A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében idén is átadták a Vasvári-díjakat, melynek kitüntetettjei ezúttal Orosz Ildikó a KMPSZ elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, illetve Bán János író voltak. A Vasvári-díjat 2014-ben alapította a 2011-ben alakult Vasvári Pál Polgári Egyesület azzal a céllal, hogy olyan személyeket tüntessenek ki vele, akik sokat tették az elmúlt időszakban többek között Vasvári Pál életének megismertetéséért vagy az Egyesület céljainak eléréséért. Figyelembe veszik azt is, hogy kik azok a személy, akik a tevékenységükkel élen járnak a nemzetéért és a határon túli magyarsággal való kapcsolatok ápolásáért. Orosz Ildikó személyében elször tüntetett ki kárpátaljai közéleti szereplőt a Vasvári Pál Polgári Egyesület és a Magyar Nemzeti Múzeum. A kitüntetetteknek ezúton is gratulál a TV21 Ungvár szerkesztősége.
[type] => post [excerpt] => A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében idén is átadták a Vasvári-díjakat, melynek kitüntetettjei ezúttal Orosz Ildikó a KMPSZ elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, illetve Bán János író voltak. [autID] => 14 [date] => Array ( [created] => 1764860400 [modified] => 1764859657 ) [title] => Orosz Ildikó Vasvári-díjat kapott (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=264211&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 264211 ) [aut] => djkovach1979 [lang] => hu [image_id] => 264212 [image] => Array ( [id] => 264212 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2.jpg [original_lng] => 111756 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/21-2.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1764852457:14 [_oembed_33e888ed12923409443234174ee272eb] => [_oembed_time_33e888ed12923409443234174ee272eb] => 1764851780 [_thumbnail_id] => 264212 [_edit_last] => 14 [views_count] => 1006 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] => [_oembed_time_8422a72ba633ab6bcf9a2dac917b6251] => 1764853207 [_oembed_6a7b9469742758168b016d10967a62ca] => [_oembed_time_6a7b9469742758168b016d10967a62ca] => 1764853207 [_oembed_a65808a314bbdd0f94d7e9bfd2d4e88e] => [_oembed_time_a65808a314bbdd0f94d7e9bfd2d4e88e] => 1764853207 [_oembed_c3aa86489b5efd6b5e328677a9b694bb] => [_oembed_time_c3aa86489b5efd6b5e328677a9b694bb] => 1764853207 [_oembed_ecac46a238025e8304dd681f7642cc35] => [_oembed_time_ecac46a238025e8304dd681f7642cc35] => 1764853208 [_oembed_3159591bb359d2cebcf33d3930e71b8e] => [_oembed_time_3159591bb359d2cebcf33d3930e71b8e] => 1764853208 [_oembed_ec86d2f07008fe57f448b02065353d32] => [_oembed_time_ec86d2f07008fe57f448b02065353d32] => 1764853208 [_algolia_sync] => 555319606002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 11 [3] => 271 [4] => 600 [5] => 592 [6] => 25 [7] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Kiemelt téma [3] => Kultúra [4] => Oktatás [5] => Társadalom [6] => Videók [7] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2906941 [1] => 113837 [2] => 2554432 [3] => 4609 [4] => 348 [5] => 21359 [6] => 1370 [7] => 2906836 [8] => 2906813 ) [tags_name] => Array ( [0] => Bán János [1] => elnök [2] => II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem [3] => író [4] => KMPSZ [5] => Magyar Nemzeti Múzeum [6] => Orosz Ildikó [7] => Vasvári Pál Polgári Egyesület [8] => Vasvári-díj ) ) [1] => Array ( [id] => 256740 [content] =>
A beregszászi központi könyvtárban tartott bemutatót követően a közönség a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen is találkozhatott Kurmai-Ráti Szilvia legújabb, „Így kell bódogulni” című regényével, ami egy kamasz fiú szemszögéből mutatja be a jelent és idézi fel az elmúlt nyár történéseit.
