Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE0Njc7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 262566
[content] =>
Cseberből vederbe – A holokauszt túlélői a Gulág és Gupvi táboraiban címmel szerveztek konferenciát a Kárpátalja Szövetség székházában a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságával, és a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézettel közös szervezésben. 81 éve, 1944. novemberében, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsának a 0036. szigorúan titkos parancsa alapján elhurcolták Kárpátalja magyar, német és részben zsidó származású 16 és 76 év közötti civil férfi lakosságát.
A külhoni nemzetrészek közül a kárpátaljaiak sorsa volt a legtragikusabb a XX. században, vesszőfutásuk a mai napig tart, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Cseberből vederbe – A holokauszt túlélői a Gulág és Gupvi táboraiban című konferencián. Gulyás Gergely azt mondta: a 20. század a magyarság legnehezebb százada volt, sorsának feltárása pedig kulcsfontosságú, tartozunk ezzel a múltunknak és a ma élő magyarságnak is. Kiemelte: egy nép összetartozásának elengedhetetlen feltétele, hogy a múltjában ne maradjanak feltáratlan részek. 81 éve, 1944. november 18-án, a 4. Ukrán Front Katonai Tanácsának a 0036. szigorúan titkos parancsa alapján elhurcolták Kárpátalja magyar, német és részben zsidó származású 16 és 76 év közötti civil férfi lakosságát.
Különleges ünnepi istentiszteletre várták a híveket és a meghívott vendégeket Zápszonyba, ahol vasárnap, halottak napján került felavatásra a településről a koncentrációs táborokba elhurcolt izraeliták emlékműve. A huszadik század elején Zápszony lakosságának több mint 10 százalékát alkotta a zsidó közösség, azonban 1944 tavaszán, több mint 60 személyt zártak a beregszászi téglagyárakban kialakított gettókba, majd szállítottak a koncentrációs táborokba, főként Auschwitz-Birkenauba ahonnan 65- en soha nem tértek haza. Néhány évvel ezelőtt merült fel a zápszonyi református közösség egyik presbiteri ülésén az a gondolat, hogy emlékművet kellene állítani az ártatlan áldozatoknak. Az ötlet a magyar kormány, számos civil szervezet és magánszemély támogatásában mostanra valósult meg.
A holokauszt hatmillió európai zsidó szisztematikus, államilag megtervezett és irányított üldöztetése és meggyilkolása volt, amelyet a náci német rezsim és szövetségesei, valamint kollaboránsai hajtottak végre. A holokauszt egy fokozatosan kiteljesedő folyamat volt, amely 1933 és 1945 között zajlott le Európa-szerte. A holokausztot olykor „soá”-nak is nevezik, ami a „katasztrófa” szó héber megfelelője. 1941 végén a náci rezsim megkezdte a németek által megszállt Lengyelország településein a speciálisan erre a célra tervezett haláltáborok építését. A haláltáborokat magyarul „koncentrációs tábornak” és „megsemmisítő tábornak” is nevezik, ami nem véletlen hiszen ezekben a táborokban látták a „zsidókérdés” végső megoldását vagyis az izraeliták teljes kiirtását. Magyarországot 1944. március 19-én megszállta a német hadsereg, ezzel együtt megérkezett az úgynevezett különleges bevetési egység a SEK is, melynek feladata az ország „zsidótlanítása” volt. Horthy Miklós kormányzó, néhány nappal a megszállás után német nyomásra új, a náci érdekeket kiszolgáló kormányt nevezett ki. A miniszterelnöki székben a németellenes Kállay Miklóst Sztójay Döme váltotta, aki azonnal német mintára kezdte el a zsidó lakosság üldözését. Kárpátalján már a hatalom átvételt követő hónapban elkezdődött a gettósítás majd a deportálás a rettegett Auschwitzi és Mauthauseni táborokba. A halál- illetve munkatáborokat nagyon kevesen élték túl, közéjük tartozott Goldberger Tamás édesapja is.
