elfoglalta szomszédja területének jelentős részét”, szögezte le a védelmi miniszter.
Érvelése szerint, ha Oroszország valóban igyekszik kapcsolatba lépni szomszédjaival, először magatartásán kell változtatnia. A jelenlegi helyzetben Oroszország nem számíthat a turizmus és a kereskedelem folytatására.
„Az első lépés a kapcsolatok javítása felé az lenne, ha Oroszország beszünteti a katonai műveleteket Ukrajna területén, és kivonulna a megszállt területekről. Amíg folytatódik a támadás, nehéz elfelejteni, mit tett Oroszország az elmúlt három évben”.
Häkkiänen a Keskisuomalainen kiadványnak adott interjújában képmutatással vádolta Oroszországot, megjegyezve, hogy nem veszi észre, hogy jelenleg az országok közötti hivatalos párbeszéd főként a határ menti együttműködésre és a nagykövetségek munkájára vonatkozhat.
„A bizalom elveszett, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát és ultimátumokat hirdetett egész Európának.
A védelmi tárca vezetője kiemelte az EU és a NATO egységes álláspontjának fontosságát Oroszországgal kapcsolatban, amely az egyes országokkal folytatott párbeszéden keresztül kívánja megosztani Európát.
Abban az esetben, ha a lakosság minden kategóriája számára megnyílna a határ, az ukránok 20,7 %-a szeretne állandó letelepedés céljából másik országba költözni, míg a nagy többség (70,0 %) az országban szeretne maradni, a válaszadók 9,3 %-a bizonytalan volt – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ nemrég végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint az Ukrajnát elhagyni vágyók aránya magasabb a férfiaknál (25 %), mint a nőknél (17 %). „Ez érthető, hiszen a nők előtt nem zárták le a határokat, és akik akartak, azok már elmentek” – mondta Polina Bondarenko, a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány elemzője.
A felmérés szerint a fiatalok (18-29 évesek) körében a válaszadók 33 %-a akarja elhagyni Ukrajnát, a 60 év felettiek körében csak 9 %. Az Ukrajnából való távozás okai között leggyakrabban a következőket említették: a fejlődési lehetőség hiánya – 30,5 %, egészség- és életveszély a háború következtében – 28,6 %, az állam elégtelen szociális támogatása – 28,6 %, újra egyesülni a már eltávozott hozzátartozókkal – 26,2 %.
A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány a Razumkov Központtal közösen végezte 2024. november 29. és december 14. között, az ukrán kormány által ellenőrzött területeken, ahol nem folynak harcok 1518 18 év feletti válaszadó bevonásával személyes intrjú formájában. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,6 %-ot.
Azerbajdzsán miniszterelnöke aláírta a rendeletet a szárazföldi határok lezárásának 2025. január 1-ig történő meghosszabbításáról. Alijev elnök kijelentette, ez a döntés „nagyon nagy katasztrófáktól” mentette meg az országot.
Azerbajdzsán 2025. január 1-jén 06:00 óráig zárva tartja szárazföldi határait, számolt be a helyi sajtó.
A korlátozó intézkedések meghosszabbításáról szóló rendeletet Ali Aszadov, Azerbajdzsán miniszterelnöke írta alá. Hivatalosan a korábbi, a koronavírus-járvány miatti karanténrendszert nevezték meg indokként. Ilham Alijev elnök parlamenti beszédében kijelentette, hogy a szárazföldi határ lezárása „nagyon nagy katasztrófáktól” mentette meg az országot, de nem fejtette ki, mire gondol konkrétan.
„De határozottan kijelenthetem: az a tény, hogy szárazföldi határaink az elmúlt években zárva maradtak, nagyon nagy katasztrófáktól mentett meg bennünket. Még ma is, amikor a határok zárva maradnak, veszélyes akciókat vannak és leállítják őket. Ezért a határvédelem megvéd minket a külső kockázatoktól. Azerbajdzsánban nincsenek belső kockázatok”, fogalmazott Alijev.
Azerbajdzsán szárazföldi határai 2020 tavasza óta vannak zárva. A mozgás korlátozása csak a beutazásra vonatkozik: csak légi úton lehet belépni az országba, szárazföldön viszont ki lehet lépni, ez azonban csak a külföldiekre és a hontalanokra vonatkozik.
A lett kormány úgy döntött, hogy február 11-től nem nyitja meg a sziléni ellenőrzőpontot a fehérorosz határon, számolt be Lettország belügyminisztériuma, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda.
