Egy kínai tanácsadó azt javasolja, hogy csökkentsék a minimális házassági kort 18 évre a születésszám növelése érdekében. Jelenleg a férfiak 22 éves kortól házasodhatnak, a nők pedig 20 éves kortól, ami a világ egyik legmagasabb korhatárának számít.
Kínában ismét felmerült a születésszám ösztönzésének szükségessége a népesség csökkenése miatt.
Az elmúlt három évben Kína népessége csökken, és a házasságkötések száma 20%-kal esett vissza, ami rekordnak számít. A demográfiai válság okai a magas gyermeknevelési költségekben, a fiatal generáció prioritásainak megváltozásában és az 1980 és 2015 között alkalmazott egygyermekes politikának tulajdoníthatók.
Jelenleg Kínában három gyermek vállalása engedélyezett, de ez nem bizonyult elegendőnek a tendencia megváltoztatására.
Az OpenAI felfedezte, hogy a kínai kormány mesterséges intelligenciát alkalmaz a nyugati közösségi platformokon megjelenő, Kína ellen irányuló tartalom valós idejű megfigyelésére. Erről a The New York Times számolt be.
Az AI-alapú kémkedő rendszert, amelyet Peer Review-nak neveztek el, akkor fedezték fel, amikor az OpenAI szakemberei észrevették, hogy az eszközeiket használják a programhoz kapcsolódó kódok hibakeresésére.
„Ez az első alkalom, hogy ilyen erőteljes megfigyelőrendszerrel találkozunk, amely mesterséges intelligencián alapul”
– mondta az OpenAI vezető kutatója, Ben Nimmo.
Az OpenAI szerint a kínai megfigyelőrendszer alapját a Meta által kifejlesztett Llama modell képezi. Mivel a Llama open-source formátumban elérhető, annak lehetőségeit használták fel ezen eszköz létrehozásához.
Kínában felfedeztek egy új, denevérek által terjesztett koronavírust, amely veszélyt jelenthet az emberekre, mivel ugyanazt az emberi receptort használja, mint a Covid–19. Erről az SCMP számolt be.
A kutatás vezetője Shi Zhenli virológus, akit „denevéres nő” néven emlegetnek, mivel széleskörű kutatásokat végez a denevérek koronavírusairól a wuhani Guangzhou laboratóriumban.
Shi leginkább a wuhani intézetében végzett munkájáról ismert, amely a Covid eredetével kapcsolatos viták középpontjában állt, és egyes elméletek szerint a vírus szivárgása a város laboratóriumából indult.
A legújabb kutatás egy új koronavírus-fajt, az HKU5-öt fedezte fel, amelyet először egy japán denevérben találtak Hongkongban.
Donald Trump amerikai elnök szerdán az Air Force One fedélzetén nyilatkozva közölte, hogy tárgyalásokat folytat Kínával a TikTok jövőjéről, mivel az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy elősegítse a népszerű alkalmazás értékesítését – számolt be a News.az a Reuters információira hivatkozva.
A TikTok szombat éjjel, mindössze két órával a tiltás hatályba lépése előtt, elérhetetlenné vált az Egyesült Államokban. Ez a váratlan leállás meggátolta a felhasználók hozzáférését a világ egyik legnépszerűbb közösségimédia-platformjához, melyet korábban 170 millió amerikai használt.
Az alkalmazás megnyitásakor a felhasználók egy üzenettel szembesültek: „Sajnáljuk, a TikTok jelenleg nem elérhető. Az Egyesült Államokban hatályba lépett egy törvény a TikTok betiltásáról, ami sajnos azt jelenti, hogy egyelőre nem használhatod az alkalmazást.”
Ennek előzménye, hogy az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva megkérdőjelezte a TikTok kínai tulajdonosi hátterét, és az amerikai piacról való kiszorítását vagy egy amerikai cégnek történő eladását szorgalmazza. A tárgyalások kimenetele kulcsfontosságú lehet a platform jövője szempontjából.
A kínai kormány hivatalosan is közzétett álláshirdetéseket, melyekkel újoncokat akar toborozni új bolygóvédelmi alakulatába. Ez az egység nem egy újabb űrügynökség lenne, hanem arra készülne fel, ha egy aszteroida becsapódna a Földbe, és elszabadulna a káosz. Már a bolygóvédelmi alakulat elképzelése is heves reakciókat váltott ki, nem csak a kínaiakból.
Kína olyan tevékenységbe kezdett, amit eddig csak sci-fikben láthattunk: megkezdte egy bolygóvédelmi alakulat toborzását. A kínai kormány azért indította el a programot, mert a NASA bejelentette: 2,3 százalék az esélye annak, hogy 2032-ben aszteroida csapódhat a Földbe. A Kínai Nemzetvédelmi Tudományos, Technológiai és Ipari Hivatal (SASTIND) a héten közzétett álláshirdetései fiatal, lojális, repüléstechnikai mérnöki, nemzetközi együttműködési és aszteroidafelismerési területen jártas diplomásokat keresnek.
A hét elején a WeChat platformon közzétett hirdetések 16 álláslehetőséget soroltak fel a SASTIND-nál, köztük három az új bolygóvédelmi alakulat pozíciói voltak. A hirdetések széles körű online vitát váltottak ki a fiatalok körében – különösen abban a korosztályban, amely 2023-ban rekordmagas munkanélküliséggel küzdött. „A Föld tőletek hármótoktól függene. Nem stresszes ez egy kicsit?” – kérdezte egy felhasználó. „Ha sikerül, hős leszel, aki megmenti a világot. De ha elbuksz, senki sem fog megbüntetni, hiszen szó szerint senki sem maradna” – szólt egy népszerű komment a Weibón.
Kína űrkutatási ágazata rohamosan fejlődik, és nem világos, hogy a toborzást kifejezetten a 2024 YR4 felfedezése váltotta-e ki. Andrew Jones, a SpaceNews Kína űrszektorára szakosodott tudósítója szerint a toborzás időzítése véletlen egybeesés lehet a 2024 YR4 felfedezésével, és az állások valószínűleg Kína már meglévő bolygóvédelmi törekvéseinek kiegészítésére szolgálnak.
A hirdetésekhez mellékelt munkaköri leírások szerint az alakulat főként nemzetközi együttműködésre, valamint új és kísérleti technológiák tervezésére fog összpontosítani. A bolygóvédelmi alakulat állásait úgy jellemezték, mint „a Föld-közeli aszteroidák megfigyelésével és korai előrejelzésével kapcsolatos kutatásokat”, és a jelentkezőknek legalább mesterfokozattal kellett rendelkezniük
asztrofizika,
földi és űrkutatási technológia,
illetve repüléstechnikai tudományok területén
– írja a The Guardian. „Ez magába foglalja a földi és lehetséges űrbeli megfigyelő- és figyelmeztető rendszereket, valamint olyan intézkedések tesztelését, mint a kinetikus becsapódók, amelyek megváltoztathatják a fenyegető aszteroidák pályáját” – mondta Jones a kínai bolygóvédelmi programról.
Lehet értelme egy bolygóvédelmi alakulatnak?
Egy olyan aszteroida eltérítése, mint a 2024 YR4, kulcsfontosságú cél Kína űrkutatási fejlesztéseiben, beleértve a NASA által 2020-ban végrehajtott kettős aszteroidaeltérítési teszt (DART) megismétlését. A DART-küldetés során egy űrszondát ütköztettek egy Dimorphos nevű, 160 méter hosszú aszteroidával, sikeresen eltérítve annak pályáját. Az Európai Űrügynökség később egy másik űrszondát indított az ütközés hatásainak megfigyelésére és elemzésére.
Kína saját aszteroidaeltérítési tesztjére is készül: 2027-ben egy kisebb, 2015 XF261 nevű aszteroidát céloz meg.