A beregszászi járásban található Zápszony községben meghitt és méltóságteljes ünnepség keretében avatták fel a holokauszt helyi áldozatainak emlékművét. A síremlék 65 elhurcolt és elpusztított zsidó lakos nevét őrzi, emléket állítva mindazoknak, akik a vészkorszak borzalmainak estek áldozatul. Az emlékmű nemcsak a múlt tragédiájára figyelmeztet, hanem a jövőbe is üzen: az emlékezés és az oktatás az egyetlen út ahhoz, hogy hasonló szörnyűségek soha többé ne ismétlődhessenek meg.
A megemlékezés a református templomban vette kezdetét, ahol Orosz Zsolt lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket – nemcsak a helyieket, hanem a megye különböző részeiről és a határon túlról érkezett vendégeket is. Az istentisztelet során Tóth László, a Beregi Egyházmegye esperese Isten irgalmáról és az emberi bűnbánat fontosságáról szólt, kiemelve: csak a hit és az igazságosság vezethet el a békéhez. Zán Fábián Sándor püspök igehirdetésében Saul damaszkuszi megtérésének példáján keresztül hívta fel a figyelmet a lelki megújulás szükségességére: a változás, még ha lassan is, de a közösség megtérésével kezdődik.
Az istentiszteletet végét a gyülekezet női kórusa és fiataljai tették meghitté énekeikkel és verseikkel. A résztvevők ezt követően a gyülekezeti ház elé vonultak, ahol Orosz Zsolt ismertette az emlékműállítás történetét. Mint elmondta, a XX. század első évtizedeiben Zápszony lakosságának mintegy tizede vallotta magát zsidónak. 1944 tavaszán több mint hatvan helybélit zártak a beregszászi téglagyári gettóba, ahonnan koncentrációs táborokba deportálták őket. Közülük 65-en sosem tértek vissza. A református közösség néhány éve fogalmazta meg az emlékezés igényét – az elképzelés pedig a magyar kormány, civil szervezetek és magánszemélyek összefogásával válhatott valóra.
Az eseményen felszólaló Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta:
A tábla, amelyen az ártatlan zsidó emberek nevei szerepelnek, örök figyelmeztetés arra, hova vezethet a gyűlölet és a kirekesztés. Emlékezni kötelesség, felejteni bűn.
Szavait áthatotta a béke iránti vágy és a történelmi felelősség felismerése. Mint mondta, kevesen gondolták volna, hogy egyszer újra háború árnyékában kell emlékezni Kárpátalján azokra, akik a második világháború idején elpusztultak.
A beszédben a múlt és a jelen tragédiái egybefonódtak: a deportálások idején, 1944 tavaszán a kárpátaljai zsidóság sorsa megpecsételődött – Zápszonyból is elhurcolták azokat, akiket pusztán származásuk miatt bélyegeztek meg. Helyükön némaság és üres házak maradtak. „De a némaság nem lehet örök” – fogalmazott Szili Katalin, hozzátéve: csak az a közösség tud továbblépni, amelyik szembenéz múltjával. A zápszonyi emlékhely így a remény, az együttérzés és a megbékélés jelképévé válik – olyan hellyé, ahová gondolatban mindig vissza lehet térni, valahányszor gyengülni látszik a humanizmus hangja a világban.
A rendezvényen felszólalt Goldberger Tamás, az egyik túlélő leszármazottja, az Egyszer volt beregszászi zsidó polgárok című könyv szerzője. Előadásában részletesen ismertette a zápszonyi zsidóság történetét: a kiegyezés utáni virágzó éveket, a zsinagóga és temető helyét, majd a gettóba hurcolás és deportálás tragédiáját. Hangsúlyozta, hogy a holokauszt nem a haláltáborokban kezdődött, hanem a gyűlöletbeszéddel és a közöny terjedésével. Az emlékezés és a tanítás a legfontosabb fegyver az embertelenség ellen.
Az ünnepségen Márkus József, a helyi iskola diákja Radnóti Miklós Oly korban éltem én e földön… kezdetű versét szavalta el. A falu szülötte, Tóth Mihály – az emlékmű állításának egyik kezdeményezője – személyes visszaemlékezéseiben idézte fel gyermekkori zsidó barátait és a velük együtt töltött időket. Elmondta, hogy az emlékhely ötlete abból a felismerésből született, hogy a község egyik legfontosabb közösségi épülete, a Spiegel család egykori háza is egy zsidó család öröksége.
