Az amerikai haditengerészet nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárója először kötött ki Izlandon. A mindeddig példátlan kikötés egyben üzenet is az Amerikai Egyesült Államok ellenségeinek, hogy Washington figyel és jelen van a térségben.
A Business Insider cikke szerint a Los Angeles osztályú USS Newport News támadó tengeralattjárónak ez első ilyen jellegű látogatása az északi szigetországban. A vizit akkor történt, amikor az Egyesült Államok és a NATO-szövetségesek egyre nagyobb aggodalommal figyelik az Északi-sarkvidéken egyre aktívabb orosz katonai tevékenységet.
Stuart Munsch admirális, az amerikai haditengerészeti erők európai–afrikai parancsnoka szerint stratégiai előnyt jelent, ha minél több olyan helyszín áll rendelkezésükre, ahol az amerikai tengeralattjárók igény esetén ki tudnak kötni.
Washington a stratégiai elhelyezkedése miatt Izlandot sarkvidéki jelenléte egyik központi elemének tekinti. Az ország 1949-ben alapító tagként csatlakozott a NATO-hoz, azonban a katonai szövetség többi tagjától eltérően nem rendelkezik saját hadsereggel. A hidegháború alatt rendszeresen nyugati csapatok állomásoztak a szigetországban, köztük jelentős számban amerikai csapatok is.
Az admirális emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok évtizedeken át fenntartott egy haditengerészeti légi támaszpontot Izlandon, hogy nyomon tudja követni a szovjet tengeralattjáró-műveleteket, majd az orosz tengeralattjáró-műveleteket.
Az együttműködés keretében Izland 2023-ban fogadta az első amerikai atom-tengeralattjárót, azonban az, hogy az ki is kötött egy izlandi kikötőben, újabb mérföldkő a két ország kapcsolatában.
Izland az állat- és környezetvédők kifogásai ellenére engedélyezte a bálnavadászatot a következő öt évre – írta a BBC. Az új engedélyek lehetővé teszik, hogy minden évben a júniustól szeptemberig tartó bálnavadászati szezonban 209 barázdás bálnát és 217 csukabálnát el lehessen ejteni. Izlandon a többi bálnafaj védett, csak erre a kettőre lehet vadászni.
Izland leköszönő konzervatív kormányának – a múlt héten az előrehozott választáson vereséget szenvedtek – lépését máris elítélték az állatokért küzdő szervezetek.
Az ország egyike annak a három nemzetnek a világon, amely Japánnal és Norvégiával együtt még mindig engedélyezi a bálnavadászatot. A bálnákat a húsukért, a zsírért és az olajért vadásszák.
2023-ban Izlandon két hónapra felfüggesztették a bálnavadászatot, miután a kormány által kezdeményezett vizsgálat megállapította, hogy az alkalmazott módszerek nem feleltek meg az állatjóléti törvényeknek. Az állategészségügyi hivatal kimutatta, hogy a robbanó szigonyok hosszantartó kínt okoztak az állatoknak. Akkor mindössze 24 bálnát pusztítottak el, idén 128 barázdás bálna kilövésére kapott engedélyt az erre szakosodott cég, a Hvalur.
Az északi szigetország 10-15 fokkal mértek melegebbet a júliusi átlagnál hétfő reggel, melyet egy Azori-szigetek felől érkező légtömeg okozott. Eközben Kolumbiában és a Fülöp-szigeteken heves esőzések, áradások, földcsuszamlások miatt több tízezer embert kellett evakuálni.
Rekordmeleget mértek Izlandon hétfő este, a hőmérséklet elérte a 22,9 fokot, de más meteorológiai állomásokon is hasonlóan magas adatok születtek azon az éjszakán, így hivatalosan is az északi ország lett Európa legmelegebb helye november 11-én. Ez egy új világrekord lett a 60. szélességi fok feletti területeken, ez a hőmérsékleti adat 10-15 fokkal volt melegebb a júliusi átlagnál − írta meg a The Guardian.
