Az Agibot A2-es robotja Guinness-világrekordot állított fel, miután 106,286 km-es, megállás nélküli sétát tett meg Szucsoutól a sanghaji Bundig, önnavigációs képességeinek és nagysebességű akkumulátorcserélő technológiájának köszönhetően.
A sanghaji székhelyű Agibot (Kína) vállalat által kifejlesztett A2 humanoid robot nemrégiben kapott egy tanúsítványt, amely új Guinness- világrekordot állít fel, miután több mint 106 km-es folyamatos gyaloglási távolságot teljesített.
Pontosabban, az A2 robot november 10-én éjjel indult el Szucsou városából, és november 13-án kora reggel érkezett meg a Sanghaji Bund területére helyi idő szerint.
A nagysebességű akkumulátorcsere-technológiának köszönhetően az A2 robot folyamatos működést biztosított anélkül, hogy az út során leállt volna.
106 286 km-es hivatalos útjával az A2 robot sikeresen új rekordot állított fel.
Két GPS-modullal, LiDAR-ral és infravörös mélységérzékelővel felszerelt A2 robot számos összetett környezetben navigált, beleértve a közlekedési lámpákat, a keskeny sikátorokat és a zsúfolt járdákat, stabil felismerést fenntartva nappal és éjszaka egyaránt.
Útja során a robot különféle aszfalt-, tégla-, látássérültek számára kialakított hidakon és lejtőkön kelt át, teljes mértékben betartva a közlekedési szabályokat.
Miután elérte végső célállomását, a robot humorosan „élete emlékezetes élményeként” jellemezte az utazást az újságíróknak, sőt, azzal is viccelődve, hogy az A2-nek „talán új cipőre lesz szüksége”.
Vuong Song úr, az Agibot alelnöke megjegyezte, hogy a gyalogos út Szucsouból Sanghajba még sok ember számára is nagy kihívást jelent, de az A2 robot lenyűgözően teljesítette a feladatot.
Ez a siker a hardver érettségének, az algoritmus kiegyensúlyozásának és a robusztusságnak a bizonyítéka, szilárd alapot teremtve a nagyszabású kereskedelmi forgalomba hozatalhoz.
Az A2 előtt, áprilisban a pekingi Humanoid Robot Innovációs Központ által kifejlesztett Tien Kung Ultra robot is teljesített egy 21 km-es félmaratont 2 óra 40 perc alatt.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
Kína felkészülése egy lehetséges atomtesztre Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok eszkalálódásának közepette történik.
Kína bővíti és modernizálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (tartomány Északnyugat-Kínában) nyugati részén található nukleáris teszttelepet, ahol 1964-ben először tesztelt atombombát, számolt be a Washington Post műholdképekre és szakértői elemzésekre hivatkozva.
Megjegyzendő, hogy a honvédség új alagutakat és utakat épített, két nagy kutat fúrt a sivatagban, amelyek alapjául szolgálhatnak nagyobb teljesítményű nukleáris robbantások végrehajtására szolgáló speciális függőleges aknáknak, segédlétesítményeket épített és biztosította az áramellátást.
Rennie Bebiartz, az AllSource Analysis alelnöke kijelentette, amely rendszeresen végez térinformatikai elemzéseket ezekről a létesítményekről, ez általánosságban az elmúlt öt évben az infrastruktúra jelentős fejlődésére és a tesztelési képességek hirtelen növekedésére utal. Az első munkálatok 2021-ben kezdődtek, és idén is folyamatosan zajlanak.
Mint ismeretes, Kína nukleáris programjában lemarad az Egyesült Államok és Oroszország mögött. Ez lehet az oka a tesztlétesítmény előkészítésének.
„Mivel Kína hajtotta végre a legkevesebb nukleáris kísérletet, sokkal kevesebb empirikus adattal rendelkezik. Lehet, hogy több kísérletre lesz szüksége ahhoz, hogy többet megtudjon a nukleáris fegyverekről” – mondta Tong Zhao, a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa.