A megemlékezés zárásaként a jelenlévők emlékköveket és virágokat helyeztek el a frissen felavatott emlékműnél, majd Tóth László esperes áldást kért a falu lakóira és az elszármazottak életére.
„A némaság nem lehet örök – mert aki emlékezik, az él, és aki él, annak kötelessége emlékezni.”
(DA/Kárpátalja hetilap)
[type] => post
[excerpt] => A beregszászi járásban található Zápszony községben meghitt és méltóságteljes ünnepség keretében avatták fel a holokauszt helyi áldozatainak emlékművét. A síremlék 65 elhurcolt és elpusztított zsidó lakos nevét őrzi, emléket állítva mindazoknak, a...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1762279200
[modified] => 1762270514
)
[title] => Emlékművet avattak a holokauszt zápszonyi áldozatainak tiszteletére
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=260482&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 260482
[uk] => 260553
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 260498
[image] => Array
(
[id] => 260498
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-2853.jpeg
[original_lng] => 276684
[original_w] => 1000
[original_h] => 750
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-2853-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-2853-300x225.jpeg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-2853-768x576.jpeg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-2853.jpeg
[width] => 1000
[height] => 750
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-2853.jpeg
[width] => 1000
[height] => 750
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-2853.jpeg
[width] => 1000
[height] => 750
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/img-2853.jpeg
[width] => 1000
[height] => 750
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1762330005:2
[_thumbnail_id] => 260498
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1004
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required] => 2
[_oembed_3618b93d628bc6e4414b11cffe304c34] =>
[_oembed_time_3618b93d628bc6e4414b11cffe304c34] => 1762263317
[_oembed_1da862c57ffb7776993582abb0678e61] =>
[_oembed_time_1da862c57ffb7776993582abb0678e61] => 1762263317
[_oembed_e02f7fdc3beb883a87b0ad99de93e19a] =>
[_oembed_time_e02f7fdc3beb883a87b0ad99de93e19a] => 1762263318
[_oembed_f6ef86d6283d6493491181ef07e7c15b] =>
[_oembed_time_f6ef86d6283d6493491181ef07e7c15b] => 1762263318
[translation_required_done] => 1
[_oembed_34c9dea6a601b3676481f1fc43bc5829] =>
[_oembed_time_34c9dea6a601b3676481f1fc43bc5829] => 1762272007
[_algolia_sync] => 489186306001
[_oembed_059ceb447c5a327716767e9d65b119d9] =>
[_oembed_time_059ceb447c5a327716767e9d65b119d9] => 1762599654
[_oembed_ab96f9e1df2b3d291c77ae3efb2b02c8] =>
[_oembed_time_ab96f9e1df2b3d291c77ae3efb2b02c8] => 1762772467
[_oembed_d5c4fffa48872efc099708a93c3c3ddf] =>
[_oembed_time_d5c4fffa48872efc099708a93c3c3ddf] => 1764422217
[_oembed_b93cdc5fe70beff0f8cada24b6cfe71b] =>
[_oembed_time_b93cdc5fe70beff0f8cada24b6cfe71b] => 1764427367
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 23
[3] => 49
[4] => 31
[5] => 271
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Fotók
[3] => Hírek
[4] => Kárpátalja
[5] => Kultúra
)
[tags] => Array
(
[0] => 1348927
[1] => 1467
[2] => 1962
[3] => 53444
)
[tags_name] => Array
(
[0] => emlékműavatás
[1] => holokauszt
[2] => Szili Katalin
[3] => Zápszony
)
)
[5] => Array
(
[id] => 260515
[content] =>
Különleges megemlékezésre várták a híveket és a meghívott vendégeket Zápszonyba, ahol vasárnap, halottak napján avatták fel a településről a koncentrációs táborokba elhurcolt izraeliták emlékművét. A huszadik század elején Zápszony lakosságának több mint 10 százalékát alkotta a zsidó közösség, azonban 1944 tavaszán 60 személyt zártak a beregszászi téglagyárban kialakított gettókba, majd szállítottak a koncentrációs táborokba, főként Auschwitz-Birkenauba, ahonnan nem tértek haza. Az utóbbi bő három évtized számos jelentős változást hozott Kelet-Közép-Európa népeinek életében, és a változásokra ma is nagy szükség van, fogalmazott igehirdetésében Zán Fábián Sándor. Az ellenségeskedés, a kirekesztés sajnos időről időre visszatér a világba, nekünk pedig kötelességünk, hogy emlékezzünk és példát mutassunk, mondta a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke.
