1993. október 18.-án tartotta meg ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, ahol elhatározták, hogy létrehozzák az önálló magyar felsőoktatást vidékünkön. A legfőbb cél az volt, hogy olyan tanárokat képezzenek, akik által biztosítva lesz helyben a magyar nyelvű oktatás. A kezdeményezéshez csatlakozott a Kárpátaljai Református Egyházkerület, valamint Beregszász önkormányzata, aminek köszönhetően 1994-ben már be is indulhatott az oktatás, igaz ekkor még a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett képzéseként. Az első szakok között szerepelt az angoltanári képzés, ami lényegében megalapozta a filológiai tanszék létrejöttét. Az angol szak elindításában, vitathatatlan érdemei voltak az akkor még Bessenyei György Tanárképző Főiskola néven ismert Nyíregyházi Egyetemnek, aminek a munkatársai kihívásként tekintettek a beregszászi képzésre, főként úgy, hogy 1994-ben még csak 6 éves volt nyírségi angoltanári képzés is. Kezdetben egy képzés volt, mára viszont a filológia tanszék a főiskola legnagyobb egysége, a maga 12 képzési lehetőségével és azzal az 501 diákkal, akik jelenleg is nálunk folytatják tanulmányaikat, emelte ki Beregszászi Anikó, a tanszék vezetője azon az ünnepségen, amelyre a tanszék egykori és jelenlegi tanárai és diákjai kaptak meghívást. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nem csak Kárpátalja, de az egész Kárpát-medence meghatározó intézményévé nőtte ki magát, Magyarország kormánya pedig a továbbiakban is támogatni fogja a működését, hangsúlyozta Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Keleti Kapcsolatok Fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára. A múltból merítve a jövőt szeretnénk építeni aminek számos új képzés is része kell hogy legyen, vélekedett Csernicskó István. A rendezvényt szándékosan a magyar nyelv napjára időzítették, így a visszaemlékezések között számos, a filológia tanszékhez köthető költő, író munkája hangzott el, ezzel is bizonyítva, hogy teret és lehetőséget biztosítanak az egyéni képességek kiteljesítéséhez.
1993. október 18.-án tartotta meg azt az összevont ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, ahol elhatározták, hogy létrehozzák az önálló magyar felsőoktatást vidékünkön. A legfőbb cél az volt, hogy olyan tanárokat képezzenek, akik által biztosítva lesz helyben a magyar nyelvű oktatás. A kezdeményezéshez csatlakozott a Kárpátaljai Református Egyházkerület, valamint Beregszász önkormányzata, aminek köszönhetően 1994-ben már be is indulhatott az oktatás, igaz ekkor még a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett képzéseként. Az első szakok között szerepelt az angoltanári képzés, ami lényegében megalapozta a filológiai tanszék létrejöttét. Kezdetben egy képzés volt, mára viszont a filológia tanszék a főiskola legnagyobb egysége, a maga 12 képzési lehetőségével és azzal az 501 diákkal, akik jelenleg is nálunk folytatják tanulmányaikat, mondta Beregszászi Anikó, a tanszék vezetője azon az ünnepségen, amelyre a tanszék egykori és jelenlegi tanárai és diákjai kaptak meghívást, hogy együtt ünnepeljék meg az elmúlt 30 évet. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nemcsak Kárpátalja, de az egész Kárpát-medence meghatározó intézményévé nőtte ki magát, Magyarország Kormánya pedig a továbbiakban is támogatni fogja a működését, emelte ki Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Keleti Kapcsolatok Fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, aki 2 napos munka látogatásra érkezett vidékünkre. A rendezvényt a Magyar nyelv napjára időzítették, így a visszaemlékezések között számos, a filológiai tanszékhez köthető költő, író hozzászólása hangzott el, bizonyítva azt, hogy teret és lehetőséget biztosítanak az egyéni képességek kiteljesítéséhez.
