A kárpátaljai magyarság helyzete nagyon nehéz, de mindenben számíthatnak az anyaország támogatására, mondta Magyarország köztársasági elnöke a Kárpátalja hetilapnak adott exkluzív interjújában. A beszélgetés során Sulyok Tamás Darcsi Karolinának, a Kárpátalja hetilap főszerkesztőjének és K. Debreceni Mihálynak, a TV21 Ungvár vezető szerkesztőjének, a Közmédia kárpátaljai tudósítójának elmondta: a magyarok összetartoznak, sohasem hagynak egy nemzetrészt magára. A történelem során a Kárpátalján élőket sok csapás és megpróbáltatás érte, de mindig felálltak, és újrakezdték, fogalmazott a köztársasági elnök. A mostani helyzetben a kárpátaljaiak ismét példás helytállásról tesznek tanúbizonyságot, újra erőre tudnak majd kapni, és ismét gyarapodó közösséggé válnak, fogalmazta meg reményeit Sulyok Tamás. A köztársasági elnök szerint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek és az egyházaknak kulcsszerepe van a legnehezebb helyzetben lévő külhoni nemzetrész megmaradásában. Magyarország a háború kitörése óta a legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai emberek érdekében, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, ez gesztus és a keresztény felebaráti szeretet kifejezése is egyben, hangsúlyozta Sulyok Tamás.
2025 a kihívások éve volt a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák számára, hiszen amellett, hogy a fogyatkozó gyermeklétszám ellenére minden intézmény nyitva maradhasson, hatványozottan kell odafigyelnünk a fiatalokra, hogy minél kevesebbet érezzenek meg a háború hatásaiból, hiszen ők is megérdemlik a felhőtlen gyermekkort, emelte ki a TV21 Ungvárnak adott évértékelő interjújában a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Orosz Ildikó továbbá hangsúlyozta, hogy a negatív tendenciák ellenére megállt a fogyás és idén is több mint 1000 család választotta a magyar tannyelvű oktatást az iskolába elsőként lépő gyermekeik számára.
A kárpátaljai magyarság él és kitart, hangzott el a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség harmincnegyedik közgyűlésén, amelyre a Rákóczi-egyetem átriumában gyűltek össze az érdekvédelmi szervezet képviselői. A KMPSZ 1991-es megalakulása óta szervezi, ösztönzi és támogatja a kárpátaljai pedagógusokat. Programjai a magyar diákok identitásának megerősödését, a magyar nyelv, a tudomány és a kultúra ápolását szolgálják.
December 6-án tartotta meg XXXIV. éves beszámoló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. Az esemény középpontjában a kárpátaljai magyar oktatás aktuális helyzete, a pedagógusok előtt álló feladatok és a szövetség éves tevékenységének értékelése állt, mindez a jelenlegi, számos kihívást tartogató időszakban.
A közgyűlés irodalmi felvezetéssel indult. Demeter Hanna, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetének hallgatója, a KMPSZ Költészetnapi szavalóversenyének idei győztese Heltai Jenő Szabadság című versét adta elő.
Ezt követően Benedek Imre, a KMPSZ felső-Tisza-vidéki régiójának elnöke, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója nyitotta meg a közgyűlést, majd Mitru Kornélia, az ellenőrző bizottság tagja ismertette, hogy KMPSZ-nek a 2025–2026-os tanévben 2549 tagja van. A 250 küldöttből 206-an jelentek meg, így a közgyűlés határozatképes. Ezután felcsendült az ukrán himnusz, majd a jelenlévők közösen énekelték el a magyar himnuszt.
A megjelent vendégek köszöntése után Király Katalint és Kopasz Gyulát jelölték ki jegyzőkönyvvezetőknek, majd elfogadták a javasolt napirendi pontokat.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke éves beszámolójában részletesen ismertette az elmúlt tanév eredményeit, a szervezet előtt álló kihívásokat és az oktatás fenntartásáért tett közös erőfeszítéseket. Mint fogalmazott: „A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulásától fogva felvállalta a kárpátaljai magyar oktatási intézmények támogatását, érdekvédelmét.”
