Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjExMTE3MTQ7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 191393
[content] =>
Tizenegy évvel ezelőtt avatták fel a Feszty-panoráma emlékművet a Munkács melletti kendereskei dombtetőn. Kevesen tudják, de 1892-ben itt készítette Feszty Árpád a ma Ópusztaszeren látható Honfoglalás című festmény vázlatait. Mivel az alkotás témája a magyarok bejövetele, ezért sokáig azt gondolták, hogy a háttér Verecke vidékét ábrázolja. Ám a festő teljes egészében a kárpátaljai Munkács környékét vitte vászonra. Minderről K. Debreceni Mihály mesélt. Kárpátalja annyi felfedezni való történetet rejt magában, hogy a vidék legelszántabb kutatói akár egy egész emberöltőre is találhatnak maguknak itt elfoglaltságot. A várak, a kastélyok, az erődök, a kúriák, és az ezeréves templomok is mesélni tudnak, de még az őket körülölelő dombok is, melyek magukba szívták a történelmet. Tizenegy évvel ezelőtt kéttagú stábunk egy valódi csodának lehetett a részese. Popovics Béla, híres kárpátaljai helytörténész megmutatta nekünk egyik korábbi felfedezését a Munkács melletti kendereskei domb tetején. Megtalálta ugyanis azt a pontot, ahol Feszty Árpád 1892-ben megrajzolta a híres körkép, a Honfoglalás vázlatát. A körképen egyértelműen felismerhetőek a várost körülölelő hegyek, a Latorca folyó és a nyugati irányban elnyúló alföld, melynek határán a várhegy magasodik. Jól látszik a hármashalom, a Paphegy, a Naphegy, és a várhegy, illetve Lovácska hármashalma, odébb pedig a Zsornyó és a Vöröshegy is. A kendereskei magaslaton festett vázlaton rohangáltak a lovasok, a dombnak a tetején pedig még a fák is megvannak, sőt még a fáknak a vonalai is, így egy nagyon valós tájat festett le Feszty a barátaival. És ezt a konkrét behatárolható tájat vittek rá a körképre Pesten a mai Szépművészeti Múzeum helyén. Popovics Béla büszke volt felfedezésére, hiszen mint mondta, a körképnek a részletei csak innen látszanak, ha a kendereskei dombon kicsit feljebb vagy lejjebb megyünk, akkor az arányok megváltoznak, erről a pontról viszont mindig ugyanaz marad. Feszty és művésztársai több helyszínen is dolgoztak, rengeteg vázlat készült, de mindebből kizárólag a munkácsi panoráma került fel a körképre. A korabeli lapok azt írták, hogy a művészurakat csengőbongó fiákerekkel vitték ki a helyszínre, ahol a helyi elbeszélések szerint nagyon finomat főztek, és finom volt a borocska is. Ráadásul nagyon hangulatos volt a közeli Munkács, a polgári város, így nem akartak távolabb, Vereckénél hegyet mászni. Igazi polgári világ volt tehát egy másik hangulattal, egy másik léptékkel, lüktetéssel, ahol a festők nagyon jól érezték magukat. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tizenegy évvel ezelőtt, 2013-ban állított emlékművet az alkotás megfestésének helyén. A tízszer tíz négyzetméternyi alapterületű kilátó közepén egy kör alakú emlékjel van, melynek belsejében, a tájnak megfelelően, bazalttáblákra vésték rá a körkép kicsinyített másolatát. A munkácsiak a felfedezés óta rendkívül büszkék arra, hogy a Feszty-körképen a városukat körülölelő hegyek vannak. A kendereskei kilátó pedig egyfajta magyar zarándokhellyé vált az elmúlt több mint egy évtizedben. Békeidőben turistacsoportok, magyar ünnepek alkalmával pedig a helyeik keresik fel azt. A Munkács környéki magyaroknak ugyanis fontos, hogy legyen hol megemlékezniük a jeles alkalmakról, pláne azután, hogy a város vezetése másfél éve eltávolíttatta a vár faláról azt a Turul-emlékművet, mely napsütéses időben a kendereskei dombról is jól látszott. A kárpátaljai panoráma azonban maga a Feszty-körkép, ami most Ópusztaszeren van. És a munkácsi tájat pedig lebontani nem lehet, hiszen az 1100 éve állandó és vélhetően még jó sokáig az is marad.