A döntést a lett–fehérorosz határ illegális átlépésének megakadályozása, valamint Lettország belső biztonságának esetleges veszélye miatt hozták meg, tájékoztatott a minisztérium.
A megerősített határvédelmi rendszert nem fogják bevezetni azokon az ellenőrző pontokon, ahol minimális volt az illegális átlépési kísérletek száma.
„Szükség esetén a határőrizeti rendszer fokozott működési módja azonnal visszaállítható” – tette hozzá a lett belügyminisztérium.
2023-ban az illegális határátlépési kísérletek számának jelentős növekedése Lettország megerősített határvédelmi rendszert hirdetett 2023. augusztus 11-től 2024. február 10-ig hat hónapra Ludzeni, Kraslavi, Augšdaugavi és Daugavpils önkormányzatok területén.
A szilénei határátkelőhely működésének felfüggesztéséről szóló döntés során figyelembe vették a finn tapasztalatokat, mivel ezeken a határátkelőkön jelentősen megnőtt a migránsok száma.
Csütörtökön, december 14-én a finn kormány úgy határozott, hogy ismét lezárja az Oroszországi Föderáció határán lévő ellenőrző pontokat, amelyeket aznap nyitott meg. A hírt az Yle közölte.
Elmondásuk szerint a nyitást követően azonnal menedékkérők érkeztek, s csak az egyik határnál több mint 50-en léptek be az országba, főként szomáliai és szíriai férfiak.
[type] => post
[excerpt] => Csütörtökön, december 14-én a finn kormány úgy határozott, hogy ismét lezárja az Oroszországi Föderáció határán lévő ellenőrző pontokat, amelyeket aznap nyitott meg.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1702653960
[modified] => 1702643116
)
[title] => Finnország lezárja a december 14-én reggel működésbe helyezett ellenőrző pontokat az orosz határon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=172453&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172453
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 172419
[image] => Array
(
[id] => 172419
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp
[original_lng] => 104714
[original_w] => 960
[original_h] => 640
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 640
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 640
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/315105-2023-11-26t083023z-831893134-rc2wk4aj66xt-rtrmadp-3-migration-finland-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 640
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1702635918:5
[_thumbnail_id] => 172419
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1407
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5d39b93233f5574eaf8e0a998c223371] =>
Ukrajna és Lengyelország újabb határátkelőt nyit az üres teherautók számára hétfőn hajnalban, hogy megnyíljon az égetően szükséges útvonal Kijev felé. Egyes átkelőket a lengyel sofőrök hetek óta tartó tiltakozása miatt blokkoltak – közölte a Reuters ukrán hatósági információkra hivatkozva.
A tiltatkozások november hatodikán kezdődtek, mert a lengyel kamionosok szerint ukrán társaik tisztességtelen versenyelőnyt élveznek. Emiatt négy határátkelőhely jelenleg is blokád alatt áll. A lengyel fuvarozók fő követelése, hogy ne engedjék be az ukrán kamionosokat az EU-ba, ami Kijev és Brüsszel szerint lehetetlen.
Az ukrán határszolgálat közölte, hogy a jelenleg csak személygépkocsik és buszok számára nyitva álló Uhriniv ellenőrzőpontot hétfőn hajnali 1:00-tól (GMT) nyitják meg a 7,5 tonnát meghaladó megengedett össztömegű, üres nehézgépjárművek számára. Ukrajna a múlt héten közölte, hogy megállapodott néhány olyan intézkedésről Lengyelországgal, amelyek enyhíthetik a nyomást a blokád alatt álló határátkelőhelyeken, de nem tárgyaltak a tiltakozások fő követeléseiről.
Az ukrán közösségi médiában terjedő információk szerint a magyar hatóságok nem engedik belépni az ukrán teherautókat, amelyek a lengyel–szlovák határon napok óta tartó kamionblokád miatt Magyarországon keresztül próbálják meg elhagyni Szlovákiát. A hatósági közlések cáfolják ezt a hírt, azt ugyanakkor kiemelik, hogy továbbra is több mint 20 kilométeres a kamionsor, a várakozási idő pedig a 48 órát is meghaladhatja.
Mint megírtuk, a lengyel blokád miatt – amelyhez a szlovák fuvarozók is csatlakoztak, és elzárták az egyetlen, kamionok által is használható ukrán–szlovák átkelőt – a torlódások már Magyarországon is érezhetők, ugyanis az Ukrajnába tartó teherautósok Magyarországon keresztül próbálják elérni úti céljukat.
