A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által kibocsátott Irka gyermeklap immáron 28 éve szervez anyanyelvi táborokat a szórványvidéken élő gyermekek számára. A helyszín minden éven változik, idén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont a tábornak.
Az Irka tábor célja, hogy élettel teli magyar nyelvű környezetet teremtsen azoknak a gyerekeknek, akik nem magyar többségű településeken élnek, de felmenőik magyarok és/vagy magyar tannyelvű vagy vasárnapi iskolába járnak.
A táborba 50 gyermek érkezett Bustyaházáról, Királyházáról, Szolyváról, Técsőről és Gyertyánligetről.
A gyerekeket csoportokra osztották, amelyekben különböző foglalkozásokon vettek részt. Ebéd előtt kézimunkáztak és a magyar mint idegen nyelv oktatásban részesültek. Az órákat Szokolova Henrietta szolyvai tanárnő tartotta. „Első pillantásra talán furcsának tűnik, hogy gyerekek ülnek a tanórákon a nyári táborban. De ez nem egy hagyományos óra. Játék formájában zajlik, amely körülbelül egy óráig tart. Idén felvettük programunkba a népmese témát, amelyen keresztül igyekszünk közelebb hozni a gyerekeket a népi kultúrához, népszokásokhoz” – magyarázta a tábor vezetője, Takács Mária.
Ebéd után Botos Boglárka vezetésével tanultak néptáncot, és Mátyus Erika tartott számukra kézműves foglalkozásokat. Ellátogattak továbbá a Nagyberegi Tájházba, ahol megismerkedhettek a falusi élettel és nép játékokkal, valamint a Tiszacsomai Emlékparkban is jártak, ahol lovasközpontot alakítottak ki a látogatók számára.
A tábor tehetségkutatással zárult, mindenki készített plakátot, minden csapatnak volt jelmondata és koreográfiája. A résztvevők oklevélben részesültek.
A harminc éve megjelenő Irka gyermeklapon a kárpátaljai magyarok nemzedékei nőttek fel, s nemcsak az előző generáció, de a mostani gyerekek is boldogan lapozzák a folyóirat évszakokhoz igazított számait, s ez mutatja, hogy a gyermeklap fontos megtartó erőt jelent a közösség számára. A jubileumi születésnapot az Irka eddig megjelent 137 lapszámának borítóiból és illusztrációiból összeállított kiállítással méltatta a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) Beregszász központjában a Na’Conxypán Galéria ünnepélyes megnyitóján február 22-én.
„A Kölcsey Ferenc Szakkollégium egyik alsó termében – ahol az újonnan nyílt galéria is helyet kapott – nem először vagyunk kiállításon. 2002-ben a RIT téli tárlatának bemutatásakor Jankovics Mária és tanítványa, jómagam festményeit mutattuk itt be” – kezdte köszöntőjét Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypán Galéria kurátora, aki a nem mindennapi névválasztás kapcsán kifejtette: „Az érdekes és sokak számára eddig ismeretlen Na’Conxypán nevet választottuk, s nem véletlenül. A Na’Conxypán a kárpátaljai gyökerekkel is rendelkező magyar szecessziós festőművész, Gulácsy Lajos által megálmodott fantáziavilág, a külvilág problémái előli elvágyódás helyszíne. A művész egy krízisekkel teli időszakban élt (1882–1932), ezért teremtette meg magának a Na’Conxypán elnevezésű mesevilágot, ahová a számára sokszor érthetetlen külvilág elől tudott elmenekülni. Na’Conxypán egy nagyon érdekes álomvilág, ahol szép, díszes ruhákban sétálnak az emberek, napjaikat kávézással töltik, bálokra járnak, és szerelembe esnek. Gulácsy Lajos megfestette ezt a világot, meséket írt róla, s kitalált hozzá egy saját nyelvet” – magyarázta Kulin Ágnes, hozzátéve: ez a fajta „menekülés a valóságból” napjainkban számunkra sem idegen, hiszen ebben a nehéz helyzetben sokan elfelejtenek álmodozni és hinni a mesékben. „Beregszászban is szükség van egy ilyen mesevilágra, ami lehetőséget ad az álmodozóknak egy kicsit a valóságból való kiszakadásra. A mesevilágban pedig mi más lenne a legjobb társunk, mint az Irka gyermeklap. Ezért is nagyon örülünk, hogy a lap harmincadik születésnapjára tervezett kiállítást ebben a galériában tarthatjuk meg, hiszen az Irka Kárpátalja több generációjának a gyermekkori barátja, többek között az enyém is. A lapnak eleinte olvasója, később az illusztrátora lehettem. Az elmúlt három évtizedről úgy szerettünk volna megemlékezni, hogy az Irka képi világát mutatjuk be” – fogalmazott a RIT elnöke.
