Array
(
[count_posts] => 6
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjM4MTE0O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 209989
[content] =>
A példátlan téli hőhullám hatására a talajhőmérséklet 10 fokkal a normális fölé emelkedett, és július egyes napjain a szárazföldi hőmérséklet 28 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.
Michael Dukes, a MetDesk előrejelzési igazgatója szerint a hőhullám egy különösen erős El Niño eseményt követ, és valószínűleg ennek késleltetett hatása, az éghajlatváltozás okozta általános hőmérséklet-emelkedéssel együtt – írja a The Guardian cikke nyomán a Portfolio. A hőhullám közvetlen kiváltója a meggyengült sarki örvény, azaz a hideg és alacsony nyomású levegő egy sávja, ami a sztratoszférában forog a pólusok körül. A légköri hullámok interferenciája gyengítette az örvényt, ami idén a magaslégköri hőmérséklet emelkedéséhez vezetett. Mint írják, fontos kiemelni, hogy az Antarktiszon most úgy melegebb 10 Celsius-fokkal a talaj és 28 fokkal a levegő a sokéves átlagnál, hogy a déli féltekén éppen tél van.
A kutatók régóta jósolják, hogy az emberi eredetű éghajlatváltozás legjelentősebb hatásai a sarkvidékeket fogják érinteni, és ez a hőhullám ennek ékes példája. Az elmúlt két évben ez a második, ami elérte a régiót.
A legutóbbi 2022 márciusában 39 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést eredményezett, és a jégtakaróból egy akkora darab tűnt el, mint Róma városa.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a téli és nyári hónapokban folytatódó felmelegedés a jégtakaró összeomlásához vezethet.
Zeke Hausfather, a Berkeley Earth kutatója szerint az antarktiszi hőhullám „egyértelműen az egyik nagyobb hajtóereje volt a globális hőmérséklet elmúlt hetekben tapasztalt megugrásának” – írja a lap. Jonathan Overpeck, a Michigani Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Iskolájának klímakutatója a hőhullámot a leglátványosabb jelnek nevezte, amely szerint az éghajlatváltozás valóban kezdi átalakítani a bolygót.
Az ETH Zürich klímakutatója, Jonathan Willie szerint a terület fölött hetek óta tartó „déli sztratoszféra felmelegedésének” köszönhető a hőhullám. Mint írják, egyelőre nem világos, hogy az éghajlatválság mennyiben járult hozzá ennek a konkrét eseménynek a kialakulásához, ám a szakértők egyetértenek abban, hogy a hőhullám az előttünk álló események aggasztó előjele.
[type] => post
[excerpt] => A példátlan téli hőhullám hatására a talajhőmérséklet 10 fokkal a normális fölé emelkedett, és július egyes napjain a szárazföldi hőmérséklet 28 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722809100
[modified] => 1722730485
)
[title] => Az átlagnál 28 fokkal melegebb most az Antarktisz, a tudósok az összeomlástól félnek
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=209989&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 209989
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 209990
[image] => Array
(
[id] => 209990
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg
[original_lng] => 229990
[original_w] => 1300
[original_h] => 731
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/alaszka.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1722719685:12
[views_count] => 2320
[_thumbnail_id] => 209990
[_edit_last] => 12
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508473165000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 38114
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => jég
[2] => olvadás
)
)
[1] => Array
(
[id] => 186293
[content] =>
Egy Svájc területével nagyjából megegyező méretű lyuk 1974 óta időnként kinyílik az Antarktisz jegén. A Maud Rise polinyára (a polinya tengeri jéggel körülvett nyílt vízterület földrajzi elnevezése) a Weddell-tengenél bukkantak 50 éve, és azóta többször is megnyílt, bár nem mindig ugyanakkorára, de mindig ugyanott. Ez komoly fejtörést okozott a kutatóknak – írja a Live Science.
2016 és 2017 telén körülbelül 80 ezer négyzetkilométer szélesre nyílt meg több hétre, és ekkor végre sikerült felfedni, hogy mi magyarázza a jelenséget.
Télen az antarktiszi jég területe hatszorosára nő, de a tengeri jégben lyukak keletkeznek a szárazföldről érkező erős szél hatására, ami a lyukakban lefagyasztja a vizet. De a nyílt óceánon, távol a part menti szelektől nem valószínű, hogy rések lesznek a tenger jegén, ahol például a Maude Rise is kialakul.