Azonban Harrison Agrusa, a Cote d’Azur Obszervatórium bolygókutatója szerint aggályok merültek fel a célpont kisebb méretével kapcsolatban. „A DART-küldetésből szerzett tapasztalatok alapján egy hasonló becsapódó küldetés egy sokkal kisebb célpontra valószínűleg teljesen szétzúzná azt” – mondta Agrusa. Szerinte azonban nem kell túlzottan aggódni a 2024 YR4 miatt, mivel több ország és űrkutatási szervezet is közösen dolgozik rajta: „tudjuk, hogy képesek vagyunk eltéríteni egy ilyen aszteroidát, ahogyan azt a DART-küldetés is bizonyította. Ezért ezt az aszteroidát nem kell félni, csupán tanulmányozni és megérteni kell.”
Tehát valójában van már a Földnek állandó bolygóvédelmi alakulata a különböző űrügynökségek formájában, Kína viszont nemcsak a megelőzés miatt állítaná fel a csoportot, hanem az esetleges becsapódás után káosz kezelése miatt is. Ez viszont valószínűleg nem 2032-ben fog megtörténni.
Kína már így is bezavarhat a NASA terveibe
A NASA 2027-ben, közel ötven év után újra embert akar küldeni a Holdra. Az elmúlt években rengeteg információt osztottak meg az Artemis-program terveiről, melynek fő célja egy újabb sikeres holdra szállás, valamint egy állandó, tartós holdbázis kiépítése. Eközben Kína is tervezi saját holdra szállását, ez pedig jelentősen megnehezítheti a NASA dolgát, és még heves vitákat szülhet. Ha Kína is landolni tud a Holdon, rögtön kialakulhat egy területi vita a NASA-val. Hasonlóan a NASA-hoz, Kína is szeretne holdbázist építeni, ehhez viszont egyértelműen ki kell majd jelölni a munkaterületeket.
India és Kína közel öt év szünet után megállapodott a két ország közötti légiközlekedés újraindításáról – jelentették be hivatalosan hétfőn Pekingben.
A felek egy „közeli időpontban” esedékes találkozón vitatják meg a járatok számát – közölte az indiai külügyi tárca a pekingi találkozót követően – számolt be az MTI-re hivatkozva turizmusonline.hu.
A két ország közötti feszült viszony egy 2020-as incidens során mérgesedett el, amelynek következtében India megnehezítette a kínai vállalatok számára az indiai befektetéseket, több száz népszerű alkalmazást betiltott, továbbá a közvetlen teherszállító repülőjáratok kivételével megszüntette a két ország közötti összes utasforgalmi útvonalat.
Az elmúlt négy hónap alatt létrejött magas szintű párbeszéd – köztük Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök közötti oroszországi megbeszélése – révén a két ország közötti kapcsolatok javuló tendenciát mutatnak. Vang Ji kínai külügyminiszter a mostani, hét eleji találkozón úgy fogalmazott, hogy a két ország egy közös cél eléréséért dolgozik, amelynek megvalósításához a gyanakvás és elidegenedés helyett a kölcsönös támogatás és eredményeség melletti elköteleződés szükséges.
Kína és India 2024 októberében jutott megállapodásra a vitatott himalájai határterületekre vonatkozóan, valamint ígéretet tettek arra, hogy fenntartják az intenzívebb kommunikációt a határkérdések megbeszélésére. A két ország diplomatái és katonái megállapodtak a tényleges határellenőrzési vonalról is.
[type] => post
[excerpt] => India és Kína közel öt év szünet után megállapodott a két ország közötti légiközlekedés újraindításáról – jelentették be hivatalosan hétfőn Pekingben.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1738099500
[modified] => 1738084851
)
[title] => Több év szünet után újraindul a légiközlekedés Kína és India között
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=230908&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 230908
[uk] => 230876
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 230877
[image] => Array
(
[id] => 230877
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4289402-1.jpg
[original_lng] => 37250
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4289402-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4289402-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4289402-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4289402-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4289402-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4289402-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/4289402-1.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1738077652:5
[_thumbnail_id] => 230877
[_edit_last] => 5
[views_count] => 931
[_oembed_215be7ef73f9530d658ddb89968bd90b] =>
Az mpox-vírus új, mutálódott törzsét azonosították Kínában, ami jelzi a kórokozó terjedését újabb földrajzi területeken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az afrikai járványkitörést, azóta a vírus folyamatosan terjed – írta meg a Bloomberg.
A kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) csütörtökön jelentette be, hogy egy új, Ib-klád néven ismert mpox-törzs (majomhimlő) csoportját fedezték fel.
A fertőzés forrása egy külföldi állampolgár, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságban élt és onnan utazott be az országba. A CDC közleménye szerint további négy esetet azonosítottak olyan személyeknél, akik szoros kapcsolatban álltak a fertőzés forrásával.
A kínai hatóságok gyorsan reagáltak a helyzetre. Zhejiang, Guangdong, Peking, Tianjin és más tartományok közös megelőzési és ellenőrzési mechanizmust indítottak a járvány nyomon követésére, a kockázatok kivizsgálására, valamint az esetek diagnosztizálására és kezelésére. A CDC tájékoztatása szerint a betegek tünetei enyhék, főként kiütések és hólyagok formájában jelentkeznek.
Az új törzs már több afrikai országban is elterjedt, és elsősorban gyermekeket és serdülőket érint. A fertőzések Afrikából más kontinensekre, köztük Európába és Észak-Amerikába is átterjedtek. Az Egyesült Államok novemberben jelentette az első I. kládba tartozó mpox esetet, de a hatóságok szerint a kockázat „nagyon alacsony”. Ázsiában olyan országokban is kimutatták a variánst, mint Thaiföld és India.
A jelenlegi változat eltér a 2022-ben kitört, enyhébb törzstől, amely főként a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak körében terjedt el. Az új variáns mindenféle szexuális tevékenység és egyéb szoros fizikai érintkezés révén terjed.
Az ázsiai országok Kínától Indiáig és Pakisztánig fokozták a fertőzések felügyeletét. Az érintett országokból érkező utazókat arra kérik, hogy jelentsék a tüneteket, a kórházakat pedig riadókészültségbe helyezték a gyanús esetek miatt.
A majomhimlő mostani súlyosabb, 1b változatát korábban Európában is azonosították, köztük Németországban és az Egyesült Királyságban is. A majomhimlő vírus reprodukciós rátája (R₀) általában 1 és 2 között mozog, ami viszonylag alacsony. Ez azt jelenti, hogy egy fertőzött személy átlagosan 1-2 másik embert fertőz meg.
Kínában jelenleg fokozott riadókészültség van érvényben, mivel egy új, a Covid–19-hez hasonló, influenzaszerű tünetekkel járó vírusról érkeznek jelentések országszerte.
Több, Kínával szomszédos ország közegészségügyi frissítéseket adott ki a humán metapneumovírusról (HMPV) a légúti fertőzés Kínában tapasztalt növekedése miatt.
A Newsweek e-mailben kereste meg az Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Szolgálatok Minisztériumát (HHS) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kínai képviseleti irodáját, hogy kommentálja a hmptv-járványt.
A HMPV megbetegedések számának növekedéséről szóló jelentések világszerte aggodalmat keltettek, mivel a közelmúltban több esetet jelentettek a szárazföldi Kínán kívül is – Hongkongban és Malajziában. Sem a kínai kormány, sem a WHO nem hirdetett közegészségügyi vészhelyzetet a vírus miatt.
Öt évvel ezelőtt a Covid–19 első eseteit Kínában azonosították, majd később több tucat országot érintett, és globális világjárvánnyá vált, amely több mint 7 millió ember halálát okozta.
Számos vírus, köztük a madárinfluenza, a norovírus és az RSV világszerte és az Egyesült Államokban is kering. A vírusjárványok közegészségügyi kockázatot jelentenek, mivel jelentősen érintik a veszélyeztetett lakosságot, és megterhelik az egészségügyi rendszereket és erőforrásokat.
A humán metapneumovírus (hMPV) néven ismert betegség enyhe, megfázáshoz hasonló tünetegyüttest okoz.
