Az Oroszország teljes körű inváziója miatt külföldre költözött ukrán informatikusok több mint 60%-a azt tervezi, hogy visszatér Ukrajnába. Ezt bizonyítják a felmérések adatai – számol be az UNN a DOU-ra hivatkozva.
A legtöbb informatikus Ukrajna következő városait hagyta el: Harkiv, Herszon, Mikolajiv és Mariupol.
Herszonban az informatikusok 18%-a, Mikolajivban pedig a szakemberek 26%-a maradt. Jelenleg szinte senki sem tér vissza ezekbe a városokba. A mariupoli informatikusok 25%-a jelenleg a megszállt területen kívül tartózkodik – Ukrajnában vagy külföldön. Ezekből a városokból a szakemberek több mint 60%-a Ukrajna más településeire költözött.
Az orosz invázió miatt külföldre költözött ukránok többsége azt tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, mindössze 7%-uk nem tervezi a hazatérést.
In this video you can see a dog, called "Adik" with his master. The animal looks visibly nervous as if it knew what will happen to them next. The occupiers stole the dog and gave it to Kadyrov. @UAnimalsENG saves animals during the war in Ukraine. Join us! pic.twitter.com/ALmhXOIHia
Az ELTE Informatikai Karán működő T@T Kuckó idén is várja a 9–16 éves gyerekeket a júliusban induló, ezúttal online formájú informatikai foglalkozásokra.
A foglalkozásokat mindazoknak ajánlják, akiket érdekel az informatika, szívesen megismerkednének az IT-eszközök nyújtotta lehetőségekkel, és szeretnék megtanulni, hogyan alkalmazhatják azokat a mindennapi életben.
Az alkotókörök résztvevői az egyes turnusokban hétköznaponként 10–12 óra között találkoznak a virtuális térben, ahol megkapják a vezetői iránymutatásokat. A csapatmegbeszélés után minden vezető további 1 órában elérhető lesz egyéni kérdések megválaszolására.
Mivel sikerült pályázati forrást találni, az ELTE IK vezetése a nyári alkotótáborokat ingyenessé tette.
Amivel minden résztvevőnek rendelkeznie kell:
Számítógép külső vagy beépített mikrofonnal
Stabil internetkapcsolat
Gmailes e-mail cím
Google Chrome böngésző program
Jókedv
Az induló turnusokról az alábbi linkeken olvashatók részletek:
A SD kártyás szabványokat kidolgozó SD Association a hét elején közleményben emlékezett meg arról, hogy történetében egy szép, kerek évfordulóhoz érkezett el.
Ugyanis 20 évvel korábban, a 2000-es CES kiállításon jelentették be az alapítók az akkor teljesen új SD memóriakártyák kidolgozása és népszerűsítése körüli szervezet megalakulását.
A SanDisk, a Matsushita és a Toshiba még 1999-ben állapodott meg, hogy közös erőfeszítéssel létrehoznak egy, az általuk gyártott mobil eszközök adatcseréjét és kapacitásproblémáit egyaránt orvosló új memóriakártya-szabványt. A korábbi, de jóval lassabb és jogi szempontból is problémás MultiMediaCard (MMC) alapjain kidolgozott tárolóformátumot Secure Digital-nak (SD), a memóriakártyákat magukat pedig Secure Digital Memory Card-nak (magyarul: Biztonságos Digitális Memóriakártya) nevezték el.
A technológia a nevét arról kapta, hogy – elődjeivel szemben – már alapból támogatott a másolásvédelmi és titkosítási eljárások használatát, ami akkoriban, a zenék, képek és más anyagok analógról digitális terjesztésére történő átállás során rendkívül fontos szemponttá lépett elő.
Az első SD kártya prototípusokat a gyártók 2000 elején mutatták be, és bár ezek 32, illetve 64 MB-os kapacitása – amit egy emberi körömnél kicsit nagyobb méretbe zsúfoltak bele – eredetileg lenyűgöző volt, gyorsan rá kellett jönniük, hogy ennél többre is igény van. A kártyákat befogadó eszközök (digitális fényképezőgépek, MP3-lejátszók, mobiltelefonok) mérete ugyanis egyre csökkent, és a további zsugorításnak egyre nagyobb akadályát képezte az addigra már viszonylag nagynak számító SD kártya és foglalatának mérete.
Ezért 2003-as CeBIT-en bemutatták a szabvány miniSD változatát, 2005-ben pedig a ma is használatban lévő microSD verzióját, amik még kisebb méretben voltak képesek még több adat tárolását megoldani, miközben egy egyszerű adapterrel az eredeti SD foglalatos eszközökben is használhatók maradtak. Utóbbiak kapacitása először csak a ma már nevetségesen kevésnek ható 128 MB-ig terjedt, de gyorsan növekedett, és végül már a gigabájtos tartományt is elérte.
A szabvány újabb frissítéseivel aztán még tovább növelték a kártyák tárolókapacitásainak határát, valamint átviteli sebességét is, aminek köszönhetően 128 és 256 GB-os, majd később akár 1 TB vagy nagyobb kapacitások is elérhetővé váltak. A szabvány legújabb frissítése
Az SD Association napjainkban már 1700-nál is több taggal rendelkezik, a microSD kártyák pedig a mobil eszközök szabványos adattároló és adathordozó eszközé vált, ami az utóbbi évtizedben még az asztali használatból is elkezdte kiszorítani a hagyományos külső merevlemezeket és tollmeghajtókat, hogy átvegye azok helyét.
