A turisták okozta éjszakai rendbontások visszaszorítása érdekében Horvátországban a helyi önkormányzatok korlátozhatják az alkoholos italok éjszakai árusítását – írta pénteken a Jutarnji List című horvát napilap.
A horvát parlament egy nappal korábban fogadta el a kereskedelmi törvény módosítását, amely lehetővé teszi a városoknak és községeknek, hogy meghatározott időszakokban, illetve a nap bizonyos szakaszaiban korlátozzák az alkoholos italok árusítását az üzletekben, trafikokban és italboltokban. A korlátozás a vendéglátóhelyekre nem vonatkozik.
A lap szerint Zadar, Makarska és Split már jelezte, hogy élni kíván az új lehetőséggel. Splitben azt javasolják, hogy az érintett városrészekben este 8 és reggel 6 óra között tiltsák meg az alkohol árusítását az üzletekben és italboltokban. A város szakmai szolgálatai a rendőrséggel együttműködve dolgozzák ki, pontosan mely területeken vezetnék be a korlátozást.
A spliti önkormányzat közlése szerint az intézkedés célja a közrend védelme, a lakosság életminőségének megőrzése és a fenntartható turizmus erősítése. A dalmát városban az elmúlt években egyre több gondot okoztak a késő éjszakai órákban ittas, randalírozó turisták.
Más települések – köztük Zágráb – korábban azt jelezték, hogy a törvény hatálybalépése után döntenek arról, alkalmazzák-e az új szabályozási lehetőséget. A horvát kormány a módosítást a közegészség, a közrend és a nyugalom, valamint a kulturális örökség és a környezet védelmével indokolta.
A törvény emellett szigorítja az alkoholos és energiaitalok kiskorúaknak történő értékesítésének szabályait is: a kereskedők megtagadhatják az eladást, ha felmerül a gyanú, hogy a vásárló kiskorú.
A Jutarnji List emlékeztetett arra, hogy hasonló szabályokat korábban Spanyolország egyes, túlzott turizmus által érintett térségeiben, valamint Portóban is bevezettek.
Az ukrajnai Zsitomir városának ajándékozza használt villamosait a horvátországi Eszék önkormányzata. A több mint 50 éves, de 20 évvel ezelőtt teljesen felújított, jó állapotú villamosok várhatóan még sokáig forgalomban lesznek.
Egy évvel ezelőtt mutatkoztak be az első, hazai gyártmányú villamosok a horvátországi Eszék városi közlekedésében. A zágrábi Koncar azóta leszállította az első körben megrendelt 10 darab, 21 méter hosszú, 135 férőhelyes, alacsonypadlós villamost, ezért a régiek egy részét folyamatosan kivonják a forgalomból.
A csehszlovák gyártmányú Tatra T3-asok 1968 és 1972 között kerültek Eszékre, de 2006-ban teljesen modernizálták őket. Új külsőt és korszerű utastájékoztatási rendszert is kaptak, a Koncar villamosok megérkezésével viszont a legleharcoltabb darabokat kivonták a forgalomból. A városvezetés úgy döntött, hogy ezeket eladás vagy szétvágás helyett inkább odaadják Ukrajnának.
A választás a közép-ukrajnai Zsitomirra esett, a város villamoshálózatában ugyanis könnyen integrálhatók a horvát járművek.
Az első két villamos már el is indult Ukrajnába, teherautóval szállítják őket Magyarországon keresztül.
A következő napokban pedig újabb 4 villamost küldenek majd a háborúban álló országba. Eszék egyébként uniós forrásokból újabb 10 hazai gyártmányú villamost rendelt, ezért a polgármester azt ígérte, hogy ha azok is megérkeznek, akkor a 17 járműből további 9-et Ukrajnába küldenek. Két példányt viszont meghagynak emlékbe. A horvát város a villamosok szállítási költségeit is fedezi, ami darabonként 5000 euró.
Nem ez az első eset
A horvátok korábban is aktívan támogatták Ukrajnát. A háború kitörésekor több tankot és harci helikoptert is küldtek Kijevnek. Az év elején pedig nagy port kavart a hír, hogy két leszerelt hőerőművet is ingyen odaadnak az ukránoknak.
