Az Artemis II. 2026. április 2-án, magyar idő szerint hajnali fél 1-kor történt sikeres indítása új szakaszt nyitott az emberes űrrepülésben: több mint fél évszázad után ismét űrhajósok tartanak a Hold felé, a Bizalom (Confidence) névre keresztelt Orion-kapszulában. Bár a mostani küldetés célja nem a holdra szállás, de kulcsszerepet játszik abban, hogy a következő években ténylegesen visszatérhessen az ember a Hold felszínére. Nem beszélve arról, hogy a Hold sikeres belakása után új utak nyílnak meg a Mars felé.
Az Artemis programot a NASA azzal a céllal indította el, hogy ne csak egy újabb látogatás valósuljon meg a Holdon, hanem tartós jelenlétet hozzanak létre a felszínén. Ez már messze túlmutat az Apollo program céljain: most már nem erődemonstrációról beszélünk, hanem olyan infrastruktúra kiépítéséről, mely jelentős alternatívákat hozhat létre az emberiség számára hosszabb távon tudományos, gazdasági és technológiai szempontból.
A program első lépcsője, az Artemis I. 2022-ben zajlott le, személyzet nélkül. Ennek során az Orion teljes értékű holdkerülő pályán repült, és visszatért a Földre, miközben a mérnökök adatokat gyűjtöttek a hővédelemről, a navigációról és a mélyűri kommunikációról. Bár a küldetés alapvetően sikeres volt, több olyan technikai kérdés is felmerült – különösen a hővédő pajzs viselkedésével kapcsolatban –, melyeket a következő lépések előtt kezelni kellett.
Ezek után most az Artemis II. egyfajta emberes főpróbának is felfogható: a négyfős legénység az Orion fedélzetén, a Space Launch System segítségével jutott el a Hold felé vezető pályára.
A mostani küldetés során az űrhajó megkerüli a Holdat egy úgynevezett szabad visszatérési pályán, majd visszatér a Földre.
A repülés elsődleges célja, hogy valós körülmények között teszteljék az életfenntartó rendszereket, az ember-gép együttműködést és a mélyűri működést, melyek nélkül a holdra szállás nem lenne biztonságosan kivitelezhető.
[type] => post
[excerpt] => Az Artemis II. 2026. április 2-án, magyar idő szerint hajnali fél 1-kor történt sikeres indítása új szakaszt nyitott az emberes űrrepülésben: több mint fél évszázad után ismét űrhajósok tartanak a Hold felé, a Bizalom (Confidence) névre keresztelt...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775506200
[modified] => 1775496659
)
[title] => Az Artemis II űrhajósai beléptek a Hold gravitációs zónájába
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=279107&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 279107
[uk] => 279056
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 279057
[image] => Array
(
[id] => 279057
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[original_lng] => 358335
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-81.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1775485891:12
[_thumbnail_id] => 279057
[_edit_last] => 12
[views_count] => 846
[_oembed_e80673624eb8d97d4f63e2a8b2802854] =>
Több mint fél évszázados várakozás ért véget itthoni idő szerint csütörtök éjszaka: hivatalosan is elstartolt az Artemis–2-küldetés, minek keretén belül 53 év után ismét emberek merészkednek a Hold közelébe. A NASA eddigi legerősebb hordozórakétája, a Space Launch System (SLS) brutális erővel emelte az égbe az Orion űrkapszulát és annak négyfős, történelmi jelentőségű legénységét. Az Artemis–2-misszióval ráadásul nem csupán egy új űrkorszak vette kezdetét, de a fedélzeten utazó asztronauták a következő tíz napban olyan messzire merészkednek a mélyűrbe, ahol ember még sosem járt.
„És felszállás! Az Artemis–2 legénysége immár a Hold felé tart. Kezdetét veszi az emberiség következő nagy utazása” – ezekkel a szavakkal indította útjára Derrol Nail, a NASA szóvivője a történelmi küldetést a floridai Kennedy Űrközpontból, keleti parti idő szerint 18 óra 35 perckor. A drámai és lenyűgöző pillanatot azonban feszült percek előzték meg, az indulás ugyanis nem volt 100 százalékban problémamentes.