Ha az őseink kibírták a Málenkij robotot, az elhurcolásokat és az azt követő sötét időket, akkor nekünk, a mai kárpátaljai magyarságnak, kutya kötelességünk, hogy helyt álljunk ezekben a nehéz időkben. Ezek Shrek Tímea, kárpátaljai magyar író gondolatai, akit megmaradásról, reményről és a lokálpatriotizmusról kérdeztünk.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Salman Rushdie indiai születésű brit–amerikai író először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy tavaly augusztusban egy New York-i irodalmi fesztiválon súlyosan megsebesítették.
Az író a Freedom to Publish-díjat kapta meg hétfőn a Brit Könyvdíjak átadásán, a ceremónián elhangzott videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.
A Freedom to Publish-díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen.
Rushdie úgy fogalmazott: „mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága”.
Az író elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államokban, ahol tartózkodik, a könyvtárak és iskolai gyermekolvasmányok is ki vannak téve a támadásoknak. Ezek maga a könyvtár eszméje ellen irányulnak – folytatta, és hangsúlyozta, hogy miközben ez rendkívül riasztó, figyelni kell rá, és keményen fel kell lépni ellene.
Rushdie bírálta a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, a mai „érzékenységre” hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, mások mellett Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák.
Mint mondta: a kiadóknak hagyniuk kellene, hogy a könyvek a saját korukat képviseljék.
„Ha ezt nehéz elviselni, ne olvassák, olvassanak egy másik könyvet” – tanácsolta az író.
Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.
British Book Awards (Nibbies) arany töltőtollhegyet mintázó díjait először 1990-ben adták át Londonban, az év könyve díjat 1994 óta ítélik oda. Az idei fődíjat a Menopausing című nem-fikciós kötetért Davina McCall és Naomi Potter kapta. Az év szépirodalmi műve R. F. Kuang Babel című regénye lett.
Százhúsz esztendeje, 1900. április 11-én született Márai Sándor, aki 1948-ban befutott íróként emigrált, és addig nem engedte kiadatni műveit hazájában, amíg szovjet csapatok állomásoznak Magyarországon.
Kassán látta meg a napvilágot márai Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Felmenői szepességi szászok, cipszerek voltak. Négyen voltak testvérek, öccse Radványi Géza néven vált világhírű filmrendezővé. A család II. Lipóttól kapott nemességet, apja és nagybátyja is jogtudós volt, úgyhogy a kassai és eperjesi gimnáziumi évek után ő is a jogi karra járt Budapesten, innen iratkozott át a bölcsészkarra. 1919-ben sikeres verseskötete jelent meg, az Emlékkönyvet Kosztolányi Dezső is méltatta a Pesti Napló hasábjain.
Gyerekként a fényképész műhelyében (1904)
Berlinben, majd Frankfurtban folytatta egyetemi tanulmányait, a Frankfurter Zeitung munkatársa lett, rendszeresen küldte haza magyar nyelvű tárcáit, novelláit, fordításait. 1923-ban feleségül vette Matzner Ilonát, aki hat évtizeden át hű társa maradt. 1928-ban hazaköltöztek Budapestre. 1934-ben jelent meg az Egy polgár vallomásainak első kötete, amely egy csapásra a magyar próza élvonalába emelte. Kassához, a polgári életformához, az európai kultúrához való elkötelezettségéről vall: „S utolsó pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskodni akarok erről: hogy volt egy kor és élt néhány nemzedék, mely az értelem diadalát hirdette az ösztönök felett, s hitt a szellem ellenálló erejében”.
Márai Sándor 1939-ben
Egymást követték regényei, a harmincas évek végére a közönség, az írótársak és a kritikusok elismerését is a magáénak mondhatta. 1940-ben jelent meg a Szindbád hazamegy című regénye, amelyben mesterének állított emléket. A könyv igazi stílusbravúr, olyan, mintha Krúdy Gyula maga írta volna. A lapokon a már csak az emlékekben élő Magyarországot keltette életre. A gyertyák csonkig égnek 1942-ben, a Füves könyv 1943-ban jelent meg. A hivatalos elismerés sem maradt el, 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjai sorába választotta.