Kiderült, hogy 2016-ban és 2017-ben a Weddell-tenger körkörös óceáni áramlata erősebb volt, mint más években, így a víz alatti mozgások könnyebben hozták a sót és a hőt a felszín közelébe. Az időről időre megnyíló lyuk egy víz alatti hegy közelében található, az ominózus két évben az erősebb áramlat miatt só került a hegyre, a felszínen süvített a szél, ami felhúzta a sósabb vizet. Ez a só csökkentette a felszíni víz fagyáspontját, így kialakulhatott a lyuk és fenn is maradhatott egy ideig.
Az éghajlatváltozás már most is erősebbé teszi a déli kontinensről érkező szeleket, a jövőben több lyukra számíthatunk. Ezek a polinyák megváltoztathatják a víz mozgását, az áramaltok hőszállítását a kontinensek felé. A globális óceán vizeinek 40 százaléka az antarktiszi partvidékről származik, létfontosságúak a bolygó éghajlat szabályozásában.
[type] => post
[excerpt] => Egy Svájc területével nagyjából megegyező méretű lyuk 1974 óta időnként kinyílik az Antarktisz jegén. A Maud Rise polinyára (a polinya tengeri jéggel körülvett nyílt vízterület földrajzi elnevezése) a Weddell-tengenél bukkantak 50 éve, és azóta tö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1714946820
[modified] => 1714873644
)
[title] => Rejtélyes lyuk jelent meg az Antarktiszon
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=186293&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186293
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186294
[image] => Array
(
[id] => 186294
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg
[original_lng] => 159639
[original_w] => 727
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk-300x202.jpg
[width] => 300
[height] => 202
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg
[width] => 727
[height] => 489
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg
[width] => 727
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg
[width] => 727
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg
[width] => 727
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/luk.jpg
[width] => 727
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1714862845:12
[_thumbnail_id] => 186294
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3650
[_algolia_sync] => 508441028000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 38114
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => jég
)
)
[2] => Array
(
[id] => 175602
[content] =>
Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
Ian Strachan, az expedíció vezetője a BBC Newsnak elmondta, hogy a jéghegyet 3-4 méteres hullámok mossák, és így eróziója folyamatos. Az expedíció vasárnap drónos megfigyelést végzett a jéghegynél.
A mintegy négyezer négyzetkilométer területű A23a még 1986-ban szakadt le a fehér kontinensről, de csak pár hónapja mozdult meg, és kezdett elsodródni a Weddell-tengeren a partvidéktől. A jéghegy jelenleg az Antarktisz sarki áramlatain sodródik, amely az óra járásával egy irányban forog az Antarktisz körül.
Az áramlat az A23a-t az uralkodó nyugati széllel együtt a Dél-Orkney-szigetek irányába tereli, amelyek az Antarktiszi-félsziget csúcsától mintegy 600 kilométerre északkeletre találhatók.
Az A23a nagyságát és mozgását műholdas megfigyeléssel követik. A jégtömb vastagsága helyenként a 300 métert is meghaladja, tömege csaknem egymilliárd tonna, de napról napra csökken.
[type] => post
[excerpt] => Gyorsan olvad a világ legnagyobb jéghegye, az Antarktiszról leszakadt A23a – állapították meg a kutatók, akik az Eyos expedíciós vállalat hajójával vasárnap érték el az óriási jégtömböt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1705530420
[modified] => 1705455126
)
[title] => Gyorsan olvad az Antarktiszról leszakadt óriási jéghegy
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=175602&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175602
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 175603
[image] => Array
(
[id] => 175603
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[original_lng] => 194218
[original_w] => 960
[original_h] => 639
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/elolvadt-a-kozossegi-media-sztarjava-valt-gigajeghegy-220516.jpg
[width] => 960
[height] => 639
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1705447926:12
[_thumbnail_id] => 175603
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3358
[_oembed_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => Der #Hintereisferner hat in diesem Sommer 20 Mio m³ Wasser gelassen, so @prinzofice
2020 hatte er noch eine Fläche 6,14 km². Ich rechne in dieser Hochrechnung hier mit aktuell 6 km².