A gov.uk, amely a Covid–19 típusú betegségeket követi nyomon, nemrégiben kimutatta, hogy ugyanaz a HMPV betegség már jelen van az Egyesült Királyságban is.
Egy Csiangszu tartománybeli orvos december 27-én közzétette, hogy egy eddig ismeretlen vírust fedeztek fel az egészségügyi intézményükben.
Az orvos elmondta, hogy az érintett betegek tüdőgyulladással és légzési nehézségekkel küzdenek.
Bár a vírus nem olyan fertőző, mint a koronavírus, lényegesen magasabb a halálozási aránya.
Az orvos szerint a 30 betegéből hatan sajnos meghaltak, további három pedig a halál küszöbén áll. Egy nő a közösségi médiában azt állította, hogy Shenyangban, Kína Liaoning tartományának legnagyobb városában, a nagy kórházak teljesen túlterheltek – írja a Daily Star.
A kínai gyártók a közelmúltban korlátozni kezdték az ukrán hadsereg védekezéséhez kulcsfontosságú drónalkatrészek kivitelét az Egyesült Államokba és Európába.
A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi feszültségek közepette célkeresztbe került a drónok szállítása is. Amerikai médiajelentések szerint a kínai gyártók korlátozzák a pilóta nélküli repülőgépekhez szükséges alkatrészek értékesítését az ezeket Ukrajnába szállító amerikai és európai vállalatok számára. Ez negatív hatással lehet az ukrán haderő háborús erőfeszítéseire is, mivel a drónoknak kulcsfontosságú szerepük van a fronton. Kijev felderítésre, robbanóanyagok célba juttatására és az orosz támadások elleni védekezésre is használja az olcsó, ám hatékony drónokból álló arzenálját.
Peking lépése válasznak tekinthető Washington decemberi döntésére, amely korlátozta egyes memóriacsipek és más elektronikai alkatrészek exportját. Erre válaszul a kínai kormányzat megtiltotta a kettős felhasználású termékek szállítását az amerikai hadseregnek, illetve több, csúcstechnológiájú eszközök és katonai berendezések gyártásához szükséges nyersanyag kivitelét.
A drónalkatrészek importjának nehezítése új elem a fokozódó kereskedelmi feszültség szempontjából. Szakértők szerint a kínai lépés üzenet Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek is, hogy Peking képes fájdalmas ellenintézkedéseket hozni az esetleges újabb szankciókkal szemben. „Ez részben válasz a vámokra, meg egyfajta büntetés az amerikai exportellenőrzési intézkedésekért – húzta alá Joseph Webster, az Atlanti Tanács vezető munkatársa. – A dróntechnológia korlátozása harctéri következményekkel járhat Ukrajna számára, és fontos lehet az esetleges tűzszüneti tárgyalások előtt” – tette hozzá.
A megfizethető, kereskedelmi forgalomban is kapható drónok fontos részévé váltak a háborúnak, mind a két fél erősen támaszkodik rájuk. Ugyan az Egyesült Államok továbbra is előnyben van a nagyobb katonai drónok terén, az olcsóbb és kisebb, kettős felhasználású drónok és alkatrészeik piacát Kína uralja.
Több független felmérés szerint Kínáé a drónpiac kilencven százaléka az Egyesült Államokban, globálisan nyolcvan százalék az arány, emiatt több szakértő figyelmeztetett a függőség erősödésének veszélyeire; az amerikai kormány is célként tűzte ki az ellátási láncok átalakítását. Ez különösen annak fényében időszerű, hogy a Trump-kormányzat alatt várhatóan eszkalálódni fog a kereskedelmi konfliktus Kínával. „Ezek az új intézkedések csak aláhúzzák annak fontosságát, hogy más országokkal együtt megerősítsük fellépésünket a kockázatmentesítés és a kritikus ellátási láncok diverzifikálása érdekében” – jelentette ki a washingtoni külügyi tárca szóvivője.
Az illetékes kínai minisztériumok nem reagáltak a Szabad Európa megkeresésére.
