Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE5Mzk4NTt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 110752
[content] =>
Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA 10 milliárd dolláros James Webb űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE asztrofizikai kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd az űrtávcső segítségével.

A James Webb űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap–Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően hétfőn kezdte meg a több mint egy évig tartó tudományos programjának első szakaszát.
Az SZTE közleményében felidézi, hogy a kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége között megvalósuló tudományos mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok között lehet találkozni szegedi vezetéssel, valamint közreműködéssel készült programokkal is, ezzel pedig Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.
Az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb űrtávcső adatait.
A tájékoztatás szerint a szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikuspor-gyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem.
A kozmikus porszemcsék számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak.
„A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget” – idézi a közlemény Szalai Tamást, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusát.
A kutató szerint a vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.
Szintén nyertes pályázatok társ-témavezetője, valamint közreműködője két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai.
[type] => post
[excerpt] => Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA 10 milliárd dolláros James Webb űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE asztrofizikai kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait k...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1657748280
[modified] => 1657739397
)
[title] => Távcsőidőt nyertek a Szegedi Tudományegyetem kutatói a James Webb űrteleszkópra
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=110752&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110752
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110753
[image] => Array
(
[id] => 110753
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/valami-kutyu.jpg
[original_lng] => 105125
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/valami-kutyu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/valami-kutyu-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/valami-kutyu-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/valami-kutyu.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/valami-kutyu.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/valami-kutyu.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/valami-kutyu.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1657728597:12
[_thumbnail_id] => 110753
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2707
[_oembed_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] =>
[_oembed_time_0790c188bf266b3937cda454cabf323b] => 1657711641
[_oembed_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => Read the 2021 World Air Quality Report to find out if your local air quality meets the standards. Find out whose air quality got better and whose air got worse. #IQAIR #cleanairhttps://t.co/amEwnV9j5Q pic.twitter.com/j8rkTISvhn
— IQAir (@IQAir) March 22, 2022
[_oembed_time_1d6dffd7426655b2cb2473bfd0cdff12] => 1657711641
[_oembed_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] =>
[_oembed_time_d9074a862b603d9c5ed098dc519a4e1c] => 1671727604
[_oembed_3bb118928dd17a4892a9ad674178015d] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 831667126002
[_oembed_590a1a92d8d295c8ea349ce6e93eb08b] =>
[_oembed_time_590a1a92d8d295c8ea349ce6e93eb08b] => 1753248611
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 590
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 598
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => IT
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Tudomány
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 193985
[1] => 710
[2] => 38906
)
[tags_name] => Array
(
[0] => James Webb űrtávcső (JWST)
[1] => kutatás
[2] => Szegedi Tudományegyetem
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 193985
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 193985
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)