A melegrekordot egy, az Azori-Szigetek felől érkező meleg és nedves délnyugati légtömeg okozta, amely a Föhn-hatásnak nevezett folyamat alatt kölcsönhatásba lépett a helyi domborzati viszonyokkal. E folyamatban a felhők a hegyek fölé emelkedtek, és a déli, szél felőli oldalon lévő lejtőkön leadták csapadéktartalmukat, majd az északi lejtők felé ereszkedése közben a légáramlat meleg levegőt szállított, ez eredményezte a rekordmagas hőmérsékletet.
Eközben Dél-Amerikában és a Csendes-óceánon szélsőséges időjárás tombol
Az elmúlt héten Kolumbiát özönvízszerű esőzések és áradások, valamint földcsuszamlások sújtották, melyek komoly károkat okoztak az infrastruktúrában. Az ország 32 megyéjéből 27-ben jelentettek károkat, az elnök pedig szükségállapotot hirdetett.
A Csendes-óceán partvidékén és az Andok térségében az esőzések miatt 90 ezer embernek kellett elhagynia otthonát, és több tucat település került víz alá az áradások miatt. Santander megyében a hatóságok egy halálesetről számoltak be, valamint két ember megsérült, miután egy patak megáradt.
Kolumbia legnyugatibb részét sújtotta leginkább a csapadék, a Rio Atrato egész településeket öntött el. A hivatalos jelentések szerint az árvíz a térség 85 százalékát érintette, valamint 25 településen több mint 50 ezer családot kellett evakuálni.
A Csendes-óceán nyugati részén ezen a héten egymással párhuzamosan négy vihar alakult ki. A japán meteorológiai szolgálat szerint 1951 óta először fordult elő ilyen novemberben. Ez azt eredményezi, hogy a Fülöp-szigeteket egy hónapon belül hat tájfun érheti el. Az ENSZ jelentése alapján a Fülöp-szigeteken 207 ezer otthon vált lakhatatlanná a szélsőséges időjárás miatt, valamint mintegy 700 ezer embert kellett kitelepíteni.
Meglehetősen szokatlan és innovatív ötlettel állt elő egy izlandi építész: Arnhildur Pálmadottir és csapata a vulkáni lávát használná fel építőanyagként.
Ami eddig átoknak tűnhetett, a jövőben könnyen áldássá válhat: Izland két tektonikus lemez közti hasadékvonalon terül el, így a szigetországban igen gyakoriak a vulkánkitörések és lávafolyások, amelyek jókora pusztítást képesek okozni az épített környezetben is.
Egy izlandi építész, Arnhildur Pálmadottir és csapata, az S.ap architects stúdió azon dolgozik, hogy miként lehetne az eddig inkább csak romboló lávát építőanyaggá alakítani – írja cikkében az Euronews.
„A láva brutális erejét értékes erőforrássá alakíthatjuk, ráadásul a fenntartható építőanyagként való felhasználásával csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátást is” – mutatott rá Pálmadottir, aki veszélyforrás helyett kiaknázatlan lehetőségként tekint a lávára.
A Lavaforming elnevezésű projekt jövőre, a Velencei Biennálé keretében mutatkozhat be a szélesebb közönségnek, és bár egyelőre még csak elméleti síkon létezik, Pálmadottir nagyon is komolyan gondolja, hogy a láva válhat a jövő fenntartható építőanyagává.
Paradigmaváltást hozhat az építészetben a láva használata
„Egy lávafolyamból annyi építőanyag nyerhető ki, amellyel akár egy teljes város alapjai felhúzhatók néhány hét alatt” – fogalmazott az építész.
Pálmadottir szerint az ötletük paradigmaváltást hozhat az építészetben. Úgy véli, az építőiparban használt módszerek és anyagok közül sok van, ami már elavultnak tekinthető, sőt hosszú távon káros, ám ezek kiválthatók az olyan innovatív megoldásokkal, mint amilyen a láva alkalmazása is.
„Jelen helyzetünkben bátornak kell lennünk, új utakat kell keresnünk, és meg kell találnunk a megfelelő erőforrásokat, hogy szembenézhessünk az előttünk álló kihívásokkal” – hangsúlyozta Pálmadottir.
Az izlandi kormány beleegyezett, hogy megvásárolja az összes lakóingatlant Grindavik halászvárosban, amelyet két hónap alatt három vulkánkitörés lakhatatlanná tett – számolt be a Bloomberg nyomán a Jevropejszka pravda.
