Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, aminek következményeképp drámaian csökkenhet majd az emberek által is lakható területek kiterjedése a bolygónkon – írta meg a ScienceAlert.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Föld globális átlaghőmérsékletének eltérése az ipari forradalom előtti időkhöz képest 2024-ben elérte a Párizsi Klímaegyezményben mérföldkőként meghatározott 1,5 Celsius-fokos értéket.
A tudósok most arra figyelmeztetnek, hogy további 0,5 Celsius-fokos emelkedés megháromszorozhatja azoknak a területeknek a kiterjedését, amelyek túl forróak ahhoz, hogy az emberek számára lakóhelyül szolgáljanak.
A szakemberek szerint ez nagyjából egy az Egyesült Államok területével megegyező földterületet jelentene.
A 60 év felettiek számára, akiknek szervezete még érzékenyebb a szélsőséges hőségre, a veszélyes zóna a Föld szárazföldi területeinek mintegy 35 százalékára terjedne ki, ami jelentős növekedés a jelenlegi 21 százalékhoz képest. Tom Matthews, a londoni King’s College klímakutatója szerint a 2 Celsius-fokos felmelegedés potenciálisan halálos következményekkel járhat.
A kutatók előrejelzései szerint, ha 4 Celsius-fokkal emelkedne a hőmérséklet az ipari forradalom előtti szinthez képest,
A Föld szárazföldi területeinek 40 százalékán alakulna ki az emberi szervezet számára „kompenzálhatatlan hőség” a felnőttek számára.
Ha ez valóban bekövetkezne, csak a magasabb szélességi körökön fekvő területek és a mérsékelt övezet hűvösebb régiói maradnának élhetőek a bolygónkon. A „kompenzálhatatlan hőség” a szakemberek megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy olyan körülmények alakulnak ki, amelyekben a test több hőt vesz fel, mint amennyit képes leadni a belső hőmérséklet stabilizálása érdekében.
A helyzet még súlyosabb lehet, ha nem sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és megállítani az ökoszisztémák pusztulását. 4-5 fokos emelkedés esetén egyes régiókban minden korosztály számára életveszélyes szintet érhet el a hőség. Éppen ezért, a klímakutatók szerint elengedhetetlen az áttérés a megújuló energiaforrásokra.
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
Az Európai Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat számításai alapján 2024 nyara volt a legmelegebb, mióta teljes körű időjárási adatok állnak rendelkezésre, mind Európában, mind globálisan.
Az idei volt az eddigi legmelegebb nyár, amióta mérik és jegyzik, számol be a Hotnews.ro. Különösen meleg volt Kelet- és Dél-Európában. Európa szinte minden részén kánikula, erdőtüzek és szélsőséges időjárási események, például árvizek és viharok voltak a nyáron. Romániában is az átlagosnál jóval magasabb hőmérsékletet hozott a három nyári hónap, a legmagasabb hőmérsékleti értékek meghaladták a 41 °C-ot. 2024 augusztusa 16,82 °C-os átlaghőmérsékletével a legmelegebb augusztus volt, hasnolóan a 2023-ashoz. Az átlaghőmérséklet 1,51°C-kal haladta meg az iparosodás előtti hőmérsékletet, ez volt a 14. egymást követő hónap, amikor meghaladta az 1,5°C-os küszöbértéket az átlaghőmérséklet – írja a maszol.ro
A 2022-es után 2024 augusztusa volt a második legmelegebb augusztus Európában. Az átlagosnál jóval melegebb volt keleten és délen, de hűvösebb volt az Egyesült Királyság és Írország egyes részein, Izlandon, Portugália nyugati partvidékén és Norvégia déli részén. 2024 nyara volt a legmelegebb Európában, megdöntve a 2022-ben felállított rekordot. Az 1991–2020-as időszakhoz képest az európai júliusi és augusztusi átlaghőmérséklet 1,54°C-kal volt melegebb 2024-ben. Kelet-Európa nagy részén szárazság volt.
Ausztrália északnyugati partvidékén, a Yampi Sound meteorológiai állomásán hétfőn kora délután 41,6 Celsius fokot rögzítettek.
Az Ausztrál Meteorológiai Központ közölte, ez a valaha mért legmagasabb hőmérséklet a déli féltekén fekvő kontinensen az évnek ebben az időszakában.