Váratlan hiba miatt csúszott a rajt
A visszaszámlálás során a mérnökök hibát észleltek az SLS rakéta repülésmegszakító rendszerével (Flight Termination System – FTS) kapcsolatban, amelynek felügyeletéért az Egyesült Államok Űrhadereje felel. Ez a rendszer lényegében egy kritikus önmegsemmisítő mechanizmus: ha a rakéta a felszállás során meghibásodna és lakott területeket veszélyeztető, letérő pályára állna, ez a rendszer robbantja fel a hordozóeszközt. Éles helyzetben az Orion űrkapszula ilyenkor automatikusan leválasztaná magát a rakétáról, és a vészmenekítő hajtóművek segítségével biztonságos távolságba repítené az űrhajósokat. A hibát sikeresen elhárították, az eredetileg kitűzött, magyarországi idő szerint 00:24-es rajtot azonban nem tudták tartani, helyette 11 perccel később, 00:35-kor emelkedett az égbe a legénység.
Mi vár a legénységre a következő napokban?
Bár az Artemis–2-küldetés során az űrhajósok nem fognak leszállni a Hold felszínére, a misszió egy hihetetlenül komplex, 10 napos, nagyjából 1,1 millió kilométeres űrutazást foglal magában, amelynek során megkerülik égi kísérőnket.
Az indítást követő első nap után a legénység a 2–4. napon a Hold felé tartó utazással tölti az idejét. Ez a fázis a rendszerek folyamatos teszteléséről szól. Az igazi izgalmak az 5. napon következnek be, amikor az Orion űrkapszula végrehajtja a holdmegkerülő manővert. A tervek szerint az űrhajó mintegy 7560 kilométerre (4700 mérföldre) halad majd el a Hold sötét, Földről sosem látható túlsó oldala mögött.
Ezzel a manőverrel az Artemis–2 legénysége történelmet ír: várhatóan megdöntik az Apollo–13 legénysége által 1970-ben felállított távolsági rekordot. Míg Jim Lovellék 400 171 kilométerre távolodtak el a mi bolygónktól, a mostani négy űrhajós nagyjából 402 ezer kilométeres távolságba jut, mélyebbre az űrbe, mint eddig bárki. A 6. és 10. nap között a kapszula megkezdi a visszatérést, amely a Föld légkörébe való tüzes belépéssel és az óceánra való landolással zárul.
Az út azonban rendkívüli kockázatokat rejt. A Hold megkerülésekor, annak túlsó oldalán a legénység időszakosan teljesen elveszíti a rádiókapcsolatot az irányítóközponttal. Ezenfelül az Orion a Föld mágneses mezejének védelmét elhagyva magas kozmikus sugárzásnak lesz kitéve, így a küldetés egyik fő célja épp annak tesztelése, hogyan védik meg a rendszerek az emberi szervezetet ebben az extrém környezetben.
A négy úttörő, aki megváltoztatja a történelmet
Több mint 50 éve, az Apollo-korszakban a Holdhoz utazó űrhajósok kivétel nélkül fehér, amerikai férfi katonai pilóták voltak. Ahogy arról korábban az Indexen is írtunk, az Artemis–2 legénysége azonban már a 21. századot, a nemzetközi összefogást és a sokszínűséget tükrözi.
A történelmi küldetés parancsnoka az a 48 éves Reid Wiseman, aki egykori haditengerészeti vadászpilótaként már 165 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson. A tapasztalt vezető korábban a NASA űrhajós irodáját is irányította, és tökéletesen felfogja a misszió hatalmas súlyát. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az indulás előtt leült gyermekeivel, és átadta nekik a végrendeletét, felkészítve őket a legrosszabb forgatókönyvre is, mondván: bárcsak több ember beszélne így a családjával, hiszen soha nem tudhatjuk, mit hoz a következő nap. Mellette foglal helyet Victor Glover pilóta, aki azzal ír történelmet, hogy ő az első színes bőrű űrhajós, aki elhagyja a Föld körüli pályát. A SpaceX Crew-1 korábbi pilótáját végtelenül nyugodt, szinte meditatív személyiségként ismerik, aki szentül hiszi, hogy az érzelmek kontrollja egyenesen életmentő az űrben.