Az elnök asszony ismertette, hogy az elmúlt tanévben két fordulóban szerveztek tantárgyi versenyeket. Az első körben elektronikus regisztráció és online kitöltés mellett 4339 diák mérettette meg magát. A második fordulóra a legjobbak, 1963 tanuló, kaptak meghívást a Rákóczi Egyetemre.
A szórványban tanító pedagógusok konferenciáján 25 fő, az óvodapedagógiai konferencián 45 résztvevő, a művészeti pedagógusok szakmai napján pedig 60 tanár vett részt. A XXIV. Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémián 197 pedagógus volt jelen. A fő témák között szerepelt a nyelvi akadálymentesítés, az alternatív pedagógiai módszerek, a digitális kor kihívásai és a háborús időszak mentális terhei. A Határtalanul nyári iskola programhoz 59 magyar tannyelvű intézmény csatlakozott, közel 3300 gyermek részvételével. Emellett hat tematikus tábort is szerveztek 250 gyermeknek. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával pedig 91 gyermek és 9 kísérő utazhatott Erdélybe, a Székelyvarsági Nemzeti Park táborába.
Orosz Ildikó beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt évben több jelentős infrastrukturális beruházás valósult meg: új iskolaépületet kapott a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, óvoda épült Búcsúban, teljeskörűen felújították a Nevetlenfalui Líceumot, részleges felújításon esett át a Tiszaújlaki és Nagyszőlősi Líceum. Visken pedig új épületben kezdhette meg működését a Kárpátaljai Magyar Líceum legújabb tagintézménye.
A Tulipán Tanoda hálózata is bővült: Kisgejőcön, Tiszakeresztúron, Tekeházán és Kajdanón új épületek készültek el. Nagyberegen kézművesházat vásároltak, Kisgejőcön pedig Cipő Emlékház és Zenei Stúdió jött létre.
Az elnök asszony hangsúlyozta: „Ezeket a beruházásokat, programokat az anyaország segítsége nélkül nem tudtuk volna lebonyolítani.”
A Belügyminisztérium köznevelési államtitkársága jóvoltából idén is megérkeztek a magyarországi tankönyvcsomagok – 52 ezer kötet –, melyeket az 1–8. osztályos magyar nyelv és matematika tantárgyakhoz biztosítottak.
A magyar kormány támogatásával továbbra is működik a pedagógusok támogatási rendszere, az utazási költségtérítés a szórványban tanítóknak, a magyar tagozatos diákok oktatási-nevelési és étkezési támogatása.
Az egyetem gyors elemzést készített a nemzeti multitesztre jelentkezők számáról és teljesítményéről. Orosz Ildikó rámutatott, hogy számos tantárgy esetében aggasztóan alacsony a vizsgázók száma: fizikából és kémiából mindössze 3-3 diák jelentkezett. Hangsúlyozta: ha nem iratkoznak be elegendő számban a természettudományos szakokra, néhány év múlva nem lesz, aki fizikát vagy kémiát tanítson. Egyes tárgyakból – például angolból – ugyanakkor megyei átlag közeli, sőt kiemelkedő eredmények is születtek.
Beszédében Orosz Ildikó a XXXIV. közgyűlés nyilatkozatát is ismertette. A kárpátaljai magyar közösség 2017 óta küzd az oktatást és anyanyelvhasználatot érintő hátrányos korlátozások megszüntetéséért. A nemzetközi fórumok hatására részleges eredmények születtek, a 2023-as nemzeti kisebbségekről szóló törvénymódosítás azonban továbbra sem rendezi teljeskörűen a magyar közösség jogait.
