Több tucat izraeli városban tartottak nagyszabású háborúellenes tüntetéseket az Iránnal vívott háború és a Netanjahu-kormány ellen. Egyes helyszíneken a rendőrség erőszakkal feloszlatta a tüntetéseket, és legkevesebb 22 résztvevőt őrizetbe vett – jelentette a Haaretz helyi újság.
A háborúellenes tüntetések körülbelül 20 városra terjedtek ki, köztük Jeruzsálemre, Haifára és Tel-Avivra. Az emberek azért gyűltek össze, hogy kifejezzék elégedetlenségüket az Iránban zajló háborúval és Benjamin Netanjahu miniszterelnök politikájával kapcsolatban. A legnagyobb tüntetésre, amelyen több mint ezer ember vett részt, Tel-Aviv Habima terén került sor. Az emberek az iráni, libanoni, izraeli, gázai és ciszjordániai háborúkban elesett gyermekek képeit tartották, felszólítva a hatóságokat a harcok beszüntetésére.
Az emberek „Nem akarunk több háborút, az emberek élni akarnak”, „Teheránban és Kirjat Smonában a lányok élni akarnak” skandálták.
A sajtó beszámolói szerint a tüntetés kezdete után röviddel a rendőrség a hadiállapot idején érvényben lévő tömegrendezvények tilalmára hivatkozva oszlatni kezdte a résztvevőket.
A rendvédelmi szervek fizikai erőszakot alkalmaztak, a földre teperték a tüntetőket, és lefoglalták a plakátokat.
Megjegyzendő, hogy Izrael északi részét hetek óta bombázza Irán és a Hezbollah. Halálesetek és sérültek, házak és infrastruktúra rombolódott le. Ennek fényében fokozódnak a kormányellenes és háborúellenes érzelmek.
Az elmúlt hetekben a háborúellenes tüntetéseken résztvevők száma a szervezők szerint többszörösére nőtt.
Izrael 100 000 tartalékost mozgósított az Iránnal vívott konfliktus eszkalálódása miatt. A döntést az ország védelmi képességeinek megerősítése érdekében hozták meg, közölte az Ukrinform a The Times of Israelre hivatkozva.
Az Izraeli Védelmi Erők kijelentették, hogy 100 000 tartalékost mozgósított az Iránnal folytatott heves konfliktus közepette. Úgy tűnik, hogy ez a szám kiegészíti az aktív szolgálatot teljesítő 50 000 tartalékost.
A hadsereg közölte, hogy növelte szárazföldi erőinek jelenlétét Izrael szíriai, libanoni, Gázai övezeti és Ciszjordániai határain.
Az Izraeli Védelmi Erők adatai szerint csak a hátország parancsnoksága 20 000 tartalékost mozgósított. Fő szakterületük a kutató-mentő műveletek tüzérségi támadások esetén.
A szárazföldi erők mellett a hadsereg más ágai is jelentős erősítést kaptak: az Izraeli Légierő, az Izraeli Haditengerészet és a Hírszerző Igazgatóság.
Az Izraeli Védelmi Erők kijelentették, hogy minden mozgósítottnak biztosítják a szükséges logisztikát és eszközöket a harci feladatok mielőbbi végrehajtásához.
Mintegy 23 ezer ukrán állampolgár él Izraelben ideiglenes csoportos védelem alatt anélkül, hogy hivatalosan menekültként ismerték volna el őket, és alapvető szociális támogatás nélkül, anyagi és mentális nehézségekkel küszködve – állítja kedden kiadott jelentésében a menekülteket és menedékkérőket segítő ASSAF izraeli szervezet.
Az izraeli népességnyilvántartó hivatal adataira támaszkodó jelentés szerint mintegy 14 ezer ukrán állampolgár érkezett Izraelbe 2022 februárja óta, míg körülbelül 19 ezren már korábban is az országban voltak vendégmunkásként, részben vízum nélkül.
Jelenleg mindannyian jogszerűen tartózkodnak Izraelben, és a hazájukban fennálló veszély miatt védelmet élveznek a kiutasítással szemben. A védelem azonban időben korlátozott, és előre nem tudható időtartamokra hosszabbítják meg. Jelenleg a kiutasítási moratórium belügyminisztériumi meghosszabbítása március végéig szól.
A jelentés szerint a menekültek már nem jogosultak arra az alapvető támogatási csomagra, amelyet érkezésük első hónapjaiban kaptak, vagyis díjmentes egészségügyi ellátásra, élelmiszer-utalványokra és rendkívüli lakhatási támogatásra sem.
