Az Amerikai Magyar Alapítvány (American Hungarian Foundation – AHF) legrangosabb elismerésével, a George Washington-medállal tüntették ki Karikó Katalint – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint az elismerést az amerikai magyarok és civil köreik ernyőszervezete, a Hungarian American Coalition (HAC) az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulója alkalmából, Washingtonban rendezett gálaünnepségén adták át.
A gála másik díszvendége Charles Simonyi (Simonyi Károly) szoftverfejlesztő és űrturista volt, akit a HAC Spirit of America 250 kitüntetéssel jutalmazott.
Az 1961-ben alapított George Washington Award az AHF legjelentősebb kitüntetése. Olyan személyeknek ítélik oda a George Washington-medált, akiknek élete és eredményei megtestesítik az amerikai nemzet első elnökéhez fűződő eszményeket: jövőképet, bátorságot, becsületességet, szolgálatot és a közjó iránti elkötelezettséget. Azokat ismeri el, akiknek eredményei átlépik a határokat, és akiknek munkája felemeli az emberiséget.
A történelmet idéző jubileumi est, az USA 250 Gála emlékére minden vendég megkapta A szabadság és örökség úttörői: A magyar–amerikai történet, 1776–2026 című könyvet. A Nobel-díjas Karikó Katalin, az SZTE professzora mellett a lánya, a kétszeres amerikai olimpiai bajnok evezős, Szegeden született Francia Zsuzsanna eredményeit is vázolja az elmúlt 250 év amerikai történelmében jelentőset alkotó magyarokat bemutató kötet – áll a közleményben.
Júniusban az Oxford, májusban pedig két amerikai egyetem is díszdoktori címmel tünteti ki Karikó Katalint, az első magyar női Nobel-díjas tudóst – közölte hétfőn a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága az MTI-vel.
A közlemény szerint Karikó Katalin, az SZTE professzora az Oxfordi Egyetem június 24-i rendezvényén az idén díszdoktori címmel kitüntetett hét tudós egyikeként veheti majd át az elismerést.
Idézik a brit egyetem a díj odaítéléséről szóló közleményében Karikó Katalinról szóló méltatást, mely szerint a biokémikus az RNS-immunogenitással kapcsolatos munkája alapozta meg a COVID-19 vakcinákban alkalmazott mRNS technológiát, és átalakította a vakcinák és a fehérjepótló terápiák kilátásait.
Az Egyesült Államok első kutatóegyeteme, a Johns Hopkins University alapítása 150. évfordulójára készülve az ünnepségsorozat egyik díszvendégének hívta Karikó Katalint, akinek május 21-én díszdoktori kitüntetést adnak át.
Az 1891-ben Philadelphiában alapított Drexel University orvosi kara május 14-i diplomaosztó ünnepségére meghívta és motiváló beszédre kérte fel Karikó Katalint. A felsőoktatási intézmény is díszdoktorai közé választja a Nobel-díjas kutatót.
Az amerikai, ázsiai és európai díszdoktori címek között Karikó Katalin életében az első kitüntetés az alma materéé. 2021. szeptember 4-én, a Szegedi Tudományegyetemen tartott országos tanévnyitó ünnepség részeként tartották a ceremóniát, amelyen Karikó Katalin megkapta az SZTE Doctor Honoris Causa kitüntető címet. Azóta eltelt öt év, s 2026 júniusában, Oxfordban a 23. díszdoktori talárját öltheti magára az SZTE professzora, korunk egyik legbefolyásosabb természettudósa – áll a közleményben.
[type] => post
[excerpt] => Júniusban az Oxford, májusban pedig két amerikai egyetem is díszdoktori címmel tünteti ki Karikó Katalint, az első magyar női Nobel-díjas tudóst – közölte hétfőn a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1777319040
[modified] => 1777308883
)
[title] => Nemzetközi elismeréssorozat: az Oxford és amerikai egyetemek is díszdoktorrá avatják Karikó Katalint
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=281492&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 281492
[uk] => 281549
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 178022
[image] => Array
(
[id] => 178022
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kariko-katalin-1-edited.jpg
[original_lng] => 40247
[original_w] => 720
[original_h] => 405
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kariko-katalin-1-edited-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kariko-katalin-1-edited-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kariko-katalin-1-edited.jpg
[width] => 720
[height] => 405
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kariko-katalin-1-edited.jpg
[width] => 720
[height] => 405
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kariko-katalin-1-edited.jpg
[width] => 720
[height] => 405
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kariko-katalin-1-edited.jpg
[width] => 720
[height] => 405
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/kariko-katalin-1-edited.jpg
[width] => 720
[height] => 405
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1777370189:2
[_thumbnail_id] => 178022
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 823
[_oembed_3fa66533e572e4ce1de5a078886a0f7b] =>
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Karikó Katalin vehette át az európai Humángenetikai Társaság rangos elismerését, a Mendel-díjat Milánóban – közölte szerdán az MTI-vel a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati igazgatósága.