2/ pic.twitter.com/S96PDOVqj0
— Daniel Schrott ☀️ (@DanielSchrott) September 2, 2022
[_oembed_time_a6378cb0ce71afb48b31f8644585b7ad] => 1705447945
[_algolia_sync] => 508428717000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3132
[1] => 38114
[2] => 10443
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antartktisz
[1] => jég
[2] => olvadás
)
)
[3] => Array
(
[id] => 107964
[content] =>
Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel.
A föld alatti élőhely a Larsen-selfjég alatt húzódik, amely az Antarktisz keleti partjához kapcsolódó úszó jégsziget. A tudósok figyelmét a műholdfotókon észlelt, a szárazföld közelében lévő, szokatlan barázda keltette fel, ami első ránézésre egy felszín alatti folyónak tűnt – írja a Live Science. A kutatók körülbelül 500 méter mélyre fúrtak le a jég felszíne alá egy erős, meleg vizes tömlő segítségével, hogy elérjék a föld alatti alagutat. Miután sikerült leereszteniük egy kamerát is a barlangba, ledöbbentek, mivel a vízben több száz apró, elmosódott foltot láttak. Ezt először a felszerelés meghibásodásának vélték, de jó, hogy nem dobták el a drága kamerát, mert nem azzal volt a baj: a képeken apró rákfélék, kétlábúak izegtek-mozogtak.
Ez azért volt sokkoló, mert a jeges felszín alatt, a mélyben senki sem számított életre.
És ahogy Craig Stevens, az aucklandi Víz- és Légkörkutató Intézet (NIWA) oceanográfusa mondta: ha ezek az állatok a kamera körül úszkálnak, akkor itt különböző állat- és növénycsoportok együttéléséről lehet szó.
A titok közelről
A szakértők régóta gyanítják, hogy folyók, tavak és torkolatok hatalmas hálózata húzódik az Antarktisz alatt, de azt nem tudták, hogy élőlények is benépesítik a jeges környezetet. A tudósok a felfedezést ahhoz hasonlították, mint ha elsőként léphettek volna be egy rejtett világba. Huw Horgan, a kutatás vezetője, a wellingtoni Victoria Egyetem gleccserkutatója először 2020-ban észlelte a felszín alatti képződményt a területről készült műholdfotót nézve. Olyan volt, mint egy jég alatt húzódó hosszú mélyedés, mintha egy föld alatti folyó lenne.
Miután leeresztették a kamerát a folyóba, a kutatócsapat meglepődött, mert a barlang teteje nem sima volt, ahogy számítottak rá, hanem egyenetlen és hullámos. Úgy nézett ki, mint egy vekni kenyér, a tetején dudorral, alul keskeny lejtővel – mondta Stevens.
A kutatók azt is felfedezték, hogy a föld alatti víz négy-öt különálló, ellentétes irányú vízrétegre oszlik. Erre még nem találtak magyarázatot, úgyhogy folytatják az ökoszisztéma tanulmányozását, és remélik, hogy több adatot szerezhetnek arról is, hogy a vízben lévő tápanyagok hogyan keringenek át az Antarktisz felszín alatti vízhálózatain.
Sajnos bármilyen elzárt is ez a terület, az éghajlatváltozás nem kíméli, a gyorsan melegedő vízi és felszíni hőmérséklet megváltoztathatja a most felfedezett területek élővilágát, úgyhogy a kutatóknak gyorsan kell cselekedniük, hogy megértsék az újonnan észlelt jelenségek hátterét.
