A Simpson család régóta ismert arról a furcsa képességéről, hogy pontosan megjósolja a jövőt, ezek közül az egyik, a Barbie-mánia felvetése volt. A rajongók szerint a sorozat tökéletesen megjósolta a 2024-es választási térképet.
A Simpson család „jóstehetségét” több jelenet is igazolja – írta a Mirror. Az egyik a „Trumptastic Voyage” című, 2015-ös mini-epizódból származik. Ott Trump egy mozgólépcsőn látható, amint elmegy egy tábla mellett, amelyen az áll: Trump 2012, Trump 2016, majd Trump 2020, végül Trump 2024.
További hasonlóságok a sorozat és a való élet között akkor keltették fel a rajongók érdeklődését, amikor Kamala Harris az USA első női alelnökeként lila kosztümben, gyöngyház nyaklánccal és fülbevalóval vett részt beiktatásán, ami szinte teljesen megegyezett azzal a ruhával, amit a Simpson család Lisája viselt az animációs sorozatban, az Ovális Irodában.
Ugyanebből a 2000-es epizódból egy jelenet egy választási térképet mutat, amelyen látható, hogy Lisa melyik államot nyerte meg, és melyiket az ellenfele.
A rajongók szerint a piros és kék államok elrendezése a térképen kísértetiesen hasonlít a 2024-es választási térképre.
A Simpson család karaktereinek kitalálója és lértehozója egyébként magyar, Csupó Gábor, többszörös Emmy-díjas animációs filmes, producer, rendező egyik első munkája volt a sorozat.
Súlyos veszélyre fenyegeti az emberiséget. Hátborzongató jóslatot tett 2050-re a mesterséges intelligencia.
Az AI felfedte, hogy szerinte 2050-re mik lesznek a „legnagyobb embergyilkosok”, és meglepő módon nem a gépek felemelkedéséről szól a jóslata.
Jelenleg a világ népességének számos jelentős „gyilkosa” van. A Covid‒19 a közelmúltban felkerült a listára a globális világjárvány miatt, mint a második legnagyobb halált okozó betegség. Jelenleg pedig az iszkémiás szívbetegség vagy koszorúér-betegség van az emberek életére a legnagyobb veszéllyel. Ez felelős a halálozások számának legnagyobb növekedéséért az elmúlt két évtizedben. De a mesterséges intelligencia szerint 2050-ben már nem ezzel küzdenek majd leginkább az emberek.
Azt jósolja, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok számítanak majd addigra „az emberiség legnagyobb gyilkosának”.
Ez annak köszönhető, hogy egyre elterjedtebbek az olyan szuperbaktériumok, amelyek rezisztensek a legtöbb vagy az összes antibiotikummal szemben.
És ha a jelenlegi tendencia folytatódik, jelentős mértékben megnövekedhet a fertőzések miatti halálozás. További potenciális veszélyek maradnak a szívbetegségek, a rák, az éghajlatváltozással összefüggő betegségek és a neurodegeneratív betegségek is.
A mesterséges intelligencia hozzátette, fontos megjegyezni, hogy ezek az előrejelzések a jelenlegi trendeken és a jövőbeli kihívások megértésén alapulnak. Számos tényező befolyásolhatja ezeket az eredményeket, beleértve az orvosi fejlődést, a közegészségügyet és a környezeti változásokat is – írja a Daily Star.
„Van nekem egy hatalmas erejű, engedelmes, gyors, kezes, mindenre felhasználható szolgám: hajómon ő a legnagyobb úr. Ez végez mindent. Ez világít, ez fűt, ez a gépek, a műszerek lelke. Ez az engedelmes szolga: a villamosság.” Nemo kapitány szavai Jules Verne 1870-es regényében épp oly fantasztikusnak tűnhettek a korabeli olvasó számára, mint amikor napjaink embere az öntudatra ébredt robotok vagy éppen a csillagközi utazás lehetőségéről hall. A természettudományok és a technológiai újdonságok iránt szenvedélyesen rajongó író könyveiben hemzsegnek az olyan találmányok, amelyek később, a XX. században már az emberiség mindennapi életének szerves részeivé váltak.