A közlemény szerint a díjátadó alkalmából az Európai Humángenetikai Konferencián Mendel-előadást tartott Karikó Katalin, az SZTE professzora, a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának adjunktusa. A hibrid konferencián 94 ország 5651 kutatója vett részt Milánóban, és a tanácskozást online 1230 tudós is figyelemmel kísérte.
A tudományos örökléstant megalapozó Gregor Mendelről többféle szervezet több díját is elnevezték. A Karikó Katalinnak május 27-én átadott Mendel-díjat olyan jeles személyiségek is megkapták már, mint a Nobel-díjas Emmanuelle Marie Charpentie vagy Aaron J. Ciechanover.
Maga az elismerés egy mintegy 15 centiméter magas, kromoszómát ábrázoló üvegszobor. A díjátadó ceremóniához kötődő programokon Karikó Katalin újságírói kérdésekre válaszolt, és előadást tartott a Carlo Besta Neurológiai Intézetben is.
A tájékoztatás szerint májusi találkozóin különböző megfogalmazásban, de azt hangsúlyozta Karikó Katalin:
Bízz abban, ami benned van. Ápold azt, amit ott találsz, különösen akkor, amikor senki más nem teszi. És állj készen arra, hogy elmagyarázd a kutatásodat, különösen akkor, ha a tudományt nehéz megérteni, és fennáll a veszélye annak, hogy félremagyarázzák.
Ez a gondolat olvasható a milánói konferencia honlapján is inspiráló tanulságként.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Ferenc pápa kinevezte Karikó Katalint, a BioNTech gyógyszeripari vállalat Nobel-díjas alelnökét a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává – közölte a szentszéki sajtóközpont szombaton.
A közlemény hangsúlyozza, hogy Karikó Katalin tudományos kutatásai vezettek az mRNS alapú vakcina kifejlesztéséhez, amiért 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. Karikó Katalint munkásságáért számos rangos hazai és külföldi elismeréssel jutalmazták, 2020-ban neki ítélték oda először a Közmédia Év Embere Díjat.
A vatikáni székhelyű Pápai Életvédő Akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa hozta létre. Az intézmény bioetikai kérdésekkel foglalkozik, melyek középpontjában az élet védelme áll.
Az akadémia segítséget nyújt a pápai államnak a nemzetközi tudományos élettel, az egyetemekkel, kutatóközpontokkal való kapcsolattartásban.
A Vatikán számára közvetlen információkat szolgáltat a legújabb technológiai és tudományos eredményektől.
Az akadémia legfeljebb hetven rendes tagból áll, akiket a pápa nevez ki öt évre. A kinevezést az ügyvezető tanács javasolja a jelöltek tudományos titulusai és szakmai hozzáértése alapján, valamint azért, mivel „hűséges szolgálatot végeznek minden egyes ember élethez való joga védelmében és előmozdításában” – olvasható az akadémia alapszabályában.
A világ különféle részeiből származó tagok nem mind katolikusok, vannak közöttük más vallásúak és ateisták is.
Az akadémiának magyar levelező tagjai is vannak: Freund Tamás neurobiológus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kovács László etika professzor, az augsburgi egyetem rektorhelyettese.
A Pápai Életvédő Akadémia kétnapos plenáris ülése hétfőn kezdődik az ember szerepéről a mesterséges intelligencia korában. A találkozó résztvevőit Ferenc pápa fogadja.
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
"È un'autobiografia, ma le autobiografie, per me, sono per ringraziare Dio, per il bene che ha fatto nella mia vita. Il vero protagonista è il Signore". Spera, l'autobiografia di Papa Francesco, è in tutte le librerie e store on-line. #papafrancesco#papa#libro#inlibreria#spera
Nagyszabású gála keretében vette át Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus a Nobel-díjat.
A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett ceremónián.
Karikó Katalin az amerikai Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat.
Egyike azoknak a kutatóknak, akik elkezdték az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztését. Felfedezése a koronavírus-járványban hozott áttörést, hiszen a technológiájával a lehető leghamarabb elkészíthették a szakemberek a vakcinákat.
Szinte nincs olyan hazai szakember, aki ne ismerné el Karikó Katalin fejlesztéseit. Szerintük az mRNS-vakcinát hamarosan már nemcsak a koronavírus okozta fertőzések, hanem egyéb betegségek kezelésére is használják világszerte.