A Malenykij Robot, vagy akár a Holokauszt nem csak történelmi események, hanem sok-sok százezer ember és család sorstörténete és egyben tragédiája is, amire emlékeznünk kell akár az ilyen kis településeken is, emelte ki köszöntő beszédében Szili Katalin, a miniszterelnök főtanácsadója a Kárpátaljai Zápszonyban, ahol a helyi Református Egyházközség kezdeményezésére állítottak emléket a holokauszt helyi áldozatai számára. A településen a második világháborút megelőző évtizedekben a lakosság több mint 10 %-át tette ki az izraelita közösség, mára azonban teljesen eltűntek, az emlékmű pedig annak a 63 személynek a nevét őrzik akiket innen hurcoltak el a koncentrációs táborokba. A helyi kezdeményezés mellé az első hívásra mellé álltam, hiszen példaértékű az, hogy fontosnak tartják megőrizni az egykor erős zsidó közösség emlékét a településen, emelte ki stábunk kérdésére Szili Katalin.
Rose Girone, a legidősebb ismert holokauszt-túlélő, aki túlélte mind a náci, mind a japán elnyomást, majd több mint nyolc évtizeden át élt a második világháború után, 113 éves korában elhunyt. Halálhírét lánya, Reha Bennicasa erősítette meg – írja a CNN.
Rose Girone, születési nevén Rosa Raubvogel, 1912-ben született egy zsidó családban a mai Lengyelország területén, amely akkor Oroszországhoz tartozott. Gyermekkorában Hamburgba költözött, majd 1937-ben házasságot kötött Julius Mannheim nevű német zsidóval. Terhessége kilencedik hónapjában férjét a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták. Egy náci tiszt őt is el akarta vinni, de egy másik visszatartotta azzal az indokkal, hogy terhes.
Lánya, Reha 1938-ban született. A náci rezsim egy listát állított össze azokról a nevekről, amelyeket zsidó gyermekeknek adhattak, így az elérhető nevek közül választotta ki ezt az egyet.
Míg férje a táborban raboskodott, Girone tudomást szerzett arról, hogy egy londoni rokona segíthet menekülővízumokat szerezni Sanghajba. Ebben az időszakban bizonyos körülmények között egyes koncentrációs tábori foglyok – köztük zsidók is – elhagyhatták a tábort. Egy kínai vízum lehetővé tette férje kiszabadítását Buchenwaldból, de hat héten belül el kellett hagyniuk Németországot, miközben minden értéküket hátra kellett hagyniuk.
Sanghajba érkezésük után azonban újabb megpróbáltatások vártak rájuk. A japánok megszállták a várost, és a zsidókat gettóba kényszerítették.
Egy apró, zsúfolt helyiségben laktak, amely korábban fürdőszoba volt. A gettót csak egy japán hivatalnok engedélyével hagyhatták el, aki magát a „zsidók királyának” nevezte. A túlélés érdekében Girone ruhákat kötött és árusított – ez a tevékenység egész életében fontos szerepet játszott számára.
A háború után a család az Egyesült Államokba emigrált, ahol Girone kötésoktatóként dolgozott, majd saját kötőüzletet nyitott Queensben. Első házassága válással végződött, később Jack Girone lett a férje.
