Izrael vasárnap leállította a segélyek bejuttatását a Gázai övezetbe, miután kiderült, hogy a Hamász nem egyezett bele a január közepe óta tartó tűzszüneti megállapodás első szakaszának meghosszabbításába, számolt be róla a CNN.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala vasárnap azt közölte, hogy miután a Hamász nem egyezett bele a túsz- és fogolycsere első szakaszának meghosszabbításába, Izrael nem enged be több segélyt az övezetbe, ha pedig a palesztin fél továbbra is elutasítja az erről szóló javaslatot, annak „további következményei lesznek” (azaz Izrael kész visszatérni a harcok folytatásához).
A január közepén elfogadott és 19-én életbe lépett gázai tűzszüneti megállapodás három fázisából csak az első tartalmaz konkrét vállalásokat, a második két fázisról inkább csak keretmegállapodás született a Dohában és Kairóban közvetítők útján folyó egyeztetéseken. Az első, hathetes fázis március 1-én járt le, méghozzá anélkül, hogy a Hamász és Izrael meg tudott volna egyezni a tartós tűzszünetet és az izraeli csapatkivonást rögzítő második fázisról.
Izrael nem is törte magát a második fázisra való továbblépésre, inkább az első fázis meghosszabbítását – és a fogolycsere folytatását – választaná, méghozzá az amerikai elnök megbízottja, Steve Witkoff által javasolt konstrukcióban. Eszerint az ideiglenes tűzszünetet kiterjesztenék a ramadán és a pészah időszakára, cserébe a Hamász 10 életben lévő túszt, és 18 elhunyt maradványait adná át Izraelnek. A muszlim böjti hónap már elkezdődött, és március 30-án ér véget, a zsidó húsvét pedig április 12-től április 20-ig tart.
A Hamász viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a tűzszüneti megállapodást léptessék tovább a második fázisába – a terrorszervezet nagyrészt azért ragaszkodik a továbblépéshez, mivel nem akarja néhány heti időnyerés kedvéért elveszíteni az alkuerejét megalapozó túszokat.
Gideon Szár külügyminiszter szombaton azt állította, hogy Izrael készen áll a tűzszüneti tárgyalások folytatására – beleértve egy esetleges második fázisról való megállapodást is –, azonban a továbbiakban nem hajlandó ellentételezés nélkül teljesíteni az első fázisra előírt izraeli kötelezettségeket:
„Mivel véget ért az első fázis, ezért leállítottuk a Gázába tartó kamionokat. Nem vagyunk hajlandók ingyen biztosítani [a segélyezést]”.
Az első fázis fő tartalmi eleme az embertelen gesztusokkal és feszültségekkel tarkított fogolycsere volt: ennek értelmében a Hamász az elmúlt hat héten hat körben összesen 33 foglyot engedett szabadon a 2023 október 7-i terrortámadás során elfogott izraeliek közül; cserébe Izrael mintegy 1900, börtönökben ülő palesztint engedett el. Gázában jelenleg 70 izraeli túsz maradhatott, legalább felük azonban már valószínűleg nem él (azonban szokásaihoz híven Izrael a holttestek visszaszerzéséért is nagy erőket mozgósít). Az első fázis feltételei között szerepelt a korábban csak csordogáló segélyszállítmányok felpörgetése is, melyeknek kulcsszerepe van a humanitárius katasztrófába taszított mintegy 2,2 millió gázai lakos túlélésében.