Az új rekord 0,4 Celsius fokkal nagyobb a 2020-ban mért korábbi ausztrál téli csúcshőmérsékletnél.
Ausztrália nyugati részén kívül több más régióban is 40 Celsius fok feletti hőmérsékletet mértek.
Északon, Bradshawban 40 fok volt, Alice Springsben pedig 37 fokra emelkedett a hőmérséklet. A téli melegrekordok a meteorológusok szerint idén Új-Dél-Wales államban, Sydney-ben és Queenslandben is megdőlhetnek.
A klímaváltozás nagyban érinti Ausztráliát, a kontinens gyakran szenved a szélsőséges időjárástól.
Australia has just sweltered through its hottest 12 months on record, a weather official said Thursday, a period of drenching floods, tropical cyclones and mass coral bleaching. https://t.co/ikmC4SRSk5pic.twitter.com/cF7n8zv1R9
Ukrajnában ismét bevezetik az áramszünet-menetrendet, már hétfőn lesz áramkorlátozás – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az Ukrenerho közleményére hivatkozva.
A cég tájékoztatása szerint holnap 17:00 és 21:00 óra között áramszünet lesz. A korlátozások a fogyasztók egy sorára vonatkoznak majd. A nap többi órájában nem lesz korlátozás. A korlátozó intézkedések ismételt alkalmazásának az oka a hőség miatti fogyasztásnövekedés – jegyezte meg az Ukrenerho.
Idén tavasszal az energetikai cégek újra elkezdték bevezetni az áramszüneti ütemtervet. Ezt az energiaszektort ért orosz csapások tették indokolttá. Nyáron az időjárási viszonyok miatt jelentősen romlott az elektromos hálózat helyzete. Az Ukrajnát sújtó abnormális hőség a klímaberendezések használatának növekedéséhez vezetett, ami viszont nagyban megterhelte az oroszok által meggyengített hálózatot. Az energetikai szakembereknek azonban sikerült több létesítményt megjavítaniuk, így több hete nincsenek áramkimaradások.
Ukrajnában a hét végén és hétfőn délelőtt nőtt az áramfogyasztás a múlt hét azonos időszakához képest a déli országrészben tapasztalható hőség miatt, de ennek ellenére sem kell áramszüneteltetésre számítani – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál az Ukrenerho sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint vasárnap este volt a maximális fogyasztás, ami 2,7 %-kal volt magasabb a múlt vasárnap esti csúcsnál. Augusztus 12-én 9:30 órakor a fogyasztás 1,3 %-kal haladta meg a múlt hétfőn mért értéket.
A vázoltak ellenére ma sem kell korlátozó intézkedések alkalmazására számítani. Az esetleges változásokról az Ukrenerho idejében értesíteni fogja a fogyasztókat.
[type] => post [excerpt] => Ukrajnában a hét végén és hétfőn délelőtt nőtt az áramfogyasztás a múlt hét azonos időszakához képest a déli országrészben tapasztalható hőség miatt, de ennek ellenére sem kell áramszüneteltetésre számítani. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1723476540 [modified] => 1723476125 ) [title] => A hőség miatt ismét nőtt az áramfogyasztás Ukrajnában, de ma sem kell korlátozásra számítani – Ukrenerho [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=210868&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 210868 [uk] => 210871 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 210869 [image] => Array ( [id] => 210869 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/aram-hoseg.jpg [original_lng] => 103118 [original_w] => 730 [original_h] => 384 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/aram-hoseg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/aram-hoseg-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/aram-hoseg.jpg [width] => 730 [height] => 384 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/aram-hoseg.jpg [width] => 730 [height] => 384 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/aram-hoseg.jpg [width] => 730 [height] => 384 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/aram-hoseg.jpg [width] => 730 [height] => 384 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/aram-hoseg.jpg [width] => 730 [height] => 384 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1723466923:3 [_thumbnail_id] => 210869 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1253 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_f355678769cb25b67daf80fd1f644280] => [_oembed_time_f355678769cb25b67daf80fd1f644280] => 1742058811 [_algolia_sync] => 831896082002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 322965 [1] => 11023 [2] => 317816 ) [tags_name] => Array ( [0] => áramszolgáltatás [1] => hőség [2] => Ukrenerho ) ) [6] => Array ( [id] => 210403 [content] =>
Júliusban rekordmagasságokba emelkedett a japán átlaghőmérséklet, és hiába adtak ki a kánikulára riasztást a hónap nagy részében, sokaknak így is tragédiával végződött. A hőhullámban száznál is többen haltak meg – derült ki a hatóságok közléséből.