Kína lehetséges nukleáris kísérletekre való felkészülése az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok eszkalálódásának közepette történik. Vlagyimir Putyin ismét eldicsekedett az atommeghajtású Burevesztnyik rakétával és a Poszejdon nukleáris torpedóval. Válaszul Donald Trump elrendelte a Pentagonnak, hogy azonnal kezdje meg a nukleáris fegyverek tesztelését. Az Egyesült Államok bemutatta a titkos AGM-181 nagy hatótávolságú, önálló nukleáris rakétáját is, amelyet egy B-52-es bombázó szállított egy hivatalos tesztrepülés során.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists) adatai szerint az Egyesült Államok, amely 1992 óta nem hajtott végre nukleáris kísérletet, jelenleg 5117 nukleáris robbanófejjel rendelkezik (ebből 3700 leszereltek és raktárban vannak), Oroszországnak 5459, Kínának pedig 600. Észak-Koreának körülbelül 50 robbanófeje van. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet becslése szerint Kína fegyverarzenálja 2030-ra körülbelül 1000 robbanófejre fog bővülni.
Kínát ugyanakkor semmi sem korlátozza nukleáris programjának fejlesztésében, míg az Egyesült Államokat és Oroszországot a Stratégiai Támadófegyverzet Korlátozásáról szóló Szerződés (SALT-III) köti. Ennek időtartama azonban 2026 februárjában lejár, Putyin 2023 februárjában pedig felfüggesztette annak érvényességét. Peking nem hajlandó megvitatni semmilyen szerződést, mivel messze elmarad az Egyesült Államoktól és Oroszországtól. A kiadvány publikációja szerint tevékenysége már most aggodalmat kelt Washingtonban, és nem csak a nukleáris szférában.
„A nukleáris fegyverek modernizációjáról programunkat úgy terveztük, hogy mi és Oroszország továbbra is csökkenteni fogjuk fegyvereinket, és hogy Kína és Észak-Korea nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra. Ezek a feltételezések tévesnek bizonyultak” – mondta az újságnak Vipin Narang, a Massachusetts Institute of Technology Nukleáris Biztonsági Központjának igazgatója, aki Joe Biden alatt az amerikai stratégiai fegyvereken dolgozott a Pentagonban.
„Ha regionális konfliktus tör ki Európában, és Kína (ebben a pillanatban) úgy dönt, hogy elfoglalja Tajvant, vagy fordítva, nagyon nehéz helyzetbe kerülünk”.
Az amerikai hírszerzés szerint Hszi Csin-ping elrendelte hadseregének, hogy 2027-re készüljön fel Tajvan elfoglalására, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyen hamar kiadja ezt a parancsot. Az amerikai és a NATO hadseregei szerint azonban a legvalószínűbb forgatókönyv egy egyidejű művelet: egy kínai támadást egy vagy több NATO-ország elleni orosz támadás, és esetleg Észak-Korea dél-koreai inváziója kísérne.
És míg Oroszország nukleáris zsarolással kompenzálja hadseregének kudarcát, amely közel négy éve harcol Ukrajnában, a kínai stratégák az ellenkezőjére alapozzák számításaikat.
Csou Bo, nyugalmazott ezredes, a kínai védelmi minisztérium Biztonsági Együttműködési Központjának egykori igazgatója, jelenleg a pekingi egyetem Csing Egyetemének főmunkatársa kijelentette: „Mivel az Egyesült Államok fél attól, hogy elveszíthet egy hagyományos háborút, egyesek azt javasolják, hogy nukleáris fegyvereket vessenek be Kína ellen a Tajvani-szorosban. Kínának növelnie kellene nukleáris arzenálját – nem a paritás elérése érdekében, hanem addig, hogy az Egyesült Államok ne is merjen arra gondolni, hogy nukleáris fegyvereket vessen be ellene. Akkor Kína megnyerhet egy hagyományos háborút.”
A dán hatóságok sürgősséggel vizsgálják, miként zárható be az a biztonsági rés, amely lehetővé teszi a kínai gyártású elektromos buszok távoli leállítását – közölte a The Guardian.
A vizsgálatot az előzte meg, hogy Norvégiában a közlekedési hatóságok feltárták: a szolgálatban lévő Yutong-buszok irányítórendszereihez a kínai beszállító távolról hozzáfér szoftverfrissítés és diagnosztika céljából.
Ezt elvben akár menet közben is ki lehetne használni a járművek befolyásolására.
A potenciális kockázatok miatt a norvég közösségi közlekedési vállalat, a Ruter két elektromos buszt zárt környezetben tesztelt.
Bernt Reitan Jenssen, a Ruter vezérigazgatója közölte: A tesztelés olyan kockázatokat tárt fel, amelyek ellen most intézkedünk.
Hozzátette: Az országos és helyi hatóságokat tájékoztattuk, és országos szinten is további lépésekre van szükség.