A rendőrség teljes kapacitással működteti a határátkelőhelyet, de a várakozási idő ennek ellenére is többórás, aminek főként az az oka, hogy hiába gyorsítják a kiléptetést a magyar rendőrök, „ezzel az ukrán oldalon a fogadókészség és beléptetés gördülékenysége korántsem arányos”. Továbbá a helyzet megoldása érdekében a rendőrség folyamatosan együttműködik a szlovák hatóságokkal, mivel az Ukrajnába tartó kamionok egy része Szlovákiában várakozik.
Lezárhatták a határátkelőt
Közben szombat délután az ukrán közösségi médiában arról számoltak be, hogy a magyar hatóságok nem engedik belépni az ukrán teherautósokat Magyarországra. Eszerint a (hivatalosan meg nem erősített) közlés szerint a szlovák határon lévő Felsőnémeti–Ungvár átkelőnél 955 teherautó várakozik, míg további 1100 kamion vár arra, hogy Magyarországról Ukrajnába léphessen be a Csap–Záhony ellenőrző ponton.
Minderről egyes ukrán portálok is beszámoltak. A Vesti.ua például azt írja, hogy „a magyar határőrök hirtelen felhagytak az ukrajnai teherautók beengedésével, miközben Magyarország hivatalosan nem jelentett be semmilyen korlátozást”. Az ukránok – a helyszínen lévő kamionsofőrökre hivatkozva – azt is írták, hogy december 2-án este a magyarok úgy döntöttek: blokkolják a kamionforgalmat, és csak személygépkocsikat engednek át.
A magyar hatóságok ehhez annyit fűztek: a magyar–szlovák határon nincs határellenőrzés, lévén schengeni térségről beszélhetünk, bármilyen intézkedést közlekedésbiztonsági okok támasztanak alá. A záhonyi határhoz vezető út már így is rendkívül túlterhelt az ott várakozók miatt, ami pedig erős negatív kihatással van a forgalmas útra.
Az Útinform tájékoztatása szerint a magyar–ukrán határszakaszon, a 4-es főúton a Záhony határállomás előtt az erős tranzitforgalom miatt 20 kilométert meghaladó a kilépő kamionsor. Emiatt a forgalmat kijelölt terelőútra irányítják. Míg a police.hu azt írja: a Záhony–Csap határátkelő magyar oldalán a várakozási idő a 48 órát is meghaladja.
Litvánia belügyminisztériuma javasolja a kormánynak, hogy az ország Belarusszal fennmaradó négy határátkelőhelye közül kettőt zárjanak le – közölte hétfőn a BNS hírügynökség a litván belügyminisztert idézve.
A litván kormány augusztus 16-án jelentette be két másik belorusz határátkelőhely lezárását – hatról négyre csökkentve a határátkelőhelyek számát – a geopolitikai körülményeket okolva, hetekkel azután, hogy orosz Wagner-zsoldosok települtek az országba.
Lengyelország idén egy újságíró bebörtönzése és lengyel diplomaták kiutasítása után egy kivételével az összes határátkelőhelyet lezárta Belarusszal – írja a The Guardian.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO
Litvánia úgy véli, hogy jelenleg nincs szükség a fehérorosz határ teljes lezárására.
Erről Gitanas Nauseda litván elnök tanácsadója, Kestutis Budrys számolt be – írja a Jevropejszka pravda.
A litván elnök tanácsadója ugyanakkor megjegyezte, hogy fel kell készülni a határ esetleges lezárására.
„Jelenleg van-e olyan igény, hogy a határzár jelentősen javítaná a biztonsági helyzetünket, vagy mondjuk a fehérorosz rezsim befolyása mérséklődne? Nem hiszem, hogy jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy szükségünk lenne rá” – tette hozzá Budrys.
Yevgeny Prigozhin sighted! He says Wagner will "be here in Belarus for some time" before "gathering our strength and heading off for Africa."
"We may return to [fight in Ukraine] when we will be certain that we won't be made to disgrace ourselves and our experience," he added. pic.twitter.com/G4W2uWSjNC
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
Es ist 2024 und deutsche Soldaten treiben Sport mit russ. Soldaten, als sei nie etwas passiert ... auch Bundeswehr-Offiziere schnacken mit russ. Offizieren, als sei es das Normalste auf der Welt. Nach einer @BILD-Anfrage soll sich daran nun etwas ändern.https://t.co/0gHkamERdcpic.twitter.com/R7nk8DmyVO