A napokban Horvátország bejelentette a DOK-ING MV-4 robot aknamentesítő rendszer átadását Ukrajnának. A hírt az Ukrinform közölte.
Megjegyzendő, hogy a vonatkozó dokumentumot Ivan Anušić horvát miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter, valamint a gyártó cég vezetői adták át az ukrán fél képviselőinek a Globsec Forum nemzetközi konferencián, amelyet Prágában tartottak.
Megjegyezték, hogy Ukrajna aknamentesítésének folyamata sok időt és sok pénzt igényel.
„Az aknamentesítés óriási feladat, és itt nagy szükség van a nemzetközi támogatásra. Ukrajna nincs egyedül, addig fogunk együtt dolgozni, amíg szükséges” – hangsúlyozta a horvát miniszter.
Anušić bejelentette a donorkonferencia eredményeit is, amelyre 2023-ban Zágrábban került sor. Elmondása szerint ott csaknem félmilliárd dollár gyűlt össze.
Mint a horvát kormány képviselője hozzátette, ez hozzájárul a fellendülés sikeréhez, mert a humanitárius aknamentesítés előfeltétele az újjáépítésnek, a gazdasági fejlődésnek és az emberek hazatérésének.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Jövő év januárjától ismét két hónapos kötelező sorkatonai szolgálatot vezet be Horvátország – írta meg az AP hírügynökség.
A balkáni országban 2008 óta nem volt kötelező sorkatonaság, hivatásos és önkéntes katonák alkották a hadsereget.
Ivan Anusic védelmi miniszter az RTL helyi csatornájának elmondta, a katonák bérét és egyéb juttatásait egyaránt megemelték, és további fejlesztéseket is terveznek a haderőt illetően.
„Hadseregünk és hadi felszerelésünk modernizációja a terveiknek megfelelően halad, ez pedig összhangban van a szövetségeseinkkel és a NATO-val kötött megállapodásokkal” – fogalmazott a tárcavezető.
A 2022 februárja óta zajló orosz–ukrán háború miatt megnövekedett feszültségek nyomán más európai országokban is komolyan felmerült, hogy visszahoznák a sorkatonaságot: Lettország tavaly már meg is tette ezt, Szerbia pedig a hírek szerint ugyancsak fontolóra vette, hogy követi a balti állam példáját.
Ahogy arról néhány napja megjelent összeállításunkban mi is írtunk, az elmúlt hónapokban a közép- és kelet-európai régió számos országa masszív haderőfejlesztésekbe kezdett, Szlovákia, Szerbia, Lengyelország és Románia is ezerrel fegyverkezik, Horvátország pedig sosem látott mértékben erősíti a légierejét.
A Gazdasági Oktatási Központ (CEO) nevű nonprofit szervezet pénteken több mint 5000 aláírást tartalmazó petíciót nyújtott be a kormánynak és a védelmi minisztériumnak a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen tiltakozva Horvátországban – írta az Index.hr című horvát hírportál.
A védelmi minisztérium még nem tájékoztatott a teljes sorkatonai kiképzési programról, de a lehetséges modellekről szóló hírek felkeltették a nyilvánosság érdeklődését – írta közleményében a CEO.
A szervezet kiemelte: a beadványban felsorolják politikai, gazdasági és jogi érveiket a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása ellen, amire az állami szerveknek most kötelességük lesz válaszolni.
Egyben felhívta a figyelmet a védelmi minisztérium munkatársai és a parlament védelmi bizottságának tagjai nyilatkozataira, amelyekben a kötelező sorkatonai szolgálatot helyettesítő polgári szolgálatot – amely kétszer annyi ideig tartana –, úgy mutatták be, mint bevett „gyakorlatot egyes európai országokban és NATO-tagállamokban”.
Hrvoje Markovic, a CEO ügyvezető igazgatója elmondta: Finnország az egyetlen olyan NATO- és EU-tagország, amely kétszer hosszabb polgári szolgálatot ír elő a hadkötelesek egy viszonylag kis része számára, és ami ellen éppen Horvátország szólalt fel két éve.
Zágráb akkor arra kérte Helsinkit: tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a katonai szolgálatot helyettesítő polgári szolgálat ne legyen büntető vagy diszkriminatív jellegű a tartalmát vagy időtartamát tekintve.
