A következő öt évben is várhatóan a rekordközeli tartományban marad a globális átlaghőmérséklet – figyelmeztet a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) legfrissebb, csütörtökön közzétett jelentése. A jelentésről az MTI számolt be.
A WMO előrejelzése szerint – amelyet a brit meteorológiai intézet (Met Office) állított össze a világ 13 intézetének előrejelzései alapján – az éves globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között várhatóan 1,3 és 1,9 Celsius-fok közötti értékkel lépi át az iparosodás előtti szintet. Mivel 2026 végére El Nino jelenséget jósolnak, Leon Hermanson, a jelentés vezető szerzője hozzáfűzte, hogy ez „növeli annak az esélyét, hogy a következő év, 2027 újabb rekordév lesz”.
A jelentés szerint 91 százalékos a valószínűsége, hogy 2026 és 2030 között legalább egy évben az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, valamint 86 százalékos valószínűséggel dől meg a 2024-es globális rekord. Annak azonban, hogy 2026 és 2030 között bármelyik évben 2 Celsius-fokos növekedés következne be, a WMO kevesebb mint 1 százalékos esélyt jósolt a BBC News közlése szerint.
A világ átlaghőmérséklete 2024-ben 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.
A párizsi klímaegyezmény azt a célt tűzte, ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti korhoz képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. A küszöbérték túllépése egyetlen évben még nem jelenti a cél meghiúsulását, de a jelentés kiemelte, hogy egyre gyakrabban kell rekordmelegekre számítani. A WMO közlése szerint a felmelegedés különösen markáns az Északi-sarkvidéken, és a tengeri jég várhatóan tovább fog csökkenni egyebek között a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren is.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Megkezdődött hétfőn a mekkai zarándoklat; a haddzs alkalmából hivatalos szaúdi közlések szerint a világ minden tájáról több mint 1,5 millió zarándok érkezett Szaúd-Arábiába, dacára a térségben zajló iráni konfliktusnak.
A haddzs során különböző vallási szertartásokra kerül sor az iszlám legszentebb városában, Mekkában és környékén. A szertartások sora az úgynevezett taváffal kezdődik: a zarándokok hétszer megkerülik a mekkai nagymecset középpontjában található Kába-követ.
A hagyomány szerint a kocka alakú építményt Ábrahám és egyik fia, Iszmáil építette. A muszlimok szerte a világon a Kába-kő irányába fordulva imádkoznak.
A Kába-kő megkerülését követően a zarándokok a mintegy 8 kilométerre található Mina-völgy felé vonulnak, ahol az éjszakát egy hatalmas sátorvárosban töltik majd.
A második napon az Arafat-hegyre vonulnak közel 20 kilométerre Mekkától, ahol napnyugtáig maradnak, ami a zarándoklat csúcspontjának számít.
Szaúd-Arábiát az iráni konfliktus során drón- és rakétatámadások százai érték, s ugyan a légvédelem a legtöbb harceszközt képes volt megsemmisíteni, voltak áldozatok és károk is keletkeztek az energetikai létesítményekben és lakott területeken.
A szaúdi védelmi minisztérium felvételeket tett közzé légvédelmi eszközök telepítéséről a Mekka körüli kegyhelyeken, egyben biztosította a zarándokokat, hogy meg fogják őket védeni az esetleges támadásoktól.
A világ egyik legnagyobb vallási eseményének számító mekkai zarándoklatot az iszlám szerint minden hívőnek legalább egyszer az életében teljesítenie kell, ha az egészsége és az anyagi körülményei engedik. Jóllehet a haddzs az iszlám által használt holdnaptár meghatározott időszakában van, az iszlám bátorítja az úgynevezett „kis zarándoklatot” (umra) is, amelyet az év bármely szakaszában el lehet végezni. A királysághoz évente több milliárd dollár folyik be ezekből a zarándoklatokból.
A zarándoklaton való részvételhez a királyság adja ki az engedélyeket. Mindemellett jelentősen megugrottak a repülőjegyárak az iráni konfliktus következtében, s a hőmérő higanyszála is várhatóan 45 Celsius-fokra fog emelkedni hétfőn Mekka térségében.
Két éve a zarándoklaton több mint 1300-an vesztették életüket a hőség miatt.
A nyár első hőhulláma a következő héten éri el Európát, a meteorológusok előrejelzései és a Brit Meteorológiai Szolgálat adatai szerint havi rekordokig emelkedik a hőmérséklet Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban – írta a Bloomberg, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A meteorológusok előrejelzései és az időjárási modellek azt helyezik kilátásba, hogy a melegedést okozó anticiklon hosszabb ideig marad, és a hőmérsékletet 11°C-kal a szokásos fölé emeli.
