Európa több országában, köztük Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Németországban és Nagy-Britanniában is a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztást vezették be az extrém időjárás miatt.
Franciaországban a délkeleti régiókban több tragikus eset is történt. Két kisgyermeket holtan találtak egy családi autóban, a hatóságok szerint a rendkívüli meleg is szerepet játszhatott a történtekben. Bordeaux környékén három idős ember halt meg a magas hőmérséklet következtében.
A következő napokban Franciaország 96 megyéjéből 49-ben mintegy 35 millió embert figyelmeztettek arra, hogy fokozottan ügyeljenek egészségükre. Bordeaux térségében akár 43 fokos hőmérsékletet is mérhetnek.
A hőség miatt Franciaországban több mint ezer iskolát bezártak, további intézmények pedig módosították a tanítási rendet. Németországban, Spanyolországban és Belgiumban szintén óvintézkedéseket vezettek be, több szabadtéri rendezvényt törölnek a lakosság védelme érdekében.
A NASA műholdai nagy mennyiségű meleg vizet észleltek a Csendes-óceán egyenlítői részén Dél-Amerika partjainál. A tudósok úgy vélik, hogy ez annak a jele lehet, hogy idén egy El Niño jelenség alakul ki, írja a ScienceDaily.
A NASA és európai partnerei a Csendes-óceánban felhalmozódó melegvíz-felhalmozódást figyelik. A Michael Freilich Sentinel-6 műhold adatai azt mutatták, hogy egy nagy, több száz kilométer széles, rendellenesen meleg vízfelület érte el Dél-Amerika partjait. Mivel a meleg víz tágul, a tengerszint emelkedése bizonyos területeken segít meghatározni, hogy hol emelkedik a hőmérséklet az óceán felszíne alatt.
Az El Niño jelentősen megváltoztathatja az időjárási körülményeket a világ különböző részein. Egyes régiókban túlzott csapadékot, máshol pedig aszályt okoz. Az ilyen változások hatással vannak a mezőgazdaságra, a közlekedésre, a vízkészletekre és a gazdaságra.
A NASA és az Európai Űrügynökség által a Copernicus program részeként 2020-ban felbocsátott Sentinel-6 Michael Freilich műhold 10 naponta nagyon nagy pontossággal méri az óceánok felszínének magasságát. Egyik fő feladata az úgynevezett Kelvin-hullámok nyomon követése, amelyek szorosan összefüggenek az El Niño kialakulásával.
Ezek a hullámok általában akkor fordulnak elő, amikor a szélirány átmenetileg megváltozik a Csendes-óceán nyugati egyenlítői részén. Ez a víz felmelegedését és a tengerszint emelkedését okozza. A melegvíz-hullám ezután több hét alatt kelet felé halad az óceánon keresztül.
Amikor a hullám eléri Dél-Amerika partjait, az óceán hőmérséklete és a part közelében lévő tengerszint megemelkedik. Az El Niño akkor alakul ki, amikor több hónapon keresztül több ilyen hullám fordul elő, ami melegvíz-felhalmozódáshoz vezet Kolumbia, Ecuador és Peru partjainál.
A jelenlegi folyamat valamivel később kezdődött, mint az 1997-es és 2015-ös erős El Niño események, de fokozatosan erősödik – mondta Josh Willis, a NASA Jet Propulsion Laboratory tengerszint-kutatója. Megjegyezte, hogy túl korai lenne megbecsülni a végső mértékét.
A megfigyelések azt mutatták, hogy egy kis Kelvin-hullám alakult ki Mikronézia közelében január végén, amely február közepére eloszlott. Március elején egy másik hullám alakult ki, és kelet felé kezdett mozogni. Május közepére Peru partjainál a tengerszint több mint 15 centiméterrel meghaladta a többéves átlagot.
Nagya Vinohradova Schiffer, a NASA tudományos programmenedzsere elmagyarázta, hogy a tengerszinten mérő műholdak lehetővé teszik a nagyméretű Kelvin-hullámok nyomon követését, amikor azok áthaladnak a Csendes-óceánon, rögzítik a Föld óceánjaiban bekövetkező változásokat, és javítják a szélsőséges időjárási események előrejelzését, segítve a közösségeket a lehetséges part menti kockázatokra való felkészülésben.
Az El Niño elnevezés a 17. századra nyúlik vissza. A halászok észrevették, hogy az óceánok felmelegedése gyakran felerősödik szenteste előtt, ezért a jelenséget spanyolul „a fiúnak” nevezték el, Jézus Krisztus születése tiszteletére. A meleg víz a halászatot is csökkentette.
A Csendes-óceán középső és keleti részén emelkedő tengerfelszíni hőmérséklet megváltoztatja a légköri cirkulációt és befolyásolja a viharok mozgását. Ez egyes régiókban fokozott csapadékhoz és havazáshoz vezethet, míg máshol forró, száraz időjárás uralkodik. A hatás nagysága az esemény intenzitásától függ. A 2018-as és 2023-as mérsékelt El Niño események főként aszályokat és áradásokat okoztak a trópusi Csendes-óceánon. Ezzel szemben a 2015–2016-os erős El Niño aszállyal Afrikában és Kaliforniában pedig áradásokkal járt együtt.
Az El Niño jellemzően november és január között éri el a csúcspontját, így a jelenlegi folyamat lehetséges hatásainak felmérése még több hónapot vesz igénybe.
A NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója, Severin Fournier megjegyezte, hogy minden El Niño-nak megvannak a maga sajátosságai, de az ilyen jelenségeket szinte mindig a globális hőmérséklet emelkedése és a világ különböző régióiban a csapadékmennyiség észrevehető változása kíséri.
A Sentinel-6 Michael Freilich jelenleg a globális tengerszint-mérés elsődleges referenciaműholdja. A küldetés folytatja az 1992-ben kezdődött megfigyelési sorozatot. A Sentinel-6B-t 2025 novemberében indították útnak, és várhatóan 2026 végére veszi át a küldetés elsődleges funkcióit.
[type] => post
[excerpt] => A NASA műholdai nagy mennyiségű meleg vizet észleltek a Csendes-óceán egyenlítői részén Dél-Amerika partjainál. A tudósok úgy vélik, hogy ez annak a jele lehet, hogy idén egy El Niño jelenség alakul ki, írja a ScienceDaily.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781905620
[modified] => 1781803141
)
[title] => A NASA már az El Niño visszatérésének jeleit észleli a Csendes-óceánon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=287827&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 287827
[uk] => 287551
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 287552
[image] => Array
(
[id] => 287552
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[original_lng] => 27800
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/386acdeb13f73b411f49fc2e1d1e2fbf.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1781792356:12
[_thumbnail_id] => 287552
[_edit_last] => 12
[views_count] => 841
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_1c3ac30c101386858c3eecc5ee9c164c] =>
[_oembed_time_1c3ac30c101386858c3eecc5ee9c164c] => 1781792313
[_algolia_sync] => 996556365001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 690241
[1] => 1362
[2] => 176896
[3] => 2185
)
[tags_name] => Array
(
[0] => El Nino
[1] => időjárás
[2] => műholdak
[3] => NASA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 285268
[content] =>
A következő öt évben is várhatóan a rekordközeli tartományban marad a globális átlaghőmérséklet – figyelmeztet a ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) legfrissebb, csütörtökön közzétett jelentése. A jelentésről az MTI számolt be.
A WMO előrejelzése szerint – amelyet a brit meteorológiai intézet (Met Office) állított össze a világ 13 intézetének előrejelzései alapján – az éves globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között várhatóan 1,3 és 1,9 Celsius-fok közötti értékkel lépi át az iparosodás előtti szintet. Mivel 2026 végére El Nino jelenséget jósolnak, Leon Hermanson, a jelentés vezető szerzője hozzáfűzte, hogy ez „növeli annak az esélyét, hogy a következő év, 2027 újabb rekordév lesz”.
A jelentés szerint 91 százalékos a valószínűsége, hogy 2026 és 2030 között legalább egy évben az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet, valamint 86 százalékos valószínűséggel dől meg a 2024-es globális rekord. Annak azonban, hogy 2026 és 2030 között bármelyik évben 2 Celsius-fokos növekedés következne be, a WMO kevesebb mint 1 százalékos esélyt jósolt a BBC News közlése szerint.
A világ átlaghőmérséklete 2024-ben 1,55 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szinthez képest.
A párizsi klímaegyezmény azt a célt tűzte, ki, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti korhoz képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. A küszöbérték túllépése egyetlen évben még nem jelenti a cél meghiúsulását, de a jelentés kiemelte, hogy egyre gyakrabban kell rekordmelegekre számítani. A WMO közlése szerint a felmelegedés különösen markáns az Északi-sarkvidéken, és a tengeri jég várhatóan tovább fog csökkenni egyebek között a Barents-tengeren, a Bering-tengeren és az Ohotszki-tengeren is.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A szaharai porfelhő elérte Görögország térségét, és különösen látványosan borította vörösfénybe az eget Kréta felett. A népszerű üdülőszigeten jégeső és homok keveréke hullott, ami fennakadásokat okozott a légi közlekedésben is. A jelenség miatt a levegő minősége jelentősen romlott, a szennyezettség mértéke pedig több helyen kritikus szintet ért el – számolt be az Index.
Vörösbe borult az égbolt Kréta szigete fölött, miután az Afrika felől érkező szaharai por elérte Görögország egyik legkeresettebb turisztikai célpontját. A szigetre jégeső csapott le, a látótávolság szinte nullára csökkent.
A The Sun arról írt, hogy a nem mindennapi időjárási jelenség következtében több repülőgép nem tudott leszállni Heraklionnál, az érintett járatokat más görög repülőterekre, például Athénba, Korfura és Haniába irányították.
Egyelőre nem lehet tudni, mikor állhat helyre a forgalom, ugyanis a vörös por továbbra is érkezik a sziget felé. A szaharai homok ellepte a kikötőket, a térségben levegőt venni sem egyszerű a por miatt. A levegő minőségét „nagyon rossznak” titulálták, valamint a légszennyezettség is határérték fölött van.
A hatóságok óvatosságra kérték a lakosságot és a turistákat is. A brit lap arról írt, hogy a viharos erejű szél felborított egy teherautót, valamint több fát is kicsavart. Az ítéletidő a lakóépületeket sem kímélte, a sár számos házat beborított. Az apokaliptikus látvány a húsvétot is erősen sújthatja a dél-európai országban.
Március végén arról írtunk, hogy Nyugat-Ausztrália égboltja mélyvörös és narancssárga árnyalatot öltött a Narelle nevű trópusi ciklon érkezése előtt, amikor az erős szél felkavarta a vasban gazdag port. A helyiek közül sokan sokan „apokaliptikusnak” írták le a látványt.
Lettországban új hidegrekordot állítottak fel. Az elmúlt hétvégén Daugavpilsben a hőmérséklet -32 Celsius-fokra süllyedt, ami az országban 2012 februárja óta a legalacsonyabb érték.
Erről a Lett Környezetvédelmi, Geológiai és Meteorológiai Központ (LVĢMC) adatai számoltak be – írja a Delfi.
Az LVĢMC adatai szerint „a daugavpilsi meteorológiai állomás -32 fokot mért, de a város nagy részén valamivel enyhébb volt a fagy”. Az A6-os főúton, a repülőtér közelében a hőmérséklet -28 fokra csökkent, ami az út menti szenzorok által mért legalacsonyabb érték. A második helyen a Stalgenében található állomás végzett, ahol szintén -28 fokot mértek.
Lettország nagy részén a hőmérséklet -16 és -26 fok között alakult. Kurzeme térségében és Kolkában valamivel melegebb volt, ott -7 fokig csökkent a hőmérséklet. Riga belvárosában -16 fokot, a repülőtéren -19 fokot, a külvárosokban pedig akár -25 fokot is mértek.
Az ország abszolút hidegrekordja -42,7 fok, amelyet 1956-ban Daugavpilsben regisztráltak.
Bár az elmúlt napokban némi enyhülést hozott az óceáni légáramlat, január második fele drasztikus fordulatot tartogat. Egy ritka, de annál kíméletlenebb időjárási jelenség, az úgynevezett Vojejkov-tengely alakul ki Európa felett, amely megnyitja az utat a sarkvidéki hideg előtt.
2026 januárja eddig sem kímélte a kontinenst: a Brit-szigetektől a Kárpát-medencéig hótakaró és kemény fagyok jellemezték az év elejét. Spanyolországban nem voltak ritkák a -10 fok alatti minimumok sem. Az elmúlt napok átmeneti enyhülése után azonban az előrejelzések szerint a tél „második hulláma” minden eddiginél keményebbnek ígérkezik – írja az Időkép.
A meteorológusok egyre magabiztosabban jósolják a Vojejkov-tengely (vagy Vojejkov-híd) kialakulását. Ez a jelenség a legbrutálisabb európai telek „főbűnöse”: utoljára 2017-ben, azt megelőzően pedig 2012-ben és 2003-ban okozott nagy hidegeket.
A jelenség lényege egy különleges légköri felállás: az Azori-anticiklon és a Szibériai-anticiklon Európa felett összekapcsolódik. Ez az összefüggő zóna egyfajta falként (hídként) funkcionál, amely megállítja az óceán felől érkező enyhébb, nedves légtömegeket (ciklonokat), amelyek így kénytelenek északra vagy délre kerülni.
Emiatt a tengely keleti oldalán akadálytalanul zúdul be a dermesztő, kontinentális szibériai levegő a kontinens belsejébe.
Ez a légtömeg rendkívül száraz, tiszta, de extrém hideg. A jelenséget Alekszandr Ivanovics Vojejkov orosz meteorológusról nevezték el, aki elsőként dokumentálta ezt a különleges összefüggést.
Fel kell készülnünk tehát arra, hogy a 2026-os év tele még korántsem mondta ki az utolsó szót. A vastag ruházat és az otthonok megfelelő szigetelése mellett érdemes figyelemmel kísérni a frissülő előrejelzéseket is.
[type] => post
[excerpt] => Bár az elmúlt napokban némi enyhülést hozott az óceáni légáramlat, január második fele drasztikus fordulatot tartogat. Egy ritka, de annál kíméletlenebb időjárási jelenség, az úgynevezett Vojejkov-tengely alakul ki Európa felett, amely megnyitja a...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768668720
[modified] => 1768639742
)
[title] => Elemi erővel tör rá a szibériai fagy Európára
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=269410&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 269410
[uk] => 269522
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 269411
[image] => Array
(
[id] => 269411
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/europa-idojaras-meteorologia-fagy-homerseklet-tel-spanyolorszag-hideg-idojaras-ho-ido-800445.jpg
[original_lng] => 141179
[original_w] => 1125
[original_h] => 631
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/europa-idojaras-meteorologia-fagy-homerseklet-tel-spanyolorszag-hideg-idojaras-ho-ido-800445-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/europa-idojaras-meteorologia-fagy-homerseklet-tel-spanyolorszag-hideg-idojaras-ho-ido-800445-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/europa-idojaras-meteorologia-fagy-homerseklet-tel-spanyolorszag-hideg-idojaras-ho-ido-800445-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/europa-idojaras-meteorologia-fagy-homerseklet-tel-spanyolorszag-hideg-idojaras-ho-ido-800445-1024x574.jpg
[width] => 1024
[height] => 574
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/europa-idojaras-meteorologia-fagy-homerseklet-tel-spanyolorszag-hideg-idojaras-ho-ido-800445.jpg
[width] => 1125
[height] => 631
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/europa-idojaras-meteorologia-fagy-homerseklet-tel-spanyolorszag-hideg-idojaras-ho-ido-800445.jpg
[width] => 1125
[height] => 631
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/europa-idojaras-meteorologia-fagy-homerseklet-tel-spanyolorszag-hideg-idojaras-ho-ido-800445.jpg
[width] => 1125
[height] => 631
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1768727707:8
[_thumbnail_id] => 269411
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1040
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 686837310000
[_oembed_1c3ac30c101386858c3eecc5ee9c164c] =>
[_oembed_time_1c3ac30c101386858c3eecc5ee9c164c] => 1775747462
[_oembed_4a985be463a167e56fb4bb5cd686f9dc] =>
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt Kárpátalján rendkívüli ülést hívott össze a technogén és rendkívüli helyzetek bizottsága. Az ülésen az megyei katonai adminisztráció első helyettese, Ivancso Vaszil meghallgatta a szakintézmények, hivatalok és az OVA alárendeltségébe tartozó egységek képviselőit az aktuális helyzetről.
A meteorológiai központ tájékoztatása szerint az elmúlt három napban a megyében az elmúlt 20 év legnagyobb havazását mérték – szinte a havi átlag felének megfelelő csapadék hullott. Jelenleg viharjelzések érvényesek a hirtelen lehűlés, a jégképződés és a lavinaveszély miatt. Éjszakai mínusz 16 °C-os fagyokat 2026. január 14-ig jeleznek, majd az időjárás fokozatosan stabilizálódik.
A kedvezőtlen viszonyokra tekintettel és a kormány döntésének megfelelően a régió bizottsága azt javasolta a helyi önkormányzatoknak, hogy hosszabbítsák meg a téli iskolai szünetet január 19-ig, vagy váltsanak online oktatásra.
Ugyanakkor a helyi hatóságok döntése alapján a megye 12 kistérségében az iskolák hagyományos, jelenléti formában működnek: a Nagyszőlősi, Volóci, Hársfalvi, Nagybereznai, Nagydobronyi, Ungvári, Viski, Felsődomonyai, Dolhai, Alsókaraszlói, Kereckei és Ilosvai kistérségeken.
52 kistérség óvodáiban ügyeleti csoportok működnek azon gyermekek számára, akiknek szülei ebben az időszakban dolgoznak.
Egyes szak- és főiskolák, valamint egyetemek január 2-ig szüneteltek, a többiek számára online folytatást javasoltak.
A helyi helyzetre való tekintettel a bizottság ajánlása szerint a vállalatok, intézmények és szervezetek működését lehetőség szerint online formába kell áthelyezni. Ez nem vonatkozik a kritikus infrastruktúrára és azokra a gazdasági szereplőkre, amelyek nem tudnak távmunkában működni a hadi állapot idején.
A rendkívüli ülésen elfogadták a helyi végrehajtó hatóságok és önkormányzatok intézkedési tervét a jégtörés, árvíz és belvíz 2026-os megelőzésére és kezelésére Kárpátalja területén.
Csehország fővárosának egyik kerületében, Prága 4-ben kedd reggeltől több ezer háztartás maradt fűtés nélkül egy hővezeték meghibásodása miatt – az ellátás legkorábban éjfélig állhat helyre. Erről a Novinky hírportál számolt be.
A városi önkormányzat tájékoztatása szerint a hővezeték meghibásodása a Psárská és az Ohradná utcák kereszteződésében, a Michle városrészben történt.
A fűtésellátás több városrészben is megszűnt.
Az említett kerületben több mint 135 ezer ember él.
Csehországot jelenleg fagyos időjárás sújtja: éjszaka a hőmérséklet –10 Celsius-fok alá süllyed, nappal pedig nem emelkedik fagypont fölé.
Tokióban szerdán új hőségrekord született: tíz egymást követő napon mértek legalább 35 Celsius-fokot a japán fővárosban. A meteorológiai szolgálat szerint 1875 óta nem volt példa hasonlóra, ezzel a 2022-ben felállított kilencnapos rekordot is megdöntötték. A helyi hatóságok hőhullámra figyelmeztették a lakosságot, kiemelve, hogy a hőstressz különösen veszélyes az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők számára – írja az Origo.
Egyre gyakoribb a szélsőséges hőség Japánban
A szigetországban az utóbbi években egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek. Japánban a tavalyi és a tavalyelőtti nyár bizonyult a legmelegebbnek a feljegyzések 126 évvel ezelőtti kezdete óta, de 2024 őszén is rekordmeleg időszakot tapasztaltak.
A szakértők szerint a mostani rendkívüli kánikula is a globális felmelegedés közvetlen következménye.
A klímaváltozás jelei Japánban látványosan mutatkoznak meg: a világhírű cseresznyefák minden évben egyre korábban virágoznak, a Fudzsi hegyen pedig tavaly csak november elején jelent meg az első hó, egy hónappal később, mint a megszokott időszakban. A tudósok figyelmeztetnek: a tartósan magas hőmérséklet nemcsak a mindennapi életet nehezíti meg, hanem hosszú távon a gazdaságra, a mezőgazdaságra és a vízkészletekre is súlyos hatással lehet.
Szombaton és vasárnap Romániában tovább fokozódik a hőség, az ország déli részén a hőmérő higanyszála meghaladja a 40°C-ot.
A Román Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki a július 26-án, szombaton kezdődő hőhullám miatt, az ország déli harmadában a legmagasabb, vörös riasztási szintet rendelték el.
A vörös figyelmeztetéssel ellátott területeken a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 43°C-ot, hőérzetben pedig akár 45–46°C is lehet. Bukarestben 42°C-ot jósolnak.
Éjszaka a hőmérséklet 22–25°C között marad, nem hoz enyhülést.
A szombat várhatóan a legforróbb nap lesz, de sok térségben a szélsőséges hőség vasárnap és hétfőn is folytatódik.
Ezt követően az ország nagy részén viharos időjárásra számítanak, heves esőzésekkel, szélviharokkal és jégesővel.
