Inkább bezárja a boltját egy érsekújvári vállalkozó, mintsem magyar feliratokat rakjon ki az üzletre. Pedig a kisebbségi nyelvtörvény alapján köteles lenne ezt megtenni, ha elmulasztja, akár 2500 eurós bírságot is kaphat. Az Index által megszólaltatott felvidéki ügyvéd szerint a magyar nyelv használata még mindig kuriózumnak számít Szlovákiában, úgy látja, az állampolitika része ennek visszaszorítása.
Az Érsekújvár én így szeretlek Facebook-csoport aktivistái összegyűjtötték a felvidéki városban azokat a vállalkozásokat, amelyek megszegik a kisebbségi nyelvtörvényt. A rendelet szerint ugyanis azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 15 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik, a legfontosabb információkat az adott nemzetiség nyelvén is kötelező feltüntetni. Mivel Érsekújváron a népesség 22 százaléka magyar, a városban be kell tartani a jogszabályt. Erre azonban nem mindenki hajlandó, a legnagyobb ellenálló egy szlovák bolttulajdonos, aki feljelentéssel fenyegette meg az aktivistákat.
Magyarországra zavarná az őt feljelentő aktivistákat
A parameter.sk elérte a vállalkozót, aki azt állítja, a törvény nem kötelezi őt arra, hogy a boltjában bármit megjelenítsen magyar nyelven. „Soha az életben nem lesznek nálam magyar feliratok. Ha pedig erre törvénnyel köteleznek, inkább bezárom a vállalkozásom” – jelentette ki a portálnak, majd nem sokkal később saját Facebook-oldalán ezt írta: „Az a céljuk, hogy Érsekújvár tisztán magyar legyen, amire még maguknak a magyar embereknek sincs szükségük. Ez a város Szlovákiában található, ha olyan környezetben szeretnének élni, amire vágynak, akkor azt Magyarország területén keressék.”
Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos szerint a jogsértő vállalkozót felszólították, hogy orvosolja a törvényellenes állapotot, és függessze ki magyarul is boltjának nyitvatartását és az esetleges további fontos információkat.
Az érsekújvári aktivisták mintegy 400 bejelentést juttattak el a kormánybiztoshoz, akinek a hivatala ilyen esetekben felszólítást küld a vállalkozásoknak, és felhívja a figyelmet a törvénysértő magatartás megszüntetésére.
Az Index megkereste Fiala-Butora János felvidéki ügyvédet, emberi jogi szakértőt, aki szerint a magyar nyelv tudatos visszaszorítása évtizedek óta az állampolitika része.
Ez az eset is rámutat arra, mennyire nem hatékony a kisebbségi nyelvek használatának a szabályozása, teljességgel aszimmetrikus és egyenlőtlen. A szlovák nyelvet mindenki automatikusnak veszi, míg a magyar még most is kuriózumnak számít.
Fiala-Butora úgy látja, a magyar nemzetiségű állampolgárok számára sem egyértelmű minden esetben a magyar nyelv hivatalos szintű használata.
„Több esetben a magyar vállalkozók sem tüntetik fel a magyar nyelvű megjelöléseket, mivel ez messze áll sok ember komfortzónájától. Megszoktuk, hogy otthon magyarul beszélünk, tulajdonképpen konyhanyelvként használjuk a magyart, de minden, ami a lakásunkon kívül található, az már szlovák. Ez onnan ered, hogy az állam évtizedek óta erre neveli az embereket, az állampolitika része a magyar nyelv visszaszorítása. Mindez meghatározza az emberek gondolkodásmódját, ami azt az abszurd helyzetet eredményezi, hogy ma már az számít nacionalistának, aki nyelvi egyenlőséget követel.”
Az ügyvéd szerint, ha tömegesen elkezdenék büntetni a törvénysértő vállalkozásokat, akkor új helyzet állhatna elő, a nyelvi viták komolyabb szintre emelkednének. A kisebbségi nyelvhasználat elmulasztása miatt azonban még senkire nem szabtak ki bírságot.
A konkrét üggyel kapcsolatban a szakértő úgy gondolja, a szlovák vállalkozó nem rakja ki a magyar nyelvű feliratokat, és egyáltalán nem biztos benne, hogy megbüntetik.