A csapat küldetésfelelősei között találjuk Christina Hammock Kochot, akinek köszönhetően a misszióval az első nő is eljut a Holdig. Koch nevéhez fűződik a nők által egyhuzamban az űrben töltött idő rekordja a maga 328 napjával, ráadásul ő vett részt a történelem első, tisztán női űrsétáján is. Számára a mostani utazás nemcsak technikai, hanem egy mélyebb, filozófiai kérdés is, amelynek célja megérteni az emberiség helyét a világegyetemben. Csatlakozik hozzá a Kanadai Űrügynökséget (CSA) képviselő Jeremy Hansen is, így ő lett az első nem amerikai űrhajós, aki ilyen messzire merészkedik a kozmoszban. Bár a négyesből ő az egyetlen „újonc”, aki korábban még nem járt a világűrben, kiképzése során számos extrém földi – például barlangász- és mélytengeri – misszión bizonyított, társai szerint pedig az ő humora az egyik leghatékonyabb fegyver az összezártság okozta stressz ellen.
A Mars felé vezető út első lépései
„A legjobb legénységet állítottuk össze a NASA és a Kanadai Űrügynökség soraiból. Lassan fogunk haladni, és maximálisan bízunk egymásban – így fogjuk végigcsinálni” – mondta Wiseman parancsnok az indulás előtt, hozzátéve, hogy az Artemis–2 sikere kritikus fontosságú.
Mint ismeretes, ez az a főpróba, amely előkészíti az utat a következő küldetés, az Artemis–3 számára, amelynek során az emberiség évtizedek után ismét talpat fog a Holdon, ezúttal a feltáratlan déli pólus közelében. A távlati cél pedig egy állandó holdbázis kiépítése, amely ugródeszkaként szolgál majd a végső nagy álom, a Mars meghódítása felé.
Aki élőben szeretné követni az űrhajósok epikus, 10 napos utazását, a NASA+ streamingszolgáltatón és a YouTube-on folyamatosan megteheti, ahol az Orion fedélzeti kamerái is rendszeresen élő képet sugároznak a Földtől egyre távolodó űrkapszulából – de természetesen az Indexen is figyelemmel követjük a legénység útját.
Az amerikai űrügynökség bejelentette, hogy felgyorsítja az állandó holdbázis építésének tervét. A március 24-én közölt lépés nem titkolt célja, hogy minél gyorsabban megvalósítsák Donald Trump elnök nemzeti űrpolitikáját és előmozdítsák Amerika vezető szerepét az űrben – közölte a NASA.
A holdbázis építésére a következő hét évben 20 milliárd dollárt különítenek el. „A NASA elkötelezett amellett, hogy ismét elérje a szinte lehetetlent, hogy Trump elnök mandátumának vége előtt visszatérjen a Holdra, megépítsen egy holdbázist, tartós jelenlétet biztosítson, és megtegye Amerika űrben betöltött vezető szerepének biztosításához szükséges egyéb dolgokat” – mondta Jared Isaacman, a NASA igazgatója.
NASA: az Egyesült Államok célja, hogy visszatérjen a Holdra, még mielőtt Kína űrhajósokat küldene oda
Jared Isaacman, az amerikai űrügynökség vezetője, akit Donald Trump elnök nevezett ki, és aki decemberben vette át a NASA irányítását, példátlan számú változtatást jelentett be az Artemis holdprogramban, amelyek kiterjesztik az emberiség űrben való jelenlétét. Miközben az Egyesült Államok arra törekszik, hogy visszatérjen a Holdra, mielőtt Kína űrhajósokat küld oda 2030 körül – írta a Reuters.
A NASA szerint a holdbázist három fő szakaszban építik meg. Az első szakasz a küldetések gyakoriságának növelésére, valamint a közművek, például az áramtermelés megvalósítására irányul. A második szakasz egy „félig lakható” infrastruktúra létrehozására összpontosít. Végül, a harmadik fázis „leszállítja a Holdon való folyamatos emberi jelenléthez szükséges bonyolultabb infrastruktúrát” – közölte a NASA.
A terv az amerikai űrhajósok holdfelszínre való visszatérését 2028 -ra irányozza elő.
Trump elnök 2025 decemberében adta ki az amerikai űrfelsőbbség biztosítását célzó rendeletet, amely részletezi „Amerika vezető szerepét az űrkutatásban, valamint az űrben való emberi tevékenység bővítését”. Ebben a legnagyobb vetélytárs Kína, amely szintén azon dolgozik, hogy embereket juttasson a Holdra. Noha a kínai vezetés a 2030-as dátumot jelölte meg a Holdra szállásra.