A nyilatkozat részletes követeléseket fogalmaz meg az anyanyelvű oktatás, a kisebbségi jogok, a közigazgatási nyelvhasználat, a parlamenti képviselet, az egészségügyi és oktatási dokumentáció, a topográfiai kétnyelvűség, valamint a nemzeti kisebbségek jogvédelmének biztosítása érdekében. A szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar közösség visszakapja mindazon jogokat, amelyek 2017 előtt még rendelkezésére álltak.
„Így adventkor, a várakozás idején imádkozunk azért, hogy Isten hozza el végre a békét országunkba, melynek polgárai vagyunk. Őrizze meg kis hazánkat, Kárpátalját a béke szigetének, s adjon erőt, egészséget, bölcsességet, akaratot, megértést, támogatókat és csapatot ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokra megtaláljuk a körülmények között a legjobb megoldást a ránk bízott gyermekek érdekében” – zárta beszámolóját Orosz Ildikó.
A közgyűlésen felszólalt Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos. Kiemelte: egész évben több kárpátaljai rendezvényen vett részt, és minden alkalommal azt tapasztalta, hogy a nehézségek ellenére kiváló eredmények és rendíthetetlen kitartás jellemzi a helyi magyarság munkáját.
„Akik itt vannak a teremben, és akik ma nem lehetnek itt, azt kell mondanom, hősként dolgoznak a magyarság megmaradásáért. Önök olyan lábnyomot hagynak a világban, amelyre 100, 200 és bízom benne, hogy 1000 év múlva is minden magyar ember hálával fog gondolni” – mondta a miniszterelnöki biztos, aki a közösségnek erős hitet, kitartást és áldott adventi időszakot kívánt, külön köszönetet mondva Orosz Ildikó elnöki munkájáért, amit a térségben megvalósuló oktatási és közösségi eredmények mozgatórugójának nevezett.
„Mindig óriási öröm számomra, hogy ismét itt lehetek a szülőföldemen” – kezdte köszöntőjét Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője, aki visszatekintett azokra az évekre, amelyek gyökeresen megváltoztatták a helyiek életét: 2017-ben a kisebbségi jogok elvesztésére, 2022-ben pedig a háború okozta nyugtalanságra utalt. Mindezek ellenére – mondta – továbbra is számos olyan eseménynek volt részese, ami reménnyel tölti el. Személyes élményként idézte fel látogatását egykori iskolájában, a Sislóci Líceumban, ahol az intézmény fennállásának 75. évfordulóját ünnepelték. Büszkeséggel szólt arról is, hogy az egykori alma mater, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mára egyetemmé vált. Hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a magyar közösségi szervezetek kitartó munkája nélkül. Külön méltatta az 1991 óta működő KMPSZ-t, ami összetartja, védi és képviseli a magyar oktatást, és sokszor egyedüli hangként áll ki a közösségért Ukrajnában.
Zárásként reményét fejezte ki, hogy egyszer végre olyan ünnep következik, „ahol az istentiszteletet nem szakítja meg a légiriadó zaja”, és ahol nem kell többé attól tartani, mit hoz a holnap.
Maruszinec Marianna, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Oktatási és Tudományos Főosztályának igazgatója nagy tisztelettel szólt Orosz Ildikó és a pedagógusok három és fél évtizedes helytállásáról, különösen azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a háború éveiben vállaltak. Háláját fejezte ki azért a támogatásért is, amit az ideiglenesen áttelepült családok és gyerekek érdekében nyújtottak.
A közgyűlés kulturális elemeként színpadra lépett a KMPSZ által szervezett „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny első helyezettje, a Credo Alapítvány Gyöngykaláris Énekegyüttese, akik jászsági népdalcsokrot adtak elő Györkené Csákány Marianna felkészítésében.
Az ellenőrző bizottság éves jelentését Mitru Kornélia ismertette. Ezután került sor a KMPSZ tevékenységének hivatalos minősítésére, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az éves nyilatkozatot is, amely összefoglalja a szövetség céljait és irányvonalát a következő időszakra.
