Izraelben kialakulhatott valamiféle közösségi immunitás a koronavírussal szemben a Weizmann Intézet szakértője szerint – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál.
Eran Szegal, a Weizmann Tudományos Intézet informatikus-biológus professzora szerint lehetséges, hogy kialakult az országban a magas fokú átoltottság miatt egyfajta közösségi immunitás, amely lehetővé teszi újabb járványügyi korlátozások feloldását.
Izraelben januárban tetőzött a járvány harmadik hulláma, amelyben több mint 95 százalékban a brit változatot azonosították, de mostanra 97 százalékban csökkent a naponta azonosított új esetek száma. Csaknem 5 millió izraelit már kétszer beoltottak, a pészahi és húsvéti családi és közösségi összejövetelek sem okozták az új fertőzések számának emelkedését, és ezért az egészségügyi minisztérium illetékesei a korlátozások további enyhítését tervezik, többek közt a szabad téri maszkviselés elhagyását.
Az egészségügyi minisztérium honlapja szerint jelenleg csak egy súlyosan fertőzött „piros” település van (egy beduin törzs falva a Negev-sivatagban), egy „narancssárga” hely (a Lakia nevű beduin város szintén a Negev-sivatagban), és csak húsz kissé fertőzött „sárga” települést tartanak nyilván a 258 „zöld” város és falu mellett, ahol alig, vagy egyáltalán nincsenek koronavírus-hordozók.
A gazdaságot, a kereskedelmet már teljes egészében megnyitották, de korlátozásokkal. Zárt helyen továbbra is csak 20-an lehetnek együtt, és az oktatásban még vannak olyan korcsoportok, melyek kis csoportokban, s csak a hét bizonyos napjaiban járhatnak iskolába, egyébként távoktatásban vesznek részt – emlékeztetett hétfőn a Jediót Ahronót című újság hírportája, a ynet. Bonyolult szabályozásokkal működnek a bevásárlóközpontok, az előadótermek, a sportcsarnokok és a vendéglátó helyek, korlátozzák a beléptethető emberek számát, a pultok és az asztalok távolságát egymástól, és sok intézményben tiltják a nyilvános étkezést.
A december 20-án kezdődött kampányban eddig 5 320 077-en kapták meg az első, és 4 936 635-en a második dózis védőoltást is a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcinájával, előbbi szám az ország lakosságának 57,21 százalékát jelenti.
A vasárnap elvégzett 37 889 teszt során 137 vírushordozót azonosítottak, ami 0,4 százalékos arányt jelent. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 3484 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, a pandémia megjelenése óta 836 072 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6299-en haltak meg Izraelben.
Israel authorized Pfizer’s Covid-19 vaccine for vulnerable children 5 to 11 years old, as cases of the highly contagious Delta variant rise sharply https://t.co/5ATbFgObLg
Michael Douglas is a legend of the silver screen. What he saw today in the south of Israel however, is no movie set. It is the scene of one of the worst crimes against humanity, carried out against peace-loving people by brutal Hamas terrorists.
Michael Douglas is a legend of the silver screen. What he saw today in the south of Israel however, is no movie set. It is the scene of one of the worst crimes against humanity, carried out against peace-loving people by brutal Hamas terrorists.
A bolygó körülbelül minden tizedik lakójának van antitestje a koronavírus ellen, így a kollektív immunitás elérésének egyetlen módja az oltás, jelentette ki Soumya Swaminathan, a WHO vezető kutatója, számolt be az Egészségügyi Világszervezet sajtószolgálata.
„Természetesen egyes helyeken, különösen azokon a városi területeken, ahol nagy mértékű a népsűrűség, a lakosság 50-60%-a megfertőződött vírussal, és rendelkeznek antitestekkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egész város, tartomány vagy ország elérte volna a kollektív immunitást. Az ilyen mértékű kollektív immunitás elérésének egyetlen módja á az oltás” – mondta.