Több mint hétszáz behívót küldtek ki a kötelező sorkatonai alapkiképzés első turnusára Horvátországban, és mindössze heten éltek lelkiismereti kifogással – közölte csütörtökön Tihomir Kundid vezérezredes, a horvát fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az első bevonulók március 9-én kezdik meg a kéthónapos alapfokú katonai kiképzést a knini, a slunji és a pozsegai laktanyában.
A tervek szerint Kninbe és Slunjba egyenként 200-200, Pozsegára pedig 400 újonc vonul be, ugyanakkor a pontos létszám csak a behívások véglegesítését követően lesz ismert.
Kundid tájékoztatása szerint a bevonulók korszerű felszerelést kapnak, köztük a horvát gyártású VHS gépkarabélyt. A kiképzés első szakaszában a résztvevők a gyalogos katonák alapvető ismereteit és készségeit sajátítják el, amelyeket később a tartalékos szolgálat során tovább mélyíthetnek. A tervek szerint évente öt kiképzési turnust indítanak, egyenként mintegy 800 sorkatonával, idén azonban – mivel az első turnus csak márciusban kezdődik – összesen négy behívási ciklus lesz.
A vezérkari főnök hangsúlyozta: a rendszert úgy alakították ki, hogy az újoncokat a civil életből érkezve nyolc hét intenzív felkészítés alatt, fokozatosan vezesse be a katonai szolgálatba. A hadsereg célja, hogy a fiatalok elsősorban az alapkiképzést válasszák a polgári szolgálat helyett.
Mint mondta, a két hónapos szolgálat nem töri meg a fiatalok tanulmányi vagy szakmai terveit, ugyanakkor hasznos, a későbbiekben is kamatoztatható tudást biztosít. Hozzátette: a kiképzőközpontok felkészülten várják a bevonulókat, az oktatók pedig külön felkészítést kaptak a fiatalokkal való munkára.
Tavaly decemberben 1200 fiatal kapott behívót kötelező orvosi vizsgálatra, amelyen mintegy 95 százalékuk megjelent, közülük körülbelül tíz százalék bizonyult alkalmatlannak.
Horvátország 2008-ban megszüntette a sorkatonaságot, a parlament azonban 2025 októberében döntött a visszaállításáról, így 2026 januárjától ismét kötelező a kéthónapos alapkiképzés.
A sorkatonák havi 1100 euró illetményt kapnak, szolgálati idejük pedig beszámít a munkaviszonyba. A katonai szolgálat alternatívájaként választható polgári szolgálat részletszabályait a kormány rendeletben határozta meg: a vallási vagy erkölcsi okból lelkiismereti kifogást benyújtók a belügyminisztérium irányítása alatt teljesíthetik szolgálatukat.
A polgári védelemnél három hónapig szolgálók havi 340 euró, az önkormányzatoknál négy hónapot teljesítők havi 170 euró adómentes juttatásban részesülnek. A szolgálat heti öt napon, napi nyolc órában zajlik. A belügyi tárca az idén legfeljebb mintegy 800 főt fogadhat, míg az önkormányzatoknál hozzávetőleg ötezren teljesíthetnek szolgálatot.
Egy nyolcvanas éveiben járó férfi azt állítja, hogy egészen az Adriai-tenger partjáig követte a GPS-ét, közel 2000 kilométerre az otthonától.
Igen hosszú út ez ahhoz képest, hogy csak az orvosához indult. Amikor megérkezett, az Adria látványa fogadta a Franciaországban található Haut-Poitou őszi tájai helyett – írja a Le Figaro.
A lap beszámolója szerint a múlt héten a rendőrség Horvátországban találta meg a Deux-Sèvres megyéből származó férfit, mintegy 1900 kilométerre az otthonától, miközben eredetileg mindössze 20 kilométert kellett volna megtennie egy orvosi vizsgálat miatt.