Klein Otokar, Érsekújvár polgármestere azt emelte ki, hogy a városban békében élnek együtt magyarok és szlovákok, szerinte nincs arra szükség, hogy nemzetiségi kérdéseken összevesszenek. A konkrét ügybe a városvezetés nem szól bele, ugyanakkor azt megjegyezte, hogy a városi intézmények és rendezvények kétnyelvűek.
Ukrajna megtiltotta az orosz hadifoglyoknak a telefonhívásokat. Az ilyen korlátozások nem mondanak ellent a Genfi Egyezménynek – számolt be Dmitro Lubinec, Ukrajna Legfelső Tanácsának emberi jogi képviselője a nemzeti telemaraton adásában.
Ukrajna úgy döntött, hogy megtiltja a telefonhívásokat, mert megszaporodott az oroszok által az ukrán hadifoglyokkal szembeni brutális bánásmódról szóló esetek száma. Megjegyezte, hogy ez nem sérti a Genfi Egyezményt, mert a dokumentum arra kötelezi a fogvatartottakat, hogy csak levelezési lehetőséget kell biztosítani.
„Őszintén mondom, néhány dolgon változtatunk. Sok vita folyt például arról, hogy az orosz hadifoglyok felhívhatják rokonaikat Oroszország területén. Mostantól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az oroszok csak levelet írhatnak, de telefonálni már nincs joguk” – mondta Lubinec.
Throughout all of this time, we have not stopped working for a single day to bring everyone home from Russian captivity.
And today, we have an important result: 75 more of our people have returned to Ukraine. The Armed Forces, National Guard, border guards, and four civilians.… pic.twitter.com/FrsHfb2fpM
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 31, 2024
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Серед тих, кого повернули сьогодні — колишній мер Херсона Володимир Миколаєнко, який понад три роки перебував у полоні.
У 2022 році він був у списках на повернення, проте Володимир добровільно відмовився від обміну на користь важкохворого полоненого, з яким він перебував в одній… pic.twitter.com/mPoTEXwN44
Két nő jelképes esküvőt tartott Harkivban augusztus 25-én, hogy tiltakozzanak az azonos nemű partnerek házassági egyenlőségének hiánya ellen Ukrajnában – közölte a Kyivindependent. Az ukrán állam nem ismeri el az azonos neműek házasságát vagy polgári kapcsolatait.
Alina Sevcsenko, aki 2015 óta tagja az ukrán fegyveres erőknek, feleségül vette párját, Sztanyiszlava Petlicját, egy LMBTQ+ aktivistát a Harkiv Pride című felvonulás keretében. A teljes körű invázió kezdete óta a kérdés állítólag sürgőssé vált az azonos nemű párok számára, főleg azon esetekben amikor a pár egyik vagy mindkét partnere a hadseregben dolgozik.
A házasság vagy a polgári élettársi kapcsolat állami elismerése nélkül a katonai szolgálatot teljesítők élettársának nincs joga hivatalos tájékoztatást kapni arról, hogy élettársukat megsebesítették, elfogták vagy meghalt a csatatéren. Sérülés esetén a harcos társa nem látogathatja meg őket az intenzív osztályon, és nem hozhat döntést a nevükben. Az el nem ismert élettárs nem ismerhető el a veterán gyámjaként, ha cselekvőképtelenné válik.
My Website
Elhalálozás esetén az élettársnak nincs joga végrehajtani az elhunyt végakaratát. Ha mindketten meghalnak, nincs joguk arra, hogy együtt temessék el őket egy családi sírban – sorolták a háború miatt felmerült problémákat. A házassági egyenlőség hiánya az otthoni életet is érinti, mivel az azonos nemű párok nem birtokolhatnak közös tulajdont, és az egyik partner nem örökölhet vagyont, és nem kaphat állami támogatást élettársa halála után.
Sevcsenko és Petlicja előadása a harkovi anyakönyvi hivatalban kezdődött. A ceremónia az ukrán esküvői hagyományokat követte, például szirmokat, rizst és pénzérmét szórtak, csokrot dobtak, fotózkodtak a vendégekkel. Sevcsenko, aki kapitányi rangot visel, elmondta, hogy más katonák, akikkel harcol, tisztában vannak szexuális irányultságával, és tudtak eljegyzési terveiről.