A vizsgálat szerint a távoli leállítás megakadályozható lenne a buszok SIM-kártyáinak eltávolításával, ezt azonban elvetették, mert így a járművek más rendszerektől is elszakadnának. A Ruter szigorúbb biztonsági követelményeket tervez bevezetni a jövőbeli beszerzéseknél. Jenssen szerint még a következő generációs, „még integráltabb és nehezebben védhető” buszok érkezése előtt lépni kell.
Dániában a legnagyobb közösségi közlekedési társaság, a Movia 469 kínai elektromos buszt üzemeltet, amelyek közül 262-t a Yutong gyártott. Jeppe Gaard, a Movia operatív igazgatója elmondta, hogy múlt héten szerzett tudomást arról: „az elektromos buszok – akárcsak az elektromos autók – távolról leállíthatók, ha a szoftverrendszerük rendelkezik webes hozzáféréssel”. Hozzátette:
Ez nem kifejezetten a kínai buszok problémája. Ez minden olyan jármű és eszköz problémája, amelybe kínai elektronika van beépítve.
Gaard közlése szerint a dán polgári védelem és katasztrófavédelem ügynöksége, a Samsik arról tájékoztatta a vállalatot, hogy nem tudnak konkrét esetről, amikor elektromos buszokat leállítottak volna. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a járművek internetes kapcsolattal rendelkező alrendszerei és szenzorai (kamerák, mikrofonok, GPS) sebezhetőséget jelentenek, amelyet a buszüzemeltetés megzavarására ki lehet használni.
A Yutong közölte, hogy „szigorúan betartja a működési területein érvényes jogszabályokat, előírásokat és iparági szabványokat”, és azt is, hogy az EU-ban keletkező járműterminál-adatokat a frankfurti Amazon Web Services (AWS) adatközpontjában tárolják. A vállalat szóvivője szerint „ezeket az adatokat kizárólag járműkarbantartási, optimalizálási és fejlesztési célokra használják az ügyfelek értékesítés utáni kiszolgálásának biztosítására”. Hozzátette: „Az adatokat tárhelytitkosítás és hozzáférés-vezérlés védi. Ügyfél-hozzájárulás nélkül senki sem férhet hozzá, és nem tekintheti meg ezeket az adatokat. A Yutong szigorúan megfelel az EU adatvédelmi jogszabályainak és előírásainak.”
Kína stratégiai bombázói hadgyakorlatokat kezdtett Tajvan partjai mentén, néhány nappal az előtt, hogy sor kerülne a korábban bejelentett találkozóra az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és Hszi Csin-ping, Kína elnöke között – számolt be az amerikai NBC News.
Kína H-6K típusú stratégiai bombázókat küldött a térségbe „ellentevékenységi gyakorlat” céljából. Ezek a repülőgépek nukleáris fegyver hordozására is képesek.
A bombázókhoz több J–10-es vadászgép is csatlakozott, amelyek meghatározatlan légtérbe repültek.
A manőverekre néhány nappal a Trump és Hszi közötti tervezett találkozó előtt került sor.
[type] => post
[excerpt] => Kína stratégiai bombázói hadgyakorlatokat kezdtett Tajvan partjai mentén, néhány nappal az előtt, hogy sor kerülne a korábban bejelentett találkozóra az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és Hszi Csin-ping, Kína elnöke között.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1761739680
[modified] => 1761692604
)
[title] => A kínai stratégiai légierő hadgyakorlatokat tart Tajvan partjai közelében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=259783&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 259783
[uk] => 259571
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 259572
[image] => Array
(
[id] => 259572
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg
[original_lng] => 25050
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1761685406:5
[_thumbnail_id] => 259572
[_edit_last] => 5
[views_count] => 994
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a3d61ca1e67e4c39c29b5ef1d3df36a5] =>
🌉World's longest cable-stayed #Jiangsu Changtai Yangtze River #Bridge opens, cutting #Changzhou-#Taixing travel from 80 to 20 mins. Features record caisson speed, 10,000t-m smart crane & mm-level precision. Boosts Yangtze Delta integration! #CCCC 🌊 pic.twitter.com/5j0613WH5J
— China Communications Construction (@CCCCLTDofficial) September 10, 2025
A Heng Yang nevű kínai teherhajó legalább háromszor kötött ki az Oroszország által elfoglalt szevasztopoli kikötőben, annak ellenére, hogy nemzetközi szankciók vonatkoznak a térségre.
A Financial Times beszámolója szerint a Panama zászlaja alatt hajózó egység a Guangxi Changhai Shipping Company tulajdonában van, és június–szeptember között többször is látták a kikötőben.