A három kiállítótér falain tehát az Irka időszaki, arculati korszakai láthatók. A kezdeti korszak illusztrációs munkáit Medveczkyné Luták Edit, Jankovics Mária és Veres Péter készítették. 1995-től egészen haláláig, 2007-ig Jankovics Mária tervezte meg és készítette el az ifjúsági újság közismert borítóit. Ezután diákja, Kulin Ágnes vette át az Irka illusztrációs feladatát.
„Mindössze 15 éves voltam, amikor átvettem a rám bízott feladatot. Diákként sokáig követtem a Marika néni által kitaposott útvonalat mind technikában, mind a megoldásokban. Aztán pár év elteltével a saját elképzeléseim alapján egy kicsit másabb figurák jelentek meg az oldalakon. Kilenc évig voltam az Irka illusztrátora, 2016-ban ezt a feladatot Veres Ágota vette át” – idézte fel a RIT elnöke.
Kulin Ágnes és Veres Ágota munkáit a középső térben tekinthetik meg a látogatók. A kiállítótér utolsó szakaszában a jelenlegi illusztrátorok, Török Sarolta és Kalitics Erika munkái sorakoznak. A következő lapszámokban az olvasók négy újabb tehetséges fiatal illusztrátor munkáival ismerkedhetnek meg, hiszen minden lapszámban egy-egy új művész mutatkozik majd be, s a visszajelzések alapján döntik el, kinek az illusztrációi illenek a leginkább az Irka-családba. „Remélem, még sokszor fogunk itt találkozni, és együtt szőhetjük tovább ezt a Na’Conxypán-i álmot, s mindannyiunk számára egy kis sziget lehet ez a hely ebben a jelenlegi időszakban” – tette hozzá Kulin Ágnes.
Tóthné Espán Margaréta, az Irka jelenlegi főszerkesztője bár személyesen nem tudott részt venni a rendezvényen, elküldte gondolatait levélben, melyet Molnár Krisztina, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Fodó Sándor Kulturális Központjának vezetője tolmácsolt a megjelentek felé. „Azt mondják, aki óvodát, iskolát vagy templomot épít, az bízik a jövőben. Bízik abban, hogy ami a két keze munkája vagy éppen a támogatása által felépül, az nem marad üresen. Hasonló ehhez egy gyermeklap kiadása is. Bízunk abban, hogy amikor a munkánk eredménye kézzelfoghatóvá válik, minden lapszám egy-egy gyerekhez kerül. […] Köszönet illet mindenkit, aki támogatóként vagy szerkesztőként hozzájárul a lapok elkészítéséhez: az íróknak, költőknek, akik nekünk adják át első publikálásra a műveiket, a szülőknek, akik az Irkából olvasnak esti mesét, a pedagógusoknak, akik az órákon előveszik a lapot, és alkalmat teremtenek az olvasásra. És köszönet jár azoknak is, akik ezt a kiállítást sok munkaóra árán gondolatban és fizikálisan összeállították, mert megmutatták, hogy az Irka művészi értéket is képvisel. »Jó szóval oktasd, játszani is engedd« – ezt a József Attila-gondolatot idézte nekem egy alkalommal Punykó Mária, Marika néni. Igyekszünk ebben a szemléletben dolgozni tovább, mert bízunk abban, hogy ma is, holnap is, a jövőben is lesznek iskoláink, és az iskoláinkban gyerekek, akik alig várják, hogy az új Irka megérkezzen” – hangzott el az üzenet.
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola, valamint az Irkát megjelentető Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke felszólalásában felidézte, hogy amikor 1991-ben megalakult a KMPSZ, még volt lehetőség magyarországi gyermeklapok előfizetésére vidékünkön is. A rendszerváltás után azonban ez megszűnt, eltűntek az könyvesboltok polcairól a magyar nyelvű meséskönyvek. „Ekkor éreztük azt, hogy kell egy saját gyermekfolyóiratot szerkesztenünk, hogy a mi gyermekkori élményeinket át tudjuk adni az utánunk jövő generációknak is” – húzta alá Orosz Ildikó. „Az ötletünket Magyarország felé is felvetettük, és először egy központi, Kárpát-medencei gyermeklap, a Barangoló indult el. Szép és színes volt, de nem a miénk. Így jött a gondolat, hogy a Pedagógusszövetség alapítson egy gyermekeknek szóló folyóiratot. Ez nem ment egyik napról a másikra, de végül 1993 őszén megjelent az Irka első próbaszáma Punykó Mária akkori főszerkesztő irányítása alatt” – elevenítette fel a meghatározó eseményt a KMPSZ elnöke, hozzátéve: Punykó Máriának nagy szerepe volt a lap elindításában, annak formai kinézetében és abban is, hogy ma az Irka 30. születésnapját ünnepelhetik. „A folyóirat mára egy sajátos intézménnyé nőtte ki magát, hiszen később módszertani segédanyaggá vált a pedagógusok számára. Emellett teret adott a gyerekeknek is a bemutatkozásra, legyen az vers vagy rajz. Ez továbbfejlődésre ösztönözte a kisiskolásokat” – szögezte le. Az Irka-születésnap mellett a mai nap sajátossága az, hogy Beregszásznak lett egy állandó galériája, ahová betérhetnek az érdeklődők, az iskolás csoportok, és megtekinthetik mindazt, amire érdemes büszkének lenni – zárta beszédét Orosz Ildikó.
Az ünnepélyes galériamegnyitót követően Csernicskó István, a II. RF KMF rektora mondott pohárköszöntőt, méltatva a kárpátaljai magyar gyerekek lapját: „Az Irka egy olyan gyermeklap, amely összeköti egyrészt a kárpátaljai magyar alkotóközösséget, azokat, akik írtak vagy rajzoltak bele, másrészt a nemzedékeket: nagymamát az unokával, testvéreket egymással, osztálytársakat, akik elmondták, hogy mit olvastak a lap legutóbbi számában, tehát egyfajta közösségteremtő fórumként is szolgál. Mi sem bizonyítja jobban, hogy ez így van, hogy most is itt vagyunk sokan, akik valamilyen módon kötődünk ehhez a folyóirathoz. Abban bízom, hogy ehhez a teremhez is kötődni fogunk, ahol megnézhetjük ezt a kiállítást, s meggyőződésem, hogy még sokáig és sokszor összegyűlünk itt, s megannyi szép és izgalmas kiállítást fogunk a későbbiekben is itt megtekinteni.”
Az Irka jubileumi illusztrációs kiállítása március 22-ig tekinthető meg a Kossuth Lajos tér 6. alatt megnyílt Na’Conxypán Galériában.
Huszonötödik alkalommal szervezett magyar nyelvi tábort szórványban élő gyerekek számára a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség gyermeklapja, az Irka, melynek az aknaszlatinai Bolyai János Líceum adott otthont. A 30 táborlakó Kárpátalja szórvány településeiről Técsőről, Szolyváról, Bustyaházáról és Aknaszlatináról érkezett.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség gyermeklapja, az Irka a szórványban élő gyerekek számára szervez anyanyelvi tábort immáron 25 éve. Kezdetben és hosszú éveken át Punykó Mária szervezte ezeket a táborokat midig előbb a szórványvidéken, az ott élő magyar vagy magyarul is tanuló gyermekek számára. Aztán volt, hogy a tábor a Rákóczi-főiskolán vagy a Nagyberegi Református Líceumban kapott helyet, és idén, a 25. jubileumi tábor ismét visszaköltözött a szórványba, az Aknaszlatinai Bolyai János Líceumba.
„Idén 30 gyerekkel táboroztunk együtt. Az Anyanyelvi Irka-tábor célja, hogy élő magyar nyelvi közeget teremtsen azon gyerekek számára, akik nem magyar többségű településen élnek, de felmenőik között vannak magyarok, és/vagy magyar nyelvű iskolába, vasárnapi iskolába járnak. Bustyaházáról, Técsőről és Szolyváról is érkeztek zömmel elemi iskolás gyerekek, de volt néhány aknaszlatinai gyerkőc is” – mondta Espán Margaréta, a tábor szervezője. Már a tábor kezdetén négy csoportra osztottuk a gyerekeket, a délelőtti órákban két csoport kézműveskedett egy főiskolás gyakornokkal, míg a másik két csoportnak Szokolova Henrietta szolyvai tanítónő tartott magyar mint idegen nyelv foglalkozásokat. „Furcsának tűnhet, hogy egy nyári táborban tanórákon vesznek részt a gyerekek, de ez nem egy hagyományos értelemben vett tanóra, mivel a kb. 60 perces foglalkozás, melyen mindennap részt vettek, teljes egészében játékos formában valósult meg” – avatott be a részletekbe Margaréta.
A délutáni órákban Farkas Fiú Szamanta aknaszlatinai angoltanár tartott kézműves-foglalkozásokat, melyeken a gyermek megtanulhatta az adott anyag magyar megnevezését, színét, formáját, állagát, illetve a foglalkozáshoz szükséges eszközök nevét. A délutáni órákban sportvetélkedő volt, az esti órákban pedig animációs filmeket nézhettek, de volt just dance is.