A WHO képviselője egyben hozzátette, hogy világszerte csaknem 500 kutatást végeztek a koronavírus elleni kollektív immunitás kialakulásáról. Ennek eredményei azt mutatták ki, hogy a világ lakossága kevesebb, mint 10%-nak rendelkezik Covid-19 elleni antitesttel.
[type] => post
[excerpt] => A bolygó körülbelül minden tizedik lakójának van antitestje a koronavírus ellen, így a kollektív immunitás elérésének egyetlen módja az oltás, jelentette ki Soumya Swaminathan, a WHO vezető kutatója, számolt be az Egészségügyi Világszervezet sajtó...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1614707160
[modified] => 1614678546
)
[title] => A WHO becslése szerint a koronavírus elleni antitestek a világ népességének kevesebb mint 10%-ban vannak jelen
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=47724&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47724
[uk] => 47580
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 41740
[image] => Array
(
[id] => 41740
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-07t114033452.jpg
[original_lng] => 34112
[original_w] => 620
[original_h] => 340
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-07t114033452-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-07t114033452-300x165.jpg
[width] => 300
[height] => 165
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-07t114033452.jpg
[width] => 620
[height] => 340
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-07t114033452.jpg
[width] => 620
[height] => 340
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-07t114033452.jpg
[width] => 620
[height] => 340
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-07t114033452.jpg
[width] => 620
[height] => 340
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-07t114033452.jpg
[width] => 620
[height] => 340
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1614671276:12
[_thumbnail_id] => 41740
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2521
[_oembed_da3849640d3b4b301cc16e9d7852794c] =>
[_oembed_time_da3849640d3b4b301cc16e9d7852794c] => 1614699969
[_oembed_aca24ae7276ec795a0b493791f95b377] =>
[_oembed_time_aca24ae7276ec795a0b493791f95b377] => 1614699969
[_oembed_bb687436e4a31c45e4e57531bb7a7999] =>
[_oembed_time_bb687436e4a31c45e4e57531bb7a7999] => 1614699969
[_oembed_4de0745d86a4bc09103e0b5dc69e87c7] =>
Do tej pory w grupie ponad 5,5 mln zaszczepionych jedynie 51 tys osób wykazało dodatni wynik testu na #COVID19, czyli 0,9%. Ponad połowa tych zakażeń nastąpiła w okresie do 14 dni po pierwszej dawce. Oznacza to w uproszczeniu, że poziom ochrony przekracza 99%.#szczepimysiepic.twitter.com/qDnBtL8lw1
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
Azok az emberek, akik már átestek a Covid-fertőzésen, az első fertőzés utáni hat hónapon belül alacsony a visszaesés kockázata, áll az Oxfordi Egyetem kutatói által végzett széleskörű tanulmányban, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Biztosak lehetünk abban, hogy rövid időn belül a legtöbb olyan ember, aki már átesett a Covid-19-en, nem fog újra megfertőződni” – mondta David Eyre, egyetemi tanár, a tanulmány társszerzője.
A tanulmány eredményeként a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koronavírus fertőzés után hat hónapig fennáll az újbóli fertőzés lehetősége, ám az ilyen esetek rendkívül ritkán történtek meg. Arról viszont még nincsenek információik, hogy milyen gyorsan fertőződhetnek meg újra a koronavírussal.
A kutatás célja – kiderítése annak, hogy a vírus által okozott betegség legyőzése után mennyi ideig lesz védett az ember immunrendszere.
A kutatás folyamán azon 12 000 egészségügyi szakember által megadott anyag elemzését végezték a tudósok, akik több mint 30 hétig (majdnem hét hónapig) ápoltak koronavírus betegeket.