Fokozott éberségre szólították fel a tokiói lakosokat a hatóságok a hőség miatt. Csak a júliusi hőhullámban többtucatnyian vesztették életüket hőguta miatt Japán fővárosában, és a meteorológusok augusztusra is rekkenő hőséget mondanak – tájékoztatott az Euronews.
A japán egészségügyi hatóságok többször is arra kérték a lakosságot a nyáron, hogy maradjon a lakásban és igyon sok folyadékot. Ezzel együtt 123, többségében idős ember hunyt el hőguta miatt, akiket kettő kivételével beltérben ért a halál a tokiói orvos szakértői hivatal szerint. A felfoghatatlan az egészben, hogy a legtöbben annak ellenére nem használtak klímaberendezést, hogy a lakásuk rendelkezett azzal.
Mivel az idősek gyakran úgy gondolják, hogy a légkondicionálás nem tesz jót az egészségnek, inkább kerülik a légkondi használatát.
A katasztrófavédelem szerint 37 ezernél is több embert kezeltek kórházakban hőguta miatt Japánban július első négy hetében.
A kitartó hőhullám miatt az idei július volt a valaha mért legmelegebb Japánban
A júliusi átlaghőmérséklet 2,16 Celsius-fokkal haladta meg az elmúlt 30 év átlagát, aminek következtében ez volt a legmelegebb ilyen hónap, amióta 1898-ban a japán meteorológiai szolgálat megkezdte a nyilvántartását.
Tokió belvárosában a héten is 34 Celsius-fokot mértek, a hőség pedig várhatóan fokozódik.
A modern történelem során Kínában az idei július volt a legmelegebb hónap, átlagosan 23,21 Celsius-fokos hőmérséklettel – jelentette csütörtökön a CCTV, a kínai állami televízió.
A júliusban mért átlagos hőmérséklet felülmúlta a 2017. júliusi 23,17 Celsius-fokot, ezáltal az idei júliusi lett a legmagasabb havi átlag azóta, hogy az ország 1961-ben megkezdte az átfogó adatok összeállítását – közölte a kínai média.
Csütörtökön a Jangce-folyó deltájában továbbra is emelkedett a hőmérséklet: Sanghaj, Nanning, Hangcsou és más tartományi fővárosokban az előrejelzések szerint a következő hét napban rendkívül magas hőmérséklet várható, Hangcsou városában a 40 Celsius-fok feletti rekordmeleget is elérheti.
A globális felmelegedés miatt az időjárás intenzívebbé és kiszámíthatatlanná vált Kínában is, ahol az utóbbi időben rendkívül heves esőzések és árvizek sújtottak több térséget is.
Július 22. volt a világ legmelegebb napja. A globális felszíni levegő átlaghőmérséklete 17,15 Celsius-fokot ért el. Egyes tudósok szerint az éghajlatváltozás minden eddiginél nagyobb mértékben növeli a globális hőmérsékletet.
Afrikából ismét rendellenes hőség érkezik Ukrajnába. A csúcs augusztus 5–15-re esik. Ukrajna nyugati és déli régiói elsőként érzékelik majd a rendkívüli időjárást, közölte Ihor Kibalcsics, a földrajzi tudományok kandidátusa.
„Nagy a valószínűsége annak, hogy trópusi afrikai levegő jut be az északi szélességi körökre, ami sok európai országban újabb hőhullámhoz vezet. Közép- és Dél-Európában várhatóan augusztus 5–15-én tetőzik a kánikula. Ebben az időszakban a napi maximumhőmérséklet néhol elérheti a +40 °C-ot és még magasabbat is” – mondta.
A hőség miatt – figyelmeztetett a meteorológus – veszélyes jelenségek várhatóak, mint például heves felhőszakadás, pusztító zivatar, nagy jégeső (főleg Olaszországra, Németországra és egyes közép-európai országokra vonatkozik).