A férfi egy francin kisvárosból, Poitiers nyugati részéről indult, de nem adott életjelet magáról, és nem jelent meg annak az egyesületnek a találkozóján, amelynek a tagja.
GPS-hiba okozta a kalandot?
A helyi lapok beszámolói szerint a nyugdíjas férfi 20 órán át vezetett, míg végül a horvátországi Brela városában kötött ki, az Adria partján, miközben csak orvosi vizitre indult volna. A parthenay-i tűzoltóknak sikerült kapcsolatba lépniük a 85 éves férfival, miután több órán át aggódtak érte, és ellátogattak a házához, ahol egyedül él.
Értesítették a rendőrséget is, amely végül bemérte az autós telefonját, majd felhívta őt. A férfi ekkor már egy szállodában tartózkodott, és elmondta, hogy „a GPS-re hagyatkozott, amely meghibásodott, és nem érti, hogyan történhetett meg mindez.”
Korábban semmi jele nem volt annak, hogy a férfinak mentális- vagy tájékozódási problémái lennének, ezért különösen meglepő volt az eset. Végül a családja Horvátországba utazott, hogy ott találkozzanak vele, és biztonságban hazahozzák.
A rendbontó, ittas fiatal turisták miatt szigorítaná az alkoholértékesítés szabályait 2026-tól a horvát gazdasági minisztérium. A törvénymódosítással az éjszakai utcai italozást szeretnék visszaszorítani a tengerparti városokban.
A horvát gazdasági minisztérium a kereskedelmi törvény módosítását készíti elő, amely szigorúbb szabályokat vezetne be az alkoholértékesítésre 2026-tól. A tervezett változtatások célja a turistaközpontokban egyre gyakrabban tapasztalható részeg viselkedés visszaszorítása – írja a Croatia Wee nyomán a Portfolio.hu.
A tervek szerint nagyobb ellenőrzési jogkört adnának a helyi hatóságoknak az alkoholárusítás idejének és helyének szabályozására. A javaslat a lakosok és városi tisztviselők ismétlődő panaszai nyomán született, akik a rendbontó, gyakran ittas fiatal turisták miatt aggódnak olyan népszerű helyeken, mint Split és Zadar.
Zadar fő sétálóutcáján, a Kalelargán jelenleg számos üzlet árusít alkoholt néhány száz méteren belül. Hasonló a helyzet más tengerparti városokban is, ahol az üzletekben olcsón vásárolt alkohol táplálja az éjszakai utcai italozást.
Több európai ország már alkalmaz hasonló korlátozásokat. A horvát döntéshozók a hideg italok értékesítésének korlátozását fontolgatják a turisztikai övezetekben, a trafikokban és benzinkutakon történő árusítás betiltását, vagy időalapú korlátozások bevezetését.
Zadar polgármestere, Sime Erlic támogatja, hogy a városok szabályozhassák az alkoholértékesítést, szerinte ez összhangba hozná Horvátországot a nyugat-európai gyakorlattal és segítene helyreállítani a rendet. Split polgármestere, Tomislav Suta egyetért ezzel, kiemelve, hogy a részeg turistákkal kapcsolatos problémák egész nyáron láthatók voltak, és az új szabályok mind a lakosok, mind a vendéglátóipari vállalkozások számára előnyösek lennének.
A horvát munkáltatók szövetsége egyelőre tartózkodik a véleménynyilvánítástól, a zadari kereskedők szövetsége viszont arra figyelmeztet, hogy a kisebb üzleteket érintené leginkább hátrányosan a szigorítás, mivel a hűtött sör értékesítése a kisüzletek forgalmának 30-40 százalékát teszi ki.
A zadari kereskedők szövetségének álláspontja szerint a korlátozások a nagy szupermarketláncokhoz terelnék a vásárlókat, miközben a kis üzletek bezárásra kényszerülnének.
Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, a hatóságok korlátozási zónákat hoztak létre és megkezdték az állatok oltását – közölte hétfőn a horvát mezőgazdasági minisztérium.