Egyébiránt az Apollo-8 volt az első űrhajó, amely emberi legénységgel megkerülte a Holdat, majd 1969. július 20-án Neil Armstrong (az Apollo-11 parancsnoka) a Hold felszínére is lépett. Ez után még öt misszió során tudott sikeres leszállást végrehajtani a NASA, azaz eddig összesen tizenkét ember járt a Holdon.
Egyenes út vezet az űr kereskedelmi hasznosításáig
Egy 2010-ben életre hívott (Commercial Crew) program keretében a NASA magánvállalatokkal működik együtt az embereket szállító űrhajók fejlesztésében, a Nemzetközi Űrállomás pedig 2020-tól megnyitotta kapuit a magán-űrturisták előtt. Így, bár az nem valószínű, hogy az elkövetkező pár évben a hétköznapi emberek nagy része már tanúja lehetne a Holdra való utazás megindító élményének, a magáncégek nagyméretű befektetései alapján viszont jogosan lehet következtetni arra, hogy az űrturizmus hosszú távon egyre jelentősebb iparággá válik – írta cikkében az Origo.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai űrügynökség bejelentette, hogy felgyorsítja az állandó holdbázis építésének tervét. A március 24-én közölt lépés nem titkolt célja, hogy minél gyorsabban megvalósítsák Donald Trump elnök nemzeti űrpolitikáját és előmozdítsák Amerika ve...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774801320
[modified] => 1774740242
)
[title] => 20 milliárd dollárból épít állandó bázist a Holdra a NASA
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=277934&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 277934
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 277935
[image] => Array
(
[id] => 277935
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea.jpg
[original_lng] => 137058
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/2a87d11cdf5a4e6aa038454b49fbd6ea.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1774733046:12
[_thumbnail_id] => 277935
[_edit_last] => 12
[views_count] => 529
[_oembed_3a14544d9aa83dc0d84c3aaaf660eb0f] =>
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
A SpaceX tőzsdei bevezetésére 2026-ban sor kerülhet. Ettől nem független, hogy Elon Musk jelentős víziókkal kedveskedik potenciális befektetőinek.
Újabb váratlan és igencsak ambiciózus kijelentést tett vasárnap Elon Musk. A milliárdos üzletember űripari cége, a SpaceX a figyelmét egy a Holdon építendő, önmagát fejlesztő város építésére fordítja, amely a tervek szerint kevesebb mint tíz év alatt valósulhat meg.
A Reuters beszámolója szerint a SpaceX továbbra sem tett le Elon Musk régóta dédelgetett álmáról, egy Mars-város építéséről. Azonban hozzátették, hogy a legfontosabb prioritás a civilizáció jövőjének biztosítása, és erre a Hold a gyorsabb megoldás. Musk X-en tett megjegyzései visszhangozzák a The Wall Street Journal pénteki elemzését, amely szerint a SpaceX közölte a befektetőkkel, hogy elsőbbséget ad a Holdra való utazásnak, és a Marsra való utazást későbbre halasztja.
A cég 2027 márciusát célozta meg a legénység nélküli Holdra szálláshoz.
Tavaly Musk még arról beszélt, hogy 2026 végéig legénység nélküli küldetést kíván küldeni a Marsra.
Az Amerikai Egyesült Államok kiélezett versenyben áll Kínával, mindkét nagyhatalom arra készült, hogy az ember visszatérhessen a Holdra ebben az évtizedben. Legutóbb az 1972-es Apollo 17-es küldetés során járt ember a Holdon.
Alig egy héttel ezelőtt Elon Musk bejelentette, hogy a SpaceX felvásárolta az általa vezetett mesterségesintelligencia- (MI) vállalatot, az xAI-t, egy olyan üzlet keretében, amely a rakétagyártó és műholdas vállalatot 1000 milliárd dollárra, az MI-vállalatot pedig 250 milliárd dollárra becsüli. Az elemzők úgy vélik, hogy ez a SpaceX számára egy lehetőség arra, hogy megerősítse az űrben elhelyezett adatközpontokra vonatkozó terveit, amelyeket Musk energiahatékonyabbnak tart a földi létesítményeknél, mivel az MI fejlesztésével a számítási teljesítmény iránti igény is megugrott.
Már 2026-ban megtörténhet a részvénykibocsátás
A SpaceX bízik benne, hogy a még idén megvalósuló nyilvános részvénykibocsátás akár 50 milliárd dollárt is hozhat, ami a történelem egyik legnagyobb nyilvános részvénykibocsátása lehet.