A Gázai övezeti háború 2023. október 7-i kitörése és ezáltal az izraeli közszolgáltatások színvonalának általános romlása óta mintegy hetven százalékkal nőtt azoknak a segélykérelmeknek a száma, amelyeket az ukrán menekültek az ASSAF-hoz nyújtottak be. Ez a segélyszervezet szerint a megélhetési források és a támogató hálózatok fokozatos összeomlását jelzi.
Az ASSAF szerint 2025-ben jelentősen súlyosbodott körükben a szegénység és az élelemhiány, valamint romlott egészségi és mentális állapotuk, miközben nőtt kitettségük a munkahelyi kizsákmányolásnak és a prostitúciónak. Mentális egészségük romlása a „kettős traumának” tudható be: az ukrajnai háború előli menekülés és az izraeli háborús helyzet miatt.
Többségük takarít, gondozói vagy karbantartói munkát végez olyan cégeknél, amelyeknél különösen nagy a kizsákmányolás kockázata. Átlagos havi jövedelmük 5600 sékel, mintegy ezer sékellel kevesebb az izraeli minimálbérnél.
Sok menekültcsalád közösen bérel lakást, gyermekeikkel együtt zsúfolt körülmények között élnek. 2025-ös adatok szerint a menekültek 65 százaléka anyagi okokból szükség esetén sem fordul orvoshoz, és a nőknek csupán 56 százaléka rendelkezik egészségbiztosítással.
Az Izraelben élő mintegy háromezer ukrán gyermek jogosult beiratkozni az oktatási rendszerbe, de a jelentés szerint súlyos nyelvi nehézséggel küszködnek, és nem kapnak sem tanulmányi, sem érzelmi támogatást, sőt, esetenként kirekesztik, zaklatják őket.
A svájci énekes, Nemo volt a fesztivál történetének első nonbináris győztese. Úgy érzi, Izrael beengedése a versenyre szemben áll az Eurovízió értékeivel.
A 2024-es Eurovíziós Dalverseny nyertese, a svájci Nemo visszaadja a díját, így tiltakozva az ellen, hogy a verseny szervezői megszavazták, nem zárják ki Izraelt a versenyző államok közül – írja a Guardian.
A 26 éves nonbináris énekes azt írta, szerinte nyilvánvaló, hogy ütköznek az Eurovízió elvei az „egységről, befogadásról és méltóságról” azzal, hogy Izrael is versenyezhet. „Már nem érzem úgy, hogy ennek a díjnak ott a helye a polcomon” – írta.
A fesztivált mostanra már öt ország bojkottálja Izrael gázai háborúban elkövetett tettei miatt: Izland, Írország, Spanyolország, Hollandia és Szlovénia.
Izrael részvételének engedélyezése miatt Írország, Spanyolország, Hollandia és Szlovénia is bojkottálja a 2026-os Eurovíziós Dalfesztivált. Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója 2025. december 4-én, csütörtökön ülést tartott, és új szabályokat fogadtak el a tisztességtelen szavazási kampányok megakadályozására, cserébe a tagok lemondtak az Izrael kizárásáról szóló szavazásról.
Engedélyezték Izrael részvételét a 2026-os Eurovíziós Dalfesztiválon, emiatt több ország is bojkottálni fogja a versenyt – írja a BBC. Írország, Spanyolország, Hollandia és Szlovénia is Izrael kizárását követelték a gázai háború, valamint tisztességtelen szavazás miatt.
Mintegy 50 műsorszolgáltató – köztük a BBC is – vett részt csütörtökön az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának (EBU) ülésén, hogy megvitassák a verseny jövőjét, amelyet évente több mint 150 millió ember néz világszerte.
Szavaztak, jön a bojkott
Felkérték őket, hogy támogassák azokat az új szabályokat, amelyek célja: megakadályozni a kormányokat és harmadik feleket abban, hogy szavazási kampányokat szervezzenek saját versenyzőik javára, miután idén felmerült, hogy Izrael tisztességtelenül támogatta indulóját, Yuval Raphaelt.
A lap információi szerint az intézkedések elfogadásáról szóló szavazás olyan záradékhoz kapcsolódott, amelyben a tagok megállapodtak, hogy nem folytatják le a szavazást Izrael részvételéről.
Ez a szavazás azt jelenti, hogy minden EBU-tag, aki részt kíván venni a 2026-os Eurovíziós Dalfesztiválon és vállalja az új szabályok betartását, jogosult a versenyre – közölte az EBU.
