Ukrajnában számos magyar vonatkozású szobor található Kijevtől egészen Ungvárig: az egyik legszebb emlékmű azonban a Tiszaújlaki turul, mely az 1703-ban itt zajló Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának állít emléket. A kárpátaljai magyarság minden évben megemlékezést tart a szobornál, mely számukra ma is a szabadság szeretetét jelképezi. Az emlékmű történetét kollégánk, K. Debreceni Mihály foglalta össze.
Ukrajna és az Ukrajnába tartók életét manapság rendkívül megnehezíti, hogy az országban a háború kitörése óta légtérzár van érvényben. A fél kontinensnyi országon belül csak autóval és vonattal lehet eljutni bárhová is. Nem kivételek ez alól a Kijevbe látogató hivatalos delegációk, de még az Egyesült Államok elnöke sem. Minderről kollégánk K. Debreceni Mihály számolt be. Kissé nehéz dolga van annak, aki manapság el szeretne jutni Ukrajnába, vagy azon belül bárhová. A méreteket tekintve ugyanis komoly távolságok a mérvadóak, hiszen az ország hossza északról-délre 893 km, nyugatról-keletre pedig 1316 km hosszú. Ez nagyjából a Budapest-Brüsszel távolságnak felel meg, amit nehéz lenne mindennap vagy minden héten annak megtennie, akinek valamilyen ügyet kell intéznie. Ráadásul Budapest és Brüsszel között végig autópálya van, ami már Ukrajnáról nem mondható el, itt ugyanis az elmúlt években az Odessza-Kijev autópályán kívül jelentősebb négysávos út nem épült. Az ország más részeiben pedig szakaszosan négysávosak a fűutak. A háború kitörése előtt Ukrajnában az ország történelmének legnagyobb útfelújítási munkálatait végezték el: végre Kárpátalján is járhatóvá váltak az utak, és kacsintva bár, de végre feltehettük magunknak azt a kérdést: ez már Európa? A tendencia tehát nem volt rossz, de közbejött a háború. Manapság annak, aki mondjuk, Budapestről szeretne eljutni Kijevbe, nem áll módjában repülővel utazni, ugyanis 2022. február 24., az orosz-ukrán háború kitörése óta légtérzár van érvényben. Így a közel 1200 km-es utat vonattal vagy autóval kell megtennie, ami utóbbi esetében, ha nincs sor a határon, akkor körülbelül 15-16 órás utat jelent. Vonattal pedig akár 22-23 órás is lehet mindez. Azok sincsenek könnyű helyzetben, akik az országon belül szeretnének gyorsan eljutni A pontból B pontba, hiszen ezt repülő nélkül kell megtenniük. 2022 előtt legalább működtek a belföldi járatok, kisebb méretű repülőgépekkel Ungvárról vagy Lembergből két óra alatt Kijevbe lehetett érni, de a legtöbb nagyváros elérhető volt légi úton bárhonnan. Kivételt csak a Krím-félsziget és Donyeck, illetve Luhanszk jelentett, abba az irányba ugyanis – a kelet-ukrajnai konfliktus miatt – még 2014-ben megszűntek a járatok. A kelet-európai országban a Szovjetunió idején jól kiépítették a vasúthálózatot, emiatt szerencsére a háborús időkben is jól működik az ország vonatközlekedése. A távolsági vagonok nagyobb része szépen fel van újítva, a különböző kategóriájú hálókocsikban lehet jegyet foglalni az interneten, ahol magunk választhatjuk ki, hogy melyik fülkében, emeleti vagy földszinti ágyon szeretnénk aludni. Ehhez jár tiszta párna, paplan, lepedő, reggel pedig kávé vagy tea. Közúton az nehezíti meg a közlekedést, hogy nagyon sok helyen vannak ellenőrzőpontok, ahol sok esetben egyórás is lehet a sor. Emiatt gyakoriak lehetnek a fennakadások. A háború kitörése óta, az orosz rakétaveszély miatt, minden külföldi delegáció vonattal vagy autóval érkezett Kijevbe. Nem volt kivétel ez alól Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő, Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, de még Orbán Viktor magyar miniszterelnök sem. A közelebbi országok vezetői mindkét közlekedési eszközt igénybe szokták venni, ha Ukrajnába látogatnak. De még Zelenszkij elnök is sokszor vonatot használ országon belül. Legutóbb pedig pár napja, a világ legnagyobb népességű országának miniszterelnöke, Narendra Modi indiai kormányfő is így érkezett Kijevbe. Ukrajnában tehát a szükség törvényt bontott 2022-ben, és várhatóan még jó sokáig csak a közúton és vasúton fog működni a közlekedés.