Ő az első magyar nő, aki megkapta a Nobel-díjat.
Krausz Ferenc fizikus pedig két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért vehette át a fizikai Nobel-díjat.
A fizikus felfedezése áttörést hozhat az egészségügyben.
A kutatómunka eredményeként a 2000-es évek elején az ő csoportja állította elő a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat, ezzel először végezhettek valós idejű megfigyeléseket az elektronok atomon belüli mozgásáról.
Az általa kidolgozott technikát számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában használták fel azóta.
Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon.
Legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták infravörös spektroszkópiai elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. Azt vizsgálják, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta 114. alkalommal ítélték oda, összesen 227 kitüntetettnek: 40 alkalommal kapta egy, 35 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 227 kitüntetettből 13 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagk a náci kormány parancsára vissza kellett utasítsa a neki 1939-ben megítélt Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzt már nem) csak 1947-ben vehette át.
Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting, aki 1923-ban 32 évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki 87 éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. 2022-ben első alkalommal díjazták egy orvosi Nobel-díjas tudós gyermekét: az 1982-ben kitüntetett svéd Sune Bergström után fia, Svante Pääbo genetikus is megkapta a Nobel-díjat. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ben született francia-amerikai Roger Guillemin, aki 1977-ben kapta meg az elismerést. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat – amely 1974 óta posztumusz nem adható – nem vonták vissza, mert a bizottság a döntés meghozatalakor még nem értesült a hírről.
Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.
Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki az első világháború után Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. 1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat. Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.
A kitüntetett 11 millió svéd koronát kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Október 2. és 9. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Elsőként ma az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertest Stockholmban.
Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Idén is az esélyesek közé sorolják Karikó Katalin biokémikust, kutatóbiológust, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztőjét.
A hagyományoknak megfelelően csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, ezt a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda.
Október 6-án Oslóban hozzák nyilvánosságra a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 9-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
A díjakat, amelyek mellé 10 millió svéd korona jár, a szokásoknak megfelelően az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
A neves magyar kutató neve az idén is felmerült a Nobel-díjjal kapcsolatban, de azt végül nem kapta meg, Kanada viszont elismerte munkáját.
Kanada legrangosabb orvosbiológiai kitüntetését, a Canada Gairdner International Awardsot kapta Karikó Katalin, valamint két kutatótársa, Drew Weissman és Pieter Cullis Torontóban csütörtökön. A Gairdner Alapítvány (Gairdner Foundation) nemzetközi díját az mRNS-technológia kifejlesztésében végzett munkájáért ítélték a magyar kutatónak. A Gairdner-díj Kanada egyik legnagyobb presztízsű orvosi elismerése. A kitüntetést odaítélő alapítványt 1957-ben hozták létre azzal a céllal, hogy minden évben elismerjék az egészségügyi alapkutatásokban gyakorlati eredményeket felmutató tudósokat.
A csütörtök esti gálán a magyar kutató a Gairdner Alapítvány elnökétől, Janet Rossant-tól és Magyarország kanadai nagykövetétől, Vass-Salazar Máriától vette át a díjat.
Az eseményen mintegy 400 vendég vett részt, köztük a tudományos közösség tagjai, orvosi, akadémiai és gyógyszerészeti vezetők, valamint kormányzati tisztségviselők.
Évente hét díjat ítélnek oda, köztük öt Kanadai Gairdner Nemzetközi Díjat (Gairdner International Awards) orvosbiológiai kutatásért, egy globális Gairdner-díjat (Canada Gairdner Global Health Award) széles körű egészségügyi hatást kifejtő orvosi munkáért, valamint egyet fenntartanak egy kanadai kutatónak (Canada Gairdner Wightman Award).
Az alapítvány honlapján olvasható indoklás szerint Karikó Katalin és két kutatótársa azért az úttörő munkáért kapta meg az elismerést, amelyet az mRNS- és lipid-nanorészecske technológia kifejlesztésében végeztek, amelyek alapvetőnek bizonyultak a Covid–19 elleni vakcina kifejlesztésekor.
Karikó Katalint a Szegedi Egyetem professzoraként, a Pennsylvaniai Egyetem docenseként és a BioNTech alelnökeként mutatták be.
A Gairdner-kitüntetést 1957 óta a világ 40 országának 402 tudósa kapta meg, akik közül később 96-an Nobel-díjban részesültek. A díjazottak egyenként 100 ezer kanadai dollárt kapnak, amelyet saját belátásuk szerint használhatnak fel a tudományos kutatás támogatására – olvasható az alapítvány közleményében.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Életműve elismeréseként Karikó Katalin biokémikus kapta kedden az Európai Feltalálói Díjat – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az MTI-vel.
