A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Tehetség Program támogatásával idén is meghirdette az „Ady Endre ösztöndíj a kárpátaljai magyar oktatásban” elnevezésű ösztöndíj pályázatát. A programra a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásban résztvevő, magyar nemzetiségű, kiemelkedően tehetséges 6–11. évfolyamos tanulók jelentkezhetnek. A pályázatokat 2022. október 10. – november 2. között lehet benyújtani, számolt be stábunknak Váradi Natália, a Genius Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség továbbra is kiáll a magyar nyelvű oktatás mellett.
A pedagógiai tudományok álláspontja szerint is az ismeretszerzés és ismeretadás leghatékonyabban az anyanyelven történhet, amit a kárpátaljai magyar iskolák azon pedagógusai, akik a szovjet rendszerben tanítottak, az oroszosítás időszakában megtapasztaltak, amikor a szaktárgyakat oroszul kellett tanítani. A diákok zöme sem a szaktárgyat, sem az orosz nyelvet nem sajátította el megfelelő minőségben. Továbbra is kiállunk amellett, hogy a szaktárgyakat anyanyelven kell tanítani, míg az ukrán nyelvet az ukránórákon, olyan követelményrendszer, módszertan alapján és olyan eszközök segítségével, amelyek hatékony, kompetenciaalapú oktatást biztosítanak és igazodnak az európai elvárások szerinti nyelvi normákhoz a záróvizsgáknál. Ezért nem tudjuk elfogadni a 2023-tól életbe lépő előírásokat az ukrán nyelven oktatandó tantárgyak százalékarányára vonatkozóan, amelyek kényszerűen korlátozzák az anyanyelvű oktatást. Mindezen korlátozás és az államnyelvről szóló törvény megszüntette a nemzetiségi, így a magyar nyelvű iskolákat, ami olyan mértékű jogszűkítés, amit vidékünkön a korábbi évszázadokban soha nem tapasztaltunk. A 2021-es tanévben állampolgári feljelentésre hivatkozva magyarázatot kértek arra, hogy egyes magyar tannyelvű iskolában miért tartották az iskolai rendezvényeket magyar nyelven, a honlapon és a Facebookon miért vannak zömében magyar bejegyzések, az egyik magyar iskola igazgatója miért nem ukránul nyilatkozott egy magyar TV-csatornának, hanem magyarul.
Ezen helyzet politikai alapú döntések következménye, és csak politikai döntésekkel oldható fel. Pozitív politikai akarat mellett rendezhető lett volna 2021-ben, amire az ukrán államalkotó politikai elit részéről nem volt fogadókészség. A konfliktust feloldhatták volna, ha a Verhovna Rada úgy hoz döntést az őshonos népek fogalmáról, hogy belefoglalja azokat a nemzeti kisebbségeket, amelyek a nemzetközi normák szerint szerepelhetnek ebben a listában, és amelyek teljes mértékben lehetőséget kapnak arra, hogy az anyanyelvükön tanulhassanak az elemi, az általános és középiskolai oktatás keretében. A Verhovna Rada rendkívüli ülésén elfogadták az Ukrajnában élő őshonos népekről szóló 55506. számú törvényjavaslatot. Az ukránokon kívül csak a krími tatárok, a karaimok és a krimcsákok szerepelnek a listán. Azt, hogy ezeket a népeket hogyan különböztetik meg a többi őshonos (a történelmileg a modern Ukrajna területén élő) nemzeti kisebbségtől, egy olyan anyaország hiányának a kritériumával magyarázzák, amely védené kultúrájuk fejlődését A Velencei Bizottságnak az oktatási törvény rendelkezéseire vonatkozó (902/2017. dokumentum) véleménye a 110. bekezdésben kimondja, hogy „…az ukrán hatóságok által felhozott ok – az anyaország hiánya – általában nem tekinthető elfogadhatónak, az európai szabványok szerint a megkülönböztetésnek más kritériumokon kell alapulnia, például a kiszolgáltatottság különböző szintjein vagy az állami támogatás szükségességén”. Az ukrán nyelv államnyelvként történő működésének biztosításáról szóló törvényre adott következtetés (960/2019. dokumentum) 139. bekezdésének 3) pontja pedig konkrét ajánlást tartalmaz: „…a törvény azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, amelyek előírják az ukrán nyelv, az őshonos nyelvek, és az EU-ban nem hivatalos nyelvek differenciált kezelését, mivel a nyelvek ilyen elhatárolása nem objektív és észszerű indokoláson alapul (lásd: 39–44., 69–82., 87., 89., 93., 94., 99–102., 110. és 111.)”. A törvény kettős mércével mér, mert a romákat például nem vették fel a listára, bár megfelelnek a kritériumoknak. A törvényt az eljárási rend megsértésével, vita nélkül fogadták el.