„Valószínűleg már mindenki előtt dicsekedtem a gyűrűvel és a státuszommal” – mondta az LGBT Military nevű ukrán civil szervezetnek, amely a fegyveres erők meleg tagjait támogatja.
Nagyon fontos számunkra, hogy ugyanolyan jogi védelmet kapjunk családunkra és az állam biztonsági garanciáira, mint a heteroszexuális pároknak – mondta Sevcsenko .
Inna Sovsun képviselő, aki a Holos politikai frakció tagja, márciusban nyújtott be törvénytervezetet az azonos neműek párkapcsolatának legalizálásáról. „Néhány hónappal ezelőtt az ukránok petícióban szólították fel az elnököt, hogy legalizálja az azonos neműek házasságát”, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig arra utasította a kormányt, hogy vizsgálja meg az azonos neműek házasságának legalizálását – magyarázta a Twitteren március 7-én. Inna Sovsun képviselő, aki a Holos politikai frakció tagja, márciusban nyújtott be törvénytervezetet az azonos neműek párkapcsolatának legalizálásáról. „Néhány hónappal ezelőtt az ukránok petícióban szólították fel az elnököt, hogy legalizálja az azonos neműek házasságát”, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig arra utasította a kormányt, hogy vizsgálja meg az azonos neműek házasságának legalizálását – magyarázta a Twitteren március 7-én.
„A kormány azonban nem siet, ezért úgy döntöttem, hogy törvénytervezetet nyújtok be ennek a folyamatnak a felgyorsítására” – mondta a képviselő.
Sovsun szerint az ukránok 56 százaléka ért egyet azzal, hogy az LMBT pároknak jogot kell biztosítani a polgári élettársi kapcsolathoz. Hozzátette, hogy az ukrán társadalomban a homofóbia az orosz és a szovjet befolyás maradványa, amelyet el kell vetni.
Попри негоду та намір опонентів втрутитися, пів тисячі голосів ЛГБТ+ військових та цивільних гучно прозвучали у столиці.
Despite bad weather and the intention of opponents to interfere, half a thousand voices of LGBT+ military and civilians were loud in the center of the Kyiv. pic.twitter.com/u0KWLsoczn
LGBT organizations stated that they were unable to march in the parade due to the large number of marchers opposing the parade. pic.twitter.com/BisQ5n5xFX
The photo shows one of yesterday’s KyivPride 🏳️🌈participants wearing a Bandera T-shirt🫠
Stepan Bandera, a controversial OUN leader with fascist views, a Nazi collaborator, and a nationalist icon in today’s Ukraine, was no friend to sexual minorities — to put it mildly.
December 31-én lezárult egy korszak és egy új kezdődött Nagy-Britanniában. Véget ért az EU-ból való kilépést követő átmeneti időszak, az elválás az uniótól végül békés módon, eddig nagyobb megrázkódtatás nélkül történt meg. A december 24-én született megállapodás szabályozza az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni viszonyát.
The Britain’s Union Jack flag flutters next to the EU flag at the opening ceremony of the Commonwealth Heads of Government Meeting (CHOGM) in Valletta, Malta November 27, 2015. REUTERS/Toby Melville
A doveri határátkelőhelyen nem hogy a karácsonyihoz hasonló torlódás nem alakult ki, de a szokásosnál is kisebb volt a forgalom a kilépést követő napon január elsején. Kumin Ferenc, Magyarország nagy-britanniai nagykövete a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában arról beszélt, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó uniós állampolgárok, így a magyarok jogainak védelmére a kilépés pillanatától a kilépési megállapodás biztosított lehetőségeket, hogy ne sérüljenek a jogaik, vagyis ott élhessenek és dolgozhassanak tovább.
Az átmeneti időszak végétől január 1-től, aki most akar letelepülni, már teljesen új szabályrendszerrel kell szembesülnie. Elmondhatjuk, hogy nehezebb lesz lehetőséget kapnia a letelepedésre, munkavállalási vízumot kell szereznie – fogalmazott. Elmondta, részletes forgatókönyv készült arra az esetre, ha nem sikerült volna megállapodni, súlyos feszültség volt a tárgyalásokon. Magyarország az elmúlt években kifejezetten sokat segített a briteknek az átmenet időszakában, ezt – mint a nagykövet mondta – vissza is igazolták, a jelzések alapján optimisták lehetünk, egy jól működő kapcsolatrendszer alakulhat ki.