[type] => post
[excerpt] => Soha nem látott ökoszisztéma rejtőzik egy föld alatti folyóban, mélyen a jeges felszín alatt. A kutatók a közelmúltban tárták fel azt a sötét barlangot, amely tele van apró, rákszerű lényekkel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1656108300
[modified] => 1656011344
)
[title] => Titkos világ lapul az antarktiszi jég alatt
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=107964&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107964
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107966
[image] => Array
(
[id] => 107966
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[original_lng] => 3829913
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-150x150.gif
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80-300x169.gif
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/fxdm9kcry4qm9fbv9z2ull-970-80.gif
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1656000545:12
[_thumbnail_id] => 107966
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4008
[_oembed_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] =>
[_oembed_time_e989bbcc933719d22d8ebf9d000701c8] => 1656000527
[_oembed_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] =>
[_oembed_time_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => 1656000527
[_oembed_443872b417d58655409c36bf44456df9] =>
[_oembed_time_443872b417d58655409c36bf44456df9] => 1656000527
[_oembed_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => Moss on ice: Indian scientists’ discovery may change what we know about Antarctica ?❄️
A team of scientists from Punjab has discovered a new moss species in eastern Antarctica and named it Bryum bharatiensis as a tribute to goddess Saraswati. pic.twitter.com/83vGQqKIns
— Botany One (@botanyone) July 6, 2021
[_oembed_time_93bdb37f04a773af100643eefd4107ed] => 1656000527
[_oembed_12a1ea67df9f0b6822bae227111eb120] =>
[_oembed_time_12a1ea67df9f0b6822bae227111eb120] => 1664644191
[_algolia_sync] => 508209242000
[_oembed_8f36d4614bfa61b8ab3907cfaeab1cc7] =>
[_oembed_time_8f36d4614bfa61b8ab3907cfaeab1cc7] => 1774878359
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 23
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Fotók
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24362
[1] => 38114
[2] => 7393
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Antarktisz
[1] => jég
[2] => ökoszisztéma
)
)
[4] => Array
(
[id] => 85568
[content] =>
Japánban rekordmennyiségű hó hullott, a Japán-tengeren pedig jégpáncél fedte be a hajón szállított autókat.
A tél igazán kemény arcát mutatta meg a hét első felében Japán több részén, illetve Oroszország keleti partvidékén is, valamint nem utolsó sorban a Japán-tengeren. Japánból Vlagyivosztokba tartó teherhajón több autót is szállítottak, de a Japán-tengeren uralkodó szeles, fagyos időjárásnak köszönhetően a tengeren felkorbácsolt vízpermet, valamint pára ráfagyott a szállított autókra és a hajó egy részére is.
A járműveket 10 cm-nél is vastagabb jégréteg borította be.
Ugyanakkor a téli időjárás miatt Japánban a Japán-tengerhez közeli területeken többfelé is rekordmennyiségű hó hullott.
Siga prefektúrában fekvő Hikone-ban 68 cm-nyi hó hullott, Hjógo prefektúrában található Asago városában pedig 71 cm friss hó hullott hétfőre 24 óra leforgása alatt. Mind a kettő rekordnak számít a Japán Meteorológiai Szolgálat szerint. A havazás miatt több baleset is történt, valamint fennakadások alakultak ki a közlekedésben – olvasható az Asia.nikkei.com oldalán.
(Időkép)
[type] => post
[excerpt] => Japánban rekordmennyiségű hó hullott, a Japán-tengeren pedig jégpáncél fedte be a hajón szállított autókat.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1641118920
[modified] => 1641079095
)
[title] => Kelet-Ázsia: Hórekord jégbe zárt autókkal
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=85568&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 85568
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 85569
[image] => Array
(
[id] => 85569
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg
[original_lng] => 108592
[original_w] => 755
[original_h] => 692
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33-300x275.jpg
[width] => 300
[height] => 275
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg
[width] => 755
[height] => 692
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg
[width] => 755
[height] => 692
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg
[width] => 755
[height] => 692
