Az iraki parlament szombaton elfogadta a törvényt, amely a vallási értékek védelmére hivatkozva akár 15 év börtönbüntetést is kiszabhat az azonos neműek kapcsolataira.
Az iraki parlament olyan törvényt fogadott el, amely súlyos büntetést szab ki az azonos neműek kapcsolataira és a homoszexualitást elősegítő tevékenységekre. Az új jogszabály, amely 10-től 15 évig terjedő börtönbüntetést ír elő az azonos neműek közötti kapcsolat létesítéséért, és legalább hét évet az ilyen kapcsolatok előmozdításáért, nemzetközi aggodalmat és az emberi jogi csoportok bírálatát váltotta ki.
A törvényt, amelyet „az iraki társadalom erkölcsi romlottságtól való megóvása” érdekében hozott intézkedésként jellemeztek, elsősorban az iraki parlamentben többségben lévő konzervatív síita muszlim pártok támogatták. A csoport úgy nyilatkozott, hogy a törvényre az ország vallási és erkölcsi értékeinek fenntartása érdekében van szükség.
A jogszabály emellett egytől három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat a személyeket, akik megpróbálják megváltoztatni „biológiai nemüket”, vagy nőiesnek tekintett módon öltözködnek.
A törvényjavaslat bizonyos bűncselekményekért eredetileg halálbüntetést helyezett kilátásba, ám ezt a jelentős nemzetközi visszhangot követően törölték, írta a Reuters. A most életbe léptetett törvényt megelőzően Iraknak nem voltak konkrét rendelkezései a melegek szexuális életére vonatkozóan, bár büntető törvénykönyve tartalmazott erkölcsi záradékokat, amelyeket időnként az LMBTQ közösség ellen használtak.
A Human Rights Watch határozottan elítélte az új törvényt. Rasha Younes, a Human Rights Watch LMBTQ jogokkal foglalkozó programjának igazgatóhelyettese kijelentette: „Az iraki parlament által elfogadott LMBTQ-ellenes törvény súlyos csapást mér az alapvető emberi jogokra”.
Brazíliát követően Irakban is betiltották a Telegram üzenetküldő alkalmazást nemzetbiztonsági és adatvédelmi okokra hivatkozva – közölte a bagdadi távközlési minisztérium vasárnap.
A tárca, amelyet az INA helyi hírügynökség idézett, arról számolt be, hogy hiába keresték meg az üzenetküldő alkalmazás tulajdonosát együttműködés iránti kérelmeikkel. A hatóságok olyan csatornák zárolását akarták elérni, amelyeken keresztül hivatalos és személyes adatokat tettek közzé.
A Telegram széles körben elterjedt alkalmazás Irakban, így a kormányzati körökben is. Az állami INA hírügynökségnek például 260 ezer előfizetője van az alkalmazáson, amelyet Irán-barát síita milíciák is használnak.
Az iraki Telegram-csatornákon keresztül például közzétették biztonsági erők tagjainak nevét és egyéb személyes adatait is a 2021. őszi, erőszakba torkollt zavargások nyomán. Mindemellett az Iszlám Állam terrorszervezet, amely egykor kiterjedt térségeket tartott rettegésben Irakban és a szomszédos Szíriában is, a Telegramon keresztül terjeszt üzeneteket.
Brazíliában a főügyészség áprilisban zároltatta átmenetileg országosan a Telegramot. Ennek hátterében olyan neonáci csoportok ellen indított vizsgálatok álltak, amelyek iskolai erőszakra szólítottak fel. A brazil hatóságok ezt megelőzően 2022-ben már két napra felfüggesztették a Telegram működését. Akkor ezt korábbi bírósági döntések megsértésével indokolták.
Ötmillió fát ültetnének Irakban az elsivatagosodás és a homokviharok ellen, a tervet vasárnap jelentette be az arab ország miniszterelnöke.
„Az emelkedő hőmérséklettel, csökkenő csapadékmennyiséggel, egyre több homok- és porviharral járó éghajlatváltozás veszélybe sodorja az élelmiszer-ellátást, az egészséget és a környezetet” – mondta Mohammed asz-Szudáni a dél-iraki Baszrában egy klímakonferencián, amelyen mások között nagykövetek és ENSZ-tisztségviselők vettek részt.
Hozzátette, hogy a tervek szerint minden kormányzóságba jutna a fákból.
Elmondta, hogy Irakban több mint hétmillióan saját bőrükön érzik az éghajlatváltozást, ezen belül a szárazság miatt több százezren kényszerültek otthonuk elhagyására.
A kormányfő mindemellett ígéretet tett arra, hogy Bagdadban nemsokára a klímaváltozással kapcsolatos régiós konferenciát szerveznek.
Irakban 2022-ben tucatnyi homok- és porvihar pusztított, amelyek hatására számosan légzési nehézségekre panaszkodtak. A hatóságok elrendelték több iskola bezárását akkor, és egy időre leállították a légiforgalmat is.
Napjainkra az egykor „harmincmillió pálmafa országának” nevezett Irak területének már 39 százaléka sivatagosodott el, és ez ellen a vezetés egyebek között a városok körül kialakított zöld övezetekkel próbálja felvenni a küzdelmet.
Mindeközben vészesen apad az Irakot átszelő Tigris és Eufrátesz folyók vízmennyisége, ehhez az éghajlati változások mellett az iraki és a törökországi gátak is hozzájárulnak. Nem az iraki az első ilyen jellegű régiós kezdeményezés: Szaúd-Arábia korábban bejelentette, hogy a következő tíz évben tízmilliárd fa ültetését tervezi a királyságban, valamint további 40 milliárdot az Arab-félszigeten más arab államokkal együttműködve.
