A buszifikáció (buszosítás) lett 2024 szava a modern ukrán nyelv és szleng Miszlovo szótára szerint, maga a kifejezés egy neologizmus, amely gyorsított eljárásban végrehajtott kényszermozgósítást jelent – számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kifejezés a katonai mozgósítással kapcsolatos problémákra utal, amikor a mennyiség győz a minőség felett, és az emberi jogok (néha a józan ész mellett) háttérbe szorulnak a Miszlovo szótár weboldala szerint. Az év szava címre idén pályázó összes kifejezés legtöbbje az orosz-ukrán háborúhoz kötődött.
A Miszlovo szótár 2012-ben készült azzal a céllal, hogy rögzítse a modern ukrán nyelv neologizmusait, szlengjét és egyéb jellemzőit. A szavakat és meghatározásokat a felhasználók küldik be.
A Miszlovo tizenkettedik alkalommal választotta az év szavát. A kiválasztáskor figyelembe veszik a szavak népszerűségét és társadalmi jelentőségét.
Csökken azoknak az eseteknek a száma, amikor a területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) alkalmazottai erőszakot alkalmaznak a mozgósítás során, az úgynevezett „buszosítás” fokozatosan a múlté – jelentette ki Dmitro Lubinec ombudsman az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint Lubinec kifejtette, hogy a hivatala gondosan reagál minden állampolgári panaszra, amely a TCK alkalmazottainak illegális cselekedeteivel kapcsolatos. Hangsúlyozta, hogy a döntései esetenként büntető- és fegyelmi eljárás megindításához is vezettek. Egyes esetekben még fegyelmi eljárást is eredményezett a vétkes alkalmazottakkal szemben – tette hozzá.
Az ombudsman elmondta, hogy az év során több mint 4000 panasz érkezett a hivatalához a mozgósítás során elkövetett jogsértésekről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kényszermozgósítás gyakorlata, amit „buszosításnak” neveznek, fokozatosan a múlté. „Véleményem szerint az ukrajnai helyzet, ha az előző évhez viszonyítjuk, kissé romlott, de nem radikálisan. Egyre kevesebb „buszosítási” esetet látunk. Mi így hívjuk. Valahol már rájöttünk, hogy ez a megközelítés nem működik, de bizonyos tények az ukrán állampolgárok jogainak megsértéséről a mozgósítás során továbbra is fennállnak” – fogalmazott Dmitro Lubinec.
A mozgósítás során a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) alkalmazottai nem sérthetik meg az emberi jogokat, mert ezért büntetést kapnak – jelentette ki Fegyir Veniszlavszkij parlamenti képviselő, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja a Kijev 24 tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Veniszlavszkij kifejtette: vitathatatlan, hogy a mozgósítási intézkedések során nem sérthetők meg az emberi jogok, a magánélet sérthetetlenségéhez való jog, a tulajdonhoz való jog, amely nem korlátozódik a hadiállapotra. „Minden intézkedést az emberi méltóság tiszteletben tartásával kell megtenni, mert az emberi méltósághoz való jog az, ami még hadiállapot idején sem korlátozható” – magyarázta.
A parlamenti képviselő kitért arra is, hogy vannak olyan ügyek, amelyek nyilvánosságot kapnak, és a rendvédelmi szervek reagálnak rájuk, ha a TCK-k munkatársainak cselekményei akár büntetőjogi, akár közigazgatási bűncselekményre utaló jeleket mutatnak, majd azokat nyilvántartásba veszik és kivizsgálják.
„A TCK-k sok alkalmazottja az emberi jogok ilyen botrányos megsértésének esetei után egyszerűen megszűnnek a TCK-k munkatársainak lenni, és harcoló egységekbe küldik őket” – tette hozzá Fegyir Veniszlavszkij.
A területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) munkatársainak mozgásával és munkájával kapcsolatos információk terjesztése büntetőjogi felelősséggel és akár 8 év börtönbüntetéssel jár – közölte kedden az rbc.ua hírportál a Hmelnickij megyei TCK Facebook-figyelmeztetésére hivatkozva.
A közlemény szerint „a közösségi hálózatokon, az interneten, az üzenetküldő alkalmazásokon a Hmelnickij-megyei TCK munkatársainak helyével, mozgásával és behívó-kézbesítési tevékenységével kapcsolatos információk terjesztése az ukrán fegyveres erők tekintélyének aláásásához vezet a társadalomban.”
A TCK ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a munkájára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala büntetőtörvénykönyv 114-1. cikkelyének 1. részében előírt bűncselekmény elemeit tartalmazza (a fegyveres erők és más katonai alakulatok jogszerű tevékenységének akadályozása hadiállapot idején). Ez különösen a TCK tevékenységébe való beavatkozásban, akadályok létrehozásában fejeződik ki, aminek a célja a fegyveres erők egységei és más katonai alakulatok bizonyos akcióinak akadályozása. Ezért a TCK munkájáról szóló információk terjesztése öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.