[type] => post [excerpt] => Ukrajna és az Ukrajnába tartók életét manapság rendkívül megnehezíti, hogy az országban a háború kitörése óta légtérzár van érvényben. A fél kontinensnyi országon belül csak autóval és vonattal lehet eljutni bárhová is. [autID] => 14 [date] => Array ( [created] => 1725467100 [modified] => 1725467388 ) [title] => Lassan két és fél éve nincs légiközlekedés, még a világ vezetői is vonattal és autóval érkeznek Ukrajnába (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=213499&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 213499 ) [aut] => djkovach1979 [lang] => hu [image_id] => 213500 [image] => Array ( [id] => 213500 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/maxresdefault-12.jpg [original_lng] => 135889 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/maxresdefault-12-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/maxresdefault-12-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/maxresdefault-12-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/maxresdefault-12-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/maxresdefault-12.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/maxresdefault-12.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/maxresdefault-12.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1725456588:14 [_oembed_c0f4ff8014acfc5949c5b0cf0ac6fc9a] => [_oembed_time_c0f4ff8014acfc5949c5b0cf0ac6fc9a] => 1725456057 [views_count] => 453 [_thumbnail_id] => 213500 [_edit_last] => 14 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_cc6ba6d9a9062268fa883486796ab61b] => [_oembed_time_cc6ba6d9a9062268fa883486796ab61b] => 1725460054 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 592 [4] => 33 [5] => 25 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Társadalom [4] => Ukrajna [5] => Videók ) [tags] => Array ( [0] => 29289 [1] => 942660 [2] => 3193 [3] => 83534 [4] => 291 [5] => 48700 ) [tags_name] => Array ( [0] => beszámoló [1] => K. Debreceni Mihály [2] => légiközlekedés [3] => légtérzár [4] => Ukrajna [5] => vonatközlekedés ) ) [2] => Array ( [id] => 213150 [content] =>
Szakmai tapasztalatcserére és baráti beszélgetésekre egyaránt lehetőség nyílt a Demjénben megrendezett X. Kulturális Filmek Fesztiválján. Az eseményen olyan, a Kárpát-medencében dolgozó filmesek vehettek részt, akiknek alkotásai az előzőleg meghirdetett online versenyen a legtöbb közösségi aktivitást érték el. Idén 4 perces kisfilmek versenyeztek, amelyek a magyar kultúra értékeit tovább éltető személyeket mutatnak be a Kárpát-medence és a diaszpóra helyi magyar közösségeiben, illetve ebben az évben először a helyi energia hasznosításában tevékenykedőkről is vártak portrékat. Kollégáink több filmmel is neveztek a megmérettetésre. A Molnár Ildikó, Bereczky Tamás és a Kovács Géza és Vass Tamás alkotta páros különdíjban részesült. Debreceni Kamilla és Balla Béla bezsebelhette a második helyezésért járó díjat. A közönségdíjat és az egyik kategória első helyért járó díját a K. Debreceni Mihály, Bereczky Zsuzsanna és Bereczky Tamás alkotta csapat hozhatta haza, Kovács Géza és Bereczky Tamás pedig kategóriájában szintén első helyezést ért el.