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg
[width] => 755
[height] => 692
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/metbalazs-jegesauto2jpg-2021-12-30-12-29-33.jpg
[width] => 755
[height] => 692
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1641071899:5
[_oembed_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] =>
[_oembed_time_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => 1641071811
[_thumbnail_id] => 85569
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 3256
[translation_required_done] => 1
[_oembed_95d46a3563776ce0f06b48c86b17eeb2] => Taste the TV: Japan invents lickable screen to imitate food flavours https://t.co/AaY8fg5i03
— The Guardian (@guardian) December 23, 2021
[_oembed_time_95d46a3563776ce0f06b48c86b17eeb2] => 1641112255
[_oembed_2fd42df1ab65d2a3fcdcb97e41ebeea9] =>
[_oembed_time_2fd42df1ab65d2a3fcdcb97e41ebeea9] => 1641112255
[_oembed_9c400c29e149f8c3da6c01aa12aec981] => Move along, people, nothing to see here. Just a common July snow in Brazil (which is still harvesting #corn)
Video: @tx_marcelo pic.twitter.com/Wob7NqvEzu
— Andrey Sizov (@sizov_andre) July 29, 2021
[_oembed_time_9c400c29e149f8c3da6c01aa12aec981] => 1647484021
[_oembed_870e1e7c2b959eb0c9457a1b029ea517] => IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
— MetSul.com (@metsul) July 30, 2021
[_oembed_time_870e1e7c2b959eb0c9457a1b029ea517] => 1647484021
[_oembed_9ad931e932a80c1e94796ca2f0e251f1] => La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
Bon dia ❄?️ pic.twitter.com/tZQg5M9Bnf
— Jordi de Niro (@jordi_niro) January 19, 2021
[_oembed_time_9ad931e932a80c1e94796ca2f0e251f1] => 1647484021
[_oembed_8aa75bd5592fff2e27c17014c43a5d2c] => A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
— RTÉ News (@rtenews) January 19, 2021
[_oembed_time_8aa75bd5592fff2e27c17014c43a5d2c] => 1647484021
[_oembed_24ffcce21f57a2f7ccf1c58aa3977641] => {{unknown}}
[_oembed_514c2333307b9d03e7493116eb63cb69] => {{unknown}}
[_oembed_475ff8e6b3fe389c9173693e15694ced] =>
[_oembed_time_475ff8e6b3fe389c9173693e15694ced] => 1650873284
[_oembed_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] => Japan makes its first ever promotion of a woman to the rank of Admiralhttps://t.co/epsBW38rns
— Bright Uzbekistan (@brightuzb) December 15, 2023
[_oembed_time_9e752d54d8701e10906284cae4814f61] => 1703700977
[_oembed_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024
[_oembed_time_14b1e1b6e4a236b4ff4ed4943ee02393] => 1706605744
[_oembed_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] => Japan's 'Moon Sniper' probe attempts historic soft-landing on lunar surface. But did it make it? https://t.co/gOXn5EHViM pic.twitter.com/nubTr6hXg6
— SPACE.com (@SPACEdotcom) January 19, 2024
[_oembed_time_fe4db60f7a6fafd99783aee7b80d4da0] => 1719514393
[_oembed_174a3774f668b4793f0f7b7b0cb02f3c] => {{unknown}}
[_oembed_460ef1572555cc49c97beae6db9d7daa] =>
[_oembed_time_460ef1572555cc49c97beae6db9d7daa] => 1731806191
[_oembed_45b6e0b20b255f545b1b4ff6fdc352e4] => The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday.
She was born on May 23, 1908.
➡️ https://t.co/9WxutZPRO1 pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
— AFP News Agency (@AFP) January 4, 2025
[_oembed_time_45b6e0b20b255f545b1b4ff6fdc352e4] => 1736880544
[_algolia_sync] => 508151575000
[_oembed_ec2a6b723f5b9e54f964cd4597c3c028] =>
[_oembed_time_ec2a6b723f5b9e54f964cd4597c3c028] => 1769430706
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 25
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Videók
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3950
[1] => 2752
[2] => 38114
)
[tags_name] => Array
(
[0] => havazás
[1] => Japán
[2] => jég
)
)
[5] => Array
(
[id] => 45599
[content] =>
Idén télen Kazahsztánban a meteorológiai feltételek lehetővé tették, hogy egy különleges természeti jelenség, egy 13,7 méter magas jégtorony keletkezzen Almaty régióban egy jeges síkságon forrásvízből.
FORRÁS: PINTEREST Az itt keletkezett, üreges jégkúphoz hasonló képződményekre a múltban már több tudós hivatkozott, amit elneveztek „jégvulkánnak”. Bár az alakja hasonló a szikla vulkánokhoz, amelyek a földkéreg alól lávát szórnak, mégis egy egészen más jelenségről van szó. Ebben az esetben a jég ugyanis forró vízű forrásból származik.
A kutatók leírása szerint a vízpermet bekerül a légkörbe, majd megfagy, amikor visszaesik a felszínre. Idővel pedig a kazahsztánihoz hasonló, lenyűgöző üreges szerkezet alakul ki – számol be az esetről a ScienceAlert online tudományos portál.