A távoli világok és a tudomány szerelmese
A XIX. század második felében élő emberek joggal érezhették úgy, hogy a világ valósággal elrohan mellettük. A korszak mára legendássá vált feltalálói évről évre fantasztikusabbnál fantasztikusabb találmányokkal álltak elő. Ekkor jelentek meg az első, már négyütemű motorral hajtott járművek prototípusai, az égen feltűntek az első kormányozható léghajók.
A távíró, a telefon, majd a rádió elterjedése, illetve a hang-, és mozgóképrögzítő technológiák felbukkanása a kommunikáció legjelentősebb forradalmát hozta el a nyomtatás feltalálása óta. Hasonlóan forradalmi változást eredményezett az építészetben a vasbeton, a hadviselésben a dinamit és a korai gyorstüzelésű fegyverek felbukkanása.
Ebben a korban élt és alkotott a világirodalom mindmáig egyik legolvasottabb írója, Jules Verne, akinek regényein Magyarországon is nemzedékek nőttek fel. Verne 1828-ban a franciaországi Nantes városában született, és gyermekkora óta szenvedélyesen rajongott a távoli tájak, az utazás és a felfedezések iránt.
Már fiatalon ugyancsak nagy érdeklődést mutatott az irodalom iránt is, de édesapja először hallani sem akart arról, hogy fia a művészek bizonytalan életútját válassza. Így került a 19 éves Verne 1847-ben Párizsba, hogy apja nyomdokaiba lépve jogi tanulmányokat folytasson.
Bár 1851-ben diplomát szerzett, ügyvédként egyetlen napot sem praktizált. A francia főváros kulturális és közösségi élete az irodalmi pálya irányába fordította, és már 1849-től jó barátja, ifj. Alexandre Dumas támogatásával színdarabokat is írt, igaz, ekkor még nem aratott nagy sikereket.
Az egzotikus világok mellett Verne másik nagy szenvedélyévé hamarosan a természettudományok váltak. 1851-ben ismerkedett meg Pierre-Michel-François Chevalier újságszerkesztővel, akinek lapjában tudományos népszerűsítő cikkeket kezdett publikálni. Regényes formába öntött munkáit aprólékos kutatómunkára alapozta, így számos tudományos témájú könyvet és folyóiratcikket olvasott.
Szélesebb ismeretségi körébe tartozott továbbá a korabeli francia tudományos élet több jeles képviselője is, így például Elisee Reclus geográfus, a fényképezés úttörőjének számító Nadar, Charles Deville vulkanológus vagy éppen az angol csillagász, John Herschel.
Így Verne széles körűen tájékozott volt korának tudományos eredményeit illetően, sőt minden bizonnyal arról is tudott, hogy a kutatók mire számítanak a jövőre nézve. A nagy tudással felvértezett – és kétségtelenül jó fantáziával megáldott – író könyveit most, a XXI. században olvasva pedig könnyen olyan érzésünk támadhat, mintha Verne valóban képes lett volna előre látni azt, hogy milyen irányba halad az emberiség fejlődése.
A tengerek világa
Verne talán leghíresebb műve, a Nemo kapitány főhősei egy elektromos tengeralattjárón merülnek az óceán fenekére. A világtengereket bejárva izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokban van részük, miközben az olvasó szeme elé tárul a mély tengerek világa.
A tengeralattjáró gondolata a regény 1870-es megjelenése idején már korántsem számított forradalmi ötletnek. Az emberiség ekkor már évszázadok óta kísérletezett víz alatt közlekedő járművek építésével, és alig néhány évvel korábban sor került a tengeralattjárók első sikeres katonai célú bevetésére is. 1864-ben, az amerikai polgárháború során ugyanis a déliek H. L. Hunley nevű tengeralattjárója elsüllyesztette az északiak hatalmas gőzösét, az USS Housatonicot.
