Magyarország Európai Unió Tanácsában betöltött soros elnöksége alkalmából kiállítást és filmvetítést szervezett a Beregszászi Magyar Konzulátus és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászban. Az eseményen lehetőség volt megtekinteni a Hungarikumok Gyűjteményét vagy más néven a magyarság csúcsteljesítményét magába foglaló különleges tárlatot, valamint filmvetítésre is sor került, ahol az érdeklődők Semmelweis-filmet nézhették meg.
A hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. Ezen különleges csúcsteljesítmények egy részét mutatta be a hétfő délután megtartott kiállítás a Mathias Corvinus Collegiumban.
Az esemény megnyitóján Dobsa Beáta, a Mathias Corvinus Collegium Beregszászi Képviseletének vezetője köszöntve a megjelenteket elmondta: „A mai nap apropója a kiállítás által, hogy méltó módon köszöntsük Magyarország Európai Unió Tanácsában betöltött soros elnökségét.” Mint fogalmazott: ez az elnökségi időszak lehetőséget ad számukra, hogy bemutassák nemzetünk értékeit, hagyományait és büszkeségeit.
Buczkó István, beregszászi magyar vezető konzul köszöntőjében kiemelte: „A mai kiállítás a hungarikumokról a magyar soros EU-elnökséghez kapcsolódóan került megrendezésre. A soros elnökség lényege, hogy ne a saját álláspontot mutassák be, hanem az unió 27 tagállamának eltérő nézeteiből egy közös, kompromisszumos álláspontot hozzanak össze. A féléves elnökség fő szlogenje: „Tegyük újra naggyá Európát”, mely jól szemlélteti a magyar kormány fő célkitűzéseit. A magyar soros elnökség fő célja, hogy megerősítse a kontinens versenyképességét és külső határainak védelmét. Az elnökség által minden ország igyekszik egy kicsit bemutatni országának különlegességeit, büszkeségét. Ez a mai kiállítás is ezt hivatott szolgálni. Szeretnénk bemutatni a hungarikumok által, hogy milyen kiemelkedő épített, természeti, kulturális örökségeink és egyéni csúcsteljesítményeink vannak.
Az eseményen bemutatott Hungarikumok Gyűjteménye tárlatot Magyarország Agrárminisztériuma, és a Hungarikum Bizottság bocsájtotta a szervezők részére. A kiállítást követően az esti órákban filmvetítésre került sor Jánosiban, a Helikon Hotelben, ahol a Semmelweis Ignácról készült Koltai Lajos által rendezett magyar életrajzi dráma filmet lehetett megtekinteni.
A Hungarikum kiállítóházban a magyar géniuszok és az általuk alkotott csúcsteljesítmények előtti tiszteletadás hozzájárulhat a hagyományait számon tartó, egységes nemzeti tudattal rendelkező generációk neveléséhez, ugyanis minden egyes hungarikum híd az emberek között – fogalmazott az agrárminiszter szombaton a Lakitelek Népfőiskolán.
A Hungarikum Bizottság ülését követően, a Hungarikum kiállítóház megnyitóján Nagy István agrárminiszter elmondta: immár 83 hungarikum, 142 kiemelkedő nemzeti érték, ezeregyszáznál is több települési és tájegységi értéktár, mintegy 10 ezer települési érték, 19 megyei értéktár és csaknem 2 ezer megyei érték szerepel a nyilvántartásokban.
A bizottság döntése értelmében a hungarikum gyűjtemény ezúttal a Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzéssel bővült – jelentette be az agrárminiszter. A Magyar Értéktárba pedig bekerült a Füvészkert ELTE, a szabolcsi almatermesztés hagyománya, a székely himnusz és a hetési férfi és női viselet.
A tárcavezető kiemelte: az értékmentő szervezetek munkájának támogatására az elmúlt évhez hasonlóan, idén is 930 millió forint áll a rendelkezésükre. Ebből az összegből 840 millió forint fordítható nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, illetve a hungarikumokat népszerűsítő rendezvények megvalósítására.
Nagy István hangsúlyozta: a Lakitelek Népfőiskolán most megnyílt Hungarikum kiállítóházban olyan magyar kémikusokkal, fizikusokkal, űrkutatókkal, feltalálókkal találkozhatnak az idelátogatók, akik tevékenységük révén hozzájárulhattak ahhoz is, hogy a világ tudományos életében válogatás nélkül becsülik meg az eredeti gondolkodókat és alkotókat. Mindannyian olyan kiemelkedő kutatói értéket teremtettek, amelyek jelentést hordoznak. Nemcsak nagyot alkottak, de halhatatlant is – tette hozzá. Az agrárminiszter szerint „minden hungarikum és minden magyar géniusz alkotása képes arra, hogy a nemzeti összetartozás jelképévé váljon. És egy nép egységes maradhat akkor is, ha tagjai az országhatárokon kívül kerülnek. Egységes maradhat a közös szellemi örökségében”– fogalmazott.
V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a Hungarikum kiállítóház planetáriumának megnyitóján kiemelte: újabb termekkel, újabb felfedezésekre váró, inspiráló területekkel bővült a lakiteleki Hungarikum Liget. „Itt jelen van minden, ami magyar” – tette hozzá.
A miniszteri biztos szerint technikailag a legnagyobb kihívást a planetárium kialakítása jelentette. Az űrkutatás az emberiségnek is az egyik legnagyobb kihívást jelentő kutatási területe: „a felettünk és körülöttünk is elnyúló végtelen megismerése, a csillagok, a bolygók, a rejtélyes feketeség és ami azon túl van, ez a jövő, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni” – fogalmazott.
Paládi-Kovács Attila Széchenyi-díjas magyar etnográfus, az MTA rendes tagja a Géniuszok útja kiállítótér megnyitóján hangsúlyozta: „a magyar tudománynak nincs múzeuma, de van közel kétszáz éves akadémiája, tudóstársasága és legkiválóbb képviselőinek a fejünkben élő panteonja”. Kiemelte: a magyar géniuszok most megnyíló kiállítóhelyén 21 magyar tudós életútja jelenik meg, a feltalálók és találmányaik, a természettudományok, a műszaki tudományok zseniális művelői kapnak itt helyet.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója – megemlékezve a magyar kultúra napján a Himnusz születéséről – elmondta: a lakiteleki Hungarikum Liget lényege, hogy az idelátogatók „belülről éljék meg a Himnuszt”, a magyar nemzet jelképét.
A Hungarikumok kiállítóháza, amelyben nagyon sokak munkája ötvöződik, a magyar értékeket mutatja be, ahol a fiatalok élményeken keresztül ismerhetik meg a hungarikumokat, a magyar géniuszok, tudósok munkásságát, és ehhez kapcsolódik a planetárium is.
A Hungarikum kiállítóházat Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Bagi Ferenc lakiteleki római katolikus plébános és Kókai Géza lakiteleki református lelkipásztor szentelte és áldotta meg.
Az Agrárminisztérium közlése szerint bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült.
A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely.
A bizottság a hungarikumok közé emelte – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, de bekerült a gyűjteménybe a tiszavirágzás, egy egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása is.
A szőregi rózsatő egyedülálló minőséget képvisel
A közlemény idézi Nagy István agrárminisztert, aki a szőregi rózsatőt méltatva elmondta: a növény fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, és méltán ismert és elismert exportcikke Magyarországnak.
A bizottság a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság-törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a Kocs községben gyártott kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.
A közlemény idézi V. Németh Zsoltot is, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztost, aki a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta: a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a „kocsi kocsi”, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte.
Romos állapotában is fenséges látványt nyújt az aracsi templomrom
Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte: a 12. században épült templom romos állapotában is fenséges látványt nyújt, és a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált.
V. Németh Zsolt a balatonfüredi Anna-bált méltatva hangsúlyozta: a minden évben az Anna-naphoz legközelebbi szombaton megrendezett bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak. Az eseményen Magyarország legjelesebb művészei, politikusai, közéleti szereplői is részt vettek, de a mai napig kultúrtörténeti jelentőségű esemény.
A Hungarikumok Gyűjteménye jelenleg 75 értéket foglal magába, a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma pedig 175-re emelkedett.