Szinte egész Ukrajnából a csodájára járnak, hiszen ilyen szépen felújított, impozáns és jól felszerelt tanintézmény talán sehol sincs a kelet-európai országban, mint Beregszászban. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az egykori a magyar királyi törvényszék épületében kapott helyet. Működésének köszönhetően pedig a vidék egyik legszebb ingatlana nyert vissza régi fényét. Mindezt kollégánk, K. Debreceni Mihály foglalta össze. Kárpátalja egyetlen magyar tannyelvű felsőoktatási intézményének létrehozásáról 1993 október 18-án a KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség együttes elnökségi ülésén döntöttek. A kezdeményezéshez a református egyház és a Beregszászi Városi Tanács is csatlakozott. Részvételükkel, nem sokkal később bejegyezték a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, melynek fő célja a magyar felsőoktatás létrehozása és fenntartása lett Kárpátalján. Előbb a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző főiskola kihelyezett tagozata kezdte meg működését Beregszászban, majd a szükséges engedélyek beszerzése után 1996-ban megalakult a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Az intézményt ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának hívják, és túlzás nélkül állítható, hogy a helyi magyarság oktatási, valamint kulturális fellegvára. Fennállásának eddig közel három évtizede alatt sok minden történt ugyan, egy dolog azonban biztosan nem változott: a lelkesedés, a küzdeni akarás és a jövőbe vetett hit. Az intézmény főépülete a Beregszász központjában álló, egykori magyar királyi törvényszéki palota, melynek egész Ukrajnából a csodájára járnak, hiszen a kelet-európai országban csak kevés ilyen szépen felújított, jól felszerelt intézmény van. A kétemeletes épületet 1908 és 1909 közözz építettek Jablonszky Ferenc tervei szerint. A második világháború után szovjet laktanya volt benne, majd finommechanikai hadiipari üzemet nyitottak az épületben, kiépítve egy nagy kapacitású szellőztető hálózatot, termeiben több tonnás munkapadokat helyeztek el. A rendszerváltás után az üzem csődbe jutott, fűtését kikapcsolták, a műhelyeket megszüntették. Mindez az egyébként is lepusztult épület állagának rohamos romlásához vezetett. A beregszászi városi közgyűlés 2002-ben egyhangú szavazással a főiskola tulajdonába adta végül az épületet, melynek belső felújítása, az alagsor kivételével, 2003–2008 között valósult meg. Az ingatlan szovjet tönkretételétől napjainkig 2017-ben még kisfilm is született, melynek a címe Az Időutazó volt. A sztoriban Emerih Alekszandrovics szovjet közlegényt a felettese 1953-ban azzal bízza meg, hogy őrizze az egykori Magyar Királyi Törvényszék épületét, de megtiltja a kulturális rendezvényeket is. A katona azonban az éjszaka folyamán időutazáson megy keresztül, és 2017-ben ébred fel. És rájön, hogy mindaz, amit lát, szép és jó. A főiskola támogatás- és forráshiány miatt 2003-ban felhívással fordult a magyarsághoz a felújítás folytatásának biztosítása érdekében. A felhívás szerint a főiskola azon városokról, megyékről, szervezetekről nevezte el az épület felújított termeit, melyek az adott helyiséget adományaikból felújíttatták, de a felújításhoz hozzájárulók nevét is feltüntették a termek bejárata melletti táblákon. Az órarend szerint a diákok így nem az 1, 2, stb. tantermekben tanulnak, hanem óráikat például az Esztergom, a Győr, és a Vas megye termekben tartják. Az épület 2010 után teljes egészében már a magyar kormány segítségével újulhatott meg és tudott végrehajtani komoly intézményi fejlődést. Ukrajna egyetlen magyar felsőoktatási létesítménye és annak különböző egységei manapság – éves szinten – mintegy 5000 diáknak nyújtanak képzési lehetőséget. Ráadásul a háborús időkben is állták és állják a sarat, ami annak köszönhető, hogy már az első perctől kezdve tudtak az építkezésben és a fejlődésben gondolkozni.