A Magyar Rádióban is gyakran szerepelt. Úgy vélte, hogy a rádió tömörségre neveli az írót, a világűrben ugyanis nem illik locsogni. „A rádió sem ártott a könyvnek, a távolbalátó (a televízió) sem fog” – jelentette ki. A színház világában is zajos sikereket aratott, darabjai telt házak előtt mentek. 1940-ben ő maga vitte színre Kaland című első színművét, melyet 351 alkalommal játszottak a Kamaraszínházban, és amelyért 1941-ben neki ítélték oda az Akadémia Vojnits-díját. A Varázs (1945) című színművét 1945-ben mutatta be a Pesti Színház, a női főszerepben Tolnay Klárival, akihez szerelmi kapcsolat fűzte.
Benkő Gyula és Tolnay Klári a Varázs bemutatóján
1948-ban a kommunista diktatúra fenyegetése miatt elhagyta Magyarországot, előbb Olaszországban (1948–1952), majd New Yorkban (1952–1967) telepedett le. 1968-tól a Nápoly melletti Salernóban, 1979-től haláláig, 1989-ig a kaliforniai San Diegóban élt. (1957-ben megkapta az amerikai állampolgárságot.) Halotti beszéd (1950) című költeményében az emigráció gyötrelmeit, a magányosságot, a gyökérvesztést szólaltatja meg elemi erővel:
„Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. / Össze tudod még rakni a Margitszigetet?”
Az 1956-os forradalom hírére Európába jött, de már csak a szovjet tankok bevonulásáról értesülhetett. A müncheni Szabad Európa Rádió stúdiójából a Mennyből az angyal című költeményével üzent az otthoniaknak:
„Mennyből az angyal menj sietve Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok”
Szovjet harckocsi a Nemzeti Múzeum előtt 1956. október 30-án
Önkéntes száműzetésben írott, Kanadában és a Német Szövetségi Köztársaságban megjelent regényeinek (Béke Ithakában, Harminc ezüstpénz, San Gennaro vére stb.) egyértelmű politikai üzenete van. Ragaszkodott ahhoz, hogy amíg a szovjet hadsereg hazájában állomásozik, Magyarországon nem jelenhetnek meg művei. 1943-tól írta kiadásra szánt naplóinak hosszú sorát: „Az elmúlt években, sorjában elvesztettem a munkám, az otthonom, elpusztult a társadalmi réteg, amelynek írtam, aztán elvesztettem a hazám, az anyanyelvem, a jogi személyiségem. Most már nincs semmim. Megértem, mit érezhetett Szent Ferenc, amikor meztelenül, pucéron feküdt a fagyos földre.”
Az idős író
Halála után egy évvel, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki, 1995-ben díjat alapítottak tiszteletére. Színműveit rendszeresen műsorukra tűzik a magyar színházak mellett az angol, a német és az osztrák teátrumok is.
A gyertyák csonkig égnek 1998-ban az év sikerkönyve lett Olaszországban, harmincöt kiadást ért meg. 2000-ben a regény spanyol- és katalán nyelvű fordítása megkapta a katalóniai Könyves Céh nagydíját, angol, francia, német nyelven is több százezer példányban jelent meg, 2006-ban bemutatták a mű alapján készült magyar filmet is. A német könyvpiacon több mint egymillió példányban keltek el könyvei. 1998-ban Kassán a család egykori házában megnyitották emlékszobáját, 2000-ben gimnáziumot, 2013-ban teret neveztek el róla szülővárosában. Sorra adták át emlékműveit és szobrait (Budapest, Esztergom, Kassa, Nápoly, Salerno, San Diego). 2012-ben Márai Sándor, az európai polgár címmel nyílt kiállítás az Európai Parlament brüsszeli épületében.