A zárlat több járásra is vonatkozik mindkét megyében. A horvát állatorvosi intézet (HVI) péntek este jelentette be, hogy lépfenefertőzést erősítettek meg Vrlika járásban, szombaton pedig két újabb pozitív eredményt regisztráltak a Maovica település környékéről származó elhullott szarvasmarhákból vett mintákban.
A horvát sajtó először két hete számolt be a szarvasmarhák hirtelen, látható klinikai tünetek nélküli elhullásáról.
Az erre felhatalmazott állatorvos vizsgálatot végzett az állatállományon, és az elhullott szarvasmarhák tetemét további mintavételre küldte, hogy kizárják a betegség bakteriális és vírusos eredetét.
A minisztérium hétfői közleményében emlékeztet arra, hogy a lépfenét a Bacillus anthracis baktérium okozza, amely arról ismert, hogy rezisztens spórákat termel, amelyek évtizedekig is életben maradhatnak a talajban. A betegség házi- és vadon élő állatokban (szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés és vad) fordul elő, de emberre is átterjedhet.
Kérődzőknél a betegség nagyon gyors és halálos lefolyású, gyakran egyértelmű tünetek nélkül. Támolygás, remegés, légzési és emésztési zavarok figyelhetők meg az állatoknál. Az elhullás után a tetemek felfújódnak és véres váladékozás látható a testnyílásokból. A fertőzött állatokat nem kezelik. A betegség terjedésének megfékezése érdekében ellenőrző intézkedéseket vezetnek be a hatóságok: elrendelik a mozgáskorlátozást, az elhullott állatok tetemének ártalmatlanítását, a tisztítást és fertőtlenítést, valamint a rágcsálóirtást és a kötelező oltást.
A lépfene szennyezett élelmiszer (fű, széna) fogyasztásával vagy a környezetből származó spórák belélegzésével terjed. A spórák akkor képződnek, amikor a baktériumok oxigénnel érintkeznek, és évekig aktívak maradhatnak a talajban és a vízben.
A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.
Két, közvetlenül a második világháború után, a kommunista rezsim idején ásott tömegsírt fedeztek fel Horvátországban, a Zágrábhoz közeli Sveta Nedelja településen – közölte pénteken a veteránügyi minisztérium.
A tájékoztatás szerint 49 ember – főként 20 és 40 év közötti férfiak – maradványai kerültek elő a Lipje erdőben, valamint a Trebez-Pakovica lelőhelyen.
A lehetséges tömegsírokról egy túlélő szemtanú, Ivan Muzinic tájékoztatta az illetékes minisztériumot.
Az utóbbi kilenc évben több mint hatszáz helyszínen végeztek kutatást, és több mint 2100 maradványt találtak. Ebből 1232 ember holttestét már eltemették, és augusztus 23-án további 814 áldozatot temetnek el.
„A bűntettek nem évülnek el, és nem lehet őket sem ideológiával sem a körülményekkel indokolni, hanem a legszigorúbban el kell ítélni. A kommunista rezsim számos rejtett kivégzési helyszínt és tömegsírt hagyott maga után. A horvát állam nem hallgathatja el ezeket a tényeket. Az igazsággal történő szembenézés minden valós demokrácia alapja”- hangsúlyozta Tomo Medved, veteránügyi miniszter, a horvát kormány alelnöke. Hozzátette: a háború utáni bűncselekmények feltárása nem politikai kérdés, hanem alapvető morális és civilizációs kötelesség.
„Függetlenül attól, hogy melyik oldalhoz tartoztak, a háború utáni elnyomás áldozatai elsősorban emberi lények voltak. A becsületüket taposták el, amikor ítélet nélkül végezték ki és titokban temették el őket” – tette hozzá.
Tizenhét év szünet után Horvátország ismét bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot, az első újoncok kiképzése már az ősszel elindul – számolt be az Index.
Ivan Anusic horvát védelmi miniszter szerdán bejelentette, a felkészítés két hónapig tart majd Kninben, Slunjban és Pozsegán (Pozega), az ottani laktanyákban, és évente összesen öt generáció kiképzését tervezik, azaz generációnként 800 sorkatonáét.
