Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE5NzgzMjt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 214101
[content] =>
Ünnepi ökumenikus Istentisztelettel egybekötött központi tanévnyitót tartott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, melynek idén a salánki református templom adott otthont. Kárpátalján minden magyar iskola megfelelt a biztonsági követelményeknek, rendelkezik óvóhellyel, így meg tudta nyitni kapuit. Idén több mint 1000 elsős kezdi meg tanulmányait magyar nyelven Kárpátalján. Az ünnepélyes tanévnyitón a vidék szinte mindegyik magyar oktatási intézménye képviseltette magát. A háború és a nehézségek ellenére is helye van a magyar nyelvű oktatásnak Kárpátalján, a KMPSZ pedig mindent megtesz azért, hogy a feltételek adottak legyenek a szülőföldön való tanulásra, legyen szó magyar nyelvű tankönyvekről vagy a tanárok biztosításáról. Meghatottság van a szívemben, hogy osztozhattam a kárpátaljai magyar közösségünk örömében és reménységében, hiszen minden egyes tanévnyitó azt bizonyítja, vannak még magyarok Kárpátalján, sőt magyar gyermekek is vannak, akik elkezdhetik a tanévet és bebizonyíthatják a kételkedőknek, hogy mindig lesz magyar jövő Kárpátalján, emelte ki Ferenc Viktória, Európai parlamenti képviselő. Az iskolai évekre visszagondolva senkinek sem a tanmenet vagy a szépen illusztrált könyvek jutnak eszébe, hanem azok a tanárok, pedagógusok, akik az első élményeket adták a tudomány világában, emelte ki ünnepi köszöntőjében Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület elnöke is, aki támogatását és elismerését fejezte ki a helyi pedagógusok és a KMPSZ munkája iránt. A kárpátaljai magyar pedagógus társadalom és a fiatalok a továbbiakban is számíthatnak Magyarországra, ahogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézetre is, ami 10 éve stratégiai partnere a KMPSZ-nek, emelte ki Péti Márton, az intézet elnökhelyettese. Az ünnepélyes tanévnyitó keretei között minden éven elismerik azon pályakezdő pedagógusok munkáját, akik ezt a hivatást választották. Idén több mint 15 frissen diplomázott fiatal kezdte meg munkáját Kárpátalja különböző pontjain. Az új generáció mellett elismerik azon tanárok tevékenységét is, akik hosszú évtizedek óta megtesznek mindent a magyar nyelvű oktatásért. Az én példám is mutatja azt, hogy senki nincs egyedül Kárpátalján, és ha kell, összefogunk, hogy segíteni tudjunk, hangsúlyozta záró beszédében Schink István, a KMPSZ alelnöke, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Líceum igazgatója. Az ünnepélyes tanévnyitót követően a résztvevők közösen tekintették meg a rendezvény társ szervezőjének a Salánki Középiskolának az épületegyüttesét.
Augusztus 19.-e és 24.-e között került megrendezésre a III. Tiszapéterfalvai Népzene és Néptánctábor a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében. A rendezvénynek a II. RF KMF Egán Ede Szakképzési Centrum Tiszapéterfalvai Szakképzési Központja adott otthont. A táborban idén a Tulipán Tanoda Népművészeti Iskola Tiszapéterfalvi művészeti iskolájának 25 növendéke vett részt. A táborlakók a hét folyamán a bukovinai, szilágysági, felcsíki, dunántúli és mezőföldi tájegységek népzenéjével ismerkedtek meg a népi ének, néptánc és a hangszer foglalkozásokon. A szervezők a népi hangszerek széles skálájával készültek: brácsa, citera, tambura, nagybőgő, hegedű. Turjanica Emília, a Nyíregyházi Egyetem népzenei tanszakának harmadéves hallgatója, a Tulipán Tanoda Népművészeti Iskola Tiszapéterfalvi művészeti iskolájának hegedűoktatója elmondta, a tábor a kikapcsolódáson kívül kiváló alkalom a tanévre való felkészülésre. A népi hangszeres oktatásban idén a szervezők bővítették a hangszerek listáját, amelyre felkerült a citera, egyik legfiatalabb népi hangszerünk. A népzenei órákat követően a gyerekek kézműves foglalkozásokon vehettek részt: tányért festettek, képkereteket, tolltartókat készítettek, szőttek és zsebkendőt is hímeztek. A tábor zárónapján a gyerekek hangverseny keretében mutatták be a nagyérdeműnek a tanultakat. A KMPSZ kezdeményezésére az 1990-es évek második felében létrehozott Tiszapéterfalvai ének-, zene-, néptánc- és kézművestábort néhány éve Sátoraljaújhelyen rendezik meg. Nagyon jó és fontos, hogy a Pedagógusszövetség nem adta fel, és minden évben megszervezi a helyi fiatalok számára ezt a hagyományőrző népzenei alkalmat, hangsúlyozta Kokas Erzsébet, a tábor szakmai felelőse. A zárókoncert egyik színfoltja a Felcsíki falucsúfoló produkció volt. A III. Tiszapéterfalvi Népzene és Néptánctábor a KMPSZ szervezésében, a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával és a BGA Zrt. közreműködésével valósult meg.