Markovic végül úgy értékelte: a katonai szolgálat sérti az alkotmányban biztosított törvény előtti egyenlőség jogát, továbbá negatív gazdasági következményekkel jár a munkaerőpiacra nézve is.
Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva június végén azt mondta: minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január 1-jétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, amelyet két-három hónapra terveznek, de konkrét részleteket nem említett. Mint jelezte, azok számára, akik a polgári szolgálatot választják, a szolgálati idő hosszabb lesz, és kevesebb lesz az engedmény is.
Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést.
Emiatt tíz százalékkal magasabbak lesznek az útdíjak. Az emelt tarifák szeptember 30-ig lesznek érvényben – tájékoztatott a horvát autópályákat kezelő vállalat (HAC).
Azonban a nyári tarifa nem vonatkozik a nehéz járművekre, autóbuszokra és kamionokra. A szezonális autópályadíjakat először 2017-ben vezették be, de az elmúlt négy évben először a koronavírus-járvány, majd a gazdasági válság miatt nem alkalmazták. Ez is része volt a kormány polgárokat és a gazdaságot támogató intézkedéscsomagjának.
A HAC közlése szerint a szezonális úthasználati díjak bevezetése egyes járműkategóriák esetében abból adódik, hogy a teljes éves forgalom mintegy 40 százaléka a nyári hónapokra tevődik. Emiatt ebben az időszakban jelentősen megnőnek a karbantartási, biztonsági, felügyeleti és forgalomirányítási költségek.
Továbbra is kedvezményre tehetnek szert azok az autósok, akik rendelkeznek elektronikus ENC-készülékkel, amelynek használata a szezonban 21, a szezonon kívül 33 százalékos engedményre jogosít fel. A készülékek a fizetőkapuk melletti irodákban megvásárolhatók és készpénzzel is feltölthetők, ára 15 euró. Bármekkora összeg feltölthető rá, ami akár jövőre is felhasználható. A készülékkel elkerülhető a sorban állás is a készpénzes fizetőkapuknál, az ENC feliratú kapunál néhány percen belül tovább lehet haladni.
A dobozt egyszerűen a szélvédőnél kell tartani, a sorompóhoz érve az eszköz sípol, majd nyílik a kapu. A lehajtást az autópályáról regisztrálja a következő ENC feliratú kapu, és leveszi a készülékről az útdíjnak megfelelő összeget, ami a kijelzőn láthatóvá válik, mint ahogy az is, hogy mennyi pénz maradt a készüléken.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) diákjai személyesen is megismerhették Horvátország kijevi nagykövet asszonyát. Anica Djamić a főiskolán Horvátország harmincéves függetlenségi törekvéseiről, valamint a délszláv háborúról tartott előadást.
A Rákóczi-főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének szervezésében létrejött rendhagyó előadáson az intézmény nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikáció és regionális tanulmányok szak hallgatói vettek részt. A program elején Maruszinec Marianna, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék docense köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően a horvát nagykövet asszony előadása következett. Anica Djamić kérdésünkre elmondta: „Elsősorban országunk függetlenségéről beszéltem, azokról az eseményekről, amelyek miatt mi sem kerülhettük el a háborút a kilencvenes években. Ebből a szemszögből sok hasonlóságot látunk Ukrajna és Horvátország között. Azokat a nemzetközi viszonyokat mutattam be, amelyek országomat is belekényszerítették egy háborúba, majd a háború végét követő eseményekbe.” Mint fogalmazott, ez egy üzenet akart lenni ukrán barátainknak, vagy egy példa, hogy mi lehet az ő küzdelmüknek is a vége. A nagykövet asszony azt is elmondta, hogy 2019 óta tölti be a nagyköveti posztot Kijevben, így pontosan ismeri a háború előtti és az azóta kialakult viszonyokat. „A háború előtt úgy véltem, hogy nem találják saját magukat, és önbizalom hiányban szenvednek az ukránok, a háború miatti kiállásuk viszont példaértékű, az az önbizalom, amellyel kiállnak függetlenségükért, az teljes mértékben megerősítette önazonosságukat” ‒ fogalmazott a nagykövet.