Minden 18. évét betöltött férfi behívót kap, az újoncokat pedig abban a naptári évben küldik alapkiképzésre, amelyben betöltik 19. életévüket. A két hónap alatt megtanulják a fegyverhasználatot, a mozgás- és reakciótaktikát a csatatéren, a kommunikációt, a védelmet és a katonai szolgálatot, valamint fizikai felkészültséget szereznek – magyarázta a miniszter.
A sorkatonák 1100 euró fizetést kapnak havonta, és a szolgálat miatt nem lesznek elbocsáthatók a munkahelyükről. A kiképzés beleszámít majd a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, és a sorkatonai szolgálatot végzett fiatalok elsőbbséget fognak élvezni az állami vagy közszolgálati munkakörök betöltésénél.
A tárcavezető rámutatott, a sorkatonai szolgálatra 19-től 30 éves korukig önkéntesek is jelentkezhetnek, köztük nők. Utóbbiak számára nem kötelező a szolgálat.
A miniszter emlékeztetett, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot Horvátországban 2008-ban töröltek el, részben arra való tekintettel, hogy sokan elutasították a fegyverviselést.
Azok, akik behívót kapnak, lelkiismereti okokra hivatkozva továbbra is elutasíthatják a fegyverviselést.
Nekik polgári szolgálatot kell teljesíteniük, amely három hónapig tart. De ugyanúgy pótlólagos tartalékosok lesznek, mint azok, akik katonai kiképzésen estek át
– húzta alá a védelmi miniszter.
A megváltozott globális geopolitikai és biztonsági körülmények, az egyre gyakoribb éghajlatváltozások, a természeti katasztrófák és hasonló kihívások miatt azonban Horvátország úgy döntött, újra bevezeti a kötelező sorkatonaságot, hogy katonai készségekre és a válsághelyzetek kezelésére képezze ki a fiatalokat – mondta Anusic, akit a zágrábi kormány 2024 februárjában kért fel arra, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában állítható vissza a sorkatonai szolgálat.
Októberben fogadhatja el a horvát parlament a katonai sorkötelességről szóló törvényt. A tervezet szerint évi 4 ezer főt soroznának be, havi nettó 1100 eurós fizetésért. Amennyiben valaki nem vállalja a katonai kiképzést, annak az állam további lehetőségeket is felajánl.
Várhatóan júniusban mutatják be a kötelező katonai szolgálat bevezetéséhez szükséges jogszabályi keretet a horvát parlamentnek, melyet októberben fogadhatnak el. Ez azt jelenti, hogy az első újoncok kiképzése a knini, slunji és pozegai laktanyákban még az idei év vége előtt, de legkésőbb a jövő év elején megkezdődhet – írja a horvát Index.
A kiképzéshez szükséges feltételek a knini, slunji és pozegai laktanyákban már most is adottak, de még módosítani kell a kötelező alapkiképzést bevezető jogszabályi keretet. Nem hivatalos kormányzati források szerint a legtöbb kérdésben már megállapodtak, de még finomítják a lelkiismereti okokból katonai szolgálatot megtagadók polgári szolgálatával kapcsolatos részleteket.
A hét elején találkozott Andrej Plenkovic miniszterelnök a védelmi, a belügy- és a külügyminiszterrel, valamint a fegyveres erők képviselőivel. A találkozót követően pedig két dokumentumot továbbítottak Zoran Milanovic köztársasági elnöknek és főparancsnoknak, melyek a védelmi stratégia és a fegyveres erők hosszú távú fejlesztési tervének tervezetét tartalmazták.
1100 eurós nettó fizetést kapnak az újoncok A kötelező alapkiképzés két hónapig tart, amiért az újoncok havi 1100 euró nettó fizetést (körülbelül 450 ezer forint) kapnak, szállással és étkezéssel együtt. A kiképzést munkaviszonyként ismerik el, és előnyt jelent majd az állami és közszolgálatban való elhelyezkedésnél, ami motiváló tényező lehet a katonai szolgálat teljesítésére.