Bászrában 52,6 fokos a hőség, az emberek kaptak is négy nap rendkívüli szabadságot, de így is nehéz elviselni az extrém meleget.
A Közel-Keleten, Irakban és Kuvaitban péntek délután nagy területen érte el és lépte át a hőmérséklet az 50 fokot. Bászrában 52,6 fok volt a csúcs, ami idén az eddigi legmagasabb hőmérsékletnek számít, amit a bolygón mértek – írja az Időkép.
Az iraki abszolút rekord egyelőre nem került veszélybe, ugyanis a 2016-ban mért 53,8 fok volt az eddig mért legmagasabb hőmérséklet a közel-keleti országban, viszont enyhülésről egyelőre szó sincs, így akár ez a rekord is megdőlhet a következő napokban.
Az extrém hőség miatt Irakban legalább 10 tartományban rendeltek el rendkívüli szabadságot az állami alkalmazottak számára. Azonban munka nélkül is rendkívül nehéz elviselni a meleget: éjszaka is 30 fok körüli a hőmérséklet, a gyakran előforduló áramkimaradások miatt a légkondicionálók sem tudják mindig lehűteni a zárt helyiségeket. Ráadásul az egyre többször kialakult porviharok is megnehezítik az emberek mindennapjait.
(idokep.hu)
[type] => post
[excerpt] => Bászrában 52,6 fokos a hőség, az emberek kaptak is négy nap rendkívüli szabadságot, de így is nehéz elviselni az extrém meleget.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1659894180
[modified] => 1659840443
)
[title] => 50 foknál is melegebb van Irakban, idén még egyszer sem mértek ilyen hőséget a bolygón
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=113752&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113752
[uk] => 113830
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113753
[image] => Array
(
[id] => 113753
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1.jpg
[original_lng] => 829662
[original_w] => 2560
[original_h] => 1774
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-300x208.jpg
[width] => 300
[height] => 208
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-768x532.jpg
[width] => 768
[height] => 532
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-1024x710.jpg
[width] => 1024
[height] => 710
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-1536x1064.jpg
[width] => 1536
[height] => 1064
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1-2048x1419.jpg
[width] => 2048
[height] => 1419
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/irak-bagdad-hoseg-mti-scaled-1.jpg
[width] => 2560
[height] => 1774
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1659939656:3
[_thumbnail_id] => 113753
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2244
[translation_required_done] => 1
[_oembed_af35bf133bd4078a309501f8656a02e8] =>
[_oembed_time_af35bf133bd4078a309501f8656a02e8] => 1659883389
[_oembed_dcf022aced4fb3a6ddc7e7df7afbe368] =>
A terveknek megfelelően csütörtökön Minszkben több mint 400, fehérorosz–lengyel határon ragadt iraki állampolgár szállt fel az első iraki gépre, amely hazaszállította őket. Az iraki INA hírügynökség szerint további járatok az elkövetkezendő napokban várhatóak.
Az INA ügynökség az iraki külügyminisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy Fehéroroszországból 430 iraki menekült akar visszatérni hazájába, és az Associated Press tájékoztatása szerint viszont 571 személyről számolt be. Ismertté vált, hogy a járatok szervezését közvetlenül Irak moszkvai nagykövetsége végezte, november 12-én pedig nyilvánosan hirdették ki a hazájukba visszatérni kívánók toborzását. És ami még fontos mindazok számára, akik haza akarnak térni – a hazaszállítás teljesen ingyenes. Ezt hivatalosan jelentették be Irak befolyásos tisztviselői.
Az Associated Press ügynökség adatai szerint a bevándorlók közül a fehérorosz-lengyel határon a legtöbb bevándorló az iraki Kurdisztánból származik. Ugyanakkor Alekszandr Lukasenka elmondása szerint, november 16-ig a Bruzgi ellenőrző pont közelében lévő táborban 5 ezer migráns tartózkodott, többek között több mint 3 ezer iraki, több mint 600 iráni bevándorló, 200 Líbiából és más országokból. Ezek többnyire kurd nemzetiségűek, akik Németországban akartak menedéket kérni és dolgozni.
Akkor, amikor az Európai Unió új szankciócsomagot jelentett be Fehéroroszország ellen, az utóbbi kijelentette, hogy „készen áll az aktív együttműködésre” a migránsok szülőföldjükre való visszaszállításukat illetően.
Ráadásul november 17-én újabb telefonbeszélgetést folytatott Angela Merkel német kancellár és Alekszandr Lukasenka fehérorosz „elnök”, mint ismeretes ez egy héten belül a második alkalom, az első november 15-én volt. Az észt külügyminisztérium információja szerint Alekszandr Lukasenka azt követelte az EU-tól, hogy ismerjék el őt Fehéroroszország legitim elnökének, és oldják fel a szankciókat cserébe a lengyel-belorusz határon kialakult migrációs válság megoldásáért.
Emlékeztetőül, csütörtök éjjel egy újabb határáttörési kísérletre került sor. Közel 100 migránst vettek őrizetbe, közölte hivatalosan a lengyel védelmi minisztérium.
A lengyel minisztérium szerint a határátlépést a migránsok a fehérorosz biztonsági erők közvetlen vezetése alatt kísérelték meg. A lengyel védelmi minisztérium szerint a fehérorosz rohamrendőrség munkatársai megrongáltak a határ kerítését és arra kényszerítették a migránsokat, hogy kővel dobálják meg a lengyel határőröket.
A G7 külügyminiszterei felszólították Fehéroroszországot, hogy „azonnal” oldja meg az EU határán kialakult migrációs válságot, egyben azzal vádolta meg Minszket, hogy ezzel „akarja elterelni a figyelmet” a nemzetközi jog és az emberi jogok megsértéséről az országban.