A Verne által ismert tengeralattjárókat azonban ekkor még nem elektromos árammal, hanem kézzel forgatott hajócsavarral vagy sűrített levegővel hajtották. Nemo kapitány Nautilusa viszont már teljes mértékben elektromos árammal működik, amelyet a búvárhajó akkumulátorai szolgáltatnak, az energiát a tengervízből kivont nátriumból állítva elő. A hajó így folyamatosan, töltés nélkül képes a víz alatt közlekedni, és csak akkor bukik fel a felszínre, ha a kapitány friss levegővel szeretné feltölteni a fedélzetet.
Ha nem is teljesen a Verne által leírt módszer mentén, de a tengeralattjárók fejlődése valóban a villamos energia irányában indult meg a XIX. század végétől. A két világháborúban alkalmazott tengeralattjárók többségét a felszínen haladva dízelmotorok, míg alámerülve akkumulátorokról táplált elektromos motorok hajtották, a XX. század közepén pedig megjelentek a nukleáris meghajtású tengeralattjárók, amelyek minden korábbinál hosszabb utakat voltak képesek megtenni a víz alatt.
A regény azonban nem csak a tengeralattjárók kapcsán vetítette előre a jövőt. A Nautilus legénysége a napjainkban használt búvárruhákhoz hasonlót használ mélytengeri kalandjai során, és találkozhatunk a mai tézereknek megfeleltethető elektrosokkoló fegyverekkel is. Művében Verne rámutat az óceánokban rejlő lehetőségekre is, hiszen Nemo kapitány emberei az elektromosság mellett minden egyéb szükségletüket a tengerben fellelhető – akkor még végtelennek hitt – nyersanyagokból pótolják.
Holdutazás a XIX. században
Verne két könyvében is foglalkozott az űrhajózás kérdésével. Az Utazás a Holdba (1865), majd az Utazás a Hold körül (1870) című regények három főszereplője elhatározza, hogy elrepülnek a Földhöz legközelebb eső égitestre. Bár a két történet mintegy teljes évszázaddal korábban íródott, minthogy az amerikai Apollo-program űrhajósai meghódították volna a Holdat az 1960-as évek végén, Verne meglepően pontosan ábrázolta a későbbi asztronauták útját.
A regény hősei egy hatalmas ágyút építve győzik le a Föld gravitációs vonzását, és egy abból kilőtt „lövedékben” ülve indulnak nem mindennapi kalandjukra. Az előkészületek során pedig nagy hangsúlyt fektetnek a kilövésre alkalmas helyszín felkutatására. Hosszan vitatkoznak, hogy a két szóba jöhető lehetőség közül, Texasban vagy Floridában építsék fel a hatalmas ágyút. Választásuk végül Floridára esik – ahol aztán az 1960-as években valóban felépült az Egyesült Államok mindmáig legfontosabb kilövőállomása, a Kennedy Űrközpont.
Verne három űrutazója sikeresen kijut a világűrbe, pályára állnak a Hold körül, és bár leszállniuk nem sikerül, megkerülik azt, és visszatérnek a Földre. Hasonlóan a kilövéshez, Verne a leszállás modellezésében sem tévedett nagyot. A visszatérő „lövedék” és utasai a Csendes-óceánban landolnak, épp úgy, ahogy majd az Apollo-11 űrhajósai is visszatérnek a Földre 1969-ben.
Érdekesség, hogy a könyvben Verne felveti annak lehetőségét is, hogy a jövőben valamikor a fény segítségével hajtsák meg az űrhajókat. Ma már tudjuk, hogy ilyesfajta „napvitorlások” valóban alkalmasak lehetnek az űrutazásra, és bár a technológia fejlesztése még jócskán kísérleti stádiumban jár, 2010-ben a Japán Űrügynökség sikeresen útjára indította a világ első, kizárólag a napfény sugárnyomása által hajtott űrhajót, az IKAROS-t.
