Rumen Radev bolgár miniszterelnök bejelentette, hogy Bulgária kimerítette a lehetőségeit ahhoz, hogy katonai eszközök szállításával továbbra is támogassa Ukrajnát.
Kimerítettük a katonai támogatás nyújtására szolgáló kapacitásainkat. A bolgár fegyveres erők raktáraiban lévő fegyverekről és lőszerekről beszélek. Tizenhárom segélycsomagot adtunk át. Többé nincs semmink, amit Ukrajnába szállíthatnánk – idézte az Unian hírügynökség Radev szavait.
Ugyanakkor hozzátette, hogy katonai-technikai támogatást továbbra is tudnak nyújtani Ukrajnának. „Azt tudjuk garantálni, hogy a hadfelszereléseket Bulgáriában fogadjuk és megjavítjuk, ebben tudunk segíteni” – magyarázta.
Jóváhagyták az adományozók az egykori csernobili atomerőmű romjai fölé emelt védőszarkofág kijavításához szükséges előzetes terveket – közölte szerdán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly februárban jelentette be, hogy robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott a csernobili szarkofágba.
Zelenszkij akkori tájékoztatása szerint a szarkofágban jelentős kár keletkezett, de a tüzet eloltották és a háttérsugárzás szintje nem emelkedett.
Moszkva tagadta a támadásról szóló híreket, de az EBRD felvételeket tett közzé a megrongálódott építményről.
A közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkóztatásának finanszírozására 1991-ben – öt évvel a csernobili katasztrófa után – alapított londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési pénzintézet szerdán bejelentette: az általa kezelt nemzetközi csernobili együttműködési számla (International Chornobyl Cooperation Account, ICCA) adományozói elfogadták a védőszarkofág kijavításához szükséges előzetes műszaki és beszerzési terveket, amelyek alapján később megkezdődhet az építmény helyreállítása.
Az EBRD szerdai tájékoztatása szerint a szarkofág tervezésében és felépítésében részes vállalati konzorcium az előzetes felmérés alapján arra a következtetésre jutott, hogy az építményt tartó acélív korróziója hosszabb távon veszélyeztetheti a szarkofág biztonságosságát, és 2030-ig el kell végezni a védőlétesítmény teljes körű helyreállítását.
A bank szerint a javítási munkálatok legalább 500 millió euróba kerülnek majd.
A most jóváhagyott előzetes terv célja annak a későbbi döntésnek a szilárd megalapozása, hogy a helyreállítási munkálatokat miként végezzék el – fogalmaz szerdai beszámolójában az EBRD.
Az adományozók jóváhagyták azt az EBRD-javaslatot is, hogy erre az előzetes tervezésre 30 millió eurót különítsenek el.
Az ICCA adományozói közé tartozik az Európai Unió, Franciaország, Norvégia, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Belgium, Olaszország, valamint egy műszaki együttműködési alap, amelyet Tajvan és az EBRD közösen hozott létre.
A csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant negyedik blokkja fölé emelt 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág építésének fő finanszírozója az EBRD volt.
A szarkofág 2016-ra készült el.
A londoni bank saját forrásból 715 millió eurót, nemzetközi társfinanszírozók bevonásával további 2,5 milliárd eurót folyósított az egykori atomerőmű leszerelésére, a védőpajzs felépítésére és a térség biztonságossá tételére.
Francia szakértők elvégezték a csernobili atomerőmű védőszerkezetének előzetes műszaki felmérését egy orosz dróntámadás után.
A Deutsche Welle szerint a kárfelméréssel kapcsolatos szakértői munkát a Bouygues Travaux Publics és a Vinci Construction Grands Projets építőipari vállalatok végezték. Mindkettő a Novarka konszern része volt, amely egykor a csernobili atomerőmű új biztonságos zárószerkezetét (NSC) tervezte és építette.
Megjegyzendő, hogy az orosz dróntámadás megrongálta a védőszerkezet belső és külső burkolatát és paneljeit, valamint a szerkezeten belüli biztonságos működéshez szükséges kritikus rendszereket.
Francia szakértők szerint nem csak a zárt terület helyi károsodásáról van szó. Számos munkára van szükség: a szerkezetek ideiglenes megerősítésétől a kulcsfontosságú rendszerek teljes helyreállításáig. A kiemelt intézkedések közé tartozik a tető tömítése, az acélszerkezetek javítása és a külső burkolat helyreállítása. A fő darurendszer javítása is kritikus fontosságú, amely nélkül a létesítményen belüli biztonságos munkavégzés lehetetlen.
Azt állítják, hogy a létesítmény tömörségének helyreállítása is nehéz lesz.
„Ehhez valószínűleg korszerűsíteni kell a szellőztetőrendszert, különösen további páramentesítőket és ventilátorokat kell beszerelni. További problémát jelentenek az anyagok. Egyes szerkezeti elemeket, különösen a membránokat, újra kell gyártani, mivel az NSC építése során felhasznált anyagokat már nem gyártják” – áll a cikkben.