[type] => post
[excerpt] => Rose Girone, a legidősebb ismert holokauszt-túlélő, aki túlélte mind a náci, mind a japán elnyomást, majd több mint nyolc évtizeden át élt a második világháború után, 113 éves korában elhunyt. Halálhírét lánya, Reha Bennicasa erősítette meg.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740780780
[modified] => 1740779649
)
[title] => Meghalt a legidősebb ismert holokauszt-túlélő, 113 éves volt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=233831&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 233831
[uk] => 233819
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 233820
[image] => Array
(
[id] => 233820
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-300.png
[original_lng] => 380263
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-300-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-300-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-300.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-300.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-300.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-300.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-300.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1740772451:5
[_thumbnail_id] => 233820
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2294
[_algolia_sync] => 1203131395001
[_oembed_3618b93d628bc6e4414b11cffe304c34] =>
[_oembed_time_3618b93d628bc6e4414b11cffe304c34] => 1762694929
[_oembed_34c9dea6a601b3676481f1fc43bc5829] =>
[_oembed_time_34c9dea6a601b3676481f1fc43bc5829] => 1762781483
[_oembed_ab96f9e1df2b3d291c77ae3efb2b02c8] =>
[_oembed_time_ab96f9e1df2b3d291c77ae3efb2b02c8] => 1762870655
[_oembed_059ceb447c5a327716767e9d65b119d9] =>
[_oembed_time_059ceb447c5a327716767e9d65b119d9] => 1762870655
[_oembed_b93cdc5fe70beff0f8cada24b6cfe71b] =>
[_oembed_time_b93cdc5fe70beff0f8cada24b6cfe71b] => 1764081545
[_oembed_d5c4fffa48872efc099708a93c3c3ddf] =>
[_oembed_time_d5c4fffa48872efc099708a93c3c3ddf] => 1764081545
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1467
[1] => 151276
[2] => 1739382
[3] => 1739381
)
[tags_name] => Array
(
[0] => holokauszt
[1] => meghalt
[2] => Rose Girone
[3] => túlélő
)
)
[8] => Array
(
[id] => 230563
[content] =>
Nyolcvan évvel a holokauszt után az antiszemitizmus ismét burjánzik a világban – mutatott rá Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa pénteken, a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából Genfben kiadott közleményében.
Az évfordulós megemlékezéseken a jelen helyzetre és a jövőre is figyelmet kell fordítani, mert a világ jelentős részében gyűlölködő hangok hallhatók. Az antiszemitizmus ismét burjánzik az utcáinkon és az online térben. A zsidó emberek egyre több megfélemlítésnek, fenyegetésnek és fizikai erőszaknak vannak kitéve – írta Türk.
Az emberi jogi főbiztos szerint a diszkriminálás és a megalázás gyakorlata igen gyakran elragadja a szolidaritást és az együttérzést is az emberekből. Megjegyezte: a sokszínűség – ahelyett, hogy ünnepelnék – jelenleg inkább veszélyforrás, mint érték, és számos vezető arra törekszik, hogy aláássa és gyengítse a jogállamot.
Volker Türk úgy vélte, félő, hogy alvajárókként egy olyan sötét jövő felé tartunk, amelyben az emberi jog és a méltóság nem jelent majd semmit, és idővel feledésbe is merül.
Január 27-e, a holokauszt nemzetközi emléknapja ki kell, hogy mozdítson minket ebből a dermedtségből, az évforduló a részvétlenség, az alkalmazkodás és a közöny veszélyeire figyelmeztet, és arra int minket, hogy szembe kell szállnunk az intoleranciával – szögezte le Volker Türk.