Martin Green, az Eurovíziós Dalfesztivál igazgatója elmondta, „elégedett” azzal, hogy a tagok lehetőséget kaptak Izrael versenybeli részvételének „megvitatására” a szavazás előtt. Jichak Hercog izraeli elnök üdvözölte a döntést és „nagyra értékelt szolidaritási, testvériségi és együttműködési gesztusnak” nevezte.
Az Avrotros holland műsorszolgáltató azonban közleményében kijelentette, hogy „a jelenlegi körülmények között való részvétel összeegyeztethetetlen azokkal a közszolgálati értékekkel, amelyek számunkra alapvetőek”. Az RTVE spanyol műsorszolgáltató hozzátette, „az RTVE igazgatótanácsa tavaly szeptemberben úgy határozott, hogy Spanyolország visszalép az Eurovíziótól, ha Izrael is részese lesz”.
Az RTV szlovén műsorszolgáltató röviden közölte, hogy álláspontjuk „változatlan marad”. A lap szerint Izland várhatóan szintén bojkottálni fogja a versenyt, de terveit még nem erősítette meg. A belga műsorszolgáltató pedig közölte, hogy „a következő napokban foglal állást”.
Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének (EBU) tagjai december 4-én, csütörtökön a szervezet genfi közgyűlésén támogatást adtak több olyan célzott szabálymódosításnak, amelyek az Eurovíziós Dalfesztivál lebonyolítását érintik. Erről az EBU sajtószolgálata számolt be.
A szavazás azt jelenti, hogy minden EBU-tag, amely részt szeretne venni az Eurovízió 2026 dalversenyen, és elfogadja az új szabályokat – amelyek célja a bizalom, az átláthatóság és a rendezvény semlegességének megerősítése –, jogosult lesz erre. Ez tehát Izraelre is vonatkozik.
Közölték, hogy a tagországok képviselőinek titkos szavazást ajánlottak fel arról, elégedettek-e az előző hónapban bemutatott új intézkedésekkel és garanciákkal. Külön szavazást a jövő évi részvételről nem tartottak.
A tagok elsöprő többsége úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további voksolásra a részvétel kérdésében, és az Eurovízió 2026-ot a tervek szerint kell megrendezni.
A szavazást megelőzően széleskörű vita zajlott, amelyben a tagok különböző véleményeket fogalmaztak meg az országok részvételéről.
Több tag élt a lehetőséggel, hogy hangsúlyozza: rendkívül fontos megőrizni a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségét és a sajtószabadságot, különösen konfliktusövezetekben – például Gázában.
„A szavazás eredménye jól mutatja, hogy tagjaink közösen elkötelezettek az Eurovíziós Dalfesztivál átláthatóságának és hitelességének megőrzése mellett, amely a világ legnagyobb élő zenei eseménye” – fogalmazott Delphine Ernotte Cunci, az EBU elnöke.
A mostani voksolást követően a nemzeti műsorszolgáltatókat felkérik, hogy erősítsék meg részvételi szándékukat az Eurovízió 2026-on.
A dalfesztivál 70. évfordulójának teljes résztvevői listáját karácsonyig teszik közzé.
Már idén hadrendbe áll az első működőképes nagy teljesítményű lézerüteg, olcsó és gyors választ adva a drónokra és a pilóta nélküli repülőgépekre. A Rafael védelmi vállalat által titokban kifejlesztett Iron Beam lehetőséget nyújt a légvédelem átalakítására és az elfogási költségek radikális csökkentésére.
Az izraeli védelmi minisztérium szeptember közepén jelentette be, hogy az Iron Beam 100 kW-os változata átment a „teljes operatív konfigurációjú” teszteken, miután — heteken át tartó próbák során sikeresen elfogott rakétákat, aknavetőgránátokat, UAV-kat és légijárműveket is.
A rendszer a kijelölt tesztterületen, valós használati körülmények közepette bizonyította, hogy akár szmog vagy ködfolt esetén is képes precízen, másodpercek alatt elpusztítani a célpontokat. A bejelentés szerint ez az első alkalom a világon, hogy egy nagy teljesítményű lézeres légvédelmi rendszer eléri az „operatív kész” státuszt.
Ezzel a zsidó állam légvédelmi rendszere négyrétegű lesz, amit egyetlen ország sem mondhat el magáról A támadó rakétarendszerek elleni Iron Dome (Vaskupola), a David’s Sling (Dávid parittyája) és az Arrow 2 és 3 (Nyíl 2-3) légvédelmi réteg lenyűgözően teljesített, 90-95 százalékos elfogási aránnyal. Viszont a drónokkal és pilóta nélküli repülőgépekkel szembeni teljesítményük jóval alacsonyabb volt, és csak mintegy 50 százalékot lőttek le időben ezekből.