A régi óvóhely védelem nélkül hagyása, akár korlátozott időre is, súlyos következményekkel járhat. A védőburkolat bármilyen áthelyezése túl kockázatos, ezért a javításokat a helyszínen kell elvégezni, mondják a szakértők. Az előzetes becslések szerint ez 2030-ig fog tartani, és körülbelül 500 millió euróba fog kerülni.
Ez az ütemterv azonban számos tényezőtől függ: a biztonságtól, a létesítményhez való hozzáféréstől és a projektdokumentáció jóváhagyásának sebességétől. Az optimista forgatókönyv szerint a fő építési munkálatok 2027 végén kezdődnek.
Olga Kosharna nukleáris biztonsági szakértő meg van győződve arról, hogy a francia vállalatok túl optimisták mind a megsemmisült csernobili atomerőmű blokkjának helyreállításának időzítését, mind a mennyiségét illetően. Megjegyzi:
„Úgy vélem, ez az összeg nem végleges. Valószínűleg a javítások drágábbak lesznek.”
Kosharna szerint az orosz drónok naponta átrepülnek a tilalmi zóna felett, így az újabb károk nem zárhatók ki. Véleménye szerint a jelenlegi becslések részben azon a feltételezésen alapulhatnak, hogy a háború aktív szakasza 2030-ra véget ér.
A csernobili atomerőmű szarkofágjának javítása
Ukrán tisztviselők szerint a tavalyi dróntámadás nem juttatott sugárzást a légkörbe. Az NSC külső burkolatának sérülései és a mentőalakulatok által a tűz eloltásához fúrt lyukak azonban veszélyeztették a szellőzőrendszert, amelyre szükség van a páratartalom 40 százalék alatt tartásához és a védőívet alkotó fém korróziójának korlátozásához.
Balthazar Lindauer, az EBRD nukleáris biztonsági osztályának vezetője szerint a szellőzőrendszer javítása nélkül a korrózió már az évtized végére megkezdődik.
Szakértők szerint az NSC elvesztette a képességét a radioaktív anyagok tárolására és az NSC alatt található veszélyes „szarkofág” lebontásához szükséges ellenőrzött környezet biztosítására.
Ukrajna villamosenergia-hálózata az állandó katonai tevékenység miatt folyamatosan romlik, ami közvetlenül hat az ország nukleáris biztonságára Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójának értékelése szerint. Ezért a NAÜ kiemelten fogja kezelni a kritikus fontosságú alállomások működőképességének értékelését.
Az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonsági helyzetét az elmúlt másfél hónapban is a katonai események és ezzel összefüggésben az elektromos hálózati ellátás bizonytalansága határozták meg. A létesítményekben dolgozó szakemberek folyamatosan kezelték és hárították a felmerülő műszaki problémákat. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) helyszínen tartózkodó szakértői megerősítették, hogy az országos hálózat állapota komoly figyelmet igényel, ugyanakkor a biztonsági rendszerek minden esetben megfelelően látták el feladatukat.
A tartalék áramkapcsolatok mentették meg a csernobili atomerőművet
Csernobilban a legfrissebb jelentések szerint ez év január közepén katonai tevékenység következtében megrongálódott az atomerőmű egyik, az áramellátás szempontjából kritikus elektromos alállomása: a távvezeték lekapcsolódott. A létesítmény rendszereinek működését ez nem érintette, mivel a tartalék vonalak azonnal rendelkezésre álltak, biztosítva a folyamatos áramellátást. A telephelyen eközben a terveknek megfelelően dolgoznak az új fém szarkofág 2025. februárjában megsérült külső acélburkolatának helyreállításán. A tetőszerkezet ideiglenes javításaival stabilizálták annak állapotát, a teljes körű helyreállítás pedig a katonai konfliktus lezárását követően várható.
Egyetlen vezetékre van utalva a zaporizzsjai létesítmény
A Zaporizzsjai Atomerőműnél ez év január 2-án katonai tevékenység következtében megsérült és lekapcsolódott a 330 kV-os tartalék vezeték, így a létesítmény jelenleg teljes mértékben az egyetlen működőképes, 750 kilovoltos fővezetékre van utalva. A biztonságos üzemeltetés érdekében Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója egyeztetéseket kezdeményezett ideiglenes tűzszüneti zóna létrehozásáról, amely a Zaporizzsjai Atomerőmű kapcsolóállomásától mintegy 10 kilométerig húzódna.
E zóna léte elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukrán szakemberek biztonságban elvégezhessék a szükséges javításokat.
A kezdeményezés sikerét biztosíthatja, hogy legutóbb 2025. december 30-án egy hasonló, a NAÜ által közvetített helyi fegyverszünet már lehetővé tette kritikus javításokat.
A NAÜ ismét Ukrajában készül
Rafael Grossi főigazgató a múlt héten bejelentette, hogy a NAÜ újabb szakértői missziót készít elő Ukrajna nukleáris biztonságának szempontjából fontos elektromos alállomások felülvizsgálatára, miközben az ország energiainfrastruktúráját folyamatos támadások érik. Ezek az alállomások biztosítják a hálózati áramellátást
a reaktorok hűtőrendszereinek
és más fontos nukleáris biztonsági funkciók
működéséhez. Hiányukban dízelgenerátorokkal kell előállítani az áramot, de ez csak rövidtávú megoldás.