Tűpontos megérzések a XX. századról
Verne nemcsak technológiai, hanem bizonyos politikai és társadalmi kérdésekben is prófétának bizonyult. Az Északi-sark megvásárlása című 1889-es regényének elején egy nemzetközi aukciót rendeznek, amelyen a résztvevők az Északi-sarkvidék területére licitálhatnak. Az árverésen számos ország képviselői vesznek részt, de végül egy amerikai magánvállalat vásárolja meg a jéggel borított vidéket.
A tetemes összeget megfizető vásárló terve az, hogy egy hatalmas ágyút építve, és annak visszarúgását kihasználva elmozdítsa a Föld tengelyét annak érdekében, hogy így megolvadjanak a sarkvidéki jégtakarók. A jégpáncél alatt ugyanis gazdag szénmezőket sejtenek, így annak kitermelése igencsak nagy nyereséggel kecsegtet.
A Verne által felvázolt helyzet nem sokban különbözik napjaink geopolitikai vitáitól. Az Arktisz alatt található a Föld legnagyobb, mindmáig érintetlen kőolaj- és földgázlelőhelye, nem véletlen tehát, hogy a terület éles diplomáciai csatározások középpontjában áll a környező országok részéről.
Verne leghátborzongatóbb jövendöléseivel az író egy talán kevéssé ismert könyvében találkozhatunk. A Párizs a XX. században című regény eredetileg 1863-ban íródott, de a kézirat nem nyerte el a kiadó tetszését, ezért arra kérte az írót, hogy várjon húsz évet a könyv megjelentetésével. Verne pedig ekkor olyan biztos helyre rakta irományát, hogy valószínűleg még maga is megfeledkezett róla, hogy hol lehet. A regény így több mint száz éven keresztül porosodott egy fiókban, mígnem Verne egyik dédunokája rá nem bukkant 1989-ben.
Az 1994-ben franciául, majd 1996-ban angolul is megjelent regény 1960-ban játszódik a francia fővárosban. A Verne által megálmodott Párizs lakói felhőkarcolókban élnek, és belső égésű motorokkal hajtott autókkal közlekednek. Nem marad el a járművekhez szükséges infrastruktúra sem, így találkozunk benzinkutakkal és aszfaltozott úttestekkel is.
Verne dédunokája
Verne elektromosság iránti érdeklődése ezúttal is visszaköszön. A szélerőművekből nyert áram működteti a városban található megannyi szerkezetet, köztük a légkondicionáló berendezéseket, a nagy sebességgel közlekedő mágneses vonatokat vagy éppen a kivégzésekhez használt elektromos székeket (az első ilyen kivégzésre a valóságban 1890-ben került sor). A városlakók már kezdetleges számítógépekkel is rendelkeznek, amelyeket egy hálózatba kapcsolva üzeneteket továbbíthatnak egymásnak – épp úgy, ahogy az internetet is használjuk napjainkban.
A számtalan technikai csoda ellenére Verne a jövőbeli Párizzsal egy számára is disztópikus világot fest le, ahol az embereket már csak az üzlet és pénz foglalkoztatja, a művészeteket és a kultúrát pedig csak kevés ember ápolja, nekik viszont úton-útfélen szembesülniük kell a társadalom megvetésével.
A Verne által elképzelt jövőben háborúk sincsenek már, hiszen katonákból álló hadseregek toborzása helyett az államok gyilkos hadigépeket építenek. Ezek a gépek pedig olyannyira hatékonyak és pusztítóak, hogy azok bevetése mindkét fél biztos pusztulását vonná maga után, így az országok örökös patthelyzetbe kényszerülnek.
Utóbbi volt talán Verne legpontosabb jóslata. Alig egy évszázaddal azután, hogy papírra vetette e sorokat, a hidegháború éveiben az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti törékeny béke legfőbb biztosítékává éppen az a bizonyosság vált, hogy egy atomháború kitörése mindkét szuperhatalom végét is jelentené egyben.
