Ukrajnában a mozgósítás szinte teljesen botrányok nélkül zajlik, a nagy nyilvánosságot kapott kirívó esetek csak 5-10%-ot tesznek ki – jelentette ki szerdán Denisz Smihal védelmi miniszter a brit BBC-nek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a mozgósítás a mai napig a tervek szerint halad. „Azt is nagyon fontos megérteni, hogy a mozgósítás 90%-a teljesen normálisan zajlik – az emberek, miután megkapták a behívót, szolgálatra jelentkeznek. Nem ragadják el, nem vonszolják el őket. Miután megkapták a behívót, eljönnek a TCK-ba, nyilvántartásba vétetik magukat, és elmennek a kiképzőközpontokba” – jegyezte meg.
Smihal hozzátette, hogy „ez a botrányos kis százalék” mindig megjelenik a médiában, és ez Ukrajna, függetlensége és nemzetbiztonsága ellen játszik. Ez azt a látszatot kelti, hogy a csak „5-10%-nyi” botrány tükrözi a teljes mozgósítást – tette hozzá. A mozgósítás kontextusában felmerülő osztályrétegződés gondolatáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a hadseregben üzletemberek és falvakból érkező parasztok egyaránt vannak.
„A hadsereg az ukrán társadalom tükre. Még nincsenek kutatási eredményeim, ezt ösztönösen mondom. De egyszerűen nem akarom, hogy orosz propagandában és mítoszokban éljünk” – mondta a védelmi miniszter. Hozzátette, hogy a mozgósítás összetett folyamat, és minden állampolgár alkotmányos kötelessége.
„Senki nem szereti a háborút. És nem az ukránok kezdték ezt a háborút, mi békés országban akarunk élni. De meg kell védenünk ezt a jogot, hogy békés országban éljünk”
A közép-ázsiai államok állampolgárai egyre gyakrabban válnak az orosz biztonsági erők által végrehajtott kényszermobilizáció célpontjaivá, jelentette be a Védelmi Minisztérium Hírszerzési főosztályának sajtóosztálya.
Közölték, hogy ez többek között az üzbegisztáni és tádzsikisztáni állampolgárokat érinti, akik vendégmunkásként érkeznek az Oroszországi Föderációba.
A megszállók rövid távú szerződésekkel, „gyors pénzszerzési lehetőség” ígéretével vezetik félre a külföldieket.
„A valóságban nemcsak a pénzkeresés, hanem a túlélés esélye is minimális. Ezeknek az „önkénteseknek” a többsége meghal” – hangsúlyozta a hírszerzés.
A főosztály adatai szerint az üzbegisztáni és tádzsikisztáni zsoldosok közül a közelmúltban az alábbi személyeket likvidálták:
Umarov Szirozsiddin Szabirdzsanovics, a 164. különálló motorizált lövészdandár (11740-es katonai egység) közlegénye, jelvényszáma AB-986480, született 1984. március 19-én, Taskentben;
Holbuvozoda Muhammad Fajzullo, hívójel: Baszmacs, az 1. Gépesített Lövészezred (31135. számú katonai egység) közlegénye, jelvényszáma AB-052894, született 1984. január 28-án. A szerződést 2025. február 25-én írták alá.
A sajtószolgálat megjegyezte, hogy a mozgósított migránsok különálló egységeket alkotnak, amelyeket főként a front legveszélyesebb területein vetnek be.
Még ha túl is élik a harcokat, a külföldiek nem térhetnek vissza a normális életbe: származási országaikban büntetőeljárás indulhat ellenük egy idegen állam fegyveres erőiben való részvétel miatt, hosszú távú szabadságvesztés kilátásba helyezésével.
Volodimir Zelenszkij elnök megnevezte az önként a hadsereghez csatlakozott ukránok számát, és kommentálta a kényszermozgósítást Ukrajnában – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Ben Shapirónak, a Daily Wire alapítójának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij az ukrajnai kényszermozgósítással kapcsolatos provokatív kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy több százezer ukrán csatlakozott önként a hadsereghez. „Ukrajnában jelenleg 800 vagy 600 ezren vannak, akik önként csatlakoztak a hadsereghez. Igen, van mozgósítási törvény, de ezek olyan emberek, akik önként keltek Ukrajna védelmére” – hangsúlyozta.
Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy a mozgósítás során egyedi incidensek is történtek. De hangsúlyozta, hogy ez nem jellemző Ukrajnára. „A bűnüldöző szerveknek garantálniuk kell, hogy ne legyen erőszak (a mozgósítás során – a szerk.)” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij, leszögezve, hogy a mozgósítás minden vitatott esetét kivizsgálják a rendfenntartók.