Az ukrán elnöki hivatal adatai szerint a hajó legalább kétszer érkezett Szevasztopolba nyáron, a harmadik látogatást pedig műholdfelvételek is megerősítették.
A 140 méter hosszú konténerhajó június 19. és 22. között tartózkodott a kikötőben, majd augusztus 15-én rakodási kérelmet nyújtott be. A krími látogatás után a hajó Törökország és Egyiptom kikötői felé hajózott.
[type] => post
[excerpt] => A Heng Yang nevű kínai teherhajó legalább háromszor kötött ki az Oroszország által elfoglalt szevasztopoli kikötőben, annak ellenére, hogy nemzetközi szankciók vonatkoznak a térségre.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1758816480
[modified] => 1758794972
)
[title] => Egy kínai hajó háromszor is behajózott Szevasztopolba a nemzetközi szankciók ellenére
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=255455&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 255455
[uk] => 255280
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 255281
[image] => Array
(
[id] => 255281
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-179.png
[original_lng] => 292775
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-179-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-179-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-179.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-179.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-179.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-179.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-179.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1758784172:5
[_thumbnail_id] => 255281
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1244
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a3d61ca1e67e4c39c29b5ef1d3df36a5] =>
🌉World's longest cable-stayed #Jiangsu Changtai Yangtze River #Bridge opens, cutting #Changzhou-#Taixing travel from 80 to 20 mins. Features record caisson speed, 10,000t-m smart crane & mm-level precision. Boosts Yangtze Delta integration! #CCCC 🌊 pic.twitter.com/5j0613WH5J
— China Communications Construction (@CCCCLTDofficial) September 10, 2025
Egy rejtélyes jelenséget észleltek az éjszakai égbolton Kína Shandong tartománya felett, ami gyorsan vitákat váltott ki a közösségi hálókon. Egyesek még arról is írtak, hogy a kínai légvédelem egy meteoritot lőtt le.
Netezők beszámolói szerint szeptember 12-én Weifang lakosai két hangos, robbanásszerű hangot hallottak, majd egy parabolikus pályán mozgó fényes tárgy jelent meg. Ezután egy másik tárgy közeledett gyorsan a másik irányból. Amikor a levegőben keresztezték egymást, egy erős robbanás és egy ágyúlövéshez hasonló hang hallatszott. Néhány lakos annyira meglepődött a zaj élességén, hogy először mennydörgésnek hitték.
Az incidensről készült videó azonnal elterjedt a Weibo platformon, számos verziót generálva. Egyes felhasználók azt feltételezték, hogy egy rakétaelhárító rendszer tesztje lehetett: az első objektum a célpont volt, a második pedig az elfogó rakéta. Az ilyen teszteket általában a terminálra telepített rakétavédelmi technológiák harci hatékonyságának tesztelésére végzik. Más kommentátorok kevésbé „földi” verziókat is felvetnek – egy meteorittól egy földönkívüli eredetű hipotetikus űrhajóig.
Hivatalos megerősítés azonban egyelőre nem került napvilágra. A Weifangi Katasztrófavédelmi Hivatal jelentése szerint „jelenleg semmilyen információt nem kaptak”. A konkrét válasz hiánya csak gyanakvást és vitákat szült a netezők között. Érdekes módon néhány nappal korábban, szeptember 9-én a szomszédos Fujian tartománybeli Hsziamen és Zhangzhou városainak lakói hasonló jelenségről számoltak be: egy kékeszöld fényű objektumot láttak az égen. Egy helyi csillagász azt feltételezte, hogy egy tűzgolyóról van szó, de nem zárta ki egy mesterséges objektum leesését sem.
Kína újabb mérnöki csodával írta be magát a világrekordok közé.
A héten ugyanis forgalomba helyezték a Changtai Jangce-hidat, ami a kelet-kínai Csiangszu tartományban köti össze Csangcsou és Taicsou városát. Az új átkelő több mint egy óráról mindössze 20 percre csökkenti az utazási időt a két település között, miközben számos világszinten egyedülálló műszaki megoldást vonultat fel.
A híd teljes hossza 10,3 kilométer, fő nyílása pedig 1 208 méter, amivel a világ leghosszabb ferdekábeles hídjának számít. Ez az első olyan Jangce-híd, amin autópálya, közút és elővárosi vasút is helyet kapott ugyanazon a szerkezeten. A projekt hat év alatt készült el, és a hivatalos közlés szerint „számos világelső technológiát alkalmaztak”, amik célja a Jangce-delta gazdasági növekedésének ösztönzése és a térség kapcsolatainak erősítése volt.
