A háború kitörése után, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a harcokban számos katona esett el, akiket kellő tiszteletadással kell végső nyughelyükre helyezni, az Ungvári Városi Tanács a Kálvárián jelölte ki a honvédek temetkezési helyét. Először a sírokat egy sorban tervezték kialakítani. Viszont az orosz agresszió sokkal tovább tart, mint azt bárki gondolta volna és ezért az áldozatok száma is egyre nagyobb. Ebből kifolyólag merült fel, hogy rendbe hozzák a katonai temetőt és emlékparkká alakítják azt. A kezdeményezés az elesett katonák hozzátartozóitól származik. Többek között Roman Bohuszlavszkijtól is, aki tavaly októberben veszítette el a fronton a testvérét. Roman és társai megtervezték a sírkert temetkezési helyeinek elrendezését, majd a kész terveket átadták a város vezetésének és az illetékes kommunális szolgálatnak is. A cél az volt, hogy a jövőben a sírkert rendezett parcellákból álljon és emlékparkot lehessen itt kialakítani. A későbbiekben tehát nem tartották be a tervezetet és egy sor helyett két azonos sorban kezdték temetni a katonákat. Ez viszont nem teszi lehetővé, hogy később egy rendezett sétányt alakítsanak ki a sírkertben. Az ominózus eset közfelháborodást váltott ki. Ezt követően már megjelent a helyszínen a város főépítésze és az illetékes kommunális szolgálat képviselete is. Megígérték, hogy a továbbiakban be fogják tartani a sírok elhelyezésének tervezetét. Miután sikerült legalább részben megoldást találni a sírok elrendezésének ügyében, újabb kérdések vetődtek fel az emlékpark kialakításával kapcsolatban. Ugyanis a hozzátartozók és a város vezetése nem tudnak megegyezni a jövőbeni síremlékek anyagával és színével kapcsolatban. Először a tervezők fehér színű síremlékeket javasoltak a hozzátartozóknak, amit azok el is fogadtak. Viszont a város vezetése a szürke színű gránit mellett tette le a voksát, amelyet Ungvár több közterén és a városháza lépcsőjének kialakításánál is alkalmaztak már. A projekt jóváhagyásával, valamint a síremlékek anyagával és színével kapcsolatos szavazásra már három alkalommal hívták össze a hozzátartozókat. A polgármester szavai szerint a problémás kérdéseket már lezárták, viszont a hozzátartozók azt állítják, hogy manipulálás történt. A tervezők által javasolt elsődleges dizájn fehér síremlékeket tartalmazott. Ezt alátámasztotta a város főépítésze is mondván, hogy ez az a javaslat, amely elnyerte az elhunyt hősök hozzátartozóinak tetszését is. Jelenleg a temetkezések a kezdeményező csoport által ajánlott tervezet szerint történnek, hogy a jövőben egy igazi emlékparkot lehessen kialakítani a katonai temetőben. Ami pedig a síremlékek anyagát és színét illeti, minden jel arra utal, hogy ebben a kérdésben is sikerül majd kompromisszumos megoldást találni az érintetteknek.
Történelemhamisítástól tart az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), és állásfoglalásban határolódik el attól, hogy valamennyi nemzet katonáinak emlékhelyet alakítsanak ki az úzvölgyi temetőben – írták az MTI-nek küldött szerdai közleményükben.
Az erdélyi magyar politikai alakulat országos elnöksége állásfoglalásában üdvözli, hogy eltávolították a sírkertből az illegálisan felállított betonkereszteket, de azon meggyőződésének is hangot ad, „hogy az egyetlen és valódi siker a nyílt provokáció, valamint az abból eredő, félelemkeltő és magyarellenes agresszió megelőzése lett volna”.
Az EMSZ a Hargita megyei önkormányzat előző napi közleményére is reagál, mely szerint az érintett helyi és megyei hatóságok, a román védelmi minisztérium képviselői június 30-i találkozójukon megegyeztek, hogy külön emlékhelyeket hoznak létre az Úzvölgyében elesett különböző nemzetiségű katonahősöknek.
„A fent említett tisztségviselők legutóbbi megegyezését elfogadhatatlannak tartjuk. A történelmi tények és a rendelkezésre álló, vonatkozó dokumentumok és források bizonyítják: az úzvölgyi katonatemetőben nem nyugszanak román hősök (kizárólag az osztrák—magyar hadseregben szolgálatot teljesítő és hősi halált halt katonák), így a különböző nemzetek képviselőinek állítandó emlékhely nem lehet más, mint a történelemhamisítás egy újabb eszköze” – szögezte le az EMSZ.
A párt elnöksége úgy értékelt, hogy miközben „a történelem önkényes és egyoldalú átírására tett román állampolitikai törekvések” már ismertek, az „megütközést kelthet”, hogy a mostani próbálkozás Borboly Csaba vezényletével zajlik. „Hargita Megye Tanácsának elnöke nemcsak képtelen volt megelőzni a fizikai atrocitásba torkolló úzvölgyi provokációt, de most arra készül, hogy – a megbékélés hamis jelszava alatt – lenullázza azt az erkölcsi győzelmet, melyet jogi úton sikerült elérni, valamint aktívan részt vesz a történelemhamisítás e minősített esetében” – áll az állásfoglalásban.
Írói leszögezik: az elesett katonák – nemzeti hovatartozástól függetlenül – megérdemlik, hogy emlékműveket állítsanak a tiszteletükre. De csak úgy, hogy „azok ne sértsék más nemzetek önérzetét, valamint ne törekedjen a már létező – és a kollektív emlékezet színtereiként működő – emlékhelyek átértelmezésére”.
A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett település sírkertjéből június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.
Az úzvölgyi katonatemetőben a Csíkszentmárton község által elvégzett felújítás során állított márványtáblákon is szerepelnek más nemzetiségű, többek között orosz katonák nevei.
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-i összegzésében azt állította, a sírkert román hatóságok általi, 1926–1927-es átalakítása során ebbe 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen), 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen), 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen), 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen), három ismert szerb, két-két ismert olasz, illetve osztrák, valamint 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) illetékese, Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka pár napra rá, 2019. június 24-én Tusnádfürdőn elmondta: a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt, így nem lehetett az ellenséges tábor hősi halottja.
Megemlítette: a temető korábbi – magyar támogatással végzett – felújítása során kihelyezett 600 fakeresztre olyan jelkép (kardot és sisakot ábrázoló táblácska) került, amely nemzetiségtől függetlenül érvényes valamennyi hősi halált halt katonára.
Kárpátalján a huszti első és második világháborús magyar katonai temetőben mintegy 450 katona van eltemetve. Itt a szovjet időben nem lehetett felújításokat végezni, de a helyi magyaroknak köszönhetően nem borította be teljesen a gaz a domboldalnyi temetőt.
https://youtu.be/Y_5DkGIGTyQ
[type] => post
[excerpt] => Kárpátalján a huszti első és második világháborús magyar katonai temetőben mintegy 450 katona van eltemetve. Itt a szovjet időben nem lehetett felújításokat végezni, de a helyi magyaroknak köszönhetően nem borította be teljesen a gaz a domboldalny...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1635938520
[modified] => 1635946836
)
[title] => Halottak napja- a huszti magyarok nem feledkeztek meg az elesett honvédekről (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=77730&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 77730
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 77731
[image] => Array
(
[id] => 77731
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/huszt.jpg
[original_lng] => 234342
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/huszt-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/huszt-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/huszt-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/huszt-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/huszt.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/huszt.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/huszt.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1635939643:10
[_oembed_96dcf78be49292206066dfb05095e07b] =>
[_oembed_time_96dcf78be49292206066dfb05095e07b] => 1635921297
[_thumbnail_id] => 77731
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2427
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b0405379abf7ba3cdf50e214001a06f2] =>
[_oembed_time_b0405379abf7ba3cdf50e214001a06f2] => 1635921370
[_oembed_8897d4a21e6fd5b97b96a33c9a5fee36] =>
[_oembed_time_8897d4a21e6fd5b97b96a33c9a5fee36] => 1635921370
[_oembed_a54f5973bb9451345d97038aa6eff7e1] =>
[_oembed_time_a54f5973bb9451345d97038aa6eff7e1] => 1635921370
[_oembed_4f803fa7532b9f969e1abd2142778b80] =>
#Niagara Falls illuminated ?⚪️? into Hungarian National colours on the occasion of 65th anniversary of the 1956 Hungarian Revolution and Freedom Fight. Touching moments w @Dr_Ferenc_Dancs and Amb @vassmari honouring our brave heroes who fought for our country’s independence???? pic.twitter.com/uEZKuR3vdi
A huszti Kárpátalja legnagyobb magyar katonai temetője, ahol közel 500-an nyugszanak. Itt a vigyázók 2016-ban kezdték kivágni a hantokat benőtt fákat, bokrokat. Aztán kiszedték az összes keresztet. Valamennyi felújítva kerül vissza a helyére az első világháborús parcellában. Most a temető oldalfalának megerősítését végzik.
Aradon hozzák létre a második világháborúban elesett magyar katonák temetőjét, miután Románia nem fogadta el, hogy a sírkert Székelyföldön legyen – olvasható a Híradó oldalán a Krónika napilap szerdai számára hivatkozva.
Amint a Krónika felidézte: korábban két magyar többségű Maros megyei településen, Jobbágytelkén és Mezőpanitban is mérlegelték a hősi temető létrehozásának a lehetőségét. Ezek helyett azonban a román fél Aradot javasolta.
Az erdélyi magyar lapok múlt héten számoltak be arról, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői aradi kegyhely létesítésének lehetőségéről tárgyaltak.
Arad önkormányzata az A1-es autópálya szomszédságában levő Alsótemetőben kínált fel egy parcellát. Az említett sírkertben már nyugszanak a világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák.
A tervek szerint itt lelnek végső nyugalomra a Torda környéki csatákban 1944 őszén elesett magyar honvédek. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőből, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott.
A Krónika által megszólaltatott székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető.
Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodos községhez tartozik. Barabási Ottó, a község polgármestere elmondta: évekkel ezelőtt a látványterve is elkészült a jobbágytelki katonatemetőnek, amely a katonasírok mellett egy kis mauzóleumot is tartalmazott. Később azonban már a Marosvásárhely szomszédságában levő Mezőpaniton tervezték a sírkert létrehozását. Itt a jobbágytelkinél jóval szerényebb kivitelezési terv készült.
Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Krónikának elmondta: a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. „A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik az egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink” – vélekedett a katonai attasé.
Felettese, Kiss László ezredes is úgy vélte: értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román fél ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását.
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most is biztosítva látszik, de a helyszínen vizsgálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is van lehetőség.
A magyar hatóságok azt tervezik, hogy több száz magyar katona földi maradványait helyezik örök nyugalomra a majdani aradi katonatemetőben. Ezeket több gondozatlan sírkertből gyűjtenék össze. A 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra – írja a Krónika.