[type] => post [excerpt] => 1993. október 18.-án tartotta meg azt az összevont ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, ahol elhatározták, hogy létrehozzák az önálló magyar felsőoktatást vidékünkön. A legfőbb cél az volt, h... [autID] => 14 [date] => Array ( [created] => 1731609720 [modified] => 1731606874 ) [title] => 30 éves a beregszászi főiskola filológia tanszéke (videó) [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=222173&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 222173 ) [aut] => djkovach1979 [lang] => hu [image_id] => 222175 [image] => Array ( [id] => 222175 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/nevtelen-6.jpg [original_lng] => 162950 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/nevtelen-6-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/nevtelen-6-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/nevtelen-6-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/nevtelen-6-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/nevtelen-6.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/nevtelen-6.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/nevtelen-6.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1731599675:14 [_oembed_4e99cb29566073e61b0c9b64291e986b] => [_oembed_time_4e99cb29566073e61b0c9b64291e986b] => 1731599332 [_thumbnail_id] => 222175 [_edit_last] => 14 [views_count] => 291 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_8509f23076cc370c934b9769485927f0] => [_oembed_time_8509f23076cc370c934b9769485927f0] => 1731602526 [_oembed_2d353f5704da253cdb8e2fe0bd76fc14] => [_oembed_time_2d353f5704da253cdb8e2fe0bd76fc14] => 1731602526 [_oembed_0954ba3f806d3fe86194da8b92d81e2a] => [_oembed_time_0954ba3f806d3fe86194da8b92d81e2a] => 1731602526 [_oembed_8f4ec0f4b446103fc7fadcc2d80a77ca] => [_oembed_time_8f4ec0f4b446103fc7fadcc2d80a77ca] => 1731602527 [_oembed_abe63580a44e41c76673407286caef7a] => [_oembed_time_abe63580a44e41c76673407286caef7a] => 1731602527 [_oembed_7b456c67e521fdd5f614179c81d98e94] => [_oembed_time_7b456c67e521fdd5f614179c81d98e94] => 1731602527 [_oembed_482839de163284e04ad319036c7323f3] => [_oembed_time_482839de163284e04ad319036c7323f3] => 1731602527 [_oembed_bfda8e1fdf1c1fcc712b1a5a4342eef2] => [_oembed_time_bfda8e1fdf1c1fcc712b1a5a4342eef2] => 1731602527 [_oembed_8d3a7359f70d1de1c001506b669fedcd] => [_oembed_time_8d3a7359f70d1de1c001506b669fedcd] => 1731933174 [_oembed_7b3ca6df77e300b723ec589b68391afc] => [_oembed_time_7b3ca6df77e300b723ec589b68391afc] => 1731933174 [_oembed_e274dd80e44570a5a5a64f32350b9371] => [_oembed_time_e274dd80e44570a5a5a64f32350b9371] => 1731933175 [_oembed_289bb412d636aeeddceaefa81b8e7ee7] => [_oembed_time_289bb412d636aeeddceaefa81b8e7ee7] => 1732092531 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 4000 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 31 [4] => 11 [5] => 271 [6] => 600 [7] => 592 [8] => 25 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Kárpátalja [4] => Kiemelt téma [5] => Kultúra [6] => Oktatás [7] => Társadalom [8] => Videók ) [tags] => Array ( [0] => 606325 [1] => 66391 [2] => 814479 [3] => 121516 [4] => 1269103 [5] => 53941 [6] => 45384 [7] => 691929 ) [tags_name] => Array ( [0] => 30 éves [1] => államtitkár [2] => II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszék [3] => Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség [4] => Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) [5] => Kárpátaljai Református Egyházkerület [6] => magyar felsőoktatás [7] => Stifter Ádám ) ) [2] => Array ( [id] => 217136 [content] =>