A kereskedelmi háború találkozik a drónháborúval
Kína 2019-ben összeállította az úgynevezett megbízhatatlan szervezetek listáját, hogy megbüntesse a nemzeti érdekeit aláásó, a kínai cégekre vonatkozó amerikai korlátozásokat betartó vállalatokat. A törvény lehetővé teszi Peking számára, hogy elzárja a hozzáférést bizonyos kritikus anyagokhoz és alkatrészekhez, így például az okostelefonoktól kezdve az elektromos járművekig sok mindenhez szükséges ritkaföldfémekhez.
Ami a drónalkatrészek amerikai és európai szállítását illeti, a kínai gyártók csökkentették az értékesítés volumenét, sőt egyes esetekben teljesen le is állították a kivitelt.
Erre példa, hogy októberben Kína szankciókkal sújtotta az amerikai Skydio dróngyártót, miután a cég elnyert egy tajvani kormányzati szerződést. A vállalatot épp a kínai ellátási láncoktól való függetlenedés zászlóshajójaként, a távol-keleti országban gyártott eszközök amerikai alternatívájaként hirdették. Bár az amerikai cég évekig építette Kínán kívüli ellátási láncát termékeihez, egy létfontosságú alkatrész, az akkumulátorok tekintetében továbbra is függ az országtól.
A kínai akkumulátorok exportjának korlátozása miatt a Skydiónak más forrást kellett keresnie, ez pedig megakasztotta a szállításokat, egyebek mellett az amerikai, azon keresztül az ukrán hadsereg részére.
Új ellátási láncok keresése
Ukrajna számára nehézkesnek bizonyult a függőség csökkentése a kínai ellátási láncoktól a harci drónok beszerzése terén, mivel számos hazai gyártó még mindig kínai alkatrészekre támaszkodik az olcsó és hatékony fegyverek előállításában.
Kína júliusban bejelentette a katonai célú drónok exportjának tilalmát, és azt állította, hogy nem szállít fegyvereket sem Oroszországnak, sem Ukrajnának.
A kettős felhasználású kínai termékek folyamatos áramlása Oroszországba ugyanakkor nagyban segíti a Kreml háborús erőfeszítéseit. Peking új korlátozásai megnehezítették Ukrajnának a drónok és alkatrészeik beszerzését.
Tajvan, amelyet Kína saját területének tekint, igyekszik erősíteni saját drónellátási láncát, tekintettel egyre növekvő jelentőségükre a modern hadviselésben, és az esetleges konfliktusra Kínával. A de facto független szigetország európai államokkal is kapcsolatot alakított ki e technológiák terén. A tajvani külügyminiszter novemberben Lettországban, Litvániában és Lengyelországban tárgyalt a témáról, mindhárom országgal egyetértési nyilatkozatot írt alá a drónfejlesztés előmozdításáról.
„Ezek a kínai kereskedelmi korlátozások új beszállítói láncok kialakításához vezethetnek, de számítsunk arra, hogy Kína ezek kiépítését is korlátozni akarja majd” – mondta Webster.
A dél-keleti kínai Csöcsiang tartományban a délkeleti egyetem (Southeast University) kutatócsapata bemutatta az ország első repülő elektromos autóját, a Southeast University Kunpeng No.1 elnevezésű járművet – számol be a Global Times.
Az elektromos jármű négy koaxiális rotorral rendelkezik, de eltérően a hagyományos elektromos légitaxi járművektől, amelyek függőleges fel- és leszállást alkalmaznak, a Southeast University Kunpeng No.1 integrált földi és légi közlekedési eszközként lett megtervezve, amely ötvözi a földi mobilitást és a levegőben való közlekedési képességeket.
A repülő elektromos autó maximális felszálló tömege 500 kilogramm, és legalább 20 percnyi repülési időt biztosít. A jármű maximális repülési magassága meghaladja a 300 métert. Földön a legnagyobb sebessége 60 km/óra lehet. A jármű nagy kapacitású akkumulátorral van felszerelve.
A kutatók jelenleg is dolgoznak a további kutatásokon, hogy a következő generációs repülő autók repülési idejét több mint két órára növeljék.