„Fokozatosan a szubtrópusi hullám és az ezzel járó szokatlanul meleg időjárás kelet felé mozdul el. Ezért elsőként Ukrajna nyugati és déli régióiban lesz meleg, ahol +34, +38 °C-os maximum hőmérsékletet regisztrálnak” – tette hozzá Kibalcsics.
A hőmérséklet fokozatos csökkenése azonban a hónap második felében várható. Ezt egyszerre több tényező is befolyásolja: a nappali órák időtartamának és a nap magasságának csökkenése, a szinoptikus folyamatok zonálisabbra váltása, valamint a felhőzet megnövekedése.
„Ezért az esőzések nagy része augusztus második és harmadik dekádjában várható, de a megnövekedett légnyomást és a visszafogott ciklonális aktivitást figyelembe véve az előrejelzések szerint a csapadék mennyisége Ukrajna-szerte csekély, az éghajlati norma 30–60%-a, ami körülbelül 15–40 mm-nek felel meg. Egy ilyen tendencia rendkívül negatív hatással lesz a növényzet állapotára Ukrajna számos régiójában, és a folyók vízszintjének további csökkenéséhez vezet, főként az ország bal partján. A tűzveszély mértéke továbbra is rendkívül magas marad (kivéve a nyugati régiókat)” – jelezte a meteorológus.
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön, néhány nappal a világszerte mért rekordmagas hőmérsékletek után, felszólította az országokat, hogy lépjenek fel az éghajlatváltozás okozta „extrém hőségjárvány” ellen.
„Az elmúlt vasárnap, hétfő és kedd a három legmelegebb nap volt a feljegyzések kezdete óta. A világnak szembe kell néznie a növekvő hőmérsékletek jelentette kihívással” – hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára.
Az éghajlatváltozás miatt a hőhullámok világszerte gyakoribbak, intenzívebbek, és tovább tartanak. Az idei év eltelt szakaszában a hőség miatt 1300 ember halt meg a mekkai zarándoklaton, mintegy 80 millió gyermek iskoláját kellett bezárni Afrikában és Ázsiában, a Száhel-övezetben pedig rekordmagas volt a kórházi ápolások és halálesetek száma.
2023 júniusa óta minden hónap melegebb az előző évek megfelelő hónapjához képest a földön azóta, hogy 1940-ben elkezdték a feljegyzéseket – közölte a Copernicus, az Európai Unió éghajlatváltozási szolgálata.
Az ENSZ sürgette, hogy a kormányok ne csak az éghajlatváltozást előidéző, fosszilis üzemanyagokból a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentsék, de fokozzák a legsérülékenyebbek – közöttük az idősek, a várandós nők és a gyermek – védelmét is, és szavatolják a munkások biztonságát. A világ dolgozóinak több mint 70 százaléka – 2,4 milliárd ember – van kitéve az extrém hőség magas kockázatának a Nemzetközi Munkaügyi Intézet (ILO) által csütörtökön közzétett jelentés szerint.
Afrikában a dolgozók megközelítőleg 93 százaléka van kitéve az extrém hőségnek, az arab országokban pedig 84 százalékuk – áll az ILO jelentésében. Az extrém hőség világszerte évente majdnem 23 millió munkahelyi sérülést, illetve mintegy 19 ezer halálesetet okoz.
„Emberi jogi alapon meg kell védenünk a dolgozókat” – mondta Guterres.
A világszervezet főtitkára felszólította a kormányokat, hogy biztosítsák a hőség ellen a gazdaságukat, az olyan kritikus ágazatokat, mint az egészségügy és az épített környezet. Egyes kutatók becslése szerint 2050-re az extrém hőség körülményei között élő városi szegények száma 700 százalékkal nő. Az ENSZ most első ízben adott ki globális felszólítást az extrém hőség elleni fellépésre.
„Politikai jelzésre van szükségünk, és ez az” – hangsúlyozta Kathy Baughman Mcleod, a Climate Resiliance for All nevű, extrém hőséggel foglalkozó nonprofit szervezet főigazgatója.
„Ez annak az elismerése, hogy milyen nagy és milyen sürgős ez a probléma. Ez annak az elismerése is, hogy nem mindenki érez egyformán, de ugyanazt azt árat fogja érte megfizetni” – tette hozzá.