Az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ adott otthont a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Egán Ede Szakképzési Centruma központi tanévnyitó ünnepségének. Az eseményen jelen voltak a beregszászi, nagydobronyi, tiszapéterfalvai és magyarországi képzési központok, valamint az idei tanévben felvételt nyert diákok. Az Egán Ede Szakképzési Centrum 2019-ben kezdte meg működését Nagydobronyban azzal a céllal, hogy piacképes szakmához juttassa a Kárpátalján élő magyar fiatalokat. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke saját igazgatóhelyettesi tapasztalataiból kiindulva szorgalmazta a szakmai képzés lehetőségének létrehozását. A 2024/2025-ös tanévet 331 tanuló, köztük 194 elsős kezdheti meg. Az elmúlt éveknek köszönhetően pedig már több, a szakmáját kiválóan ismerő és végző szakemberrel lett gazdagabb Kárpátalja. Több mint 10 különböző mesterség közül választhatnak az ide jelentkező diákok, a legnépszerűbbek közé tartozik a gépjármű-mechatronikai technikus, kozmetikus technikus és a szakács szaktechnikus. Pánczél Károly, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is jelen volt az eseményen. Ünnepi köszöntőjében csodának nevezte az, hogy a háború harmadik esztendejében Kárpátalján a nemzeti őshonos kisebbség oktatási rendszert tart fenn, elmondása szerint ez nem csupán tanévnyitó, hanem a kitartás, az összefogás, a megmaradás ünnepe. Az ötletgazdák és a megvalósítók egyöntetűen hálájukat és köszönetüket fejezik ki a magyar kormány támogatásának, hiszen a jó ügy mellé álltak, Isten áldásával pedig immár hatodik éve indulhat el az oktatási év az Egán Ede Szakképzési Centrum helyszínein. A szakképző centrum első éves tanulói esküt tettek, majd kézfogással avatták őket diákká a tanintézmények vezetői.
Idén Salánk volt a helyszíne a Kárpátaljai Magyar Iskolák Központi Tanévnyitó Ünnepségének. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) meghívására megyénk szinte minden magyar iskolájából érkeztek pedagógusok, akik zsúfolásig megtöltötték az ugocsai település XIV. századi református templomát.
A tanévnyitó kezdetén a házigazda, Balogh Attila salánki református lelkész hirdette Isten igéjét, majd igei köszöntőt mondott Csirpák József, a Salánki Görögkatolikus Egyházközség áldozópapja és Molnár János püspöki vikárius, beregszászi római katolikus plébános.
A nagy múltú Salánk község történetét Székely Gusztáv, a helyi középiskola történelemtanára, a KMPSZ alelnöke ismertette: talán a legemlékezetesebb esemény a község történetében, hogy 1711 februárjában, II. Rákóczi Ferenc ide hívja össze az országgyűlést. A faluban máig él a Nagyságos Fejedelem kultusza, számos emlékhely és monda őrzi emlékét. A tanévnyitó alkalmából megemlékeztek a község egykori matematikatanáráról, az új iskolát felépítő iskolaigazgatóról, Barta Józsefről, aki tavaly november 24-én váratlanul távozott az élők sorából. Salánk nagy szülötte, a Kárpátalja hetilapot is irányította, de a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökeként vált megyeszerte ismertté és elismertté, kárpátaljai magyar politikussá, aki halálával nehezen pótolható űrt hagyott maga után.
Tanévnyitó ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke elmondta: „Reméltük, hogy ebben a tanévben sem csökken jelentősen a tanulói létszám, bár már egyre fáradtabb közösségünk. Többen úgy döntöttek, hogy gyermekeiket nem itthon, hanem az anyaországban adják első osztályba. A fiúkat pedig a 16. életévük betöltése után külföldi középiskolába küldik, sokszor a lányokat is. Pontosabb adataink szeptember 15. után lesznek, egyelőre azt tudom elmondani, hogy mintegy 100 elsőssel kevesebb ül be idén iskoláink padjaiba” – ismertette a helyzetet a KMPSZ elnöke, akitől megtudhattuk, hogy várhatóan 1 000 és 1 100 között lesz iskoláinkban a magyarul tanuló elsősök száma, ami a mostanában hazaköltöző családok miatt több az előzetesen vártnál. A pedagógusokból is van hiány, hisz különösen a pályakezdők többsége Magyarországon vállal állást. A főiskolától 31 megüresedett tanári állás betöltéséhez kértek segítséget iskoláink. A legnagyobb szükség matematika- és fizikatanárokra, valamint iskolapszichológusokra lenne. A pedagógusszövetség elnöke elmondta még, hogy a KMPSZ elmúlt tanévben meghirdetett tanulmányi versenyeinek első fordulójában, összesen 2 927 diák vett részt, ezért az elnök asszony köszönetet mondott a felkészítő tanároknak és a lebonyolító iskoláknak. Orosz Ildikó beszélt a szórványvidéken folyó munkáról, a szövetség táborairól és képzéseiről. Elmondta továbbá, hogy a múlt évben, a háborús helyzet ellenére is a magyar államnak köszönhetően 17 137-en részesültek oktatási-nevelési támogatásban.
