A CDU főtitkára, Karsten Linnemann megjegyezte, hogy hazájában sokan „elvileg nem akarnak dolgozni”.
A legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) főtitkára, Carsten Linnemann a munkanélküliek, köztük az ukrán menekültek állami támogatásának megszüntetését szorgalmazza. A politikus ezt a Funke médiacsoport kiadványának adott interjújában nyilatkozta.
Elmondása szerint Németországban „hat számjegyű azok száma, akik alapvetően nem akarnak dolgozni”, ezért a szociális juttatások csökkentésével sem lehet őket munkakeresésre ösztönözni. Véleménye szerint csak a kifizetések teljes törlése lesz eredményes.
A CDU politikusa többek között az állami juttatásban részesülő ukrán menekülteket is említette.
„Meg kell beszélnünk, hogy az ukránok több mint 50%-a miért dolgozik európai országokban, de csak 25%-a Németországban” – mondta Linnemann.
Itt arról van szó, hogy a szövetségi kormány nem ösztönzi az Ukrajnából érkező menekülteket munkavállalásra – véli a politikus.
„Az ukránok a mi szabadságunkat is védik. De ha van haszon, az valamivel cserébe társul. Ez vonatkozik a foglalkoztatásra is” – fejtette ki véleményét a párt főtitkára.
A német szövetségi kormány szigorúbb szabályokat akar bevezetni, hogy minél több segélyben részesülőt ösztönözzen a munkavállalásra: annak megtagadását és az illegális foglalkoztatást a javaslat szerint a segélyek csökkentésével sújtják.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden? Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
Június 28-án a parlamenti képviselők elfogadták a 9342. számú törvényt, amely visszaállította a hadseregben szolgálók juttatásait, igaz némi módosítással. Ezentúl 30 és 100 000 hrivnya között lesz a harci cselekményekben részt vevő katonák kiegészítő juttatása. A sérülést szenvedettek – 20 100 hrivnyát, sorkatonák – 6 000, a kadétok – 2 350, katonai egységek oktatói – 15 és 30 000 hrivnya közötti összeget kapnak.
Azok a szolgálatot teljesítő honvédek, akik nincsenek a harci övezetben, nem kapnak bérpótlékot. Ezen juttatások folyósításának rendjét a kormány külön határozza meg, figyelembe véve a katonai parancsnokság ajánlásait – számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Szabadságok
Törvény írja elő a honvédek szabadságának időtartamát a hadiállapot idejére. Évi 30 nap szabadságot biztosítanak minden katonának, a kadétoknak 10 nap téli és 20 nap nyári szabadságot, a sorkatonáknak pedig 30 napot, közölte a Liga.net. A törvény újítása, hogy nem vehetnek részt a harci cselekményekben azok a mozgósított személyek, akik nem estek át az általános katonai alapképzésben, vagy nem rendelkeznek harci gyakorlattal. A törvény értelmében az ilyen képzés minimális időtartamának legalább egy hónapnak kell lennie.
Sebesültek, elhunytak és eltűnt személyek
Módosították a törvény normáit a sérülést szenvedett és a katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított katonák juttatását illetően. Ők két hónapig kapnak juttatást, a harmadik hónaptól a parancsnoki rendelet lejártáig 20 100 hrivnya összegű pótlékot kapnak a Miniszteri Kabinet rendelkezése értelmében. A folyamatos gyógykezelés nem tarthat tovább, mint 4 hónap.
Azok a honvédek, akik belehaltak sérüléseikbe, 100 000 hrivnya összegű egyszeri juttatásban részesülnek.
Miből finanszírozzák?
Vahram Sztepanjan, a Nemzetközi Valutaalap ukrajnai képviselője kijelentette, a juttatások visszaállítása a költségvetési hiány növekedéséhez vezethet. A törvényjavaslat nem határozza meg ezen jelentős, több mint 4 milliárd dolláros kiadások finanszírozásának forrásait, és ezen kiadások finanszírozására felvett hitelek veszélyeztetik Ukrajna adósságának fenntarthatóságát, amelyre egyébként is jelentős nyomás nehezedik. Május elején Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Forbesnak adásában elmondta, hogy adóemelésre lesz szükség ahhoz, hogy visszaállítsák a honvédek juttatásait. Többek között az áfa – 4%-kal, a hadi illeték pedig háromszorosával. A miniszter hangsúlyozta: Ukrajna saját adóiból finanszírozza a hadsereget, nem pedig nemzetközi segélyekből, ezért a hadseregre fordított kiadások növelésekor fel kell mérni a következményeket, számolt be a Szlovo i Gyilo.
Andrij Pisnij, a Nemzeti Bank elnöke megjegyezte, hogy a juttatások visszaállításáról szóló törvény elfogadása felfüggeszti Ukrajna, a Nemzetközi Valutaalappal kötött memorandumát.