Elon Musk az X-en arról is beszámolt, hogy a NASA az idei évben a SpaceX bevételeinek kevesebb mint 5 százalékát teheti ki. A SpaceX a NASA Artemis Hold-programjának egyik fő vállalkozója, 4 milliárd dolláros szerződéssel, amelynek keretében űrhajósokat szállít a Hold felszínére a Starship segítségével. Musk hozzátette, hogy a SpaceX bevételeinek túlnyomó többségét továbbra is a Starlink rendszer biztosítja.
A vasárnapi nap egy másik szempontból is történelmi volt a vállalat életében. Az NFL-nagydöntőn, a Super Bowlon először szerepelt a SpaceX reklámja, amely a Starlink Wi-Fi szolgáltatást népszerűsíti.
Elon Musk a régi recepthez nyúl: pontosan úgy etetné meg a SpaceX-et a befektetőkkel, ahogy a Teslával tette
Elon Musk a SpaceX tőzsdére lépése előtt ismét nagyszabású vízióval próbálja megragadni a befektetők figyelmét. A milliárdos az xAI felvásárlásával egy olyan, űrre és mesterséges intelligenciára épülő szupervállalat képét rajzolja fel, amely egyszerre ígér technológiai áttörést és óriási növekedést. Elon Musk stratégiája kísértetiesen emlékeztet a Teslánál korábban már alkalmazott, hype-alapú történetmesélésre.
A milliárdos ugyanis mindig jó érzékkel szólítja meg a befektetőket a fontos helyzetekben, különösen a tőzsdei bevezetések előtt. Az ilyen nagy horderejű bejelentések egy részéből később nem lett semmi, azonban voltak olyan ambiciózus tervei, amelyeket sikerült megvalósítania. Éppen ezért a befeketők hajlamosak is kockázatot vállalni.
Emlékezetes, hogy a Tesla 2010-ben azért ment tőzsdére, mert pénzre volt szüksége az üzletember autóipari víziójának megvalósításához. Ez egy rendkívül tőkeigényes üzletág, amelyben a kockázatitőke-befektetők alig látnak esélyt a sikerre. Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy százmilliókat, nemhogy tízmilliárdokat magánúton vonjanak be.
Később, amikor újfent jelentős forrásbevonásra volt szükség a Tesla és a SolarCity 2016-os egyesítésekor, az ügyletet az üzletember megint világmegváltó integrációként mutatta be. Musk akkoriban a nehéz helyzetben lévő napelemgyártó legnagyobb egyéni részvényese és egyben az igazgatótanács elnöke volt. A kezdeményezés végül háttérbe szorult, a Kínán kívüli napenergia-üzletág pedig szinte mellékesnek számít.
Hét űrszondának a Holdra indítását irányozza elő 2036-ig az Űrtudomány orosz szövetségi projekt – közölte Lev Zeljonij, az Oroszországi Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének tudományos igazgatója pénteken a Rosszija 24 televíziós hírcsatorna adásában.
Zeljonij szerint 2036-ig nem terveznek orosz emberes expedíciókat. Zeljonij elmondta, hogy a Luna–26 orbitális misszió indítását 2028-ra tervezik, amelyet
a Holdra szálló Luna–27a és a Luna–27b követ majd, illetve Luna-28, amelynek egy speciális eszközzel a holdi talajból kell mintát vennie, oly módon, hogy abból ne tűnjenek el illékony anyagok a Földre szállításig.
A következő missziókat a tudós szerint már a következő évtizedben tervezik elindítani.
Az utolsó szovjet expedíciót, a Luna–24-et 1976-ban indították útjára. A következő kísérletet, immár Oroszország részéről, 2023-ban történt, a Luna–25 szonda azonban a Hold felszínéhez csapódott és megsemmisült.
1966-ban a szovjet Luna–9 volt az első automatikus holdszonda, amely leszállt a Hold felszínére.
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Leszállás közben a Hold felszínének csapódott egy japán magánűrcég leszállóegysége pénteken – jelentette be a tokiói székhelyű ispace, amely a küldetést sikertelennek minősítette, melyről az Origo számolt be.
A Resilience nevű leszállóegységgel lezuhanása előtt megszakadt a kapcsolat, és nem sikerült helyreállítani. Hakamada Takesi, a cég alapító vezérigazgatója sajnálatát fejezte ki a küldetés kudarca miatt. A vállalat már két éve is megkísérelt holdjárót juttatni a Holdra, de akkor sem sikerült.