Megható volt a Salánki Líceum 14 kis elsős diákjának a műsora, akikre és tanítóikra Isten áldását kérték a történelmi egyházaink papjai.
A vendégek közül elsőként Ferenc Viktória, az Európai Parlament kárpátaljai képviselője köszöntötte a jelenlévőket, akinek képviselővé választása óta ez volt az első itthoni nyilvános szereplése. A képviselő asszony a kárpátaljai magyar pedagógusok háborús helyzetben történő helytállását méltatta, hangsúlyozva: „Legmélyebb elismerésemet fejezem ki ezért az erőfeszítésért minden pedagógusnak és mindazoknak, akik a kárpátaljai magyarság oktatási jogaiért a kezdetektől kiálltak és lehetőséget teremtettek, hogy több ezer iskolás anyanyelvén tanulhasson Kárpátalján” – fogalmazott, biztosítva a magyar iskolát választott szülőket arról, hogy döntésük megalapozott. Személyes példáját is megemlítette, hisz egy 350 lakosú, kis ungvári járási faluban, Pallóban született, és magyar iskolában, majd a beregszászi magyar főiskolán szerzett biztos alapokat ahhoz, hogy ma az Európai Parlamentben szólhasson a kárpátaljai magyarság nevében. Bár magyar iskolában érettségizett, de megtanulta az államnyelvet, beszél angolul és spanyolul is, hogy a feladatait nagyon jól el tudja látni. Ferenc Viktória elmondta: „Jómagam a Fidesz‒KDNP nemzeti listájának jóvoltából, valamint a KMKSZ támogatásának köszönhetően részese lehetek európai parlamenti képviselőként annak, hogy közösen adjunk hangot a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás védelmének Európában, és kiálljunk a magyar közösség jogaiért Ukrajnában. Mérhetetlenül fontosnak tartom és mindent megteszek majd annak érdekében, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének rendeződése megtörténjen” fogalmazott az EP-képviselő.
Péti Márton, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese elmondta, hogy tapasztalataik Kárpát-medence-szerte azt mutatják, hogy ahol van magyar oktatás, ott van magyar megmaradás a külhonban is. Éppen ezért üdvözölték tavaly decemberben Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának azon döntését, amely részlegesen visszaállítja a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogait, különös tekintettel az oktatásra. Ugyanakkor még nagyon sok tennivaló és kérdés maradt, hogy minden tekintetben eljöjjön a békés és kiegyensúlyozott egymás mellett élés korszaka ebben a térségben is.
Köszöntötte és beszédében elismerően szólt kárpátaljai magyar kollégáiról Lukács Gabriella, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, majd egyenként bemutatták azt a tizenegy pályakezdő pedagógust, akik idén kezdtek tanítani Kárpátalja magyar iskoláiban, nekik Orosz Ildikó elnök asszony, Buhajla József, Magyarország Kijevi Nagykövetségének első beosztott diplomatája és Péti Márton alelnök adta át a KMPSZ ajándékait. A pályakezdő pedagógusok közül Kutasi Cintia, a Péterfalvai Középiskola angoltanára mondott köszöntőbeszédet, aki 2023 júniusában szerzett diplomát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol nyelv és irodalom szakán.
A tanévnyitó programját a Salánki Nőszövetség énekkara, a Verbőci Művészeti Iskola és a társszervező Salánki Középiskola növendékeinek műsora tette még színvonalasabbá.