A méltatás szerint Karikó Katalin az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) által adományozott díjat több mint négy évtizedes munkásságáért, és főként a módosított mRNS-sel kapcsolatos kutatómunkájáért érdemelte ki, amellyel utat nyitott a Covid-járvány megfékezését elősegítő vakcinák kifejlesztésében.
Az elismeréssel kedden tüntették ki Karikó Katalint a hibrid formában megtartott díjátadó ünnepségen.
„Karikó Katalin pályafutása jó példája annak, hogy a kitartó munka milyen nagyszerű dolgokat eredményez, és hogy a jól átgondolt, tudatosan végigvitt kutatási témák nem csupán a tudós, de a társadalom számára is jelentős eredményeket hoznak. Nem csoda, hogy ezért Karikó az elmúlt két évben számtalan kitüntetést kapott, köztük a most odaítélt Európai Feltalálói Díj magyar megfelelőjét, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Jedlik Ányos-díjat” – fogalmazott a közlemény szerint a díj kapcsán Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A magyar kutató 1978-tól az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett vírusokkal foglalkozni, itt szerezte doktori címét. 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen módosított nukleozidokkal kísérletezett. Három évvel később Washingtonban interferonokkal dolgozott. 1989-től ismét Pennsylvaniában helyezkedett el a University of Pennsylvania egyetemen, ahol a mai napig alkalmazásban van. Itt vált kutatása elsődleges célpontjává az mRNS. Az RNS mediálta immunaktiváció vizsgálata során úttörő jelentőségű felismerése volt, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását. Feltalálóként kollégáival az új technológiára számtalan, rendkívüli jelentőségű szabadalmat alapítottak (eddig több mint 25 megadott szabadalom köthető Karikó nevéhez).
A Covid–19 vakcinán túl Karikó kutatásai utat nyitottak a módosított mRNS-en alapuló orvosi kezelések széles skálája felé. Jelenleg is különböző kutatások folynak többféle daganatos betegség terápiás vakcináinak, valamint szív- és érrendszeri betegségek és anyagcserezavarok kezelésének kifejlesztésére. A kutató saját listája szerint körülbelül harminc módosított mRNS-alapú terápiát szeretne fejleszteni a jövőben – idézték fel a kutató munkásságát a közleményben.
A keddi közlemény szerint a díjat minden évben olyan feltalálóknak adományozza az Európai Szabadalmi Hivatal, akik kivételes tudásukkal hozzájárultak a társadalom fejlődéséhez.
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
Több másik kutatóval együtt vált a Francia Természettudományi Akadémia (Académie des Sciences) tagjává Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, akit ugyanez az akadémia 2021 őszén már díjazott egyszer.
A Francia Természettudományi Akadémia (Académie des Sciences) tagjai közé választották Karikó Katalint biokémikust, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) alumnáját és kutatóprofesszorát – közölte az MTI-vel a felsőoktatási intézmény.
A beiktatási ceremóniát még kedden rendezték Párizsban, ahol Karikó Katalin mellett tizenöt másik kutató vált a tudományos testület tagjává. A közlemény szerint az ünnepségen székfoglaló előadást tartottak az akadémikusok.
Az akadémia tavaly ősszel az mRNS-sel és annak terápiás felhasználásával kapcsolatos úttörő kutatásaiért Karikó Katalinnak ítélte oda legrangosabb kitüntetését, a Grande Médaille-t.
A közlemény kitér arra is, keddtől Párizs adott otthont az European University Alliance for Global Health (EUGLOH) öt egyetemet egyesítő szövetség éves csúcstalálkozójának.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Több másik kutatóval együtt vált a Francia Természettudományi Akadémia (Académie des Sciences) tagjává Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, akit ugyanez az akadémia 2021 őszén már díjazott egyszer.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1655584260
[modified] => 1655586396
)
[title] => Karikó Katalint a francia tudományos testület tagjává választották
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=107166&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107166
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107167
[image] => Array
(
[id] => 107167
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin.jpg
[original_lng] => 254190
[original_w] => 1108
[original_h] => 739
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/kariko-katalin.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1655575596:12
[_thumbnail_id] => 107167
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2889
[_oembed_af680ea790aeb4309a9f698590835716] =>
[_oembed_time_af680ea790aeb4309a9f698590835716] => 1655542580
[_oembed_985f92771be913b9222813703e36c684] =>
[_oembed_time_985f92771be913b9222813703e36c684] => 1668114053
[_oembed_adb0a6cf645c5442ed85ac5ba8af24ed] =>
[_oembed_time_adb0a6cf645c5442ed85ac5ba8af24ed] => 1686418921
[_oembed_cf7b96ade06f9806908338db02299dba] =>
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj