Donald Trump 24,5 millió dolláros kártérítést kap a YouTube-tól a platform által a 2021. január 6-i capitoliumi zavargásokat követően végrehajtott fiókfelfüggesztés miatt. Mivel korábban a Meta és a Twitter (X) is peren kívül zárta le vitáját az amerikai elnökkel, így a videómegosztó portál lett a nagy techcégek közül az utolsó ezen a téren.
A FoxBusines portál tudósítása szerint a legnagyobb videómegosztó platform tulajdonosa, a Google és a hozzá tartozó cégek anyavállalataként létrehozott Alphabet peren kívül egyezett meg Donald Trumppal.
A megállapodás a beszámoló szerint azt tartalmazza, hogy a cég 22 millió dollárt Trump nevében a Trust for the National Mall nevű nonprofit szervezet részére utal át, míg más felpereseknek, mint az Amerikai Konzervatív Uniónak, Naomi Wolf írónak és számos más magánszemélynek két és fél millió dollárt fizet.
A foxbusines.com oldalon elérhető beszámoló szerint a Trust for the National Mall az új Fehér Ház állami báltermének építését segíti.
A tudósítás felidézi, hogy a YouTube 2021. január 12-én azzal az ürüggyel függesztette fel Donald Trump csatornáját a platformon, hogy tartalma sérti az erőszakra való felbujtás elleni irányelveket.
A most létrejött megállapodás azt a nagy horderejű jogi csatát zárja le, amelyet Trump indított több nagy techcég ellen, amiért azok több platformról is kitiltották.
A Meta 2025 elején 25 millió dolláros egyezséget ért el az amerikai elnökkel, míg a Twitter (X) állítólag 10 millió dollárt fizetett.
A cikk emlékeztet, hogy a YouTube csatornát 2023 márciusában állították vissza, Trump pedig a keresetében többek között azzal érvelt, hogy a tilalom alkotmányellenes.
Az egyezséget a Google is megerősítette – áll a Fox tudósításában.
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2025 #NobelPeacePrize to Maria Corina Machado for her tireless work promoting democratic rights for the people of Venezuela and for her struggle to achieve a just and peaceful transition from dictatorship to… pic.twitter.com/Zgth8KNJk9
A Meta 25 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött Donald Trumppal, miután a volt elnök pert indított a vállalat és Mark Zuckerberg ellen a Facebookról való kitiltása miatt. Az összeg jelentős részét Trump elnöki könyvtárának finanszírozására fordítják – számolt be a hirado.hu.
A Business insider szerint, Donald Trump szerdán aláírta azt a megállapodást, amely szerint a Meta 25 millió dollárt fizet neki, hogy lezárják azt a pert, amelyet a volt elnök 2021-ben indított a vállalat és Mark Zuckerberg ellen. Trump ügyvédje, John Coale megerősítette, hogy a pénz nagy része az elnöki könyvtár létrehozására lesz fordítva. A Meta szóvivője szintén megerősítette a megállapodás létrejöttét.
Az ügy először a The Wall Street Journal beszámolójában jelent meg, éppen akkor, amikor a Meta a negyedéves eredményeit készült bejelenteni. Zuckerberg nem tért ki a per lezárására, de az eredménybeszámoló során arról beszélt, hogy 2024-ben újradefiniálják kapcsolatukat a kormányzatokkal.
A Meta már korábban is tett gesztusokat Trump felé. A vállalat 1 millió dollárral támogatta Trump beiktatási alapját, és Zuckerberg feleségével együtt részt vett az eseményen, más tech-vezetők társaságában.
Nem a Meta az egyetlen vállalat, amely pénzt fizet Trump elnöki könyvtárának:
Az ABC News szintén 15 millió dolláros megállapodást kötött egy rágalmazási per rendezése érdekében, amelynek összege szintén a könyvtárhoz kerül.
Trump korábban több tech-céget is beperelt, miután 2021-ben a Meta, a Twitter (ma X) és a YouTube felfüggesztette a fiókjait a január 6-i eseményeket követően. Az X elleni keresetet 2022-ben elutasították, a YouTube elleni per pedig 2023-ban adminisztratív úton lezárult.
[type] => post
[excerpt] => A Meta 25 millió dolláros peren kívüli egyezséget kötött Donald Trumppal, miután a volt elnök pert indított a vállalat és Mark Zuckerberg ellen a Facebookról való kitiltása miatt. Az összeg jelentős részét Trump elnöki könyvtárának finanszírozásár...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1738272840
[modified] => 1738243736
)
[title] => Peren kívüli egyezség: Trump 25 millió dollárt kap a Metától
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=231078&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 231078
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 231079
[image] => Array
(
[id] => 231079
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-zuckenberg.webp
[original_lng] => 85794
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-zuckenberg-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-zuckenberg-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-zuckenberg-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-zuckenberg-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-zuckenberg.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-zuckenberg.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-zuckenberg.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1738236537:5
[_thumbnail_id] => 231079
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2195
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831911889002
[_oembed_5ce57afc630e2f6012d9ee17d2b5f681] =>
🚨🇺🇸 PHOTOGRAPHER WINS PULITZER FOR CAPTURING BULLET MID-FLIGHT DURING TRUMP ASSASSINATION ATTEMPT
History caught in a split second—Doug Mills of The New York Times has won the Pulitzer for his stunning image of a bullet flying past Trump’s head during the July 2024… https://t.co/eILrgUglNrpic.twitter.com/g0QWVm8AW8
Government of Pakistan Recommends President Donald J. Trump for 2026 Nobel Peace Prize
The Government of Pakistan has decided to formally recommend President Donald J. Trump for the 2026 Nobel Peace Prize, in recognition of his decisive diplomatic intervention and pivotal…
— Government of Pakistan (@GovtofPakistan) June 20, 2025
BREAKING NEWS The Norwegian Nobel Committee has decided to award the 2025 #NobelPeacePrize to Maria Corina Machado for her tireless work promoting democratic rights for the people of Venezuela and for her struggle to achieve a just and peaceful transition from dictatorship to… pic.twitter.com/Zgth8KNJk9
Peren kívüli megállapodással zárult szerdán Harry herceg és a legnagyobb brit bulvárlap, a The Sun kiadóvállalatának évek óta tartó jogi csatározása. A cég nyilatkozatban kért elnézést és jelentős kártérítést fizet Harrynek.
Harry, Sussex hercege – III. Károly király és a néhai Diana hercegné másodszülött fia – 2019-ben nyújtott be keresetet a londoni felsőbíróságon a News Group Newspapers (NGN) kiadóvállalat ellen, amely a The Sun és vasárnapi testvérlapja, a The Sun on Sunday mellett a The Times és a The Sunday Times című lapot is gondozza.
Az ügy közvetlen előzményeként a múlt évtized elején minden idők legsúlyosabb nagy-britanniai telefonlehallgatási botránya tört ki, miután kiderült, hogy az egykori legnagyobb olvasottságú vasárnapi brit bulvárlap, a 2011-ben, éppen a botrány hatására felszámolt News of the World – a The Sun akkori vasárnapi testvérlapja – sztorivá gyúrható exkluzív értesülések reményében feltörte és lehallgatta egy elrabolt és brutálisan meggyilkolt 13 éves angol kislány, Milly Dowler mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét, miközben az akkor már halott gyermeket a rendőrség még nagy erőkkel kereste.
Az egyszerre több szálon elindított nyomozás kiderítette, hogy a telefonlehallgatások hatszáznál több személyt érintettek, köztük a nemzetközi film- és szórakoztatóipar olyan világsztárjait, mint Hugh Grant, Brad Pitt, Angelina Jolie, Jude Law, Charlotte Church és Sienna Miller.
A kiszemelt célpontok között voltak emellett az iraki és az afganisztáni hadszíntéren elesett brit katonák hozzátartozói és a brit királyi család tagjai is.
Hat évvel ezelőtt Harry herceg is azon a címen nyújtott be keresetet az NGN nagy-britanniai cége ellen, hogy a vállalat újságportfoliója, mindenekelőtt a The Sun törvénysértő módon feltörte és lehallgatta telefonos hangpostáját.
Szerdán, még a per érdemi elkezdődése előtt azonban megállapodás született Harry jogi képviselői is az NGN között. A kiadóvállalat az egyezség alapján terjedelmes közleményben kért elnézést a hercegtől, elismerve, hogy a The Sun 1996 és 2011 között súlyos mértékben megsértette Harry magánéleti jogait.
A cég elismerte azt is, hogy a lap törvénysértő módon tevékenykedő magánnyomozókat alkalmazott információgyűjtés céljából. Az NGN külön elnézést kért azért, hogy a The Sun Harry édesanyja, az 1997-ben Párizsban, autószerencsétlenségben elhunyt Diana hercegné magánéleti jogait is súlyos mértékben megsértette.
A kiadóvállalat az összeg megnevezése nélkül közölte, hogy mindezért jelentős kártérítést fizet Harry hercegnek.
Harry jogi képviselője, David Sherborne a peren kívüli egyezség bejelentése után, a londoni felsőbíróság épülete előtt felolvasott nyilatkozatában elmondta: az NGN száznál több magándetektívet alkalmazott, akik legalább 16 éven keresztül, több mint 35 ezer esetben próbáltak információkhoz jutni Harry magánéleti fejleményeiről a The Sun és a News of the World számára.
Az NGN az elmúlt években hozzávetőleg 1700 esetben jutott hasonló megállapodásokra a lehallgatási botrány más sértettjeivel, akiknek jogi költségekkel együtt egymilliárd font (490 milliárd forint) kártérítést fizetett.
Harry már korábban jelezte, hogy a keresetet néhai édesanyja nevében is indította, mivel Diana haláláért szó szerint élete utolsó pillanatáig hisztérikusan üldöző bulvárfotósokat és az őket alkalmazó lapokat tartja felelősnek.
Diana gépkocsiját végzetes párizsi útján, 1997 augusztusában is többtucatnyi fotós követte motorkerékpáron, és többen közülük a roncsok között haldokló hercegnőről is közeli felvételeket készítettek, miután a fotósokat lerázni próbáló gépkocsi nagy sebességgel egy aluljáró pillérének csapódott.
[type] => post
[excerpt] => Peren kívüli megállapodással zárult szerdán Harry herceg és a legnagyobb brit bulvárlap, a The Sun kiadóvállalatának évek óta tartó jogi csatározása. A cég nyilatkozatban kért elnézést és jelentős kártérítést fizet Harrynek.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737658980
[modified] => 1737594415
)
[title] => Elismerte a The Sun, kémkedtek Harry herceg után
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=230269&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 230269
[uk] => 230442
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 230270
[image] => Array
(
[id] => 230270
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/harry-herceg.png
[original_lng] => 669532
[original_w] => 982
[original_h] => 502
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/harry-herceg-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/harry-herceg-300x153.png
[width] => 300
[height] => 153
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/harry-herceg-768x393.png
[width] => 768
[height] => 393
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/harry-herceg.png
[width] => 982
[height] => 502
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/harry-herceg.png
[width] => 982
[height] => 502
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/harry-herceg.png
[width] => 982
[height] => 502
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/harry-herceg.png
[width] => 982
[height] => 502
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1737711767:2
[_thumbnail_id] => 230270
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2598
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831911659002
[_oembed_8292dd81cbf8cd49e27dfd0d5898012b] =>
[_oembed_time_8292dd81cbf8cd49e27dfd0d5898012b] => 1757683548
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 866
[1] => 15668
[2] => 12489
[3] => 14143
[4] => 1657712
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Harry herceg
[1] => kártérítés
[2] => megfigyelés
[3] => pereskedés
[4] => The Sun
)
)
[3] => Array
(
[id] => 216168
[content] =>
Az amerikai Boeing cég beleegyezett, hogy bűnösnek vallja magát a 737 Max-repülőgép két katasztrófájával kapcsolatos bűnügyben, amely során 346 ember vesztette életét. Az amerikai igazságügyi minisztérium közölte, hogy a repülőgépgyártó 243,6 millió dolláros bírságot fizetett. A megállapodást most a bírónak kell jóváhagynia.
A kiadványban kifejtették, bűnösségének beismerésével a Boeing elkerüli a büntetőpert, amelyhez az áldozatok családtagjai is ragaszkodtak.
Az áldozatok családjai a maguk részéről bírálták a megállapodást, mondván, hogy ez lehetővé teszi a Boeing számára, hogy elkerülje a teljes felelősségre vonást szeretteik haláláért.
2021-ben az amerikai ügyészek azzal vádolták a Boeinget, hogy félrevezette az Egyesült Államok Szövetségi Légiközlekedési Hivatalát (FAA) a repülésirányító rendszerével kapcsolatban, ami mindkét balesethez vezetett.
A rendfenntartó tisztviselők megállapodtak abban, hogy nem indítanak büntetőeljárást a Boeing ellen, ha a társaság kifizeti a bírságot, és sikeresen teljesíti a hároméves fokozott megfigyelési és jelentési időszakot.
2024 januárjában azonban, nem sokkal ezen időszak lejárta előtt, az Alaska Airlines egyik Boeing repülőgépének ajtaja röviddel a felszállás után leszakadt, aminek következtében a gép leszállásra kényszerült.
Májusban az igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy megállapította, hogy a Boeing megsértette a megállapodásban foglaltakat, így lehetőség nyílt egy teljes körű jogi eljárásra. A társaság azonban úgy döntött, hogy alkut köt a nyomozással.
WATCH: Sunita Williams and Barry Wilmore said they were confident the Boeing Starliner capsule would bring them home, in the first news conference since docking to the International Space Station more than a month ago https://t.co/ECeNXNTRcFpic.twitter.com/1JoCrOk9xA
Május 29-én, szerdán a Lembergi Fellebbviteli Bíróság úgy döntött, hogy Irina Fariont visszahelyezi a Lembergi Politechnikai Nemzeti Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének ukrán nyelv tanszékére. Emellett ki kell fizetni a kényszerű távollét idejére járó keresetét is, több mint 123 927 hrivnya értékben, számolt be a tárgyalóteremből a Szuszpilne tudósítója.
Farion kijelentette, hogy a rektorhelyettes az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyomására és a bizottság következtetési nélkül döntött az elbocsátásáról.
A bíróság döntése kihirdetését követően elmondta, még nem döntötte el, hogy visszatér-e az egyetemre.
Az egykori parlamenti képviselő kijelentette, hogy „örül, hogy a jog nem függ a politikától”, és hozzátette, hogy „sok olyan erő van, amely azt szeretné, ha nem térnék vissza az egyetemre”.
Farion elmondása szerint azonban tetszik neki „szembeszállni” az ilyen erőkkel.
A fellebbviteli bíróság döntése ellen még lehet fellebbezni a Legfelsőbb Bíróságon. A lembergi politechnika képviselője kijelentette, hogy az intézmény akkor gondolkodik el a további lépéseken, amikor megkapják a bírósági határozat teljes szövegét.
Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidó embert szállított a náci haláltáborok felé – írta a DutchNews hírportál pénteken.
Az önkormányzat ezt Willy Lindwer Emmy-díjas holland filmrendező Elveszett város című filmjének bemutatását követően jelentette be.
A film a városi villamosközlekedés szerepét vizsgálja a nácikkal való együttműködésben. Lindwer filmjében Guus Luijters íróval együtt a 8-as villamossal járta körbe az amszterdami holokauszt kulcsfontosságú helyszíneit, és túlélőkekkel készített interjúkat.
A 8-as villamos vonalát a nácik zsidók szállítására használták, mivel az kötötte össze a pályaudvart Amszterdam zsidólakta területeivel.
Az alkotás kiemeli az éjszakai villamosok szerepét 48 ezer amszterdami zsidó deportálásában.
A rendező a hírportálnak azt nyilatkozta: a filmkészítés során rájöttek, hogy az amszterdami villamosvállalat szorosan együttműködött a nácikkal, akik járatokat is béreltek a cégtől a zsidók deportálásához. Kutatásuk
új bizonyítékokat hozott napvilágra arról a villamosútról, amely Anne Frankot és családját 1944 augusztusában a weteringschans-i börtönből a központi pályaudvarra szállította, miután a németek felfedezték a család búvóhelyét, a „hátsó traktust”.
Az amszterdami közlekedési vállalat, a GVB két éven keresztül egy adósságbehajtót alkalmazott a háború után, hogy visszakövetelje a németektől a Frank család utaztatási költségeit.
Amszterdam önkormányzata ígéretet tett arra, hogy 100 ezer eurót fizet a Centraal Joods Overleg nevű zsidó szervezetnek. A felajánlott kártérítés megfelel annak az összegnek, amelyet a város a villamosjegyekért számított fel a deportálások során. További kártérítésre is sor kerülhet még, mivel a kutatók idén hivatalos tanulmányt készítenek Amszterdamnak a nácikkal való együttműködésben játszott szerepéről.
Az önkormányzat sajtóközleményében úgy fogalmazott, hogy „a városi villamosvállalatnak történelmi és erkölcsi felelőssége elszámolni az amszterdami zsidók deportálásában való közreműködéséről”. A GVB „szívből jövő és őszinte sajnálatát” fejezte ki. A 8-as villamosvonal több megállóhelyén emléktáblákat állítanak fel. A GVB az utazási alkalmazásban is tájékoztatást fog adni arról, „milyen megdöbbentő események történtek ezeken a helyszíneken”.
A parlament megszavazta, hogy kártérítést fizetnek azoknak az ukránoknak, akik önállóan állították helyre a háborúban megrongálódott lakásaikat – jelentette be Olena Suljak, az állami szervek, a helyi önkormányzatok munkájának szervezésével, a területfejlesztés és városrendezés kérdéseivel foglalkozó parlamenti szakbizottság elnöke.
A képviselők támogatták a 2923-IX. számú törvény módosításáról szóló 10063. számú törvénytervezetet, amely szabályozza az orosz agresszió következtében megrongálódott vagy megsemmisült lakások kártalanításának eljárását.
A fő változás – a kártérítés formáinak bővítése, amelyek kifizetését az eVidnovlennya program keretében lehet igényelni: ezentúl azok az ukránok is megkaphatják, akik saját költségükön javítottak meg megrongált lakásaikat.
Az eVidnovlennya program ezen szakaszának elindítását régóta tervezték, mert nagyon sok kérés érkezett azoktól a polgároktól, akik önerőből újították fel megrongálódott otthonaikat, hogy élhető legyen és ne dőljön össze. Ugyanúgy jogosultak a kártérítésre, mint azok az ukránok, akik állami kártalanításra vártak” – magyarázta Suljak.
Az új kártalanítási forma szerinti kifizetések 2024. január 1-jén kezdődnek. A mechanizmus megegyezik az eVidnovlennya többi kategóriájával: a kérelmet a Gyiján keresztül kell benyújtani, majd a bizottság elbírálja, és meghatározza a kifizetés összegét.
Suljak hozzátette, hogy nem ez az utolsó bővítése eVidnovlennya programnak. Elmondása szerint a minisztérium már dolgozik a program következő módosításán, és később megkezdődik a megszállt területeken élők otthonaikban keletkezett károk megtérítése. Emellett a kistérségek ajánlásai alapján továbbfejlesztik a programot, amelyre vonatkozóan már megkezdődtek a nyilvános konzultációk.
Egyes szakértők szerint a második világháború öröksége továbbra is súlyosan nehezíti a lengyel-német kapcsolatokat.
4 millió 300 ezer eurós kártérítési követelést nyújtottak be a nácizmus két lengyel áldozatának leszármazottai a német Bayer és Henschel cégekkel szemben. Az egyik áldozat, Leopold Wiellisz cégét a Henschel vette át a második világháború alatt, a másik áldozatot, Tadeusz Sledzinskit pedig a Bayer leányvállalatának kényszermunkatáborába küldték.
Az üggyel foglalkozó háborús kárpótlási alapítvány, a Defenders for Defenders War Compensation Foundation ügyvédje, Monika Brzozowska-Pasieka azt mondta, hogy Sledzinski 950 zlotyt keresett a háború előtt, jó nevű mérnök volt, akinek 29 szabadalma volt. Wiellisz gazdag üzletember, vállalkozó és filantróp volt.
A kártérítés mértékénél azt vettük alapul, hogy mennyit kerestek volna, ha nem lett volna háború. Olyan esetekre hivatkozunk, amikor valaki más kárán gazdagodott, és ezért kártérítést kellett fizetnie. Ez az igazságosság helyes értelmezése.
A magánper párhuzamosan zajlik a lengyel kormány Németországgal szembeni jóvátételi követelésével. A lengyel és a német külügyminisztérium együttműködésének koordinátora azt mondta, hogy a következő hetekben nem tud nyilatkozni a témáról, a lengyelországi német nagykövetség pedig e-mailben küldött választ, melyben az áll, hogy a német kormány álláspontja szerint az ügy lezárult. Tudomásul vették a két cég elleni bírósági eljárásról szóló értesítést. Lengyel bíróságon folyamatban lévő ügyeket bővebben nem kommentálnak.
Egyes szakértők szerint ugyan a második világháborús bűncselekmények továbbra is súlyos problémát jelentenek, nem veszélyeztetik a lengyel-német viszonyt.
A Nemzetközi Ügyek Lengyel Intézetének képviseletében Lukasz Jasinski úgy véli, hogy a második világháború öröksége súlyosan nehezíti a lengyel-német kapcsolatokat, és ez így lesz valószínűleg a következő évtizedekben is. A németek valószínűleg félnek attól, hogy precedenst teremtenének, ha jóvátételt fizetnének Lengyelországnak, hisz akkor szinte biztosan más országok is bejelentkeznének.
Az Euronews riportere, Magdalena Chodownik Varsóban úgy összegzett, hogy a lengyelek véleménye megoszlik a kártérítés ügyében. Vannak, akik szerint ezt az ügyet ideje lenne lezárni, mások szerint csak a kártérítés zárná le. A németek viszont úgy tesznek, mintha a téma nem is létezne.
Kijev megyében 55 102 kártérítési kérelmet nyújtottak be, a lerombolt lakások összterülete pedig 4 millió 501 ezer 538 négyzetméter – közölte Olena Suljak parlamenti képviselő, a Nép Szolgája párt vezetője.
Az információk szerint a legtöbb kártérítési kérelem Irpiny (20 826) és Bucsa (4 116) lakosaitól érkezett be. Valamivel kevesebb értesítést kaptak Hosztomelből (520 kérelem) és Vorzelből (41 kérelem).
„Akárhogyan is, a megrongálódott és megsemmisült otthonok kivétel nélkül minden tulajdonosa kap kártérítést. Az elnök már aláírta a kártérítésekről szóló 7198. számú törvénytervezetet, így az első kifizetések már májustól lehetségesek. A kártérítés iránti kérelem beérkezésének pillanatától a pillanatig, amikor az embernek kiállítják a lakástanúsítványt, legfeljebb 30 nap telhet el” – közölte Suljak.
Kártérítési kérelmet nemcsak a Gyiján és a közigazgatási szolgáltatások központjain (CNAP) keresztül lehet benyújtani, hanem a közjegyzőknél is. A tervek szerint a szociális védelmi központokat szintén bevonják ebbe a folyamatba.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
115 éven át kényszerítették az őslakos gyerekeket Kanadában a családjuktól távoli bentlakásos iskolába, sokan éhen haltak – most a kormány 2,8 milliárd kanadai dollár kárpótlás fizetését vállalta.
A kanadai kormány és az őslakosok közötti kapcsolatokért felelős minisztérium szombaton jelentette be, hogy az ottawai vezetés 2,8 milliárd kanadai dollár (1 kanadai dollár 27,27 UAH) kárpótlás fizetésére vállalt kötelezettséget, hogy jóvá tegye ezzel a kollektív kárt, a nyelv, a kultúra és a hagyományok elvesztését, amelyet az őslakosok államilag jóváhagyott, de a katolikus egyház vezette bentlakásos iskolákba kényszerítése okozott évtizedeken át.
A tárca tájékoztatása szerint az összegből a 325 népcsoport oktatását, kultúráját és nyelvét kívánják feléleszteni Nyugat-Kanadában, valamint elősegíteni a kárvallottak szellemi gyógyulási folyamatát. A túlélők igazságot és kárpótlást érdemelnek – húzta alá Marc Miller tárcavezető.
Az összeg felhasználásának pontos részleteit február 27-én a kanadai szövetségi bíróság fogja meghatározni.
„Kanadának túl sok idejébe tellett, hogy szembesüljön történelmével, az általa elkövetett népirtással, és elismerje a kollektív károkat, amelyeket a bentlakásos iskolahálózat okozott népeinknek” – hangsúlyozta Garry Feschuk, a sechelt népcsoport egykori vezetője. Hozzátette, hogy a mostani egyezség első lépésnek számít a helyes irányba.
Kanadában 1881 és 1996 között több mint 150 ezer őslakos gyermeket szakítottak el a családjától, és helyeztek el bentlakásos iskolában.
Hivatalos adatok szerint 4000 gyermek éhen halt, verték őket, és szexuális visszaélés áldozatai voltak egy olyan rendszerben, amelyet a Justin Trudeau miniszterelnök által létrehozott Megbékélési Bizottság kulturális népirtásnak nevezett. Más becslések szerint az áldozatok száma a 6000-et is meghaladta.