Útravalóként Simon Klára, a Salánki Középiskola nyugalmazott tanítónője mondta el gondolatait, majd zárszóként Schink István, a KMPSZ alelnöke, a Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója üzent a magyar iskoláknak. Ő az a magyar iskolaigazgató, akit bátor kiállásáért és politikai szerepvállalásáért a Munkácson tapasztalható politikai önkény már több ízben is eltávolított az iskola éléről, de kollégáinak megtörhetetlen ellenállása és a nemzetközi szintű felháborodás végül újabb két évre visszahelyezett az iskolaigazgatói székbe. Schink István zárszavában hangsúlyozta: „Ne féljünk kiállni magyarságunkért, ne féljünk összefogni, ne féljünk a kisebbségi létben, legyünk büszkék magyarságunkra, tanítsunk szívvel-lélekkel, bátorsággal! Ez a kárpátaljai magyar pedagógus feladata.”
2024. augusztus 19–24. között rendezte meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a nagy múltú Tiszapéterfalvai Népzene- és Néptánctábort. A 25 fiatal a Rákóczi-főiskola Egán Ede Szakképzési Centrum Tiszapéterfalvai Szakképzési Központjában táborozott.
A fiatalok részt vehettek különféle kézműves-foglalkozásokon és népzenei oktatáson. A tábor célja a hagyományok ápolása és a népzenei, néptáncörökség továbbadása volt.
A tábor programjai között szerepelt tányérfestés, kenyérsütés, hímzett zsebkendők készítése, népművészeti képkeret készítése, szalagrózsa-készítés, horgolás, valamint népviseletes babák készítése és szövés. Az ötnapos rendezvény során a gyermekek a népművészet különböző területeivel ismerkedhettek meg, miközben tanultak, fejlődtek, alkotásaikat is elkészítették.
A tábor oktatói között voltak a Kokas Banda tiszapéterfalvai népzenei együttes tagjai, valamint a Tulipán Tanoda Alapfokú Művészeti Iskola tanárai. Turjanica Emília hegedűn, Kocsis Rebeka brácsán, Gyurkó Abigél citerán és nagybőgőn, Nagy István tamburán és nagybőgőn oktatott. Botos Krisztina a népi játékok és néptánc terén segítette a gyerekeket, Kokas Erzsébet, a tábor szakmai vezetője népi éneket oktatott. A kézművesoktatást id. Kokas Erzsébet vezette.
Kokas Erzsébet, a tábor szakmai vezetője hetilapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az idei táborban összesen 25 gyermek vett részt, akik különböző kézműves-foglalkozásokon próbálhatták ki magukat. Az első napon tányérfestés volt a program, majd a második napon kenyeret sütöttek, hímzett zsebkendőt készítettek. A harmadik napon népművészeti képkereteket alkottak, míg a negyedik napon szalagrózsákat készítettek és horgoltak. Az ötödik napon népviseletes babákat készítettek, és a szövést is kipróbálhatták. A program során népdalokat is tanultak. A kicsi hegedűsök dunántúli ugrósokat tanultak, míg a nagyobbak bukovinai dallamokkal ismerkedtek meg. A citerások mezőföldi dallamokat gyakoroltak, a tamburazenekar somogyi ugrósokat adott elő. A táncosok felcsíki falucsúfolót mutattak be, míg a nagyobbak szilágysági csárdásokat tanultak.
„A tábor célja az volt, hogy a hagyományokra visszavezethető népzene és néptánc továbbélését biztosítsuk. Ennek a tábornak már hagyománya van Tiszapéterfalván. A KMPSZ felkérésére immár harmadik éve rendezzük meg ezt a tábort. Az elmúlt három évben én vagyok a tábor szakmai vezetője és egyik oktatója, emellett a zenekar is az irányításom alatt működik. Közös ének is volt, ahol felcsíki népdalcsokrot adtunk elő. Köszönjük szépen Orosz Ildikó elnök asszony és a KMPSZ támogatását, hogy a nehéz időkben sem hagyták népzenei tábor nélkül Péterfalvát” – fűzte hozzá a tábor szakmai vezetője.
A tábor zárókoncerttel ért véget, ami remek lehetőséget biztosított a résztvevőknek a tanultak gyakorlására és a közös élmények megosztására.
A KMPSZ szervezésében megvalósult tábor a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével valósult meg.