A program végén Taracközi Ferenc beregszászi református vezető lelkész kérte Isten áldását a pedagógusokra, a szövetség munkájára és a közösségre.
Benedek Imre zárszavában az adventi időszak üzenetére irányította a figyelmet. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy a második gyertya meggyújtása a keresztény hagyományban a reményt jelképezi. „De nem elég csak reménykedni… Isten megadja, amit kérünk, de tegyünk is érte” – emelte ki.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány idén is útjára indította tehetséggondozó program sorozatát — amelynek keretében a biológia, kémia és földrajz iránt érdeklődő tanulók mélyebb tudásra tehetnek szert, és felkészülhetnek a hazai, valamint a magyarországi versenyekre. Az idei esemény különleges: jubileumi, tizedik alkalommal valósul meg, három izgalmas hétvége keretében.
Munkácson a II. Rákóczi Ferenc Középiskolában tartott egyeztető megbeszélést a kárpátaljai magyar szervezetek vezetőivel Ferenc Viktória, Európai parlamenti képviselő. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség központi tanévnyitója előtt megtartott megbeszélésen elsősorban az anyanyelvi oktatás és a kárpátaljai magyarok jogai kerületek előtérbe, de szó esett a Kárpátok pusztulásáról, amit a nagyszámú szélturbina telepítése okoz. Ferenc Viktória hangsúlyozta, hogy munkájában kiemelt hangsúlyt kapnak a helyi magyarságot érintő kérdések, ezért is tartja fontosnak a folyamatos és tartalmas megbeszéléseket a helyi szervezetekkel, valamint azt, hogy naprakész információi legyenek a kárpátaljai magyarság helyzetének alakulásáról.
Szeptember 6-án a munkácsi Szent Márton Székesegyház adott otthont a magyar iskolák központi tanévnyitó ünnepségének, amelyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezett. Az esemény célja ezúttal is a tanév kezdetének méltó megünneplése, valamint a magyar nyelvű oktatás iránti elkötelezettség hangsúlyozása volt.
A rendezvényt igeliturgiával nyitották meg, melyet Pogány István, a Munkácsi Szent Márton Egyházközség plébánosa celebrált. Az igeliturgián Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke mondtak igei köszöntőt. A szertartáson a Munkácsi Szent Márton Plébánia gyermekkórusa és az iskola diákjai szolgáltak énekkel.
Pogány István plébános üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeknek nemcsak tudásra, hanem figyelemre, türelemre és szeretetre is szükségük van – különösen azoknak, akik otthon nem kapják meg ezt a harmóniát a családi nehézségek miatt. Hozzátette, hogy nemcsak a gyermekek, hanem a szülők és maguk a pedagógusok is igénylik a szeretetet. Mint mondta, a szeretet az élet alapja, olyan, mint az üzemanyag a jármű számára: nélküle nem tudunk működni.
Zán Fábián Sándor püspök arra biztatta a pedagógusokat, hogy minden erejükkel támogassák a gyermekeket mind a tanulásban, mind a nevelésben. Hangsúlyozta, hogy a diákok példaként tekintenek tanáraikra, ezért fontos, hogy az iskola minden dolgozója felelősen és lelkiismeretesen végezze a munkáját. Arra kérte a pedagógusokat és a diákokat egyaránt, hogy ragadják meg a lehetőségeket: a tanár igyekezzen tanítani, a diák pedig tanulni, mert így lehet a legtöbbet kihozni az iskolai közösségből.
Demkó Ferenc püspöki helynök szavaiban példaként Jézus engedelmességét és önfeláldozó szeretetét említette, amely az emberiség jövőjét formálta. Kiemelte: a pedagógusok és a lelkipásztorok kezében is a jövő alakítása van, hiszen hivatásuknál fogva közvetítik és továbbadják ezt az örökséget a következő nemzedéknek.