Csatáry György, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi tanszék vezetője az előadást követően megjegyezte: „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a nagykövet asszony ellátogatott a főiskolánkra. Egy évvel ezelőtt indítottunk a főiskolán nemzetközi kapcsolatok szakot, ezért sokat jelent egy diplomata személyes látogatása. Anica Djamić előadásában beszámol azokról a nemzetközi kapcsolatokról, melyek kulturális és gazdasági szempontból nagyon fontosak egy ország életében. Diákjaink számára kiemelt szempont, hogy megismerjék a diplomácia világát, s szeretnénk, ha a gyakorlatukat a konzulátusokon töltenék majd el. Mi pedig azon dolgozunk, hogy minél több diplomata látogasson el hozzánk.”
Az előadás végén a diákok személyesen is feltehették kérdéseiket a nagykövet asszonynak.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára látogatott Anica Djamić, Horvátország ukrajnai rendkívüli meghatalmazott nagykövete. Látogatása során a protokolláris találkozókat követően a nagykövet a Nemzetközi kapcsolatok, társadalmi kommunikáció és regionális tanulmányok szak hallgatóinak tartott előadást Horvátország, 30 év függetlenség címmel. A nagykövet asszony kitért az országa történelmére, amely a második világháború után Jugoszlávia része volt, majd az államalakulat felbomlása után 1991-ben kikiáltotta a függetlenségét. Ezen kívül szót ejtett a családi értékek és a hazafias érzelmek meglétéről, ami szerinte közös pont Ukrajna és Horvátország között. Anica Djamić 2019 óta tölti be a nagyköveti posztot Kijevben, így pontosan ismeri a háború előtti és az azt követő viszonyokat és a változásokat is. A beregszászi főiskolán egy évvel ezelőtt indították el a nemzetközi tanulmányok szakot, ezért is tartják fontosnak azt, hogy minél több diplomáciában jártas személyt el tudjanak érni, akik tapasztalataiból a fiataljaik is tanulhatnak. Az előadás végén a diákok kérdéseket tehettek fel az előadónak, amelyekben a fiatalok többek között kitértek Ukrajna és Horvátország viszonyára, valamint a magyar közösségek horvátországi helyzetére is.
Horvátország katonai bázis újjáépítését tervezi a szerb határ közelében fekvő Pélmonostor városában a következő két évben. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Ivan Anušić horvát miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter a parlamentben ismertette a katonai bázis helyreállításának tervét. Egy gépesített dandár zászlóalj szintű egységét – mintegy 650-850 katonát páncélozott járművekkel – helyezik az említett településre.
A projektet 2026 végéig kell megvalósítani. Értéke körülbelül 28 millió euró.
Bevezetik Horvátországban a középiskola utáni egy hónapos, kötelező katonai kiképzést. Korábban már próbálkozott a Honvédelmi Minisztérium az országban a kötelező katonai sorszolgálat bevezetésével, de akkora volt az ellenállás, hogy új koncepciót dolgoztak ki.
Ivan Anusic horvát védelmi miniszter vezényletével a középiskola után bevezetik Horvátországban az egy hónapos kötelező katonai kiképzést, amelynek keretén belül az újoncok elsősegélynyújtó, fegyverkezelési, nukleáris és vegyi védelmi kiképzésen vesznek részt – írja a horvát index nevű lap.
Andrej Plenkovic miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „a világ minden táján fennálló biztonsági fenyegetettség körülményei között fontos, hogy a Honvédelmi Minisztérium előkészíti az önkéntes katonai szolgálat koncepcióját.” Céljuk, hogy megismertessék a fiatalabb generációval a katonai alapkészségeket.
Egyelőre nem árult el részleteket a koncepcióról, de arra lehet számítani, hogy a katonai alapkiképzés koncepciójára épülne, amelyet 2017-ben Damir Krsticevic akkori honvédelmi miniszter – aki jelenleg a miniszterelnök védelmi tanácsadója – kívánt bevezetni. A lap megjegyzi, hogy bár akkoriban az önkéntességen alapult a katonai szolgálat, ma nagy valószínűséggel kötelezővé kellene tenni.
Annyit lehet tudni a kiképzésről jelenleg, hogy a honvédelmi minisztérium és a vezérkar egy egy hónapos katonai táborra épülő koncepciót dolgozott ki, amelyben a fiatalok a középiskola elvégzése után önkéntes alapon a katonai kiképzés alapjait végeznék el. A résztvevőknek a személyi és könnyű fegyverek kezelését, a lövészetet, a tájékozódást, a terepgyakorlatokat, az önvédelmet, az elsősegélynyújtást, a nukleáris, vegyi és biológiai hatások elleni védekezést kellene elsajátítaniuk.