Ukrainian Digital Transformation Minister Mykhailo Fedorov announced the new Brave1 Market, billed as an Amazon-like marketplace where authorized service members can purchase goods using their unit’s funds or ePoints. He said it currently offers more than 1,000 different goods,… https://t.co/A0Lz60PNSEpic.twitter.com/KX7pGV5xpH
Kharkiv region. I met with the warriors of the 92nd Separate Assault Brigade named after Ivan Sirko. The fighters are holding a difficult section of the front – Lyptsi. I spoke with the commanders. The defense along their line of responsibility, the training of the warriors,… pic.twitter.com/OiOBPjHMxH
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 4, 2025
Az ukránok egyre gyakrabban fordulnak az ombudsmani hivatalhoz, mivel a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) alkalmazottai megsértették az emberi jogaikat, az ilyen jogsértések széles körben elterjedtek és rendszeressé váltak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Dmitro Lubinecnek, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosának a Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Lubinec megjegyezte, hogy a Legfelső Tanács azt javasolta, hogy hívják meg, hogy megvitassák az emberi jogok megsértését a mozgósítási kampány során. Az ombudsman szerint kész részletes helyzetelemzést bemutatni a parlamenti képviselőknek, és javaslatokat tenni a probléma megoldására.
„Az ombudsmani hivatalhoz intézett számos állampolgári fellebbezés eredménye alapján egyértelműen kijelenthetem: a TCK alkalmazottai által elkövetett emberi jogi jogsértések rendszeressé és tömegessé váltak. Úgy tűnik, hogy a TCK alkalmazottai által elkövetett illegális letartóztatások és verések új vírustrenddé váltak, amit nem lehet megállítani az állam kemény reakciója nélkül” – állította az emberi jogi biztos.
Amint Lubinets hangsúlyozta, nemcsak az egyéni jogsértéseket rögzítik, hanem az erőszak és a hatalommal való visszaélés nyílt megnyilvánulásait is. Ez elsősorban a következőkre vonatkozik: az állampolgárok megverésének gyakori esetei. Férfiakat fognak el erőszakkal az utcákon, bevásárlóközpontokban, a metró közelében; szándékos balesetek okozása, amikor a TCK alkalmazottai erőszakkal megállítják a kerékpárosokat vagy motorosokat.
A TCK alkalmazottai által elkövetett jogsértések a következőkre vonatkoznak: a fogva tartott személyek ügyvédi igénybevételének megtagadása; a fogva tartott állampolgárokra vonatkozó információk eltitkolása a rokonok és emberi jogi aktivisták elől; az ombudsman képviselői által a fogva tartottakhoz való hozzáférés megtagadása; behívók vagy egyéb dokumentumok aláírására kényszerítés; megfelelő indok nélküli őrizetbe vétel.
„Ezen jogsértések szisztematikus jellege és mértéke sürgős állami szintű megoldásokat igényel az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a mozgósítási folyamaton belül” – szögezte le Dmitro Lubinec.
Elfogadhatatlan, hogy a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) munkatársai elviszik a buszsofőröket a járatokról, ezt a gyakorlatot meg kellene szüntetni – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban, számolt be az rbc.ua hírportál Olekszandr Honcsarenko parlamenti képviselő közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormányfő a kormányhoz intézett kérdések órájában elmondta: „Amikor a TCK elviszi sofőröket a buszokról elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan az a helyzet is, amikor egy menetrend szerinti busz közlekedik, és a sofőrt elviszik.”
A miniszterelnök megjegyezte, hogy ez a Védelmi Minisztérium feladatköre. „Meg fogom kérni a Védelmi Minisztériumot, hogy dolgozzon a TCK-kal, hogy ilyen esetek ne ismétlődhessenek meg” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Az Oroszország által Ukrajna ellen indított teljes körű invázió folytatódása miatt a hadiállapot és az általános mozgósítás van érvényben, és szinte minden nap érkeznek hírek arról, hogy a területi toborzási és szociális támogató központok munkatársai megsértik az emberi jogokat – nyilatkozta csütörtökön Rosztiszlav Kravec ügyvéd, a Kravec és társai ügyvédi iroda vezetője az rbc.ua hírportálnak.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy gyakoriak az olyan esetek, amikor a hadköteleseknek az utcán adják át a behívót, majd erőszakkal a területi toborzási és szociális támogató központba viszik őket a katonai orvosi bizottság elé állítás vagy „adategyeztetés” céljából. A legtöbben nem tudják, hogyan reagáljanak az ilyen helyzetekben, és mit nem szabad tenniük.
Mint Kravec hangsúlyozta, semmi estre sem szabad vitatkozni, és még inkább dulakodni azokkal, akiknél fegyver van. Ennek minden érintett számára rossz vége lehet – tette hozzá. „Ha az illető életben marad és sértetlenül megússza az incidenst, büntetőjogi felelősségre vonható hatósági személy ellen elkövetett testi sértésért, ami túllépte a szükséges önvédelem határait” –figyelmeztetett. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a katonáknak nem áll jogukban ellenőrizni a személyi okmányokat, ezért mindig rendőröknek kell lenniük velük.
Elmondása szerint annak a hadkötelesnek, akit erőszakkal vittek be a területi toborzási és szociális támogató központba joga van: tájékozódni a fogva tartásáról és fogva tartásának okairól a központban; rendőrséghez fordulni (hívni a rendőrséget), és követelni, hogy az védje meg jogait és tisztázza a helyzetet; követelni ügyvéd ingyenes biztosítását; feljelentést tenni olyan bűncselekmény elkövetéséről, amely a büntetőtörvénykönyv 371. cikkelyének hatálya alá esik (jogellenes fogva tartás, törvénytelen előállítás, házi őrizetben vagy őrizetben tartás).
„Ha valakinek sérülést okoztak vagy megütötték, érdemes a rendőrséghez fordulni bűncselekmény elkövetésének tényállása miatt. Ezenkívül lehetőség van a jövőben bírósághoz fordulni annak érdekében, hogy a területi toborzási és szociális támogató központ munkatársainak cselekményét törvénytelennek ismerje el, és erkölcsi kártérítést ítéljen meg az államtól” – mondta el Andrij Sabelnyikov, az egyik ügyvédegyesület ügyvezető partnere.
Lehetőség szerint rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel is fel kell venni a kapcsolatot – telefonon felhívni őket, és a következőket kérni: forduljanak annak a kerületnek, járásnak a bíróságához, ahol a területi toborzási és szociális támogató központ található; bejelentést tenni a nyomozási bírónak (a kialakult helyzettel kapcsolatban).
„A Büntetőtörvénykönyv 206. cikkelye szerint mindegy, hogy szombat vagy vasárnap van. Az emberi jogok bíróság általi védelméről van szó. Bármely bíróság, ha olyan információhoz jut, hogy az állami hatóságok jogellenesen tartanak őrizetben egy személyt, köteles azonnal határozatot hozni ennek a személynek a bíróság elé állításáról, és tájékoztatásáról, hogy milyen indokok alapján tartják fogva. Követeljék tehát a hozzátartozóiktól, hogy forduljanak bírósághoz, és követeljenek a bíróságtól megfelelő végzést. Menjenek a bíróságra, és követeljék a 206. cikkely alapján, hogy vitessék a bíróságra a fogva tartott személyt, és tájékoztassák, hogy milyen indokkal vették őrizetbe. A személy semmit ne írjon alá, és ne menjen sehova. Ha aláírják helyette, akkor büntetőjogi felelősségre vonják az aláírót. Csak bírósági határozattal lehet őrizetbe venni személyeket” – mutatott rá Rosztiszlav Kravec.
A hasonló helyzetekben tapasztalattal rendelkező ügyvédek hangsúlyozzák, hogy a területi toborzási és szociális támogató központban való fogva tartása alatt a hadkötelesnek semmilyen körülmények között sem szabad a következőket tennie: bármilyen dokumentumot aláírni (ügyvédi javaslat nélkül); katonai orvosi vizsgálaton részt venni (a helyzet tisztázásáig).
Dmitro Vinnickij ügyvéd szerint, ha egy személyt illegálisan tartanak fogva, beszállítanak és fogva tartanak egy katonai egység területén, „a felelős személyek cselekményei a büntetőtörvénykönyv 141. cikkelyét (törvénytelen szabadságmegvonás vagy emberrablás) vagy a 141-1. cikkelyét (kényszereltüntetés), amely személy letartóztatásának, őrizetbe vételének, elrablásának vagy szabadságától való megfosztásának minősül a letartóztatás, őrizetbe vétel, emberrablás vagy szabadságmegvonás tényének vagy a személy tartózkodási helyére vonatkozó információk ezt követőt tagadásával bármely más formában. Köztudomású, hogy az államhatalmi és helyi önkormányzati szervek (valamint tisztségviselőik) csak a hatályos törvények és Ukrajna Alkotmánya alapján, hatáskörükön belül és annak megfelelő módon kötelesek eljárni.
„Tekintettel arra a tényre, hogy Ukrajna jogszabályai a behívók kézbesítésére jogosult személyeknek csak a kézbesítés jogát biztosítják, hajthatnak végre más cselekményeket, meg kell érteni, hogy más cselekmények elkövetése, például őrizetbe vétel és/vagy személy motozása, személy elleni erőszak alkalmazása, mozgásszabadság korlátozását, a területi toborzási és szociális támogató központnak történő kényszerátadása nem törvényes, ezért az ilyen cselekmények a bíróság által jogellenesnek minősíthetők” – magyarázta Olekszandr Kamsa ügyvéd.
A területi toborzási és szociális támogató központ munkatársai csak behívók kézbesítésére jogosultak. Minden más személy elleni cselekmény (fogva tartás vagy házkutatás, erőszak alkalmazása, a szabad mozgás korlátozása stb.) jogellenesnek minősül. Ugyanakkor a személy őrizetbe vétele és a területi toborzási és szociális támogató központba kényszerrel történő szállítása jogszerűnek minősül abban az esetben, ha az illető korábban behívót kapott, de nem jelent meg. „Ha valakinek behívót kézbesítettek, hivatalosan eleget kell tennie az abban foglaltaknak – meg kell jelennie a területi toborzási és szociális támogató központban, és teljesítenie kell az ott érvényes követelményeket” – zárta ismertetését Rosztiszlav Kravec.