A lézerfal az egészen alacsonyan repülő, a földfelszínt követő eszközök ellen lesz hatékony, amire az eddigi rendszerek nem voltak alkalmasak. Az új eszközt egyesek nulladik, mások a 4. védelmi rétegnek nevezik a katonai szaksajtóban, de a lényeg ugyanaz: a rendszer teljessé tétele.
Izrael (és részben Ukrajna) legveszedelmesebb ellensége az iráni Shahed 101. A pilóta nélküli gép szénszálas testtel rendelkezik, ami miatt nagyon nehéz radaron követni. Ezeket Libanonból indítják, és elektromos motorjuknak köszönhetően dermesztő csendben hasítják az eget, 800 kilométeres távolságról is. A fegyver gyomra egy körülbelül nyolc kilogramm súlyú bombát hordoz, amely képes nagyobb épületek elpusztítására is.
A repülő halálgépet az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) mérnökei fejlesztették ki azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb izraelit megölje a laktanyák és lakóházak célba vételével. A lézerfegyver ezt a típust tekinti a fő elpusztítandó ellenségnek.
És valóban, az északi határon szolgáló izraeli katonák megértették, hogy erre a fegyverre nincs igazán hatékony válaszuk. A földről nagyon nehéz lelőni, és mire egy helikopternek vagy vadászgépnek sikerül azonosítania, üldöznie és lelőnie, hosszú percek telnek el, gyakran halálos késéssel.
A Shahed 101 számos közösséget eltalált északon. Sikeres támadásait jegyezték fel Eilatban, a Jordán-völgyben és máshol is. Az egyik pilóta nélküli repülőgép eljutott Libanonból Netanjahu miniszterelnök caesareai otthonáig is.
A lézerpajzs minimalizálja az ilyen veszélyeket A rendszer kombinált, tehát nem vakon lövöldözik, hanem saját érzékelői vannak. A Rafael egy teljes értékű tűzvezető rendszert párosít a fegyverhez, radarral, elektro-optikai érzékelőkkel, szenzorokkal és nagy felbontású követőkamerák, valamint tűzvezérlő számítógéppel.
Az Iron Beam rendszerbe állításával Izrael olcsó és hatékony jut védelemhez jut a legkorszerűbb támadó eszközökkel szemben is. A nemzetközi hadiiparban jól ismert Rafael Advanced Defense Systems egyike Izrael egyik három nagy védelmi óriásának az IAI és az Elbit mellett. Specialitása a precíziós fegyverzet, különösen a Spike páncéltörő rakétacsalád, amelyet már 39 országnak adtak el.
A vállalat Trophy nevű aktív védelmi rendszere az egyetlen a világon, amelyet már harcban is használtak, és az USA hadserege is rendszerbe állította. Ugyancsak Rafael termék a Dávid Parittyája, ami Finnország vásárolt meg. A Rafael legtöbb eszköze kompatibilis a NATO-platformokkal, és könnyen beilleszthető más rendszerekbe, mint például a SPICE irányított bomba.
A fegyver lényege, hogy nem igényel fogyó lőszert. A lézer „töltete” a köznapi elektromos energia. Rakéta esetében sok a költség – robbanóanyag, hajtóanyag, irányítás, kompozit test. Ez rakétánként 10–100 ezer dollár vagy még sokkal több.
A lézernél viszont nincs darabköltség. A lövés költsége egyenlő az elektromos áram árával, ami Izraelben egy 100 kW-os lövés esetén pár cent. Még generátorral együtt is csak pár dolláros nagyságrend, nem tízezres.
Továbbá, a lézerfegyver nem igényel logisztikai ellátó láncot. Nincs szükség raktárra, szállításra, és nincs „fogyó készlet”, sem importigény. Rendes esetben a logisztika sokszor többe kerül, mint maga a rakéta, a lézer viszont egy autonóm, önmagát újratöltő rendszer. Amíg van áram, addig lőszer is van.
Oroszországot kitiltották a nemzetközi versenyekről az ukrajnai invázió után, több ország szerint ugyanezt kellene tenni Izrael esetében is.
A holland közszolgálati műsorszolgáltató azt közölte, hogy Szlovéniához, Izlandhoz, Spanyolországhoz és Írországhoz csatlakozva bojkottálni fogják a jövő évi Eurovíziós Dalfesztivált, ha Izrael is részt vesz rajta – írta az Euronews.
A holland AVROTROS műsorszolgáltató azt írta: „Az Eurovíziós Dalfesztivált 1956-ban azért alapították, hogy a mély megosztottság és a háború után összehozza az embereket. Hetven évvel ezelőtti megalakulása óta a zene áll a verseny középpontjában, mint egyesítő erő, amelynek alapvető értékei a béke, az egyenlőség és a tisztelet.”