Korábban ez volt Krsticevic B terve, miután a kötelező katonai szolgálat visszaállításának ötlete nagy ellenállásba ütközött a közvélemény részéről.
Nagy léptékű forgalombiztonsági fejlesztésbe kezd idén Horvátország. Az adriai ország útjain 1700 új sebességmérő kamerát szerelnek fel, melyek szabálytalankodás esetén azonnal büntetnek.
Már megkezdték a horvát utakon azoknak az új sebességmérő kameráknak a telepítését, amelyek az idei évtől jókora változást hoznak az ország közúti közlekedésében. A modern, két irányban is mérő traffik nemcsak a sebességet figyelik majd, hanem a többi szabálysértést is. Egyenes úton, akár 600 méteres távolságból is képesek lesznek bemérni a száguldozókat, de azt is észreveszik, ha valaki vezetés közben telefonál, vagy nincs bekötve. A fejlesztők a rendszámukat eltakaró motorosokra is gondoltak. A kamerák ugyanis, ha ilyet észlelnek, azonnal értesítik a legközelebbi járőrt, aki ezután leállítja a motorost. Az országszerte 1700 kamerából álló rendszer egységeinek egy részét az autópályákon található alagutakban és azok környékén szerelik fel, mivel a gyorshajtás ott a legveszélyesebb.
Sokan fognak fizetni
Emellett sok kamerát helyeznek ki a közutakra is. A legtöbb mérőműszer a tengerparti megyék útjain lesz, az állam ugyanis a szabálytalankodó turistákára is szigorúan lecsap.
A büntetést pedig külföldre is kiküldik, és ha a vétkes nem fizet, akkor egy uniós megállapodás értelmében az illetékes ország hatóságai hajtják be a bírságot. Érdekesség még, hogy a mérőműszereket időnként át fogják helyezni, így az autósok sosem tudhatják biztosan, hogy mely szakaszon van épp a kamera.
A CroCodil névre keresztelt projekt értéke több mint tízmillió euró, de Zágráb úgy gondolja, hogy ez a költség rövid idő alatt meg fog térülni.
A belügyminiszter a fejlesztést bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a rendszer leginkább az osztrákhoz hasonlítható.
Szigorú bírságok
A horvát hatóságok szigorúan büntetik a szabálytalankodó autósokat.
A sebességhatár enyhe, legfeljebb 15 százalékos túllépéséért 30 eurós bírság jár, de a sofőröknek ugyanennyit kell fizetniük akkor is, ha nincsenek bekötve. Vezetés közbeni telefonálásért viszont már 100 eurós bírság jár, ahogy a megengedett sebesség 25 százalékkal való meghaladásáért is. Aki ennél is gyorsabban megy, az pedig 300 eurós csekkre számíthat. Ha rendőr állítja le az autóst, és több súlyos szabálysértést, esetleg komoly ittasságot is megállapít, akkor a kiszabható bírság összege akár a 4000 eurót is elérheti. A horvátok egyébként továbbra is elnézőbbek az enyhén ittas vezetőkkel. A rendőrök 0,5 ezrelékes véralkoholszintig nem büntetik a 24. életévüket betöltött autósokat. A megengedett alkoholszint felett viszont hazánkhoz hasonlóan ott is drákói a szigor, ahogy a 24 évnél fiatalabb ittas sofőrök esetében is.
Október 12-én Horvátország kormánya további 5 millió eurót szán humanitárius aknamentesítésre Ukrajnában. A hírt a horvát miniszterelnök közölte – írja az Interfax-Ukrajna.
„Ukrajnához hasonlóan agresszió áldozatai voltunk, aminek a következményei évtizedek óta érezhetőek. Ukrajnában nagyon nagy költségei lesznek az aknamentesítésnek, a helyreállítási költségek nagy százalékát ez fogja kitenni” – mondta Horvátország miniszterelnöke.
„Háborún és agresszión átesett országként különböző szektorokban szeretnénk segíteni: aknamentesítésben és háborús bűnök rögzítésében, amit mi is megtettünk” – tette hozzá.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e