[type] => post
[excerpt] => Azok az emberek, akik már átestek a Covid-fertőzésen, az első fertőzés utáni hat hónapon belül alacsony a visszaesés kockázata, áll az Oxfordi Egyetem kutatói által végzett széleskörű tanulmányban, számolt be az Interfax-Ukrajina.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1605987119
[modified] => 1605968241
)
[title] => A Covid-19 fertőzést követően közel 6 hónapig tart az immunitás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=36855&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36855
[uk] => 36775
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36777
[image] => Array
(
[id] => 36777
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/cn8e81591342764.jpg
[original_lng] => 769891
[original_w] => 1920
[original_h] => 1280
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/cn8e81591342764-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/cn8e81591342764-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/cn8e81591342764-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/cn8e81591342764-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/cn8e81591342764-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/cn8e81591342764.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/11/cn8e81591342764.jpg
[width] => 1920
[height] => 1280
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1605961041:12
[_thumbnail_id] => 36777
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3603
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 4383
[4] => 594
[5] => 49
[6] => 592
[7] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => COVID-19 HU
[4] => Egészség
[5] => Hírek
[6] => Társadalom
[7] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 15627
)
[tags_name] => Array
(
[0] => immunitás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 34683
[content] =>
Az a kérdés, miszerint az emberek rendelkeznek-e immunitással a SARS-Cov-2-vel szemben azután, hogy egyszer már átestek a fertőzésen – és amennyiben így van, ez az állapot meddig tart –, egyre sürgetőbbé válik, mivel a tudósok egyre több olyan beteget találnak, akik kétszer is elkapták a koronavírust.
Hány ember fertőződött meg másodjára is?
A BNO News holland hírügynökség által kezelt nyomkövető rendszer október 16-áig 24 esetet regisztrált világszerte.
Az első megerősített esetről, egy 33 éves hongkongi férfiről augusztusban számoltak be. Ő márciusban bizonyult először pozitívnak, enyhe tünetekkel átvészelte a kórt és néhány héttel később két negatív tesztet produkált. Négy és fél hónappal később ismét pozitívra tesztelték, ekkor már végig tünetmentes volt.
Az egyetlen ismert ember, aki az újrafertőződés miatt vesztette életét, egy 89 éves holland nő volt, akit párhuzamosan kemoterápiával kezeltek leukémia miatt.
Mennyire általános egy vírussal történő újrafertőződés?
Teljes mértékben az. Csak bizonyos vírusok – például a kanyarót okozó vírus – biztosítanak élethosszig tartó védettséget azoknak, akik már egyszer átestek rajtuk. Az olyan gyakori vírusok, amelyek a SARS-Cov-2-höz hasonlóan légzőszervi megbetegedéseket okoznak – például a megfázásért és az influenzáért felelősek – éppen azért fordulnak elő olyan gyakran, mert megvan az a képességük, hogy többször el lehet kapni őket.
Az ismételt fertőzést számos tényező lehetővé teheti:
az immunrendszer elégtelen válasza,
az immunitás szintjének csökkenése,
illetve a vírus olyan mértékű mutációja, hogy amikor valaki újra megfertőződik, az már egy „új verzió”, lényegében egy új vírus.
Mi a helyzet a koronavírus esetében?
Ezt egyelőre nehéz megállapítani, azonban a vírus mutációs rátája eddig nem okozott nagy riadalmat tudományos körökben. Vannak arra utaló jelek, hogy ha valaki elkapja a fertőzést, az bizonyos ideig immunitást élvez; több tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy az emberek szervezete a betegség után akár 7 hónapig is termelhet antitesteket. Az azonban nem egyértelmű, hogy jelenlétük elegendő-e az újrafertőződés megelőzéséhez, továbbá a kutatások azt is kimutatták, hogy az antitestek szintje gyorsan csökken, különösen az enyhe lefolyású esetekben.
A BNO News által nyomon követett újrafertőződések esetében a delikvensek többségénél először vagy enyhe tünetek jelentkeztek vagy semmilyen tünetük nem volt. Az ő esetükben előfordult, hogy a két fertőzés között mindössze 12 nap (!) telt el. Összességében az átlag 74 nap volt, ami kétségbe vonja Donald Trump amerikai elnök azon állítását, miszerint most, hogy már átesett a betegségen, ő „legalább négy hónapig immunis” a koronavírussal szemben.