Az ukrajnai magyarok őshonosként való elismerésének kérdése más szemszögből is megközelíthető, mégpedig a két állam kölcsönös megállapodása alapján. Ennek alapja az lehet, hogy Magyarország a 2010-ben elfogadott új alkotmányban a magyarországi őslakosok kategóriájába sorolja az ukrán kisebbséget. A döntés a nemzetközi gyakorlaton alapult, az országban legalább 100 évig élő nemzeti kisebbségeket érintette, vagyis a harmadik generációt (annak ellenére, hogy 100 évvel ezelőtt a Magyarországon élő etnikai közösség még nem ukránként, hanem ruszinként azonosította magát).
A 2021 nyarán megtartott ukrán–magyar oktatási albizottság ülésén is egyértelművé vált a KMPSZ képviselői számára, hogy a teljes körű magyar nyelvű oktatás visszaállítása politikai döntések nélkül nem valósítható meg, mert a képviselők által felvetett számos kérdés megoldási javaslata kapcsán Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának képviselője a javaslatokat azzal hárította, hogy ellentmond a 2017-ben elfogadott oktatási és a 2019-ben elfogadott államnyelvi törvénynek, ezért ezek kivitelezését megvalósíthatatlannak tartja a törvényi keretek módosítása nélkül és csak a törvényi keretek közötti javaslatokat fogadja el.
Néhány részletkérdésben – amelyek csekély mértékben ugyan, de enyhítenék a magyar közösség, a szülők, pedagógusok körében észlelhető feszültséget – az ukrán fél hajlandóságot mutatott a kompromisszumra, de gyakorlati lépésekre nem került sor.
A következő gyakorlatorientált feladatok megvalósítását látjuk célszerűnek és észszerűnek:
Az ukrán fél saját hatáskörén belül dolgozzon ki külön követelményrendszert (derzsavnij sztandart) ukrán nyelvből és irodalomból a nemzetiségi iskolák számára, figyelembe véve az ECTF rendszert. Célszerű lenne kétszintű érettségit bevezetni: a jelenleg működő emelt szintű mellett egy középszintűt. A jelenlegi ukrán érettségi tesztfeladatai az ukrán filológia szakra jelentkezők tudását mérik, de minden más diák is ez alapján tesz ukránvizsgát, így a szakközépiskolában érettségiző, a tanító, óvodapedagógus, biológia, kémia stb. szakra jelentkezők is. Amennyiben nem érik el az adott évben érvényes átmenő ponthatárt, mely évente változik annak függvényében, hogy milyen volt az érettségizők átlagos tudásszintje, nem nyújthatják be jelentkezésüket semmilyen főiskolára és szakra sem, például még a magánintézmények magyar szakjára sem. Ezért lenne nagyon fontos, hogy a nem filológia szakra jelentkezők számára készüljön a CEFR normái szerinti kompetenciaalapú, kiszámítható középszintű B2 nyelvvizsga-követelmény és teszt a ZNO-k esetében. Míg ez elkészül, az ukrán fél fogadja el a Magyarországon tett B2 ukrán nyelvvizsgát érettségiként a magyar iskolák végzősei számára, és tegye lehetővé, hogy az ott szerzett eredménnyel felvételizhessenek ukrajnai felsőoktatási intézményekbe. Ezt kölcsönösségi alapon kellene megtenni, hiszen a magyar fél a magyarországi továbbtanulás esetén az Ukrajnában tett ukrán ZNO vizsga eredményeit – függetlenül attól, hogy elérte-e az adott évben az illető az átmenő ponthatárt – C1 típusú nemzetközi nyelvvizsgaként fogadja el, és pontokkal értékeli magyarországi felsőoktatási felvételi esetén.
Az ukrán fél tegye lehetővé, hogy magyarból lehessen központi ZNO érettségit tenni, mert jelen állás szerint diszkriminatív módon az európai nyelvek közül csupán angol, német, francia és spanyol nyelvből lehet vizsgázni. Célszerű lenne itt is a kétszintű érettségi bevezetése: emelt szintű a magyar mint anyanyelv, és középszintű a magyar mint idegen nyelv számára a CEFR ajánlásainak figyelembe vételével. Mindaddig, míg ez a folyamat be nem fejeződik, az ukrán fél tegye lehetővé, hogy a Magyarországon, nyelvvizsgaközpontokban tett magyar C1 nyelvvizsgát emelt szintű nyelvvizsgaként fogadják el, a B2 nyelvvizsgát pedig középszintűnek. Az adott nyelvvizsgaeredményekkel felvételizhessenek ukrajnai felsőoktatási intézményekbe.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Misztériuma engedélyezze a KMPSZ által kidolgozott óratervet (órahálót), amely a szabadon választható tantárgyak keretein belül egyensúlyba hozza az államnyelvre, anyanyelvre és idegen nyelvre fordítható tanórák számát, az identitás megőrzése érdekében heti egy órában a kötelező tárgyak sorába emeli az 5–6. osztályban a Magyar népismeret c. tantárgyat, a 7–9. osztályban A magyar nép története tantárgyat. Az kérést 22 iskola igazgatója és kistérségi oktatási hivatal vezetője írta alá, és 2021. július 28-án nyújtottuk be az ukrán oktatási minisztériumhoz, amire a tanév megkezdéséig nem adtak választ.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Misztériuma engedélyezze a KMPSZ kezdeményezésére létrehozott munkacsoport által a minisztériumnak benyújtott tantárgyi programok alkalmazását és a hozzá elkészített tankönyvek használatát a Népismeret és A magyar nép története c. tantárgyakból.
A Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet szinkronizálja a magyarországi Oktatási Hivatallal a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyak tantervi programjait.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Misztériuma járuljon hozzá a magyarországi tankönyvek, módszertani anyagok és munkafüzetek használatához/adaptálásához magyar nyelvből és irodalomból az oktatás teljes vertikumában (1–12. osztály). Az EMMI vállalja, hogy ezen tankönyveket és módszertani anyagokat folyamatosan biztosítja a kárpátaljai magyar iskolák részére.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Misztériuma járuljon hozzá, hogy a Lembergi Politechnikai Egyetem által a külföldiek ukrajnai felsőoktatási továbbtanulásának előkészítésére kidolgozott ukrán mint idegen nyelv tantervet és tankönyvet használhassák az oktatás során a magyar tannyelvű iskolákban, mert eddig arra hivatkozva, hogy ezt az Ukrajnában továbbtanulni készülő külföldiek számára írták, az országon belüli kisebbségek nem használhatják. A tankönyv és hozzá tartozó munkafüzetek kiadásának költségeit a két fél megegyezése alapján vállalják.
Ukrajna Oktatási és Tudományos Misztériuma minden tantárgyból vállalja a tankönyvek lefordítását magyar nyelvre, azon tárgyakból is, melyekből már csaknem egy évtizede nem készült fordítás (mint például jogi alapismeretek, idegen nyelv, művészettörténet, ének-zene stb.). A folytonosság érdekében a KMPSZ és a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézete együttműködve – figyelembe véve a pedagógusok véleményét – tegyen javaslatot arra, melyik tankönyvcsalád kerüljön lefordításra. (Többször előfordult ugyanis, hogy az egyik évfolyamra egy tantárgyból az egyik tankönyvcsalád könyvét fordították le, míg a következő évfolyamra már egy másik tankönyvcsaládhoz tartozó tankönyv került az iskolákba.) A magyar fél saját költségein vállalja a lefordított könyvek nyelvi lektorálást és korrektúráját. Az ukrán fél járuljon hozzá, hogy igény szerint alternatív tankönyvként használhassák a Magyarországon kiadott tankönyveket, munkafüzeteket, módszertani segédanyagokat a magyar iskolákban.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által kiadott ukrán–magyar és magyar–ukrán iskolai szótárakat frissítsék az újonnan elfogadott ukrán nyelvi szabályok alapján, és azok folyamatosan kerüljenek kiadásra, minden évben legalább minden első osztályba beiratkozott gyerekhez jussanak el, ne csak az iskolai könyvtárakba. Célszerű lenne ezen szótárakat kereskedelmi forgalomban is hozzáférhetővé tenni a lakosság számára. A megvalósítás lehetősége történjen a felek a közös megegyezése alapján.
Az ukrán állam biztosítsa a tankönyvek megrendelésének lehetőségét a magántanintézmények számára az állami iskolákkal azonos feltételek mellett. (Az ukrán állam jelenleg csak az állami rendszerben tanulók számára rendeli meg a tankönyveket, a magániskolák közvetlenül a kiadóktól vásárolhatják meg önköltséges áron, ami esetenként az állami tanintézmények részére biztosított tankönyv árának tízszeresét teszi ki, holott a magánintézmények akkreditálásának alapfeltétele minden tanuló számára biztosítani a tankönyvet minden tantárgyból, és ez nagyon jelentős anyagi terhet ró ezen iskolákra.)
A Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet kössön szerződést a legközelebbi hasonló profilú anyaországi intézménnyel közös továbbképzési programok megvalósítására, ami beszámít az Ukrajnában ötévente minden pedagógusnak kötelező 150 órás keretbe. A KMPSZ üdvözli, hogy a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézettel kötött szerződés értelmében a Szövetség által szervezett Kölcsey Nyári Pedagógusakadémia 30 órás képzését a pedagógusok számára elismerik a kötelező kereten belül. A KMPSZ köszöni a magyar félnek a Pedagógusakadémia megvalósulásának támogatását. Mivel az engedély arról szól, hogy a meglévő törvényi szabályozások keretein belül ezen továbbképzések elfogadása, felülbírálásának jogköre a helyi kistérségek és a megyei oktatásügyi hivatalok jogkörében marad, ezért szükségesnek tartjuk egy részletező levél megfogalmazását a KPTI részéről az iskolák és oktatási hivatalok vagy bizottságok részére a KMPSZ által szervezett képzések elismerhetőségéről, annak menetéről.
A KMPSZ üdvözli, hogy a kezdeményezésére létrehozott alkotói csoport által kidolgozott és benyújtott modell tantárgyi programot ének-zenéből a magyar iskolák 5–9. osztályai számára Ukrajna Oktatási és Tudományos Misztériuma elfogadta. Kérjük, a tantárgyi programhoz készült tankönyveket is hagyják jóvá. Kérjük a magyar felet, hogy biztosítsa ezen tankönyvek kiadásának költségeit.