Nagy-Britanniában a nappali hőmérséklet Londonban vasárnap várhatóan eléri a 32°C-ot.
„Ez egy meglehetősen jelentős esemény lehet a hőséget illetően” – mondta Annie Shuttleworth meteorológus.
A szakértők adatai szerint, bár a nyár hivatalos kezdete még néhány hét múlva lesz, a kontinensen tapasztalható hosszú távú időjárási trendek gyakori hőhullámokat és extrém hőséget jeleznek előre az elkövetkező hónapokban – különösen mivel a magas hőmérséklet miatt elkezdődik a talajok kiszáradása Észak-Európában.
A francia nemzeti meteorológiai szolgálat, a Météo-France arra számít, hogy a klímaváltozás a nyári szezonban korábban és később is hőhullámokat hoz majd. A következő napokban a maximális hőmérséklet Párizsban eléri a 31°C-ot, az ország délnyugati részén pedig a 35°C-ot. A legszélsőségesebb hőség Guadiana és Guadalquivir régiókban várható, ahol akár 38°C-os maximumhőmérséklet is előfordulhat a spanyol kormány AEMET szolgálatának előrejelzései szerint.
[type] => post [excerpt] => A nyár első hőhulláma a következő héten éri el Európát, a meteorológusok előrejelzései és a Brit Meteorológiai Szolgálat adatai szerint havi rekordokig emelkedik a hőmérséklet Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779661560 [modified] => 1779625737 ) [title] => Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban várhatóan rekordmeleg lesz [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=284736&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 284736 [uk] => 284503 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 284504 [image] => Array ( [id] => 284504 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [original_lng] => 1335638 [original_w] => 1500 [original_h] => 993 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-300x199.jpg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-768x508.jpg [width] => 768 [height] => 508 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367-1024x678.jpg [width] => 1024 [height] => 678 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [width] => 1500 [height] => 993 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [width] => 1500 [height] => 993 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/12367.jpg [width] => 1500 [height] => 993 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1779614937:12 [_thumbnail_id] => 284504 [_edit_last] => 12 [views_count] => 396 [_algolia_sync] => 948133003001 [_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
Pedro Sanchez miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy Spanyolország nemzeti óvóhelyhálózatot hoz létre, hogy segítsen a lakoságnak átvészelni a rendkívüli hőséget, számolt be az AFP, írta a Jevropejszka Pravda.
Sanchez szerint a nyári elhúzódó hőség „már normává” vált.
„A pusztító aszályok és hőség hullámai már nem ritkák. Vannak olyan nyarak, amikor nem különálló hőhullámokkal kell szembenéznünk, hanem egyetlen hosszú hőséggel, amely júniustól augusztusig tart” – mondta egy madridi klímakonferencián. Bejelentette, hogy Spanyolország jövő nyárig nemzeti óvóhelyhálózatot hoz létre. Ez többek között kormányzati épületeket is magában foglalna, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek lennének.
A spanyol miniszterelnök azt mondta, hogy a központi kormányzat összehangolja tevékenységeit a már egyes regionális kormányok, például Katalónia és Baszkföld által létrehozott klímamenedék-hálózatokkal.
Hozzátette azt is, hogy a kormány finanszírozni fogja a menedékhelyeket azokon a területeken, „amelyeknek a legnagyobb szükségük van rájuk, ahol a hőség a legjobban sújtja az embereket”.
Katalónia fővárosa, Barcelona úttörő szerepet játszott a klímamenedék-hálózat létrehozásában könyvtárakban, iskolákban és más, légkondicionált középületekben.
Spanyolország idén története a legforróbb nyarát élte meg, az átlaghőmérséklet 24,2 Celsius-fok volt.
A meleg ősz után 2025 „valószínűleg” a harmadik vagy negyedik legmelegebb év lesz Spanyolországban.
Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint május 16. és szeptember 30. között Spanyolországban 3832 hőséghez kapcsolódó haláleset történt, ami 87,6%-os növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest.
Tokióban szerdán új hőségrekord született: tíz egymást követő napon mértek legalább 35 Celsius-fokot a japán fővárosban. A meteorológiai szolgálat szerint 1875 óta nem volt példa hasonlóra, ezzel a 2022-ben felállított kilencnapos rekordot is megdöntötték. A helyi hatóságok hőhullámra figyelmeztették a lakosságot, kiemelve, hogy a hőstressz különösen veszélyes az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők számára – írja az Origo.
Egyre gyakoribb a szélsőséges hőség Japánban
A szigetországban az utóbbi években egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek. Japánban a tavalyi és a tavalyelőtti nyár bizonyult a legmelegebbnek a feljegyzések 126 évvel ezelőtti kezdete óta, de 2024 őszén is rekordmeleg időszakot tapasztaltak.
A szakértők szerint a mostani rendkívüli kánikula is a globális felmelegedés közvetlen következménye.
A klímaváltozás jelei Japánban látványosan mutatkoznak meg: a világhírű cseresznyefák minden évben egyre korábban virágoznak, a Fudzsi hegyen pedig tavaly csak november elején jelent meg az első hó, egy hónappal később, mint a megszokott időszakban. A tudósok figyelmeztetnek: a tartósan magas hőmérséklet nemcsak a mindennapi életet nehezíti meg, hanem hosszú távon a gazdaságra, a mezőgazdaságra és a vízkészletekre is súlyos hatással lehet.
A török környezetvédelmi minisztérium az elmúlt 55 év legforróbb júliusát regisztrálta az országban, olvasható a tárca X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.
A Környezetvédelmi Minisztérium megállapította, hogy az ország 220 meteorológiai állomásából 66-ban átlagosan 1,9 Celsius-fokkal magasabb volt a hőmérséklet, mint az előző években.
Július végén Silopi délkeleti városban 50,5°C-os rekordot mértek. A város mintegy 10 kilométerre található az iraki és szíriai határtól. Ez megdöntötte a korábbi, 49,5°C-os rekordot, amelyet 2023 augusztusában mértek a nyugati Eskişehir tartományban.
Érdemes megjegyezni, Törökországban már hetek óta erdőtüzek tombolnak.
Szombaton és vasárnap Romániában tovább fokozódik a hőség, az ország déli részén a hőmérő higanyszála meghaladja a 40°C-ot.
A Román Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki a július 26-án, szombaton kezdődő hőhullám miatt, az ország déli harmadában a legmagasabb, vörös riasztási szintet rendelték el.
A vörös figyelmeztetéssel ellátott területeken a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 43°C-ot, hőérzetben pedig akár 45–46°C is lehet. Bukarestben 42°C-ot jósolnak.
Éjszaka a hőmérséklet 22–25°C között marad, nem hoz enyhülést.
A szombat várhatóan a legforróbb nap lesz, de sok térségben a szélsőséges hőség vasárnap és hétfőn is folytatódik.
Ezt követően az ország nagy részén viharos időjárásra számítanak, heves esőzésekkel, szélviharokkal és jégesővel.
Magyarország délkeleti részén szezon- és napi melegrekord dőlt tegnap délután. 0,6 fokra közelítette meg a hőmérsékletet az eddig mért legmagasabbat az országban.
Ahogy az várható volt, délkeleten elérte a hőmérséklet a 40 fokot, sőt át is lépte azt nem is kevéssel. A HungaroMet előzetes mérési adatai szerint Sarkad Malomfok állomáson 41,3 fokig emelkedett a hőmérséklet, ami új napi melegrekordot, valamint szezonrekordot is jelent – számolt be az Időkép.
Az 1921-ben, vagyis 104 évvel ezelőtt, Szerepen mért 40,4 fokos napi maximumot sikerült 0,9 fokkal túlszárnyalni, és mindössze 6 tizedfokra közelítette meg az abszolút melegrekordot.
Az Időkép mérőhálózata Kötegyánon rögzítette a legmagasabb értéket, 41,1 fokot. A délkeleti és nyugati tájak között pedig hatalmas hőmérséklet-különbség alakult ki a délután folyamán.
A rendkívüli hőség miatt a görög Munkaügyi Minisztérium kötelező munkaszünetet rendelt el azokban a térségekben, ahol a hőmérséklet várhatóan meghaladja a 40 Celsius-fokot – számolt be róla az AP hírügynökség.
Az előírás szerint dél és 17:00 óra között tilos kültéri fizikai munkát végezni, ideértve az ételkiszállítást is. A rendelkezés főként Közép-Görögországot és néhány szigetet érint. A hatóságok felszólították a munkáltatókat, hogy ahol lehet, biztosítsanak távmunkás lehetőségeket.
A meteorológusok előrejelzése szerint a hőhullám csütörtökig tart.
A görög hatóságok hangsúlyozták, hogy hosszú távú intézkedéseket is tesznek a klímaváltozás következményeinek enyhítésére, például idén nyáron rekordszámú tűzoltót vezényelnek ki a fokozott kockázat miatt.