Mi történik a második fertőzés során?
A BNO News 19 olyan esetet tart nyilván, ahol teljes képet kapunk mindkét fertőzésről. A 19-ből 10 esetben a második megbetegedés rosszabb tüneteket okozott, mint az első, ráadásul ebből öt esetben súlyos lefolyású fertőzésről beszélhetünk. A kutatók szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a második alkalommal a betegek magasabb vírus-dózisnak voltak kitéve.
Bár az egyelőre nem ismert, hogy az ismételten megfertőződöttek tovább tudják-e adni a vírust másoknak, a szakértők azt tanácsolják, hogy azok is tartsák be az óvintézkedéseket, akik másodjára is elkapták a kórt.
A szervezet immunválasza a kórokozó behatolására nagyon fontos a vírusfertőzés elleni küzdelemben. A Covid-19 szövődményeinek kialakulásának kockázati csoportjába elsősorban idősek és krónikus rendellenességekben szenvedők tartoznak, akiknek gyenge az immunrendszerük. Ezért tanulmányozzák a tudósok a fertőzés után, a beteg által termelt antitestek hatékonyságát.
Amszterdami orvosok manapság fejezték be átfogó, több éves tesztelésüket, amelynek során négy szezonális koronavírus általi fertőzés eseteit elemezték: HCoV-NL63, HCoV-229E, HCoV-OC43 és HCoV-HKU1. Mindezek a fajok genetikailag és biológiailag egyaránt különböznek, ugyanakkor mind képes megtámadni az ember légző-rendszerét.
Holland tudósok meg vannak győződve arról, hogy általános jellemzőik egybeesnek minden típusú koronavírussal, beleértve a jelenleg járványt okozó SARS-CoV is. Egyben felhívják a figyelmet arra, hogy fordítsanak figyelmet a védelmi immunitás időtartamára, a kutatás során kapott erre vonatkozó, adatokra.
Coronaviruses research, conceptual illustration. Vials of blood in a centrifuge being tested for coronavirus infection.
35 éven keresztül az amszterdami orvosok négyféle koronavírust vizsgáltak meg, amelyek az emberek túlnyomó többségénél náthát okoznak. A kutatómunka során megállapították a védelmi immunitás időtartamát a fertőzést sikeresen átvészelő személyeknél: maximum 12 hónap elteltével a betegeknél ismét azonos szezonális fertőzést diagnosztizáltak.
Tehát a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a napjainkban rendkívül aktív SARS-CoV-2 esetében hasonló lehet a forgatókönyv.
Egy másik kutatócsoport, a brit Nemzeti Egészségügyi Kutatóintézet munkatársai megállapították, hogy a Covid-19 tartós formáinak 4 különböző tünete létezik.
Sanitary officers launched the testing at a sampling site for testing Skoda Auto Kvasiny Polish commuting employees for covid-19, which began to operate on May 19, 2020 at the Rychnov nad Kneznou, Czech Republic. (CTK Photo/David Tanecek)
Megállapították, hogy egy személynél, a Covid-19 betegség tartós formája akár 7 hónapon keresztül is eltarthat. A koronavírus legjellemzőbb tünetei, a tudósok szerint, a fáradtság szindróma, szövődményeket válthat ki a szív és ér- valamint légző rendszerben.
A szakértők rámutatnak arra is, hogy még a gyerekek elkaphatják a koronavírus-betegség tartós formáját. Emlékeztetőül: az átlagos Covid-19 fertőzés okozta betegség időtartama 2-3 hét.