A Resilience nevű leszállóegység Fotó: KAZUHIRO NOGI / AFP
A Resilience feladata holdi kőzetminta gyűjtése lett volna, ezért magával vitte a Tenacious elnevezésű, 5 kilogrammos kis rovert.
Ez a második alkalom, hogy nem tudtunk leszállni. Szóval ezt tényleg nagyon komolyan kell vennünk
– mondta Hakamada újságíróknak, és hozzáfűzte, hogy folytatják a holdi küldetéseket.
Az első elemzések szerint a magasság mérésére szolgáló lézerrendszer működésével lehetett gond, és a leszállóegység túl gyorsan ereszkedett le.
A januárban Floridából indított Resilience a múlt hónapban állt holdkörüli pályára. A Resilience egy lapos, nem túl sziklás régiót választott a leszállásra a Hold Föld felőli oldalán, a Mare Frigoris (Hideg tenger) nevű területen.
A tudományos és technikai kísérletek mellett a küldetésnek művészeti vonatkozása is volt. A rover egy apró, svéd stílusú, fehér szegéllyel és zöld ajtóval díszített piros házikót, Mikael Genberg Holdháznak nevezett alkotását helyezte volna el a Hold felszínén. A Resilience űrszondával egy napon indult a Holdra a Blue Ghost leszállóegység, amelyet a texasi székhelyű Firefly Aerospace vállalat fejlesztett és épített.
A kereskedelmi leszállóegység, amely a NASA tíz tudományos eszközét vitte magával, március 2-án sikeresen landolt a Mare Crisium (Válságok tengere) nevű területen, a Hold Föld felé néző oldalán.
Mindössze öt ország hajtott eddig végre sikeres holdraszállást: Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, India és Japán.
Közülük azonban csak az Egyesült Államok juttatott embert a Holdra, a NASA 12 asztronautáját 1969 és 1972 között. Az amerikai űrhivatal jövőre várhatóan négy űrhajóst küld a Holdhoz, de ők még nem szállnak le, az egy későbbi misszió feladata lesz. Kína is tervezi, hogy 2030-ra tajkonautái leszállnak a Holdon.
The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday. She was born on May 23, 1908. ➡️ https://t.co/9WxutZPRO1pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
A Kína és Oroszország által vezetett nemzetközi Hold-kutatási állomás (International Lunar Research Station, ILRS) előzetes tervei között szerepel atomreaktor létesítése a Hold felszínén – közölte Pej Csao-jü, a Csang-o-8 küldetés főmérnöke szerdán egy sanghaji sajtótájékoztatón.
A tervek szerint a bázis energiaellátását nagyméretű napelemek biztosítanák, amelyeket a Hold felszínére telepítenének. A Csang-o-8 küldetés célja, hogy előkészítse állandó holdbázis kiépítését a Hold déli pólusán, amely hosszú távon űrhajósok fogadására is alkalmas lehet.
A projekt szervesen illeszkedik a kínai űrkutatási hivatal által meghirdetett háromlépcsős programba: az első fázis (2021–2025) a Hold felszínének feltérképezésére és a landolási technológia előkészítésére koncentrál, a második szakasz (2026–2035) az irányítóközpont és a működési rendszerek – például az energia- és kommunikációs szolgáltatások – kialakítására összpontosít, míg a harmadik szakaszban a Hold emberes kutatása kerülne előtérbe, és megkezdődne az emberek Holdra juttatásának előkészítése.
Az ILRS-programhoz a jövőben nemzetközi partnerek csatlakozását tervezik az úgynevezett „555 program” keretében, amely 50 ország, 500 kutatóintézet és 5000 külföldi szakértő bevonását tűzte ki célul.
Kína és Oroszország 2021 márciusában állapodott meg nemzetközi Hold-kutató állomás létrehozásáról.
A Roszkoszmosz még 2021 januárjában közölte, hogy kilép a hasonló célú, Gateway nevű amerikai projektből. A lépést az orosz űrhatóság azzal indokolta, hogy az együttműködésben az amerikai félen túl a külső partnerek részvétele korlátozott.
Kína az utóbbi években több sikeres Hold-missziót vitt véghez. Kínai űrjármű elsőként 2013-ban jutott el a Hold felszínére, 2019-ben pedig a Csang-o-4 a Hold a Földtől távolabb eső, sötét oldalán landolt. 2020 decemberében Kína a világ harmadik országaként kőzetmintákat hozott vissza a Földre, amire 1976 óta először volt példa.