Több mint 850 napja tart az orosz-ukrán háború, Magyarország pedig továbbra is segíti a bajbajutott kárpátaljai magyarokat és ukránokat egyaránt. A különböző segélyszervezetek, illetve civil kezdeményezések szállítmányai szinte napi rendszerességgel lépik át a magyar-ukrán határt. K. Debreceni Mihály összefoglalója. Szinte nem volt olyan hét ebben az időszakban, hogy valamilyen magyar segélyszállítmány ne érkezett volna Kárpátaljára, valamint tovább, Belső-Ukrajnába. 2022 februárjában összefogott a magyar kormány, a magyar segélyszervezetek, az egyházak és a civil társadalom is. Az általuk küldött segítség pedig nemcsak az itt élő magyarságnak, hanem a bajbajutott ukrán menekülteknek, és a háború sújtotta vidékeken élőknek egyaránt szól. Sokszor aggregátorok százait küldték Ukrajna különböző megyéibe az áramszünetek idején, ami ismét aktuális, ugyanis pár hete visszatértek a kimaradások. Kárpátalján újabban van olyan nap, hogy napi 8 órán keresztül nincs villany. A szakemberek szerint télen akár 15 órás áramszünetekre is lehet majd számítani. Ami ennél is jobban elszomorítóbb, az az, hogy a háború végét egyelőre nem látni, és egyre több az azt övező tragédia is, ami már Kárpátalján is tapintható a fronton elesett hozzátartozók sokasága miatt. Az is biztosnak tűnik már most, hogy amennyiben belátható időn belül beköszönt a várva várt béke, úgy a mostanihoz hasonló támogatásokra még valószínűleg évekig szükség lesz. A rombolás ugyanis olyan méretű, amelyhez fogható a második világháború vagy éppen Vietnám óta nem volt, ezt kiheverni pedig nem lesz egyszerű feladat. A magyar humanitárius munka ezért tovább folytatódik. Legutóbb egészségügyi felszereléseket és gyógyszereket kapott Kárpátalja. A szállítmány 5 lélegeztetőgépet, 7 fecskendős infúziós pumpát, valamint gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszereket tartalmazott. Mindezt Kárpátalja katonai vezetése kérte a helyi kórházak számára. A több mint 37 millió forint értékű adományt Bacskai József, ungvári magyar főkonzul adta át Ungváron a megye vezetőinek. De, újabb segélyszállítmányt indított útnak Harkivba a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása is. A háború sújtotta övezeteibe ezúttal 32 raklapnyi élelmiszert, higiéniai termékeket, valamint elektronikai eszközöket és ruházatot küldtek, az ottani partnerszervezetek kéréseit figyelembe véve. Kelet-Ukrajna legnagyobb városát az elmúlt hónapokban sorra érik heves rakéta- és dróntámadások, az útnak indított szállítmány pedig azon károsultak között lesz szétosztva, akik otthona az elmúlt hetekben semmisült meg. Ez idő alatt ez már a 11-ik olyan szállítmány, amit Harkivba küldtek. A harci cselekmények fokozódásával a humanitárius helyzet is egyre rosszabb a keleti országrészben, amit Az Együtt Harkivért Jótékonysági alapítvány vezetője is megerősített, aki személyesen érkezett Beregszászba a szállítmányért és azért, hogy további segítséget kérjen partnereitől. Lassan két és fél évvel a háború kitörése után a magyar adományozók még mindig töretlenül segítik a bajbajutott Ukránokat. Az Ökumenikusok, a Reformátusok, a Görögkatolikusok, a Máltai Szeretetszolgálat, a Baptisták, a Katolikus Karitász nap, mint nap odateszi magát Ukrajnában. Akárcsak a kárpátaljai magyarok, akik rendszeresen küldenek segélyszállítmányokat Belső-Ukrajnába. A magyar segítség tehát mindaddig folytatódik, míg arra Ukrajnában szükség lesz.
