Március 13-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében különleges rendezvényt tartottak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából. Az eseményt Magyarország Beregszászi Konzulátusa, az Ungvári Főkonzulátus és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közösen szervezte. A program részeként cimbalomtörténeti előadást és koncertet tartottak, amelynek főszereplője prof. Herencsár Viktória világhírű cimbalomművész volt.
A Cimbalom a világ körül című előadásában a művésznő bemutatta e különleges hangszer több mint négyezer éves történetét, eredetét és fejlődését. Elmondása szerint a cimbalom közép-ázsiai származású, és a világ különböző tájain fellelhető változatai egy közös gyökérből erednek. A XIX. század óta folyamatosan bővülő történeti kutatások szerint a cimbalom elterjedéséről és szerepéről számos országban eltérő elméletek születtek, azonban az alapvető struktúrája és használata mindenhol közös. Herencsár Viktória, aki már három és fél éves korában elkezdett cimbalmozni, és 1974-ben kitüntetéssel végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Tagozatán, előadását különleges zenei darabokkal színesítette. A közönség meghallgathatta többek között Jacob Paix Ungaresca című művét, Manuel Canales Minue No.3. C-dúr darabját, valamint Csernák Antal Bokázó című szerzeményét. Az előadás során a résztvevők nemcsak a cimbalom történetéről és kulturális jelentőségéről szerezhettek mélyebb ismereteket, hanem magát a hangszert is élőben hallhatták megszólalni, amely kivételes élményt nyújtott a jelenlévők számára.
Az esemény végén prof. Herencsár Viktória könyvadományt nyújtott át a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola számára, hozzájárulva ezzel a zenei és kulturális ismeretek bővítéséhez az intézményben.
Az előadás után, délután 17 órától ünnepi cimbalomkoncert kezdődött, amelyet a jelenlévők nemzeti imánk, a Himnusz közös eléneklésével nyitottak meg. Az eseményen ünnepi beszédet mondott dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, aki hangsúlyozta, hogy Kárpátalja népe mindig is részese volt a magyar szabadságharcoknak, és a szabadságvágy, valamint a bátorság eszméje továbbra is meghatározó értéke a közösségnek. Kiemelte, hogy a kárpátaljai magyar közösség hosszú távú megmaradását és fejlődését célként kell kitűzni, még a jelenlegi kihívásokkal teli időszakban is.
Ezt követően Kalinics Dorina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének másodéves turizmus és rekreáció szakos hallgatója tartotta meg ünnepi beszédét, amellyel harmadik helyezést ért el a IX. Kárpátaljai Magyar Szónokversenyen. Beszédének központi gondolata Periklésztől származott: „A boldogság titka a szabadság, a szabadság titka viszont a bátorság.” A hallgató párhuzamot vont az 1848-as forradalom márciusi ifjai és a jelenkor kihívásai között, kiemelve, hogy a bátorság és az elkötelezettség ma is alapvető erények.
A koncert folytatásában a közönség magyar népzenei ihletésű kompozíciókat, valamint korabeli eredeti cimbalomműveket hallhatott, amelyek között olyan neves szerzők művei is felcsendültek, mint Liszt Ferenc (A magyarok istene), Allaga Géza (Tremoló koncertetűd A-moll, Pizzicato és glissando etűd C-dúr, Vihar), valamint Bognár Ignác (Távolból – variációk Petőfi Sándor versének megzenésített dallamára). Herencsár Viktória lenyűgöző előadásmódja révén a cimbalom sokszínű hangzásvilágát és virtuozitását is megcsodálhatta a közönség.