1 év telt el azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet a koronavírus kitörést világjárvánnyá hirdette ki. A vírus már akkoriban gyakorlatilag az egész világon elkezdte tönkretenni a társadalmi és gazdasági életet. A világjárvány első hónapjaiban az egész világot ellepték a különböző, néha apokaliptikus előrejelzések, amelyek némelyike tényekre és tudományos elméletekre, mások politikai érdekekre, spekulációkra és félretájékoztatásokra támaszkodtak.
Emlékezzünk vissza rájuk, és elemezzük, hogy megtörténtek-e vagy sem.
A koronavírus szezonális betegséggé válik, mint az influenza: nem igaz
Bár az influenzás megbetegedések száma a hideg téli hónapokban folyamatosan növekszik, és tavasszal és nyáron csökken, a koronavírus nem követi ugyanezt a sémát. Bár az orvosok tartottak attól, hogy „kettős téli viharral” – Covid-19 és influenza – kell megküzdeniük, de az influenzás megbetegedések száma továbbra is alacsony. Ez valószínűleg a koronavírushoz kapcsolódó óvintézkedések mellékhatása, mint például a társadalmi távolságtartás, a távmunka és távoltatás, védőmaszk viselése és a gyakori kézmosás.
Nincs szükség a védőmaszkra: nem igaz
A védőmaszkok viselése az egyik legvitatottabb intézkedésnek bizonyult a világjárvány időszakában. Eleinte mindenki arról biztosította az egészséges embereket, hogy az orvosi létesítményeken kívül nem kell maszkot viselniük. Ez részben annak tudható be, hogy hiány volt maszkokból az orvosi személyzet számára, és az attól való félelem, hogy hajtóvadászat alakul ki érte. Később mindenki azt mondta, hogy a maszkok nem mentenek meg a fertőzéstől. Egy idő után gyökeresen megváltozott a vélemény, maszkot kellett viselni nyilvános helyeken, valamint ott, ahol kisebb tömegek alakulnak ki. És ma, amikor egyre több mutáció jelenik meg, sok orvos már a dupla vagy fokozott védettséget biztosító maszk használatát javasolja.
A menekülttáborok szenvedik meg a vírust a legjobban: nem egyértelmű
A menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek táboraiban minden alapfeltétel megtalálható a koronavírus terjedéséhez: szűk környezet, szegénység, sok, különböző betegséget terjesztő személynek ad otthont, gyakran hiányoznak az a higiéniai alapkövetelmények. A koronavírus terjedésével kapcsolatos apokaliptikus jóslatok azonban az ilyen táborokban általában nem váltak valóra. Ezen kívül a pandémia kezdetén Bangladestől Görögországig, Kenyáig és másutt bezárták a menekülttáborokat. Az elmúlt hónapokban a menekültek sok helyen sokkal szigorúbb mozgáskorlátozásokkal szembesültek, mint a táborok helyén élő helyi lakosok.
A zsúfolt strandok lesznek a koronavírus terjedésének fő helyszínei: nem igaz
Szakértők szerint a strandokon kevésbé terjed a vírus, mint a helyiségekben. Ugyanakkor a múlt évben sokan féltek attól, hogy a zsúfolt strandok lesznek a terjedés fő helyei. A múlt és nyarán Európa egyes kormányai korlátokat és weboldalakat hoztak létre, amelyek nyomon követték a strand látogatóinak számát. Ezen kívül drónokat is használtak a társadalmi távolságtartás nyomon követése céljából. De az epidemiológusok szerint a félelmek alaptalanoknak bizonyultak, mivel a főbb gócpontok nem kapcsolódtak a strandlátogatásokhoz. Viszont a strandlátogatásokhoz leggyakrabban kapcsolódó tevékenységek, például partik és kirándulások valóban elősegítik a vírus terjedését.
Fokozni fogja a családon belüli erőszakot: igaz
Attól a pillanattól kezdve, hogy a kínai Vuhanban januárban kihirdették az első lockdownt, a jogászok és a rendőrség arra figyelmeztetett, hogy ezen körülmények között megnő családon belüli erőszakos esetek száma. Így is lett. A családon belüli erőszakos esetek száma, amelynek többnyire nők a szenvedő alanyai, az egész világon megnőtt annak a hátterében, hogy egyre több ország azt kérte állampolgáraitól, hogy szigeteljék el magukat/maradjanak otthon, ahol nagyon sokaknál fokozatosan a szociofóbia tünetei jelentkeztek a bezártságtól.