A NASA közel ötven év után 2026-ban újra holdraszállást tervez, ezúttal pedig sokkal komolyabb munkálatokba akar kezdeni. Az Artemis III. program tervei között szerepel, hogy a Holdon olyan bázisközpontot építsenek ki, melyről a NASA képes lesz missziókat indítani a Marsra. A távlati tervekbe azonban bezavarhat, hogy Kína is meg szeretné vetni a lábát a Holdon, így az űrügynökségek kénytelenek lesznek együttműködni egymással, ha el akarják érni céljaikat.
A NASA 2026-ban, közel ötven év után újra embert küld a Holdra – ezt elképzelést az űrügynökség lassan már valós tényként kezeli. Az elmúlt években rengeteg információt osztottak meg az Artemis-program terveiről, melynek fő célja egy újabb sikeres holdraszállás, valamint egy állandó, tartós holdbázis kiépítése. Ha mindez sikerül a NASA-nak, akkor új korszak kezdődik az űrkutatásban, de most már az amerikai űrügynökség nem lesz egyedül: Kína is tervezi saját holdraszállását, ez pedig jelentősen megnehezítheti a NASA dolgát, és még heves vitákat szülhet.
Az Egyesült Államok 1969-ben kitűzte zászlóját a Holdon, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy területileg birtokolná az égitestet. A nemzetközi Hold-egyezmény szerint a Holdat kizárólag békés célra lehet használni, valamint a felszíne és természeti kincsei az emberiség közös örökségét alkotják – tehát nem kisajátítható. Ez az egyezmény addig nem is okozott gondot, ameddig csak a NASA volt képes leszállni a Holdon.
Ha Kína is landolni tud a Holdon, rögtön kialakulhat egy területi vita a NASA-val.
Bill Nelson, a NASA vezérigazgatója nemrég beszélt az Artemis III. terveiről. és kitért Kína céljaira, valamint az ország űrprogramjával való együttműködésre is. Amikor a Space.com megkérdezte, hogy voltak-e az Egyesült Államok és Kína között egyeztetések a Hold déli pólusának közös felfedezéséről, Nelson annyit mondott: „A válasz egyszerű: nem.” Ezzel pedig megerősítette, hogy a két fél között még várhatók nézeteltérések, amint a kínaiak is landolnak a Holdon.
NASA vs. Kína: ki hol fog dolgozni?
„Volt néhány egyeztetésünk a Mars körüli pályák összehangolásáról, ez néhány éve történt” – nyilatkozta Nelson, hozzátéve, arra számít, hogy a jövőben hasonló egyeztetések lesznek a Holdra irányuló küldetésekkel kapcsolatban is, különben ez meg fogja nehezíteni az egymás melletti munkát. „Feltételezem, hogy lesznek egyeztetések a Hold körüli pályák összehangolásáról, de ezek eddig még nem történtek meg. Ami a Hold déli pólusát illeti, ez még eldöntésre vár” – mondta Nelson.
Hasonlóan a NASA-hoz, Kína is szeretne holdbázist építeni, ehhez viszont egyértelműen ki kell majd jelölni a munkaterületeket.
Ha minden jól megy, a NASA már négy éve lesz jelen a Holdon, mire a kínai asztronauták megérkeznek. Ez hatalmas előny, ugyanis mire Kína megérkezik a Holdra, a NASA már rég lefoglalhatja magának a legkedvezőbb kutatási helyszíneket, elkezdheti a holdbázisok és a FLOAT holdvasút építését, és elfoglalhatja a kényelmes keringési pályákat.
A NASA – valamint a vele együttműködő Axiom Space és SpaceX – nem titkolt célja, hogy a Holdat használják kiindulópontként a Mars-expedíciókhoz, ugyanis a Hold gyengébb gravitációja sokkal kedvezőbb egy űrrakéta indítására.
A valódi nehézség az, hogy miközben az Artemis-egyezmény partnerei valószínűleg közös szabványokat és interfészeket követnek a felszerelések tekintetében, Kína és partnerei eltérő szabványokat használnak majd, ami technológiai problémákat okozhat, ha az egyik fél a másiknak segíteni akar.