A műsorszolgáltató szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nem lehet tovább indokolni Izrael részvételét, „tekintettel a folyamatos és súlyos emberi szenvedésre a Gázai övezetben”.
Májusban Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is Izrael kizárását követelte, mondván, hogy Oroszországot is kitiltották a nemzetközi versenyekről az ukrajnai invázió után, és szerinte ugyanezt kellene tenni Izrael esetében is.
A tavalyi győztes, az osztrák énekes, JJ azt mondta, hogy ő is azt szeretné, ha Izrael nem lenne ott a 2026-os Eurovízión.
Az ír nemzeti műsorszolgáltató (RTÉ) döntött úgy, hogy bojkottálja a 2026-os Eurovíziós Dalfesztivált, amennyiben Izrael részt vesz rajta. A társaság az EBU határozata alapján hozná meg a végleges döntést a témában. A döntést a gázai eseményekkel indokolták.
Az ír nemzeti műsorszolgáltató (RTÉ) úgy döntött, hogy nem közvetíti a 2026-os Eurovíziós Dalfesztivált, amennyiben Izrael részt vesz rajta. Korábban a szlovén média döntött úgy, hogy feltételekhez köti a részvételt – írja a The Guardian.
A társaság az EBU határozata alapján hozná meg a végleges döntést a témában. Úgy vélik, „Írország részvétele elfogadhatatlan lenne a Gázában folyamatosan bekövetkező és megdöbbentő emberéletek fényében. Az RTÉ-t mély aggodalommal tölti el újságírók célzott meggyilkolása Gázában, a nemzetközi újságírók területre jutásának megtagadása, valamint a megmaradt túszok nehéz helyzete.”
A lap szerint a döntés kérdéseket vet fel a közszolgálati csatorna pártatlanságával kapcsolatban. Nemrég a spanyol kulturális miniszter beszélt arról, hogy országának nem szabadna elutaznia az eseményre.
Idén májusban Ausztria nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált, ezért a 2026-os eseményt Bécsben rendezik meg. A győztes előadó, Johannes Pietsch Izrael kizárását követelte az eseményről.
Izrael végzett a második helyen, ám Yuval Raphael versenyen való részvétele nem emiatt marad emlékezetes. Bázelben palesztinbarát tüntetések voltak, az izraeli énekes előadását kifütyülték, és megpróbálták festékkel leönteni a színpadon.
Instagram-oldalán küldött üzenetet az iráni népnek Sara Netanjahu, az izraeli kormányfő felesége. Sara Netanjahu megerősítette: az izraeli hadsereg nem az iráni néppel, hanem az iráni rendszerrel harcol, amelyet zsarnoki rezsimnek nevezett, és szerinte az iráni népet is elnyomja.
„Ahogy a férjem, Netanjahu miniszterelnök gyakran hangoztatja: Önök, az iráni nép egy nagyszerű kultúra örökösei, egy tehetséges és teljes értékű nemzet, gazdag történelemmel” – ezekkel a szavakkal kezdte az iráni nép számára megfogalmazott üzenetét Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő felesége, Sara Netanjahu az Instagramon közzétett bejegyzésében. Ezt követően azzal folytatta: „Nem mi vagyunk az ellenség. Azzal a zsarnoki rezsimmel harcolunk, amely elnyomja önöket, nem pedig a népükkel.”
„Hiszünk a béke, szabadság és népeink közötti barátság jövőjében” – zárta szavait Sara Netanjahu. A bejegyzéshez az izraeli kormányfő felesége illusztrációnak egy vélhetően mesterséges intelligenciával generált képet csatolt, amelyen két hímoroszlán ül egymás mellett, amelyek hátára a zsidó állam Dávid-csillagos, valamint az 1979-es forradalom előtti, Pahlavi-dinasztia vezette Irán lobogója van ráterítve (zöld-fehér-piros lobogó, középen a kardot tartó oroszlánnal és a Nappal). Az Israel Hayom ugyanakkor írja még, a Sara Netanjahu által választott oroszlán egyúttal utalhat még az izraeli légierő által június 13-án indított, az iráni atomprogram lefejezését célzó precíziós légi hadjárat fedőnevére, az Ébredő oroszlán hadműveletre.
All the passengers of the ‘selfie yacht’ are safe and unharmed. They were provided with sandwiches and water. The show is over. pic.twitter.com/tLZZYcspJO
— Israel Foreign Ministry (@IsraelMFA) June 9, 2025