A jégtorony minden évben, az új év körül alakul ki, és a helyiek kedvelt utazási célpontjává vált. Ezt számos közösségi oldalon posztolt fotó és videó is igazolja. Kazahsztánt sokan csak a „Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika” című film révén ismerik, ám a szakemberek szerint a kazahsztáni élet valósága azonban egészen más.
Ám amikor 2020-ban megjelent a folytatása, a „Borat utólagos mozifilm”, akkor a kazah turisztikai tanács elfogadta a karakter egyik mondatát az ország jellemzéseként: „nagyon kellemes”, ami ezzel új idegenforgalmi szlogenné vált.
Hasonló jégtornyokat találhatunk az Egyesült Államokban, gyakran a Nagy-tavaknál, például az Erie-tónál és az Ontario-tónál. Ott, ahol a tó vize „benyomódik” a jégtáblák alá a tó határában, jégkupacokat hoz létre. Ám az űrben vannak a legimpozánsabbak a jégvulkánok: 2016-ban a tudósok megfigyelték, hogy szerintük egy hatalmas jégvulkán lehet a Plútón, amely 145 kilométer széles és 3,5 kilométer magas.
[type] => post
[excerpt] => Idén télen Kazahsztánban a meteorológiai feltételek lehetővé tették, hogy egy különleges természeti jelenség, egy 13,7 méter magas jégtorony keletkezzen Almaty régióban egy jeges síkságon forrásvízből.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1613327640
[modified] => 1613217498
)
[title] => Hatalmas jégtorony alakult ki Kazahsztánban
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=45599&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 45599
[uk] => 46023
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 45601
[image] => Array
(
[id] => 45601
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg
[original_lng] => 103148
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/kazahtan-jeg.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1613387285:8
[_oembed_514c2333307b9d03e7493116eb63cb69] =>
[_oembed_time_514c2333307b9d03e7493116eb63cb69] => 1612992844
[_thumbnail_id] => 45601
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 4639
[_oembed_a9f2b0a807c2ac27436674b0fd671080] =>
[_oembed_time_a9f2b0a807c2ac27436674b0fd671080] => 1612992930
[_oembed_230bae39f200b9122c6f1486e519d9d5] =>
[_oembed_time_230bae39f200b9122c6f1486e519d9d5] => 1612992930
[_oembed_8f57f731ac9ae288c1381be79c26e2d1] =>
[_oembed_time_8f57f731ac9ae288c1381be79c26e2d1] => 1612992930
[translation_required_done] => 1
[_oembed_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] =>
[_oembed_time_466aa75280699c19c6c7f093b30e26a5] => 1641458241
[_oembed_20d7bc3b47ec2d540bf341a17aa4378a] =>
[_oembed_time_20d7bc3b47ec2d540bf341a17aa4378a] => 1652354742
[_oembed_b04c7b378379331d08ac6a89517d5dee] =>
[_oembed_time_b04c7b378379331d08ac6a89517d5dee] => 1653423304
[_oembed_a902b66f940edb45c5cad77ef47fccfe] =>
[_oembed_time_a902b66f940edb45c5cad77ef47fccfe] => 1661280557
[_oembed_61bd3aa1e1b5e331530ade8ed7eb7152] =>
[_oembed_time_61bd3aa1e1b5e331530ade8ed7eb7152] => 1668998074
[_oembed_7270b4827b3c78f2b121e176c52718c2] => The first batch of generators from #Kazakhstan arrived in #Ukraine. 43 generators are intended for medical institutions. pic.twitter.com/9BRDWx23cy
— NEXTA (@nexta_tv) December 22, 2022
[_oembed_time_7270b4827b3c78f2b121e176c52718c2] => 1672064667
[_oembed_6d8588ad5ec6d120b041520e9f771972] => {{unknown}}
[_oembed_1bf36eacaed69f972d994b9d6af9ad79] =>
[_oembed_time_1bf36eacaed69f972d994b9d6af9ad79] => 1729623683
[_algolia_sync] => 831548890002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 598
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Tudomány
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 38114
[1] => 38113
[2] => 1147
)
[tags_name] => Array
(
[0] => jég
[1] => Kazahsztán
[2] => látványosság
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 38114
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 38114
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
jég (1 Oldal)