2023 vége óta Grindavik ismételten a vulkáni tevékenység epicentrumában találta magát. És bár a lávafolyások csak néhány házat pusztítottak el, az evakuált mintegy 3700 lakos nem térhet vissza a további kitörések veszélye miatt.
Otthonaik elvesztésének kompenzálására a kormány felajánlotta, hogy a városban található összes lakás biztosítási értékének 95%-át kifizeti, ami körülbelül 61 milliárd izlandi korona (440 millió dollár) lehet.
A törvényjavaslat értelmében a kormány létrehozna és finanszírozna egy szervezetet, amely felügyelné a beszerzéseket, és követelné az izlandi katasztrófabiztosítási alaptól a visszatérítést.
A mintegy 23 milliárd koronás kintlévő jelzáloghiteleket kombinált új szerkezetű banki hitellé alakítják át. A javaslatot, amely ezen a héten kerül a parlament elé, az ellenzéki pártokkal együttműködve dolgozták ki.
Az izlandi polgári védelmi és katasztrófavédelmi osztály megkezdte az ország déli részén található Grímsvötn vulkán fokozott megfigyelését a megnövekedett aktivitás miatt. Erről a Reykjavik Grapevine számolt be.
A Grímsvötnu térségében 4,7-es erősségű földrengést rögzítettek január 11-én délelőtt, ami a legnagyobb volt a megfigyelések 1991. évi megkezdése óta.
Magnus Tumi Gudmundsson izlandi geológus úgy véli, hogy a vulkán jelenleg egy olyan felfokozott aktivitási periódusban van, amely 60-80 évig is eltarthat.
Az utolsó hasonló időszak 2004-ben zajlott. Korábban legalább kétszer – 1934-ben és 1922-ben – vulkánkitörés követte.
Többhetes szünet után a korábbinál szigorúbb feltételek mellett ismét engedélyezik a bálnavadászatot Izlandon – jelentette be csütörtökön az élelmezési és halászati minisztérium.
A szigetország kormánya június 20-án, röviddel az idei bálnavadászati szezon kezdete előtt jelentette be a tevékenység felfüggesztését a nyár végéig állatvédelmi megfontolásból. A minisztérium akkor szakértői testületet kért fel annak megállapítására, hogy a bálnavadászat gyakorlata összeegyeztethető-e az állatvédelmi jogszabályokkal.
Svandís Svavarsdóttir élelmezési és halászati miniszter azzal indokolta a lépést, hogy kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tengeri emlősök vadászata összeegyeztethető-e az állatjóléttel.
Az izlandi állategészségügyi hatóság vizsgálati jelentése szerint az állatok leölése a tavalyi szezonban az engedélyezettnél hosszabb ideig tartott.
A szakértői testület véleménye szerint a nagy bálnák vadászatában a módszerek megváltoztatásával, a követelmények szigorításával, az alkalmazott eszközök és a gyakorlat szigorúbb felügyeletével „magasabb szinten biztosítani lehet az állatok védelmét”.
A minisztérium részletes és szigorú rendeletet fog kibocsátani az alkalmazható felszerelésekre és a vadászati gyakorlat felügyeletére vonatkozóan. A bejelentés értelmében az izlandi bálnavadászok péntektől megkezdhetik az állatok vadászatát.
A tengeri emlősök vadászatára vonatkozó engedély az év végéig érvényes. Állatvédő szervezetek felemelték a hangjukat a bálnavadászat ismételt engedélyezése ellen Izlandon. Mélységesen csalódottak vagyunk az izlandi kormány azon döntése miatt, hogy az ideiglenes leállítás után ismét engedélyezi a bálnavadászatot – mondta Astrid Fuchs, a WDC bálna- és delfinvédő szervezet munkatársa. A bálnavadászat soha nem lehet humánus. Addig fogunk küzdeni, amíg a kegyetlen öldöklésnek véget nem vetünk – mondta.
Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
Izland augusztus 31-ig felfüggesztette a bálnavadászatot, mert az állatvédelmi törvény által megengedettnél hosszabb ideig vadásztak a közönséges barázdásbálnákra.
Az izlandi kormány a nyár végéig felfüggesztette a barázdásbálnák idei vadászatát, áll a kormány sajtóközleményében.