„Hagyományosan a tábor utolsó estéjén Ki mit tud?-ot szervezünk. Itt mind a négy csapat bemutatta az általuk készített plakátot, elmondták az indulójukat, táncot készítettek. A tábor zárásaként névre szóló oklevelet kaptak a résztvevők, illetve egy ismeretterjesztő albumot, melynek címe: Kajla 7 határban.
Azt tapasztaltuk, hogy azok a gyermekek, akik nehezen oldódnak fel, nehezen szólalnak meg magyarul, napról napra felszabadultabbak, nyitottabbak lettek, magyarul is egyre többet kezdtek beszéltek” – mondta el lapunknak Espán Margaréta.
Huszonötödik alkalommal szervezett magyar nyelvi tábort szórványban élő gyerekek számára a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség gyermeklapja, az Irka, melynek az aknaszlatinai Bolyai János Líceum adott otthont. A 30 táborlakó Kárpátalja szórvány településeiről Técsőről, Szolyváról, Bustyaházáról és Aknaszlatináról érkezett.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban december 19-én tartotta hagyományos karácsonyi ünnepségét a Kárpátalja egyetlen magyar nyelvű gyermeklapja, az Irka.
Kárpátalja jelenleg egyetlen magyar nyelvű gyermeklapjának karácsonyi ünnepsége minden évben három dologról szól: az ünneplésről, hiszen a Megváltó születésének napja közeleg; a barátságról, mivel az alkalmon részt vesznek a lap olvasói, szerkesztői, szerzői, támogatói, illetve a találkozásról, mivel ezek a rendezvények adnak alkalmat a felsorolt személyeknek az egymással való közelebbi megismerkedésre. Az Irka-karácsonyra olyan iskolás csoportok kapnak meghívást, amelyek aktív olvasói a lapnak, s rendszeresen küldenek be rajzot, verset, rejtvénymegfejtést a lap számára. Ez alkalommal többek között Beregszász, Déda és Ungvár iskolásai, illetve a Mathias Corvinus Collegium növendékei vettek részt az ünnepi előadáson. A rendezvény hagyományaihoz híven, most is saját kezűleg készített díszekkel ékesítették fel az Irka karácsonyfáját az érkező gyerekek.
A program kezdetén Szabó Viktor beregszászi görögkatolikus parochus szólt a jelenlévőkhöz, kiemelve: a hitet, szeretetet, örömöt és reményt, amit az adventi koszorú gyertyái jelképeznek, tiszta szívünkkel együtt vigyük el magunkkal ajándékként Betlehembe a Kisjézus elé. A közösen elmondott Miatyánkot követően Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság kárpátaljai osztályának főosztályvezetője, Nagy Klára, az Államtitkárság kárpátaljai referense, Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja és dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke gyújtották meg az adventi koszorú három gyertyáját. Ezt követően dr. Orosz Ildikó köszöntötte a jelenlévő iskolásokat, emlékeztetve az adventi várakozáshoz kötődő szokásokra, az adventi koszorúra és annak történetére, illetve az ún. szeretetnaptárra, melyen mindennap akkor nyitható ki egy-egy ablak, ha a gyermek valamilyen jót cselekedett. Szilágyi Mátyás főkonzul Fésűs Éva Álmodik a fenyőfácska c. versével köszöntötte a jelenlévőket, ezzel is felhívva figyelmüket az ünnep lényegére: arra, hogy szent karácsony ünnepén mindenki szívében békesség kell lakozzon.
Bujdosó János és Nagy Klára az ünnepség keretében adott át nem mindennapi karácsonyi ajándékot annak a 21 gyermeknek, akik a Mienk a város! címet viselő játékban aktívan részt vettek, s egy játékokkal, különböző könyvekkel teli Csodasarkot nyertek maguk és osztályuk számára.
A beregszászi színház társulata a Gyevi-Bíró Eszter által színpadra állított Tizenkét hónap c. darabját mutatta be. A közönség soraiban helyet foglaló gyerkőcök és felnőttek egyaránt izgalommal követték a főszereplő sorsának alakulását.
A rendezvény zárásaként Weinrauch Katalin költő, az Irka állandó szerzője idézte a terembe az ünnep hangulatát és lényegét versével.
A KMPSZ jóvoltából minden résztvevő egy-egy Irkával és édességcsomaggal térhetett haza, dr. Vraukóné Lukács Ilona, a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány titkára pedig az alapítvány ajándékait, egy-egy értékes könyvet adott át.
Karácsonyi ünnepséggel kedveskedett olvasóinak az Irka gyermeklap szerkesztősége Beregszászon a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A beregszászi és ungvári iskolások először saját készítésű díszeikkel öltöztették ünneplőbe a színpad mellett felállított fenyőfát, majd felgyúltak az adventi koszorú gyertyáinak fényei.