Így jutunk el újra a Holdra
Az Artemis-programmal kapcsolatban Nelson kijelentette, hogy a SpaceX sikeres Starship tesztrepülése október 13-án – amely magában foglalta a Super Heavy rakéta első fokozatának látványos elkapását az indítótoronnyal – előrelépés az Artemis III. ütemterve szempontjából. A küldetés 2026 szeptemberére van kitűzve, de az amerikai Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2023. decemberi jelentése szerint valószínűleg késni fog. A NASA a SpaceX Starshipjét választotta az Artemis-program első, ember által vezetett holdra szálló egységének.
A vasárnapi SpaceX-teszt eredményei alapján úgy tűnik, hogy nagyon jól haladnak, és természetesen ez fogja meghatározni az Artemis III. leszállásának időzítését – mondta Nelson, majd megerősítette: „A vasárnapi teszten minden a terv szerint haladt.”
Ami pedig az űrruhákat illeti, a Prada és az Axiom Space szerdán felfedte együttműködésük gyümölcsét: az új űrruhát, amelyben 2026 szeptemberében közel ötven év után újra ember lép a Hold felszínére. A NASA új űrruhája az Axiom Extravehicular Mobility Unit nevet kapta, az előzetesen bemutatott prototípus végleges változata számos fejlesztést tartalmaz, a legfeltűnőbb, hogy már nem fekete, hanem fehér az alapszín.
A ruha fehér, szürke páncélzatszerű betétekkel a térdnél és könyöknél, piros csíkokkal és egy fényes ezüst sisakkal.
A tervezés fő célja az volt, hogy a ruha rugalmas legyen, alkalmas különböző testalkatú férfiak és nők számára, ugyanakkor esztétikus is legyen.
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
In a legal first, a jury in New York awarded $2 million in damages to a 22-year-old woman over her gender transition surgery that took place when she was a teenager. The plaintiff accused her psychologist and plastic surgeon of violating standard practices in their fields.… pic.twitter.com/PQ8Ea0rk19
The Pentagon has begun releasing new files on UFOs, saying members of the public can draw their own conclusions on “unidentified anomalous phenomena.” https://t.co/4IcXcOvien
Sikeresen landolt a Hold „túlsó” oldalán a kínai Csang’o-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Földet kísérő égitest eddig nem kutatott, rejtett oldalán – jelentette vasárnap a kínai űrügynökségre hivatkozva a Hszinhua állami hírügynökség.
A kínai Hold istennőről elnevezett szonda május harmadikán indult Kína legnagyobb, Hosszú Menetelés-5 nevű hordozórakétája fedélzetén a dél-kínai Hajnan szigeten található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegység az indítást követően 35 perccel vált le, a szonda pedig vasárnap reggel szállt le a Holdon.
A küldetés mérföldkőnek számít az ország ambiciózus űrprogramja szempontjából. Ha sikerrel jár, ez lenne az első alkalom, hogy a Hold túlsó oldaláról talaj- és kőzetmintákat hoznak vissza a Földre.
Ez a hatodik holdi küldetés, amelyet Kína 2007 óta indított. A Csang’o-4 2019-ben az első űrszonda volt, amely leszállt a Hold túlsó oldalán. A Csang’o-5 négy éve, 2020 november 24-én indult mintákat gyűjteni. A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló eszköz december elsején szállt le az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagy kiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön.
A legutóbbi, május 3-án indított, és várhatóan 53 napig tartó kínai misszió célja, hogy mintákat gyűjtsön egy nagy kráterből, a Hold Déli-sarkán fekvő Aitken-medencében. A mintákat várhatóan június 25-e körül hozzák vissza a Földre.
Kína korábban azt közölte, hogy 2030-ra emberes küldetést akar indítani a Holdra. A Hold az elmúlt években számos űrhajózó nemzet érdeklődésének középpontjába került, mivel a feltételezések szerint értékes nyersanyagokat tartalmaz.
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
A holdra szállás részletei egyelőre nem ismertek, a hivatal ellenőrzi a továbbított adatokat és más paramétereket, és rövidesen közli: sikeres volt-e a leszállás.
A SLIM nevű űreszközt 2023. szeptember 7-én indították el rakétával a délnyugat-japáni Tanegasima űrrepülőtérről.
A SLIM december 25-én állt Hold körüli pályára. Amennyiben a küldetés sikerrel jár, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína és India után Japán lesz az ötödik ország, amely űrmodult juttat a Hold felszínére.
The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday. She was born on May 23, 1908. ➡️ https://t.co/9WxutZPRO1pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