Szinte egész Ukrajnából a csodájára járnak, hiszen ilyen szépen felújított, impozáns és jól felszerelt tanintézmény talán sehol sincs a kelet-európai országban, mint Beregszászban. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, az egykori a magyar királyi törvényszék épületében kapott helyet. Működésének köszönhetően pedig a vidék egyik legszebb ingatlana nyert vissza régi fényét. Mindezt kollégánk, K. Debreceni Mihály foglalta össze. Kárpátalja egyetlen magyar tannyelvű felsőoktatási intézményének létrehozásáról 1993 október 18-án a KMKSZ és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség együttes elnökségi ülésén döntöttek. A kezdeményezéshez a református egyház és a Beregszászi Városi Tanács is csatlakozott. Részvételükkel, nem sokkal később bejegyezték a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt, melynek fő célja a magyar felsőoktatás létrehozása és fenntartása lett Kárpátalján. Előbb a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző főiskola kihelyezett tagozata kezdte meg működését Beregszászban, majd a szükséges engedélyek beszerzése után 1996-ban megalakult a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Az intézményt ma II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának hívják, és túlzás nélkül állítható, hogy a helyi magyarság oktatási, valamint kulturális fellegvára. Fennállásának eddig közel három évtizede alatt sok minden történt ugyan, egy dolog azonban biztosan nem változott: a lelkesedés, a küzdeni akarás és a jövőbe vetett hit. Az intézmény főépülete a Beregszász központjában álló, egykori magyar királyi törvényszéki palota, melynek egész Ukrajnából a csodájára járnak, hiszen a kelet-európai országban csak kevés ilyen szépen felújított, jól felszerelt intézmény van. A kétemeletes épületet 1908 és 1909 közözz építettek Jablonszky Ferenc tervei szerint. A második világháború után szovjet laktanya volt benne, majd finommechanikai hadiipari üzemet nyitottak az épületben, kiépítve egy nagy kapacitású szellőztető hálózatot, termeiben több tonnás munkapadokat helyeztek el. A rendszerváltás után az üzem csődbe jutott, fűtését kikapcsolták, a műhelyeket megszüntették. Mindez az egyébként is lepusztult épület állagának rohamos romlásához vezetett. A beregszászi városi közgyűlés 2002-ben egyhangú szavazással a főiskola tulajdonába adta végül az épületet, melynek belső felújítása, az alagsor kivételével, 2003–2008 között valósult meg. Az ingatlan szovjet tönkretételétől napjainkig 2017-ben még kisfilm is született, melynek a címe Az Időutazó volt. A sztoriban Emerih Alekszandrovics szovjet közlegényt a felettese 1953-ban azzal bízza meg, hogy őrizze az egykori Magyar Királyi Törvényszék épületét, de megtiltja a kulturális rendezvényeket is. A katona azonban az éjszaka folyamán időutazáson megy keresztül, és 2017-ben ébred fel. És rájön, hogy mindaz, amit lát, szép és jó. A főiskola támogatás- és forráshiány miatt 2003-ban felhívással fordult a magyarsághoz a felújítás folytatásának biztosítása érdekében. A felhívás szerint a főiskola azon városokról, megyékről, szervezetekről nevezte el az épület felújított termeit, melyek az adott helyiséget adományaikból felújíttatták, de a felújításhoz hozzájárulók nevét is feltüntették a termek bejárata melletti táblákon. Az órarend szerint a diákok így nem az 1, 2, stb. tantermekben tanulnak, hanem óráikat például az Esztergom, a Győr, és a Vas megye termekben tartják. Az épület 2010 után teljes egészében már a magyar kormány segítségével újulhatott meg és tudott végrehajtani komoly intézményi fejlődést. Ukrajna egyetlen magyar felsőoktatási létesítménye és annak különböző egységei manapság – éves szinten – mintegy 5000 diáknak nyújtanak képzési lehetőséget. Ráadásul a háborús időkben is állták és állják a sarat, ami annak köszönhető, hogy már az első perctől kezdve tudtak az építkezésben és a fejlődésben gondolkozni.
