A sünök egykor Európa egyik leggyakoribb emlősei voltak, az urbanizáció azonban a kihalás felé sodorta őket.
A sünök a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a „közel veszélyeztetett” kategóriába kerültek, miután az elmúlt évtizedben legalább 30%-kal csökkent a populáció száma természetes élőhelyük jelentős részén.
A sünök mostanáig a „legkevésbé aggasztó” kategóriába tartoztak. A városfejlesztések mellett, az intenzív mezőgazdasági termelés és fejlesztések, illetve az egyre sűrűbb úthálózat okozza, hogy a kihalás felé sodródik a faj. A populáció életét a gépjárművek veszélye, a növényvédő szerek használata és az egyes háztartásokhoz tartozó rosszul gondozott kertek károsították. A növényvédő szerek a sünök által elfogyasztott rovarokat pusztítják: megmérgezik őket.
Abi Gazzard, a Természetvédelmi Világszövetség munkatársa elmondta, hogy a bizonyítékok aggasztó és széleskörű csökkenő tendenciát mutatnak.
“Az értékelés rávilágít az adatok bizonytalanságára. Például nem világosak mára a faj elterjedtségének határai, és hiányosak a populációkra vonatkozó ismereteink is. Még mindig van esély arra, hogy megállítsuk a nyugat-európai sün hanyatlástörténetét. Arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk a tendencia további romlását” – mondta a The Guardiannek.
Az Emlősök Társasága (The Mammal Society) civil szervezet arra kéri az embereket, hogy kertészkedés során vigyázzanak a sünökre. A kertek közötti mozgásukat segítő, kerítéseken hagyott rések kialakítását, a növényvédő szerek használatának mellőzését, és a rönkök vagy sünházak segítségével történő menedékteremtést említik mint lehetséges védelmi intézkedéseket.
Hope Nothhelfer, a szervezet kommunikációs munkatársa úgy gondolja, hogy a tendencia valószínűleg nem fogja meglepni az átlagembert: “Ha beszélgetés közben szóba kerülnek a sünök, biztosan elhangzik, hogy már senki nem látja ezeket az állatokat. Reméljük, hogy úgy fog az emberiség reagálni, hogy hosszútávon feltudjuk támasztani a sünöket.”
Az Egyesült Királyságban minden negyedik emlősfajt a kihalás veszélye fenyegeti, és sok más faj visszaszorulóban van.
Kritikusan veszélyeztetett faj hozott világra utódot a Chicago melletti Brookfield Állatkertben.
A mendeszantilop (Addax) a világ egyik legritkább emlősfaja, így a borjú születése fontos lépés a génállomány fennmaradásában. A fogságban történő fajmegőrzés szerepe azért fontos, mert a vadonban már csak alig több mint száz egyed él, például Mauritániában, Nigerben és Csádban. Az érintetlen természet, vagyis a vadvilág élőhelyének zsugorodása és az orvvadászat számos fajra jelent veszélyt. Az állatkertek mellett magángazdaságokban is élnek a ritka antilopfaj egyedei, számuk összesen további százra tehető.
A mendeszantilopból a vadonban már csak alig több mint száz egyed él.
A pair of twins delivered at Virtua Voorhees Hospital has a story unlike any other, and they'll likely be explaining it for the rest of their lives. https://t.co/p4fFiQcbxe
Twin brothers Ezra and Ezekial of Merchantville have the rare fortune of being born not only on different days, but in different years. Ezra was born at 11:48 p.m. on Dec. 31, 2023, and Ezekial was born at 12:28 a.m. on Jan. 1, at Virtua Voorhees Hospital. https://t.co/DJK2mcuxqc
— The Philadelphia Inquirer (@PhillyInquirer) January 2, 2024
A pair of twins delivered at Virtua Voorhees Hospital has a story unlike any other, and they'll likely be explaining it for the rest of their lives. https://t.co/p4fFiQcbxe
Twin brothers Ezra and Ezekial of Merchantville have the rare fortune of being born not only on different days, but in different years. Ezra was born at 11:48 p.m. on Dec. 31, 2023, and Ezekial was born at 12:28 a.m. on Jan. 1, at Virtua Voorhees Hospital. https://t.co/DJK2mcuxqc
— The Philadelphia Inquirer (@PhillyInquirer) January 2, 2024
Az áttörésnek számító eredmény megnyitja az utat ahhoz, hogy a jövőben állatok bőrsejtjeit „biztosítási kötvényként” tárolják, mivel ezekből klónok teremthetők, melyek fokozzák a fajok genetikai változatosságát, ha a kihalás fenyegeti őket. Sok kihalófélben lévő fajt sújt a beltenyészés, amely fokozza a születési rendellenességek kockázatát, de a genetikai változatosság hiánya sebezhetőbbé teheti az állatokat más veszélyekkel, többek között betegségekkel szemben is – írta a The Guardian online kiadása kedden. Noha a tudósok használtak már lefagyasztott sejteket klónok létrehozására természetvédelmi projektekben, a sejteket folyékony nitrogénben tárolták, ami drága és kockázatos: áramszünet esetén a folyékony nitrogént nem töltik fel rendszeresen, a sejtek megolvadnak és használhatatlanok lesznek. Fagyasztva szárított spermát is fel lehet használni klónozáshoz, de ezt nem minden állatból lehet kinyerni. Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetemen folyó munka vezetője szerint a fejlődő országok ezzel a technológiával képesek lesznek saját országukban tárolni az értékes genetikai anyagokat. A technológia felhasználható nőstények létrehozására olyan veszélyeztetett fajok esetében, ahol csak hímek maradtak életben – mondta Vakajama. A legutóbbi kutatás során egérfarokból származó sejteket fagyasztottak szárítva, és akár nyolc hónapig is tárolták őket, mielőtt megpróbáltak volna klónokat létrehozni belőlük. A fagyasztva szárítás megölte a sejteket, de a tudósok azt találták, hogy még így is elő tudnak állítani korai stádiumú klónozott embriókat, ha az elhalt sejteket olyan egérpetesejtekbe ültetik, amelyek sejtmagját eltávolították. Ezekből a korai stádiumú embriókból, melyeket blasztocitának neveznek, őssejtkészleteket hoztak létre, ezeket újabb klónozásra használták fel. Az őssejteket saját sejtmagjuktól megfosztott egérpetesejtekbe ültették be, és olyan emberiókat hoztak létre, amelyeket már kihordhattak egérdajkaanyák. Az első klónozott egeret, melyet egy népszerű japán mangasorozat nyomán Doraminak neveztek el, 74 további követte. Kilenc nőstény és három hím klónt párosítottak normális, vagyis nem klónozott egerekkel, hogy ellenőrizzék a termékenységüket. Az összes nőstény vemhes lett. Az eredmények ellenére az eljárás nem hatékony, a fagyasztva szárítás károsította a bőrsejtek DNS-ét, és az egészséges nőstény és hím egérkölykök létrehozásának sikeraránya mindössze 0,2-5,4 százalék volt – írták a kutatók a Nature Communications című tudományos lap firss számában.
