Amerikai kutatóknak sikerült olyan biomarkereket találniuk a vérben, amelyek egyértelműen kimutatják, ha valaki a hosszú Covidtól szenved.
Nem sokkal a koronavírus-járvány kitörése után kiderült, a fertőzés nemcsak napokig-hetekig, de hosszabb távon is problémát okozhat. Csak Európában több tízmillió embert érint a hosszú Covid, vagyis hónapokkal, sőt, akár évekkel a betegség lefolyása után is kellemetlen tünetektől szenvednek.
Bár azt már sikerült felderíteni, hogy melyek lehetnek a leggyakoribb tünetek, azt még mindig nehéz megállapítani, hogy egyes embereknél miért alakul ki a kórkép. A kezelést ráadásul az sem segíteni, hogy több tünet meglehetősen általános, így lehet, hogy elsőre az orvosoknak sem tűnik fel, hogy hosszú Coviddal van dolguk. Ezek változtathat egy friss kutatási eredmény.
A New York-i kórházhálózat, a Mount Sinai Health System kutatói a vizsgálatok során arra jutottak, hogy kulcsfontosságú különbségek vannak a hosszú Coviddal diagnosztizált emberek vérében azokéhoz képest, akiknek nincs ilyen egészségügyi problémájuk.
A Nature-ben megjelent publikáció szerint a vizsgálatba összesen 270 embert vontak be, akiket három csoportra osztottak:
hosszú Covidtól szenvedők (egyértelmű tüneteik a fertőzés után legalább 3-4 hónappal fennálltak),
egészséges emberek,
teljesen tünetmentes, gyógyult Covid-fertőzöttek.
Minden résztvevőtől vért vettek, majd az első csoport vérmintáit a másik két csoport vérmintáival hasonlították össze.
David Putrino, a tanulmány szerzője szerint sikerült hormonális és immunműködésbeli különbséget találni a hosszú Covidtól szenvedőktől és a kontrollcsoportoktól származó vérminták elemzése során. Előbbiek általában túlzott immunválaszt mutattak például a koronavírussal szemben. Emellett általában alacsonyabb volt a kortizolszintjük is, ami magyarázatot adhat arra, miért érzik magukat fáradtabbnak. A gépi tanulás bevonásával sikerült 96 százalékos pontossággal azonosítani a vérmintákban lévő különbségeket.
A kutatás eredménye nagyon fontos lépés ahhoz, hogy a jövőben vérvizsgálattal lehessen tesztelni egy betegnél, hogy hosszú Covidról van-e szó.
A pandémia kezdete óta félmilliárd ember kapta el az új koronavírust a hivatalos adatok szerint: a hosszan fennmaradó tünetekkel kapcsolatos aggodalom egyre nagyobb.
Először készült olyan kutatás, amely a hosszú Covid tüneteiben szenvedők állapotát olyan emberekével hasonlítja össze, akik sosem fertőződtek meg új koronavírussal. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy kizárják azt, ha esetleg nem is a koronavírus okozza az annak tulajdonított tüneteket.
A Lancetben megjelent kutatás 76 ezer ember adatait elemzi: az online kérdőív 23 gyakran előforduló, a hosszú Covidnak tulajdonított tünet meglétére kérdez rá. 2020 márciusa és 2021 augusztusa közt 24 alkalommal válaszoltak a résztvevők a kérdésekre 24 alkalommal válaszoltak, írja a MedicalXpress.
A kutatás adatfelvételének ideje alatt a résztvevők 5,5 százaléka, mintegy 4200 ember kapta el a fertőzést, közülük 21 százalék számolt be arról, hogy a betegséget követő 3-5 hónapban legalább egy új vagy felerősödő tünete volt. A kontrollcsoportban, melyben a koronavírus által meg nem fertőzöttek szerepeltek, 9 százalék számolt be hosszú covidos tünetek megjelenéséről.
Eszerint a fertőzöttek 12,7 százaléka szenved hosszú Covidban.
A kutatók a vírusfertőzés előtt és után tapasztalt tüneteket is leírták, hogy megállapíthassák, melyek köthetők a koronavírushoz, és melyek nem.
A hosszú Covid tüneteiként azonosították:
a mellkasfájdalmat,
a légzési nehézségeket,
az izomfájdalmat,
az ízlelés- és szaglásvesztést, valamint
a fáradékonyságot
„Azáltal, hogy a tüneteket egy nem fertőzött kontrollcsoportban, valamint a fertőzés előtt és után álló egyéneknél is megvizsgáltuk, figyelembe tudtuk venni azokat a tüneteket, amelyek a világjárvány nem fertőző betegség egészségügyi aspektusainak, például a korlátozások és a bizonytalanság okozta stressznek a következményei lehettek” – mondta Aranka Ballering, a Gröningeni Egyetem szakembere, a kutatás egyik szerzője.
A különböző variánsokat ugyanakkor nem tudta leírni a kutatás – az omikron megjelenése előtt gyűjtötték annak adatait – és az agyi köd jelenségéről sem gyűjtöttek adatokat, melyet azóta a hosszú Covid egyik alapvető tüneteként tartanak számon.
A mentális tüneteket is kutatni kell
Egy másik tanulmány szerzője, Judith Rosmalen szerint a jövőbeli kutatásoknak ki kellene terjedniük a mentális egészséggel kapcsolatos tünetekre, például a depresszióra és a szorongásra, valamint az olyan jelenségekre is, mint az agyi köd, az álmatlanság és a rossz közérzet kisebb megerőltetés után is.
Christopher Brightling és Rachael Evans, a brit Leicester Egyetem szakértői, akik nem vettek részt a vizsgálatban, ugyanakkor azt mondták, hogy a friss eredmények jelentős előrelépést jelentenek a korábbi hosszú Covid-kutatásokhoz képest, mivel a vizsgálatnak volt egy nem fertőzött kontrollcsoportja is.