[type] => post
[excerpt] => Nyolcvan évvel a holokauszt után az antiszemitizmus ismét burjánzik a világban – mutatott rá Volker Türk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737830040
[modified] => 1737761885
)
[title] => Már az ENSZ-nek is feltűnt: ismét burjánzik a világban az antiszemitizmus
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=230563&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 230563
[uk] => 230669
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 230564
[image] => Array
(
[id] => 230564
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ismet-burjanzik-a-vilagban-az-antiszemitizmus-allitja-az-ensz-emberi-jogi-fobiztosa-600x315-crop-1.jpg
[original_lng] => 110362
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ismet-burjanzik-a-vilagban-az-antiszemitizmus-allitja-az-ensz-emberi-jogi-fobiztosa-600x315-crop-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ismet-burjanzik-a-vilagban-az-antiszemitizmus-allitja-az-ensz-emberi-jogi-fobiztosa-600x315-crop-1-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ismet-burjanzik-a-vilagban-az-antiszemitizmus-allitja-az-ensz-emberi-jogi-fobiztosa-600x315-crop-1.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ismet-burjanzik-a-vilagban-az-antiszemitizmus-allitja-az-ensz-emberi-jogi-fobiztosa-600x315-crop-1.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ismet-burjanzik-a-vilagban-az-antiszemitizmus-allitja-az-ensz-emberi-jogi-fobiztosa-600x315-crop-1.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ismet-burjanzik-a-vilagban-az-antiszemitizmus-allitja-az-ensz-emberi-jogi-fobiztosa-600x315-crop-1.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/ismet-burjanzik-a-vilagban-az-antiszemitizmus-allitja-az-ensz-emberi-jogi-fobiztosa-600x315-crop-1.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1737891496:3
[_thumbnail_id] => 230564
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2100
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2e9a9accf19266ee6038097b2a09fdb0] =>
[_oembed_time_2e9a9accf19266ee6038097b2a09fdb0] => 1738746610
[_algolia_sync] => 831911739002
[_oembed_2326901bf191cc520e32bd9fbb1888ff] => „Juden haben hier Hausverbot“ – Schild in Schaufenster sorgt für Fassungslosigkeit https://t.co/ELDaDn1dy7 pic.twitter.com/YK0JVjPcRh
— WELT (@welt) September 18, 2025
[_oembed_time_2326901bf191cc520e32bd9fbb1888ff] => 1758630147
[_oembed_3618b93d628bc6e4414b11cffe304c34] =>
[_oembed_time_3618b93d628bc6e4414b11cffe304c34] => 1762613419
[_oembed_059ceb447c5a327716767e9d65b119d9] =>
[_oembed_time_059ceb447c5a327716767e9d65b119d9] => 1762940279
[_oembed_34c9dea6a601b3676481f1fc43bc5829] =>
[_oembed_time_34c9dea6a601b3676481f1fc43bc5829] => 1762940279
[_oembed_ab96f9e1df2b3d291c77ae3efb2b02c8] =>
[_oembed_time_ab96f9e1df2b3d291c77ae3efb2b02c8] => 1762966956
[_oembed_d5c4fffa48872efc099708a93c3c3ddf] =>
[_oembed_time_d5c4fffa48872efc099708a93c3c3ddf] => 1764257503
[_oembed_b93cdc5fe70beff0f8cada24b6cfe71b] =>
[_oembed_time_b93cdc5fe70beff0f8cada24b6cfe71b] => 1764957757
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12141
[1] => 2803
[2] => 1467
)
[tags_name] => Array
(
[0] => antiszemitizmus
[1] => ENSZ
[2] => holokauszt
)
)
[9] => Array
(
[id] => 182808
[content] =>
Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidó embert szállított a náci haláltáborok felé – írta a DutchNews hírportál pénteken.
Az önkormányzat ezt Willy Lindwer Emmy-díjas holland filmrendező Elveszett város című filmjének bemutatását követően jelentette be.
A film a városi villamosközlekedés szerepét vizsgálja a nácikkal való együttműködésben. Lindwer filmjében Guus Luijters íróval együtt a 8-as villamossal járta körbe az amszterdami holokauszt kulcsfontosságú helyszíneit, és túlélőkekkel készített interjúkat.
A 8-as villamos vonalát a nácik zsidók szállítására használták, mivel az kötötte össze a pályaudvart Amszterdam zsidólakta területeivel.
Az alkotás kiemeli az éjszakai villamosok szerepét 48 ezer amszterdami zsidó deportálásában.
A rendező a hírportálnak azt nyilatkozta: a filmkészítés során rájöttek, hogy az amszterdami villamosvállalat szorosan együttműködött a nácikkal, akik járatokat is béreltek a cégtől a zsidók deportálásához. Kutatásuk
új bizonyítékokat hozott napvilágra arról a villamosútról, amely Anne Frankot és családját 1944 augusztusában a weteringschans-i börtönből a központi pályaudvarra szállította, miután a németek felfedezték a család búvóhelyét, a „hátsó traktust”.
Az amszterdami közlekedési vállalat, a GVB két éven keresztül egy adósságbehajtót alkalmazott a háború után, hogy visszakövetelje a németektől a Frank család utaztatási költségeit.
Amszterdam önkormányzata ígéretet tett arra, hogy 100 ezer eurót fizet a Centraal Joods Overleg nevű zsidó szervezetnek. A felajánlott kártérítés megfelel annak az összegnek, amelyet a város a villamosjegyekért számított fel a deportálások során. További kártérítésre is sor kerülhet még, mivel a kutatók idén hivatalos tanulmányt készítenek Amszterdamnak a nácikkal való együttműködésben játszott szerepéről.
Az önkormányzat sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy „a városi villamosvállalatnak történelmi és erkölcsi felelőssége elszámolni az amszterdami zsidók deportálásában való közreműködéséről”. A GVB „szívből jövő és őszinte sajnálatát” fejezte ki. A 8-as villamosvonal több megállóhelyén emléktáblákat állítanak fel. A GVB az utazási alkalmazásban is tájékoztatást fog adni arról, „milyen megdöbbentő események történtek ezeken a helyszíneken”.
[type] => post
[excerpt] => Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidó embert szállított a náci haláltáborok felé – írta a DutchNews hírportál pénteken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711828740
[modified] => 1711816157
)
[title] => Kártérítést fizet Amszterdam a villamosvállalatának a holokausztban játszott szerepéért
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=182808&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182808
[uk] => 182906
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182809
[image] => Array
(
[id] => 182809
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amszterdam-villamos-tomegkozlekedes.jpg
[original_lng] => 192768
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amszterdam-villamos-tomegkozlekedes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amszterdam-villamos-tomegkozlekedes-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amszterdam-villamos-tomegkozlekedes-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amszterdam-villamos-tomegkozlekedes-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amszterdam-villamos-tomegkozlekedes.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amszterdam-villamos-tomegkozlekedes.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/amszterdam-villamos-tomegkozlekedes.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1711890395:2
[_thumbnail_id] => 182809
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3300
[_oembed_75e71ce086d854e0090433c4ca417825] =>
[_oembed_time_75e71ce086d854e0090433c4ca417825] => 1711783101
[_oembed_7f6dc6c653184719e36fe1dfdf80b4df] =>
[_oembed_time_7f6dc6c653184719e36fe1dfdf80b4df] => 1711808938
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2aa0a9e87487314b226c79298697b74e] => {{unknown}}
[_oembed_4b339103d364e823355c5fba03466ecd] =>
[_oembed_time_4b339103d364e823355c5fba03466ecd] => 1719640070
[_algolia_sync] => 831880362002
[_oembed_059ceb447c5a327716767e9d65b119d9] =>
[_oembed_time_059ceb447c5a327716767e9d65b119d9] => 1762458174
[_oembed_34c9dea6a601b3676481f1fc43bc5829] =>
[_oembed_time_34c9dea6a601b3676481f1fc43bc5829] => 1762458175
[_oembed_3618b93d628bc6e4414b11cffe304c34] =>
[_oembed_time_3618b93d628bc6e4414b11cffe304c34] => 1762458175
[_oembed_ab96f9e1df2b3d291c77ae3efb2b02c8] =>
[_oembed_time_ab96f9e1df2b3d291c77ae3efb2b02c8] => 1763217077
[_oembed_b93cdc5fe70beff0f8cada24b6cfe71b] =>
[_oembed_time_b93cdc5fe70beff0f8cada24b6cfe71b] => 1764163200
[_oembed_d5c4fffa48872efc099708a93c3c3ddf] =>
[_oembed_time_d5c4fffa48872efc099708a93c3c3ddf] => 1764163201
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 58898
[1] => 1467
[2] => 15668
[3] => 838802
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Amszterdam
[1] => holokauszt
[2] => kártérítés
[3] => villamosvállalat
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 1467
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 1467
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
holokauszt (1 Oldal)