A négyhetes leállás után megkezdődtek a Zaporizzsjai Atomerőmű sérült külső áramvezetékeinek helyreállítási munkái – közölte szombaton Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.
Grossi tájékoztatása szerint a javítás azután kezdődhetett el, hogy a helyszínen tűzszüneti övezeteket hoztak létre, ezzel lehetővé téve a biztonságos munkavégzést.
Az erőmű oroszok által kinevezett vezetősége megerősítette a karbantartási munka megkezdését, és közölte, hogy mindez a NAÜ és a Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat közötti „szoros együttműködésnek” köszönhető. Az erőműnek a Telegramon közzétett közleménye szerint az orosz védelmi minisztérium kulcsszerepet játszik a javítások biztonságának garantálásában.
Az erőművet az orosz hadsereg a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított inváziója első heteiben foglalta el. A létesítmény jelenleg nem termel villamosenergiát, a reaktorok hűtéséhez azonban továbbra is külső áramellátásra szorul.
A román fél tájékoztatását követően a Kárpátaljai Vámhivatal közölte, az Aknaszlatina–Máramarossziget ellenőrzőponton meghosszabbították a forgalomkorlátozást.
A román külügyminisztérium jegyzéke szerint a Tisza folyón átívelő hídon – amely a két település között van, a munkálatok folytatása miatt a román fél 45 napra, 09:00 és 15:30 óra között, 2025. szeptember 15-től, hétfőtől kezdődően kéri a forgalomkorlátozás újabb bevezetését, és arra kéri az utazókat, hogy vegyék figyelembe az információt, és szükség esetén használjanak más ellenőrzőpontokat, számolt be a Kárpátaljai Vámhivatal.
A Voyager-1 űrszonda már 23,5 milliárd kilométerre jár a Földtől, így a NASA által elküldött parancs csak 22 órával később ért célba.
Május óta próbálja megfejteni a NASA, mi történt a Voyager-1 űrszondával. Bár az eszköz rendben elküldte a Földre a tudományos adatokat, a telemetriai információk értelmetlenek voltak. Minden jel szerint a szerkezet összezavarodott, és nem tudta pontosan betájolni magát a világűrben.
A mérnökök az elmúlt hónapokban igyekeztek kijavítani a hibát – és rájönni, mi okozta azt. Az Interesting Engineering most azt írja, az űrszonda a telemetriai adatokat egy olyan fedélzeti számítógépen keresztül küldte el, amit évekkel ezelőtt leállítottak, ezért torzultak az információk.
Suzanne Dodd, a Voyager projektmenedzsere elmondta, amikor már gyanították, hogy ez lehet a probléma, parancsot küldtek a Voyager-1-nek, hogy folytassa az adatok küldését a megfelelő számítógépre. A javítás azonban sok időt vett igénybe, a rádiójel ugyanis 22 óra alatt teszi meg a szerkezetig a Földről az 23,5 milliárd kilométert.
Szerencsére a hibát ezzel sikerült elhárítani, azt azonban továbbra sem tudják a szakemberek, mi idézte elő azt. A mérnökök úgy vélik, a Voyager-1 „agyában” valami más hiba léphetett fel, ugyanakkor úgy vélik, ennél komolyabb módon ez nem lesz hatással a működésére.
Teams at @NASAKennedy have assessed impacts from Hurricane Ian & determined there was no damage to #Artemis I flight hardware. @NASA will focus on the Nov. 12-27 launch period to give employees time for post-storm recovery & identify checkouts for launch https://t.co/bjDiRgnOvtpic.twitter.com/7nK2tKVDOR
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
A Microsoft új
opcionális javításával sincs minden rendben. Amit azért adtak ki, hogy egy
korábbi gondot orvosoljanak.
Egy, a Windows 10-hez csak most kiadott javítás sem lett
tökéletes, ami azért is problémás, mert a foltozást egy korábbi hiba
megjavítása miatt készítette a Microsoft. A mostani update a KB4535996 jelet
viseli.
A Tom’s Hardware cikke szerint a Microsoft még februárban
adott ki opcionális (tehát nem kötelezően telepítendő) frissítést a
rendszeréhez, de a csomaggal több gond is akadt, és a keresőfunkciónál is
problémák merültek fel.
Hogy a gondokat orvosolni tudja, a redmondi óriás egy
második csomagot készített (ez a már említett KB4535996), ám ez sem úgy
sikerült, ahogy szerették volna. Ha ugyanis telepítik, a számítógép
rendszerindítása úgynevezett hurokba kerülhet, azaz, több alkalommal is
újraindul, mire sikerül neki rendesen betöltenie.
Azt nem tudni, hogy ez utóbbi probléma pontosan hány
felhasználót érint, mivel az újonnan kiadott frissítést sem kötelesek
telepíteni a felhasználók.
Heads Up Start11 users, if you installed KB5022913, (an optional update released today) you may encounter a few hiccups with the coloring of the taskbar or clock on secondary monitors, we have a fix deployed internally and will have an update soon#Start11#Windows10#Windows11pic.twitter.com/tm9zMo3OaR