Életre kelt irodalom alcímmel szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség az idei Keresztyén Balázs Olvasótáborát. A 2011 óta folyamatosan megrendezett programnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma adott otthont. A Keresztyén Balázs Olvasótáborban a nebulók érdekes, játékos formában ismerkedtek meg az irodalmi művekkel. A tudásuk bővítése mellett számos szabadidős programmal készültek számukra, amelyek mindegyike valamilyen módon kötődik az irodalomhoz. A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és Látogatóközpontban a fiatalok nem csak a korhű öltözeteket és a kiállítást tekintették meg, de a bátrabbak lóra is pattanhattak, míg a Kárpátaljai Magyar Drámai Színházban Vass Magdolna színművész vezetésével egy igazán különleges foglalkozáson vettek részt. Minden napnak megvolt az adott tematikája és előadó párosa is. Csütörtökön Ráti- Kurmai Szilvia mese délelőttjét követően Shrek Tímea és Marcsák Gergely segített a fiataloknak megismerkedni a kárpátaljai magyar irodalom meghatározó alkotóival. A novellák mellett betekintést kaptak a fiatalok a versek világába is. Az olvasótábor évről évre visszavárja az irodalomkedvelő fiatalokat. A hét folyamán a pedagógusok a fiatalokat olyan irodalmi utazásokra kalauzolták, amelyek által még jobban megszerethették az olvasást és ismerkedhettek meg a helyi magyar irodalmárok alkotásaival.
Életre kelt irodalom alcímmel szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség az idei Keresztyén Balázs Olvasótáborát. A 2011 óta folyamatosan megrendezett programnak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és annak Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma ad otthont. A Keresztyén Balázs Olvasótáborban a nebulók érdekes, játékos formában ismerkednek meg az irodalmi művekkel, amely eredményeként még jobban megszeretik az olvasást. A tudásuk bővítése mellett pedig számos szabadidős programmal készültek számukra, amelyek mindegyike valamilyen módon kötődik az irodalomhoz. Bodnár Alexandra, a tábor vezetője elmondta, hogy a rendezvény célja változatlan, mégpedig az hogy a kárpátaljai magyar fiatalokból értő olvasókat neveljenek.
Magyarország kormánya támogatásának köszönhetően idén is több kárpátaljai fiatal számára biztosítottak üdülési lehetőséget a zánkai Erzsébet-táborban. 2024 nyarán négy héten át összesen 800 kárpátaljai magyar gyermek fog kikapcsolódni és élményeket gyűjteni a Balaton parti üdülőben. Vasárnap hajnalban 40 fős csoport indult útnak Ungvárról. A diákok a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség révén jelentkeztek a táborba.
Kárpátalján szinte nincs olyan gyerek és felnőtt, aki legalább egyszer ne vette volna kezébe az Irkát. Három évtizede, 1994 elejétől jelenik meg rendszeresen a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség gyermeklapja. Amikor 1991-ben megalakult a pedagógusszövetség, akkor még volt lehetőség magyarországi gyermeklapok előfizetésére. A rendszerváltás után azonban ez megszűnt. Viszont így jött létre 1993-ban az Irka. 28. éve annak, hogy megszervezi az Irka tábort a KMPSZ. Idén közel 50 gyermek érkezett a szórványvidékekről: Szolyváról, Királyházáról, Bustyaházáról, Gyertyánligetről, hogy részt vegyenek az egyhetes programsorozaton. Velük tartottak a magyar tannyelvű Técsői Hollósy Simon Líceum alsósai, illetve néhány beregszászi tanuló is. Az Irka tábor olyan anyanyelvi tábor, melynek célja a magyarságtudat elmélyítése, a magyar népi kultúra és történelem átadása játékos formában a szórványvidéken élő gyerekek számára. A tábor programja úgy állt össze, hogy délelőtt mindig valamilyen foglalkozáson vettek részt. A magyar, mint idegen nyelv tanulását játékos formában Szokolova Henrietta vezette számukra. Takács Mária a népmesék világába repítette őket, ami által nem csupán a meséket ismerték meg, de olyan különleges régies magyar szavakat is, amit nem hallanak máshol. Igyekeztek szókincsfejlesztő játékokkal, valamint kézügyességi foglalkozások segítségével eleven tudássá tenni az év közben többnyire vasárnapi iskolákban szerzett nyelvi ismereteiket. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont az egyhetes tábornak, ám több helyre is eljutottak a tábor keretein belül. Voltak a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban és Látogatóközpontban, most pedig a Nagyberegi Tájházat keresték fel. A tájházba megérkezve két csoportra osztották őket. Az első csapat körbejárta a tájház épületét, megismerkedtek annak történetével, a jellegzetes bútorokkal és a korabeli emberek életvitelével. A másik csapat kint a régi gyermekjátékokat próbálta ki, amit nagyon élveztek. Volt lehetőségük versenyre is, de azt is megtanulták, hogy közösen miként kell ezeket a játékokat használni. Kopor Zoltán, a Szikura József Botanikus kert vezetője körbevezette a kicsiket, bemutatva nekik a kert gazdag növényzetét. Elmondta: létrehozásának és fenntartásának kitűzött célja, hogy a helyi élőhelyi viszonyok figyelembevételével hozzájáruljon az őshonos és a világ flóra ritka és védendő növényfajainak megőrzéséhez, szaporításához. A tábor során több ízben is volt néptánc-, illetve népdaltanulás Botos Boglárkával. Most rendhagyó módon ezt a foglalkozást is a Szikura József Botanikus Kertben tartották meg, hiszen erre most volt elég idő. Időt pedig mindig kell rá találni, mert a gyerekek minden alkalommal nagyon élvezik, és nagyon várják azt. A nap azonban itt még nem érhetett véget, hisz a Kárpátaljai Magyar Megyei Drámai Színház színészei várták őket, akik mindig kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekekre. Előszeretettel fogadják az apróságokat vendégként, hiszen nem csupán felnőtt, de gyerek előadással is készülnek minden esetben, hiszen így is lehet a gyerekeket oktatni és nevelni. A színészek igyekeztek olyan mondavilágot bemutatni az előadással, amit eddig még nem ismerhettek. Az egy hetes Anyanyelvi Irka-táborban a gyerekeknek tehát megannyi érdekes programban volt részük és ennek köszönhetően rengeteg élménnyel gazdagodva térhettek haza.
Javában tart a vakációs szezon. A jelenlegi ukrajnai helyzet ellenére több táborozási lehetőség is adott a kárpátaljai fiatalok számára, mint a Genius Jótékonysági alapítvány, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tematikus, vagy akár a történelmi egyházak vallási táboraira is. Az oktatási intézményekhez hasonlóan a Mathias Corvinus Collegium kárpátaljai központja is számos lehetőséget biztosít a pihenésre, ami között helyet kap például a balatoni vitorlás tábor is. A magyarországi táboroztatási lehetőségek mellett gondolnak a családokra is, így számukra idén is családi napot fognak majd tartani. Akárcsak a korábbi években, úgy idén is a beregszászi Barátság Stadion ad majd otthont a családi napnak.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében tartották meg az anyanyelv hete program zárórendezvényét. A három helyszínen: Nagydobronyban, Munkácson és végül Beregszászon megszervezett ünnepségek és konferenciák az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szervezete társszervezésében valósult meg. Az ünnepélyes megnyitót, a szakképzési intézet hallgatói irodalmi műsorát követően kárpátaljai pedagógusok, neves anyaországi nyelvészek a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről és jövőképéről, a kétnyelvűségről tartottak előadást. Egy nyelv megmaradásához egy azt használó közösségre van szükség, hangsúlyozta köszöntőjében Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora.
A Munkácsy Mihály Magyar Házban folytatódott az Anyanyelvápolók Szövetségének az anyanyelv hetének szentelt rendezvénysorozata. A program a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szervezete társszervezésében valósul meg. Az idén 58. alkalommal megrendezésre került programsorozat vezérmondatául a szervezők Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai költő versének részletét választották – „Csak őrizz meg bennünket, édes, édes anyanyelv”. Az ünnepi felszólalásokat, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanulói verses-zenés műsorát követően neves anyaországi és kárpátaljai nyelvészek, tanárok a kárpátaljai magyar irodalomról, a magyar nyelv oktatásának módszertanáról, az anyanyelv megőrzésének fontosságáról tartottak előadást. Személyiségünk megjelenését beszédünkben Török Annamária, Kazinczy-díjas rádióbemondó, a Médiaakadémia Montágh Testületének beszédtanára prezentálta. Elsősorban a fiatalokat szerettem volna megszólítani, hangsúlyozta a Magyar Rádió nívódíjas bemondója.
Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (1 Oldal)