A koronavírusok családjába tartozó vírusok általában nem képeznek erős immunitást az emberekben. 6–12 hónappal a vírusfertőzés utáni gyógyulás után újra megbetegedhet. Minél tovább tanulmányozzák a tudósok az új Sars-Cov-2 vírus viselkedését, annál inkább meg vannak győződve arról, hogy a vírus túlságosan különbözik a rokonaitól. A tudósok azt feltételezik, hogy az ember immunitása a gyógyulás után élete végéig fennmaradhat. A járvány kezdete után hat hónappal a tudósok megvizsgálták a Covid-19 elleni immunitást, és pozitív előrejelzéseket adnak. A kutatók több mint 250 típusú antitestet találtak a Covid-19-es betegek vérében. A szervezet ilyen sokféle antitestet termelt ki a fertőzés megállítására. A legjobb 28 harcolt a vírussal.
Immunitása azoknak is van, aki nem voltak betegek
Kiderült, hogy azoknak az embereknek, akiket még nem fertőzött meg a koronavírus, lehet immunitásuk a betegség ellen. Ennek oka elsősorban azok a betegségek, amelyeken a személy korábban átesett. Például vérmintákat vettek egészséges emberektől és olyan antitesteket találtak, amelyek hatékonyan harcolhatnak az új koronavírussal. Ezeket az antitesteket a szervezet más betegségek elleni védelemre szánta. Egyrészt az ilyen antitestek jelenléte azt jelzi, hogy a koronavírus-fertőzés lefolyása valószínűleg enyhe lesz. Másrészt azonban lehetséges a szervezet ellentétes reakciója is. A probléma az, hogy nem maga a vírus veszélyes a testre, hanem maga az immunrendszer okozza a szövődményeket. A Covid-19 legveszélyesebb tünetei abban a pillanatban jelennek meg, amikor az emberi test aktív antitesteket termel a vírus semlegesítésére. Ez fokozza az agresszív immunválaszt és nagymértékben bonyolítja a betegség lefolyását.
Mi biztosít az immunitás a Covid-19 ellen?
Az antitesteken kívül a T-limfociták is küzdenek a Covid-19 ellen. Az úgynevezett T-sejtek részt vesznek az ember immun-memóriájának kialakulásában. A legújabb tanulmányok azt erősítették meg, hogy a T-sejtek nagyobb immunvédelmet nyújtanak, mint az antitestek, mivel sokkal hosszabb élettartamúak. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért egyesek súlyos betegek, mások viszont tünetmentesek. Végül is valamennyire védelmet nyújt az az immunitást, amely a korábbi betegségek során alakult ki. Ezt a jelenséget „keresztező immunitásnak” nevezik. Kutatások szerint ilyen T-limfociták a lakosság egyharmadában vannak jelen. A „keresztező antitestekkel” minden második személy részleges védelmet élvezhet a Covid-19 ellen.
Van egy másik jelenség, amelyről a tudósok egyre gyakrabban beszélnek – képzett veleszületett immunitás. Ez nem egy speciális védelmi mechanizmus, amely nem egy bizonyos fertőzés ellen irányul. A tanulmányok azt mutatják, hogy képes megjegyezni a betegségeket, bár nem sokáig. A képzett immunitású emberek kevésbé hajlamosak a fertőzésekre, könnyű lefolyású a betegség és gyorsan gyógyulnak.
Újrafertőzés
A koronavírus elleni ellenanyagok a legtöbb emberben megtalálhatók, még azokban is, akiknél a betegség tünetmentes. Jelenleg a kutatók nem tudják megállapítani, mennyi ideig tart az ilyen immunitás, és lehetséges-e újrafertőzés. Még csak 7 hónap telt el a járvány kezdete óta, így a tudósok csak azon betegek alapján vonhatnak le következtetéseket, akik a Covid-19 közeli családtagjai által okozott betegségeken estek át – az atipikus tüdőgyulladás és a közel-keleti légzőszervi szindróma. A tanulmányok azt mutatják, hogy a súlyos tüdőgyulladáson átesett emberekben még 12 évvel később is találtak antitesteket.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