A hivatalos megnyitó elején Pfeifer Anita és Sztankovics Anna-Mária, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanárai köszöntötték a pedagógusokat és vendégeket, kiemelve a tanévkezdés jelentőségét. „A mai napon a KMPSZ közössége is együtt hallja meg a képzeletbeli csengőszót, amely nemcsak az osztálytermekbe hív, hanem ide, a székesegyház szívébe. A tanévkezdés egyszerre remény és felelősség” ‒ hangzott el.
Az ünnepség hivatalos részét a Himnusz közös eléneklésével kezdték, majd köszöntötték a számos meghívott vendéget. A jelenlévők között volt Maruzsa Zoltán, Magyarország Belügyminisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, Ferenc Viktória európa parlamenti képviselő, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint a kárpátaljai önkormányzati, egyházi, oktatási és civil szervezetek számos képviselője.
A vendégek köszöntését követően Schink István, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója és a KMPSZ alelnöke a munkácsi magyar oktatás több mint másfél évszázados történetét idézte fel, és kiemelte, hogy „ez a történet nem csupán egy iskola krónikája, hanem a munkácsi magyarság kitartásának és megújulni kész szellemének hű tükörképe is”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közösség mindig képes volt újrakezdeni és megőrizni anyanyelvű iskoláit, még akkor is, amikor politikai hatalmak elnyomni próbálták. Szavai szerint napjainkban is „a magyarság és a magyar oktatás helyzetét folyamatosan próbálják nehezíteni és elnyomni”, ám a szülők, pedagógusok és diákok összefogása reményt ad. Beszédét így zárta: „Hisszük, hogy sosem fog megszűnni Munkácson és Kárpátalján a magyar nyelvű oktatás, amihez kérjük a jó Isten segítségét és áldását.”
Ezt követően a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola első osztályos diákjainak rövid műsorára került sor, majd a történelmi egyházak képviselői áldást kértek rájuk és pedagógusaikra. A tanulók számára a Pedagógusszövetség idén is ajándékot készített, amelyeket Ferenc Viktória képviselő asszony és Schink István alelnök adott át.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszédében egyszerre adott számvetést a Pedagógusszövetség munkájáról és üzent a közösségnek a háborús évek súlya alatt. Hangsúlyozta, hogy bár „immár negyedik éve, hogy háborúban kezdjük a tanévet”, a kárpátaljai magyar iskolák többsége „többé-kevésbé nyugodtan tudott tanítani”, és a közösség életképességét nem sikerült megtörni.
Részletesen ismertette a KMPSZ előző tanévi programjait, tantárgyi versenyeit, táborait és pedagógus-konferenciáit, majd kitért arra is, hogy a magyar oktatás ellen az elmúlt évtizedben sok támadás irányult. Felelevenítette a kisebbségek elleni atrocitásokat, a jogszűkítéseket és az iskolák ellen irányuló nyomásgyakorlásokat, de kiemelte: a közösség mindig törvényes keretek között, békésen védte érdekeit.
Beszéde végén reményt fogalmazott meg: „Reméljük, hogy hamarosan véget ér a háború, és a béke végre kiszámítható jövőt, jogegyenlőséget és azonos lehetőségeket hoz számunkra.” Útravalóul Placid atya túlélési szabályait idézte, amelyek közül az egyik így szól: „Akinek van hova kapaszkodnia, annak könnyebb elviselnie a szenvedést. Mi, hívő emberek, a Jóistenbe kapaszkodunk.”
Maruzsa Zoltán államtitkár beszédében ünnepi hangulatot és biztatást hozott a kárpátaljai magyar pedagógusok és diákok számára. A munkácsi székesegyház történelmi falai között arra emlékeztetett, hogy bár „országok, kormányok, háborúk jönnek és mennek, de ez a templom és a benne imádkozók – maga a változatlanság, maga a történelem”.
Kiemelte, hogy az iskola nem pusztán a tudás átadásának, hanem a nevelésnek is színtere. „Átadjuk-e nemcsak a tantárgyi tudást, hanem az identitás, a kultúra hagyományos elemeit is?” – tette fel a kérdést, rámutatva, hogy a pedagógusok felelőssége óriási, hiszen a gyermekek a jövőt jelentik.
Beszédében hangsúlyozta az anyaország támogatását is: immár a külhoni pedagógusok is igényelhetik a magyar pedagógusigazolványt, amely kedvezményeket és a szakmai összetartozás érzését adja.
A tanévkezdés kapcsán külön szólt a gyerekekhez is, akik előtt új fejezet nyílik. „Jól döntöttetek és jól döntöttek a szüleitek is, hogy az anyanyelveteken, magyarul is tanultok majd. Ez egy jó alap… Tanuljatok hát eredményesen, szeressétek az iskolát, boldoguljatok az életben, és vigyétek sokra” – fogalmazott.
Ferenc Viktória képviselő asszony köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a tanévkezdés „jóval több egyszerű ünnepnél. Ez egy hitvallás is a számunkra. Bizonyságtétel arról, hogy közösségünk élni akar, hogy az anyanyelvünkhöz és az identitásunkhoz, a kultúránkhoz hűségesen ragaszkodjunk”.
Szavai szerint a kárpátaljai magyarság mindennapjait ma is meghatározza a jogfosztások sorozata és a háború árnyéka: „Mindennapjainkat légiriadók szakítják meg, az oktatásban a tantermeket gyakran óvóhelyek váltják fel, az emberek közel négy éve élnek félelemben és bizonytalanságban.” Ugyanakkor kitartásra és helytállásra buzdította a jelenlévőket, példaként állítva azokat, akik minden nehézség ellenére is a szülőföldön maradnak.
Beszédében külön köszönetet mondott az anyaország támogatásáért, amely erőt és reményt ad a folytatáshoz. Végül bibliai idézettel bátorított: „Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondta az Úr. Ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli időt szánok nektek.”
Szász Jenő, az NSKI elnöke beszédében kiemelte, hogy a szeretet legmagasztosabb formája a hűség, amely megmutatkozik egymás, a család, a közösség és a Kárpát-medence iránti elköteleződésben: „Hűségesnek lenni egymáshoz, hitvestársként, szülőként, gyermekként, testvérekként – itthon és mindenütt a Kárpát-medencében […] a hűség a legtöbb, amit a szeretet jegyében megtehetünk.”
A felelősséget a Jóistentől kapott küldetésként értelmezte, és mindenkinek köszönetet mondott: „Köszönöm ezt a hűséggel és felelősséggel teli szolgálatot, életet, küldetést minden itt élő magyar testvérünknek, szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak, gyerekeknek.” Végezetül áldást kért a közösségre, és kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarok kitartása példaként szolgál a teljes Kárpát-medencében.
A rendezvény további részében a pályakezdők pedagógusokat is bemutatták, akik a 2025/2026-os tanévet a katedrán kezdik. Számukra a KMPSZ emléklapjait Bak Éva és Schink István alelnökök adták át. A szokásokhoz híven egy nyugalmazott pedagógus is köszöntötte útravaló üzenettel a fiatalokat. Idén Koroly Mária, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola nyugalmazott tanára osztotta meg jótanácsait a pályakezdőkkel. „Ebben a nehéz és bizonytalan időszakban öröm látni, hogy van, aki átveszi a stafétabotot” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok nem csupán tudást adnak át, hanem példát is mutatnak, és bátorítják a gyerekeket a kérdezésre, a hibázásra és a tanulás vágyára. Arra buzdította a tanárokat, hogy legyenek bátrak és kitartóak, higgyenek abban, amit tanítanak, és soha ne feledjék, hogy a tanári pálya legnagyobb ajándéka a diákok sikerében és a közösség fejlődésében rejlik.
A tanévnyitó ünnepség során különleges elismerésben részesültek a nyugalmazott kárpátaljai pedagógusok: Magyarország Belügyminisztériuma pedagógus szolgálati emlékérmekkel jutalmazta őket a gyermekek és tanulók neveléséért végzett kiemelkedő munkájukért. Az érmeket Orosz Ildikó elnök asszony és Maruzsa Zoltán államtitkár adták át a díjazottaknak, akik évtizedeken át áldozatosan dolgoztak a kárpátaljai magyar oktatás és közösség építésén, példát mutatva a pedagógusi hivatás iránti elkötelezettségről és értékéről.
Az esemény zárásaként Székely Gusztáv, a KMPSZ alelnöke szólt a magyar iskolákhoz. Beszédét Szent-Györgyi Albert idézetével vezette fel: „Ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok legfontosabb feladata a tanítás, a diákok formálása és a jövő alakítása. Elmondta: „A ma elvégzett munka, az, amit az iskolákban teszünk, meghatározza a holnapunkat.”
Kiemelte, hogy minden ember szerepe fontos a történelem alakításában, nemcsak a feltalálóké vagy a politikusoké: „Mindenkire egyformán szükség van, s nekünk tanároknak mindenkit fel kell készíteni a holnapra.” Beszédét a pedagógusoknak szóló jókívánsággal fejezte be: erőt, egészséget és kitartást kívánt az előttük álló tanévhez, valamint a béke mihamarabbi eljövetelét az országban.
A rendezvényen több kárpátaljai iskola diákjai is közreműködtek, színesítve a programot és bemutatva tehetségüket. A Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola beregrákosi kihelyezett szakkörének citerás növendékei gelénesi népdalokat adtak elő. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola diákja, Pónitz Emma, Vass megyei népdalokat énekelt. A Munkácsi Szent István Líceum kiskórusa a Magyar vagyok és a Hej, tulipán című dalokat szólaltatta meg, míg Somkó Karina Szabó T. Anna Az ég zsoltára című versét szavalta el.
A tanévnyitón a résztvevők a Szózat közös eléneklésével fejezték be a hivatalos programot. Az ünnepséget állófogadás és kötetlen beszélgetés követte a Munkácsy Mihály Magyar Házban, ahol a résztvevők tapasztalatot cserélhettek és a következő tanévhez erőt meríthettek.
Ünnepi ökumenikus Istentisztelettel egybekötött központi tanévnyitót tartott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, aminek idén a munkácsi római katolikus Szent Márton Székesegyház adott otthont. Kárpátalján minden magyar iskola megfelelt a biztonsági követelményeknek, rendelkezik óvóhőellyel, így meg tudta nyitni kapuit. Idén több mint 1000 elsős kezdi meg tanulmányait magyar nyelven Kárpátalján. Az ünnepélyes tanévnyitón a vidék szinte mindegyik magyar oktatási intézménye képviseltette magát. Határozottan kiállunk a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatásért, ezért mind inkább kiszélesítjük azok támogatásoknak listáját, amelyekben a helyi magyar tanárok és diákok is támogatva lehetnek, emelte ki Maruzsa Zoltán, Magyarország Belügyminisztériumának köznevelésért felelős államtitkára.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával idén is meghirdeti a Határtalanul elnevezésű nyári iskola programot a kárpátaljai magyar oktatási intézmények részére. A program célja változatlan az, hogy a magyar tannyelvű iskolákban tanuló 1-11. osztályos diákok egyhetes napközis iskolai tábor keretében játékos, szabadidős programok révén közösségben töltsék a nyári szabadidejük utolsó heteit és ezzel is segítse őket a következő tanévre való felkészülésben.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség idén is meghirdette a Határtalanul nyári iskola programot vidékünk magyar tannyelvű oktatási intézményei számára. A program célja, hogy a magyar iskolákban tanuló 1-11. osztályos diákok egyhetes napközis iskolai tábor keretében játékos, szabadidős programok révén közösségben töltsék a nyári szünidőt.
