Könyvbemutatóra került sor Magyarország Beregszászi Konzulátusának épületében, ahol április 8-án mutatták be a Viaszos hímesek Salánkon című kiadványt, melynek szerzője Kész Réka. A kiadvány a helyi hagyományok iránt érdeklődők és a néprajz kedvelői számára egyaránt értékes betekintést nyújt a salánki hímes tojás készítésének világába.
A kötet 2025-ben jelent meg a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézete gondozásában, a Népszerű Néprajz sorozat első darabjaként. A könyv célja, hogy közérthető módon mutassa be a viaszos tojásdíszítés hagyományát, különös tekintettel Salánk közösségének élő örökségére.
Az eseményen elsőként Gyebnár István első beosztott konzul köszöntötte a megjelenteket, majd Vida László főkonzul mondta el gondolatait: „A húsvéti ünnepkör kapcsán különösen időszerű a választott téma, és nagy megtiszteltetés számunkra, hogy otthont adhatunk ennek a könyvbemutatónak. A népzene, a néptánc, valamint a népi kézművesség és az ősi mesterségek ápolása és gyakorlása jelentős mértékben hozzájárul a kárpátaljai magyarság rendkívül gazdag és sokszínű kultúrájának megőrzéséhez. A hit és az anyanyelv mellett a kultúra és a hagyományok jelentik azt az elszakíthatatlan köteléket, amely összeköti az egymástól elszakított nemzetrészeket. Ez a kötelék különösen a mostani nehéz időkben ad erőt a külhoni magyar közösségek számára. A népművészet és az általa létrejövő alkotások nemcsak kulturális értéket képviselnek, hanem turisztikai vonzerőt is jelentenek: felkeltik a hazai és külföldi látogatók érdeklődését, miközben erősítik a helyi közösségekhez fűződő kapcsolatokat, és új kötődéseket hoznak létre.”
A diplomata köszöntője után a könyvet Gál Adél néprajzkutató méltatta, kiemelve annak tudományos értékét és közösségformáló szerepét. Majd a kötet szerzője, Kész Réka osztotta meg gondolatait.
A rendezvény különlegességét az adta, hogy Salánkról is számos érdeklődő érkezett, köztük azok a hagyományőrzők, akik mindmáig ápolják és továbbadják a hímes tojás készítésének mesterségét. A jelenlévők nemcsak a könyv lapjain keresztül ismerkedhettek meg e gazdag hagyománnyal, hanem a salánki tojáshímző asszonyok munkáit élőben is megcsodálhatták.
A szerző, Kész Réka hetilapunknak adott nyilatkozatában kifejtette: „Valójában erős családi háttér áll mögöttem. A nagymamám is tojáshímzéssel foglalkozott, húsvétkor mindig maga köré gyűjtött bennünket – engem és az unokatestvéremet –, és együtt készítettünk el évről évre akár 50–100 hímes tojást. Ez a hagyomány később is tovább élt bennem. Az iskolai éveim végén a nagymamám még mintákat rajzolt nekem, mesélt róluk, sőt jegyzetfüzetben rögzítette, kitől mit tanult. Halála után is úgy érzem, mintha továbbra is »vezetne«, én pedig elkezdtem felkeresni a salánki asszonyokat, hogy megosszák velem tudásukat. Rajzoltak, meséltek, hímeztek nekem mintákat – ez a téma pedig az egyetemi éveim alatt igazi szenvedéllyé vált. Végül a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézete indította el azt a Népszerű Néprajz sorozatot, amelynek első köteteként megjelenhetett a Viaszos hímesek Salánkon. A sorozat célja, hogy közérthető, ugyanakkor hiteles módon hozza közelebb a néprajzot az érdeklődőkhöz, és gyakorlati útmutatót is adjon. A kötetből például az is megtanulható, hogyan készülnek a hímes tojások, illetve milyen szerepet töltenek be a helyi hagyományban. A könyvben 19 salánki adatközlő – 18 asszony és egy férfi – tudása és öröksége jelenik meg. Gyerekkoromban a szüleim gyakran magukkal vittek terepkutatásokra. Akkor még nem is értettem ennek a jelentőségét – csak kezeltem a diktafont vagy a fényképezőgépet, és hallgattam, ahogy az idősebbek mesélnek, énekelnek. Ezek az élmények azonban mélyen hatottak rám, és végül meghatározták az érdeklődésemet. Így lettem én is néprajzos. Hálával tartozom elsősorban a családomnak: a nagymamámnak, akitől mindezt tanultam, valamint a szüleimnek és nagyszüleimnek a folyamatos támogatásért. Hálával tartozom a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézetének, különösen dr. Keményfi Róbert professzor úrnak, amiért lehetővé tették a kötet megjelenését. És természetesen köszönöm mindazoknak a salánkiaknak, akik végtelen türelemmel fogadtak, és tudásukkal hozzájárultak a könyv létrejöttéhez.”
A bemutató nem csupán egy könyv megjelenésének adott teret, hanem a közösségi értékek, az élő hagyomány és az identitás megerősítésének is fontos alkalma volt.