Svandís Svavarsdóttir élelmiszer-, mezőgazdasági és halászati miniszter elmondta, hogy az Állatvédelmi Szakértői Tanácsadó Testület véleményére való tekintettel úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a bálnavadászatot.
„Véleményem szerint az állatvédelmi törvény előírásainak betartása kötelező. Ez a tevékenység nem folytatható a jövőben, ha a hatóságok és az engedéllyel rendelkezők nem tudják biztosítani az emlősök jóléti követelményeinek betartását” – mondta. Az erre vonatkozó határozat augusztus 31-ig lesz érvényben.
Az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi főosztály jelentése szerint a barázdásbálnák vadászata során az állatok megölésének folyamata az állatjóléti jogszabályok által megengedettnél tovább tartott. Ráadásul a vadászat módja nem felel meg az állatvédelmi törvényeknek.
Izlandban az éves kvóta 209 barázdásbálna – a kék bálna után a második legnagyobb tengeri emlős – és 217 kisbálna, az egyik legkisebb faj vadászatát teszi lehetővé. Izlandon 2006-ban, az 1986-os moratóriumot követően újraindult a 20 méternél is hosszabb bálnák vadászata.
Ma a világon csak három ország foglalkozik kereskedelmi bálnavadászattal: Norvégia, Japán és Izland.
Izlandon a parlament a szolidaritás jeleként támogatta azt a javaslatot, hogy egy terepkórházat adjon át Ukrajnának – jelentette be Katrin Jakobsdóttir, Izland miniszterelnöke.
Elmondása szerint az Alting valamennyi pártja támogatta ezt a javaslatot.
„Ragaszkodunk ahhoz a döntéshez, hogy segítsünk Ukrajnának: ez a gesztus szolidaritásunk jelképe” – mondta Izland miniszterelnöke.
Apparently, in this photo we can see an artillery shot for the D-20 howitzer, consisting of a Chinese 152-mm Type 66 high-explosive fragmentation projectile with an Iranian-made charge. - the photo was published by russian gunners. pic.twitter.com/pZzXkH0Lwp
Izland – a világban még bálnavadászattal foglalkozó három ország egyike – 2024-től le akarja állítani a vadászatot a csökkentő kereslet miatt – jelentette be Svandís Svavarsdóttir halászati miniszter.
„Ha nem merül fel ellenérv, kevés ok akad engedélyezni a bálnavadászatot 2024-től”, amikor a jelenleg érvényes kvóták lejárnak” – szögezte le a miniszter a Morgunbladid című izlandi napilap véleményrovatában megjelent írásában.
„Kevés bizonyíték van arra, hogy ennek a tevékenységnek gazdasági előnye lenne” – tette hozzá.
A bálnavadászat jelenleg Izlandon, Norvégiában és Japánban engedélyezett. A 2019-ben felülvizsgált izlandi kvóták 2023-ig évente 209 közönséges barázdásbálna kilövését engedélyezik – amely a kékbálna után a második legnagyobb emlős –, valamint 217 csukabálnáét, amely a legkisebb cetfélék közé tartozik.
Három év óta azonban az engedéllyel rendelkező két legnagyobb vállalat leállóban van, egyikük 2020 tavaszán jelentette be, hogy végleg felhagy a bálnavadászattal. Az elmúlt három nyári szezonban mindössze egy bálnát öltek meg, egy csukabálnát 2021-ben.
A leállás oka a japán konkurencia. Japán a bálnahús legfőbb felvevőpiaca. A távol-keleti ország 2019-től újból megkezdte a kereskedelmi bálnavadászatot, amióta kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC).
2018-ban, az utolsó nyáron, amikor még folyt bálnavadászat az izlandi vizeken, 146 közönséges barázdásbálnát és hat csukabálnát öltek le. Az IWC 1986-ban betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot, de Izland, amely ellenezte a döntést, 2003-ban ismét vadászni kezdett. Izlandon jelenleg egyedül a kékbálna vadászata tilos.
Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
Scientists have discovered a new island off the coast of Greenland, which they say is the world’s northernmost point of land and was revealed by shifting pack ice https://t.co/WcxRv89eS0
I feel a bit for Oodaaq, now the former most northerly point of land on Earth... pic.twitter.com/qoIDiWa3C1