A munkaviszonnyal rendelkezőknek nem mondhatnak fel, a felsőoktatásban résztvevők pedig legkésőbb 29 éves korukig elhalaszthatják tanulmányaikat.
Azok, akik nem vállalják a katonai kiképzést, két lehetőség közül választhatnak. Részt vehetnek egy három hónapig tartó polgári védelmi kiképzésben, ahol a természeti katasztrófák körüli munkálatokban való részvételre tanítják őket meg. Második opcióként négy hónapig, napi nyolc órában kommunális munkát kell végezniük a helyi önkormányzatoknál.
A katonai kiképzést megtagadók juttatása jelentősen alacsonyabb lesz, de a polgári szolgálat részleteit még nem véglegesítették. Az állam évente öt alkalommal hívna be 800-800 újoncot alapkiképzésre, ami évi 4000 főt jelentene.
[type] => post
[excerpt] => Októberben fogadhatja el a horvát parlament a katonai sorkötelességről szóló törvényt. A tervezet szerint évi 4 ezer főt soroznának be, havi nettó 1100 eurós fizetésért. Amennyiben valaki nem vállalja a katonai kiképzést, annak az állam további le...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1745059500
[modified] => 1745005355
)
[title] => Visszatér a sorkötelezettség Horvátországban, még idén megkezdődhet az újoncok kiképzése
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=239338&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 239338
[uk] => 239514
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 239339
[image] => Array
(
[id] => 239339
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo.webp
[original_lng] => 181590
[original_w] => 1740
[original_h] => 1156
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-300x199.webp
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-768x510.webp
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-1024x680.webp
[width] => 1024
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo-1536x1020.webp
[width] => 1536
[height] => 1020
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo.webp
[width] => 1740
[height] => 1156
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/horvat-katonasag-kotelezo.webp
[width] => 1740
[height] => 1156
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1745225533:2
[_thumbnail_id] => 239339
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 3369
[translation_required_done] => 1
[_oembed_818805858b499b3b393b60c94e8f1d70] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 876744078002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3141
[1] => 1234797
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Horvátország
[1] => sorkatonaság bevezetése
)
)
[9] => Array
(
[id] => 237291
[content] =>
Kevesebb mint egy év múlva, 2026. március 1-jére teljesen aknamentessé válik Horvátország – jelentette be Davor Bozinovic horvát belügyminiszter.
„Közel három évtizednyi fáradságos és felelősségteljes munka után közeledünk a célhoz, hogy teljesen aknamentes országgá váljunk” – mondta a tárcavezető a horvát parlamentben, a 2024-es aknamentesítési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásakor.
Emlékeztetett: Horvátországban az 1990-es évek első felében lezajlott háború után 650 civil sérült meg aknarobbanásban és 207-en vesztették életüket. Ugyanakkor elégedettségének is hangot adott, hogy tavaly már egyetlen baleset sem történt.
„Ez visszaigazolása a rendszerünk hatékonyságának és professzionalizmusának” – mondta Bozinovic, megjegyezve, hogy az ország aknával szennyezett területe tavaly év végére 49,3 négyzetkilométerre csökkent, és mindössze már csak három megyére, 16 városára illetve járásra terjed ki. A hivatalos adatok szerint Horvátországban mintegy 1174 négyzetkilométer aknagyanús területet kellett átvizsgálni.
Bozinovic kulcsfontosságú pillanatnak nevezte a horvát aknamentesítő központ (HCR) létrejöttét 1998-ban, amellyel – mint mondta – megteremtődtek az aknamentesítés rendszerszintű és intézményesített feltételei.
Horvátország nem várt mások segítségére az aknamentesítés megkezdésével, hanem egyedül oldotta meg – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy 2024 végéig a munkálatok 67 százalékát saját forrásból finanszírozta.
Az 1990-es évek első felének délszláv háborúiból visszamaradt aknák és robbanószerek hatástalanítására Horvátország eddig egymilliárd eurót költött, ebből 260 millió eurót az Európai Unió támogatott.
Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Az ország területén jelenleg is 2215 tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre.