Közel nyolcszáz napja tart az orosz-ukrán háború, Magyarország pedig továbbra is segíti a bajbajutott kárpátaljai magyarokat és ukránokat egyaránt. A különböző segélyszervezetek, illetve civil kezdeményezések szállítmányai szinte napi rendszerességgel lépik át a magyar-ukrán határt. K. Debreceni Mihály összefoglalója: Túl vagyunk az orosz-ukrán háború több mint 796-ik napján, és szinte nem volt olyan hét ebben az időszakban, hogy valamilyen magyar segélyszállítmány ne érkezett volna Kárpátaljára, valamint tovább, Belső-Ukrajnába. 2022 februárjában összefogott a magyar kormány, a magyar segélyszervezetek, az egyházak és a civil társadalom is. Az általuk küldött segítség pedig nemcsak az itt élő magyarságnak, hanem a bajbajutott ukrán menekülteknek, és a háború sújtotta vidékeken élőknek egyaránt szól. Sokszor aggregátorok százait küldték Ukrajna különböző megyéibe az áramszünetek idején, amire, ha a bombázások folytatódnak, akkor hamarosan ismét lehet számítani. Az is biztosnak tűnik már most, hogy amennyiben belátható időn belül beköszönt a várva várt béke, úgy a mostanihoz hasonló támogatásokra még valószínűleg évekig szükség lesz. A rombolás ugyanis olyan méretű, amelyhez fogható a második világháború óta nem volt a kontinensen. A magyar humanitárius munka ezért tovább folytatódik. Az Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara például már közel kéttucat, ilyen, minden szükséges berendezéssel ellátott mentőautót küldött humanitárius segélyként a háború sújtotta övezetbe. A hátam mögött lévő gépjármű például Rivnében fog szolgálatot teljesíteni, az ukrán városokat ugyanis szinte naponta érik drón- és rakétatámadások. A mentőautók tehát emiatt hasznos felajánlásnak bizonyulnak. A tervek szerint a vegyes kamara a közeljövőben újabb nyolc ilyen járművet fog küldeni Ukrajnába, mégpedig Kijevbe, mely napi szinten van kitéve a légitámadásoknak. Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere nemrég levelet is küldött Gelb Sándor kamarai elnöknek, melyben nagyra értékelte a felajánlást és köszönetét fejezte ki a szolidaritásért. Azt is írta, hogy bár Kijev megye már nincs orosz megszállás alatt, de az energetikai rendszert, a kritikus infrastruktúrát és a lakóházakat ért támadások miatt hatalmas szükség van ezekre a gépjárművekre. Vagyis minden jól jön, a mentőtől a buszig, ami a katasztrófaelhárítók munkáját segítheti. A Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt időszakban persze nemcsak mentőautókkal segített Ukrajnában, hanem a kahovkai víztározó felrobbantása után ivóvizet is küldött a katasztrófa sújtotta térségbe, Kárpátalján pedig a belső menekülteket ellátó önkormányzatoknak küldött tartós élelmiszert. Ezen felül pedig segített megszervezni többszáz frontövezetben élő gyermek magyarországi kirándulását is. Több mint két évvel a háború után a magyar adományozók még mindig töretlenül segítik a bajbajutott Ukránokat. Az Ökumenikusok, a Reformátusok, a Görögkatolikusok, a Máltai Szeretetszolgálat, a Baptisták, a Katolikus Karitász nap, mint nap odateszi magát Ukrajnában. Akárcsak a kárpátaljai magyarok, akik rendszeresen küldenek segélyszállítmányokat Belső-Ukrajnába. A Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai osztálya például Zaporizzsja, Kijev, Harkiv és Herszon megyékbe is küld adományokat. A Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság közreműködésével pedig nemrég 3 tűzoltóautót is sikerült eljuttatni a harkivi területre. A magyar segítség tehát mindaddig folytatódik, míg arra Ukrajnában szükség lesz.