A munkahely elvesztése és az iskolák bezárása aránytalanul erős hatást gyakorol a nőkre: igaz
A világjárvány következményei a demográfiától függően nagyon változóak. De az egyik mindenütt tapasztalt eredmény az volt, hogy a nők szerte a világon nagyobb valószínűséggel elveszítik vagy elhagyják munkahelyüket, és nagyobb terhet vállalnak magukra: távoktatás, iskolák bezárása, home-office. Néhány hónap alatt a világjárvány semmissé tette azokat a gazdasági eredményeket, amelyekért a nők több évtizede küzdöttek. Egyes szakmákat és közösségeket nézve, egész generációt visszaszoríthat.
Az utazási tilalmak megállítják a vírus terjedését: nem egyértelmű
Amikor a múlt évben bezárták a határokat, sokan, akik nem tudtak időben hazatérni, sokáig hónapokra elzárva maradtak más országokban. Számos ország máig megtartotta az utazási korlátozásokat, és egyesek újra és újra szigorítják azokat, amire a mutációk terjedésétől való nagy fokú félelem kényszeríti őket.
Az emberek közötti mozgáskorlátozás és a kapcsolattartás korlátozása továbbra is döntő fontosságú a vírus terjedésének lassítása szempontjából. De ahhoz, hogy az utazási tilalmak hatékonyak legyenek, az egészségügyi szakértők szerint számos jól működő korlátozó intézkedés keretén belül kell bevezetni, mint az a feltétel, hogy az utazni vágyók, kivétel nélkül, az utazás előtt kell PCR-tesztet kell végezniük, a visszatérés után pedig karanténban kell, hogy vonuljanak.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => 1 év telt el azóta, hogy az Egészségügyi Világszervezet a koronavírus kitörést világjárvánnyá hirdette ki. A vírus már akkoriban gyakorlatilag az egész világon elkezdte tönkretenni a társadalmi és gazdasági életet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615671000
[modified] => 1615660384
)
[title] => Vajon teljesült a koronavírus-járványról szóló 7 fő jóslat, amelyet pontosan egy évvel ezelőtt tettek?
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49108&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49108
[uk] => 48993
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48994
[image] => Array
(
[id] => 48994
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-2021-03-12t195306172.jpg
[original_lng] => 80091
[original_w] => 768
[original_h] => 432
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-2021-03-12t195306172-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-2021-03-12t195306172-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-2021-03-12t195306172.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-2021-03-12t195306172.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-2021-03-12t195306172.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-2021-03-12t195306172.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/1-2021-03-12t195306172.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1615653185:5
[_thumbnail_id] => 48994
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2913
[_oembed_284ad475fc8bd22d8e6debdf9258f655] =>
[_oembed_time_284ad475fc8bd22d8e6debdf9258f655] => 1615663807
[_oembed_09c09988caaa90a078a36be74bed3d13] =>
[_oembed_time_09c09988caaa90a078a36be74bed3d13] => 1615663807
[_oembed_2e657de056255911732bc6a555da6f2a] =>
[_oembed_time_2e657de056255911732bc6a555da6f2a] => 1615663807
[_oembed_31f302ef9f8a96c0570a9042b0c6aded] =>
[_oembed_time_31f302ef9f8a96c0570a9042b0c6aded] => 1617726621
[_oembed_0e11b36b8879ecc1ed2beeffb2300a82] =>
[_oembed_time_0e11b36b8879ecc1ed2beeffb2300a82] => 1625160938
[_oembed_311ab341d2887598c8242fc8b397e69b] =>
[_oembed_time_311ab341d2887598c8242fc8b397e69b] => 1629860430
[_oembed_0b522aaab8b2e9988376ade9977fbfa6] =>
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