A híd egyik legkülönlegesebb jellemzője az aszimmetrikus alsó pályaszint: az egyik oldalon egy 200 km/h sebességre tervezett vasútvonal, a másikon pedig közút fut – ilyen, egymás melletti elrendezést nagy fesztávú hídon még soha nem alkalmaztak. Qin Shunquan, a China Railway Group vezető tudósa és a híd vezető tervezője márciusban, a CCTV ifjúsági műsorában magyarázta el a mérnöki kihívást: „Mivel a vasúti rendszerek tömege általában háromszorosa az utakénak, a legtöbb hídtervben a vasutat középre helyezik, a közutakat pedig két oldalra, ellentétes irányú forgalommal, hogy biztosítsák az egyensúlyt.” – idézte a South China Morning Post.
🌉World's longest cable-stayed #Jiangsu Changtai Yangtze River #Bridge opens, cutting #Changzhou–#Taixing travel from 80 to 20 mins. Features record caisson speed, 10,000t-m smart crane & mm-level precision. Boosts Yangtze Delta integration! #CCCC 🌊 pic.twitter.com/5j0613WH5J
— China Communications Construction (@CCCCLTDofficial) September 10, 2025
A Changtai Jangce-híd azonban szakított ezzel a hagyománnyal, és új mérnöki megoldásokkal érte el a szerkezet stabilitását. A kivitelezés során speciális, nagy pontosságú építőeszközöket fejlesztettek ki, melyek lehetővé tették az aszimmetrikus terhelés biztonságos kezelését.
A híd átadása nemcsak közlekedési mérföldkő, hanem szimbolikus jelentőségű is: a Jangce két partját összekötő új átkelő a térség gazdasági integrációjának és technológiai fejlődésének jelképe lett.
Kim Dzsongun pekingi találkozója után Észak-Korea szigorú biztonsági intézkedésekkel tüntette el minden nyomát a vezető jelenlétének, hogy elrejtsék egészségi állapotáról szóló információkat – írja a Reuters.
Miután Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin több mint két órás megbeszélést tartott Pekingben, az észak-koreai vezető munkatársai gondosan eltüntették minden olyan tárgyat, amit Kim megérintett. Alekszandr Junasev, a Kreml tudósítója szerint „a tárgyalások befejezése után az Észak-Korea vezetőjét kísérő személyzet gondosan eltüntette Kim jelenlétének minden nyomát”.
A szék háttámláját, karfáját, a poharát és a kávézóasztalt is alaposan letisztították. Emellett a japán Nikkei újság dél-koreai és japán hírszerző ügynökségekre hivatkozva arról számolt be, hogy Kim most is – mint korábbi külföldi útjai alatt – magával vitte a saját hordozató toalettjét a Pekingbe tartó jellegzetes zöld vonaton, hogy elrejtse egészségügyi állapotára utaló nyomokat. Az efféle intézkedések apjának, Kim Dzsong Ilnek az ideje óta szokásos protokollnak számítanak.
Az intézkedések célja, hogy elrejtsék Kim egészségi állapotára vonatkozó információkat. Michael Madden, az amerikai Stimson Center Észak-Korea-szakértője kifejtette: „A külön mellékhelyiség és a kötelező szemeteszsákok […] arra szolgálnak, hogy még egy baráti külföldi hírszerző szolgálat se tudjon mintát szerezni és elemezni.”
Hasonló óvintézkedések korábban is megfigyelhetők voltak, például a 2019-es Hanoi-csúcson, amikor Kim testőrei órákon át takarították a hotelszobát. Az észak-koreai vezető minden külföldi útján saját toalettjét szállítja magával, hogy „ne maradjon hátra semmilyen biológiai nyom” – mutatott rá Madden. Ezek az extrém biztonsági protokollok azt jelzik, hogy Észak-Korea még szövetségesi környezetben sem bízik meg teljesen.
Kína kulcsszerepet játszik Oroszország drónokkal való ellátásában az ukrajnai háborújához, ami új kérdéseket vet fel a nemzetközi szankciókkal kapcsolatban – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Oroszország kamikaze drónokkal terrorizálja Ukrajnát éjjel-nappal. Oroszország több száz kamikaze drónt használ Ukrajna légvédelmének leküzdéséhez, valamint katonai és polgári célpontok elleni csapásokhoz – jegyezte meg a brit újság, jelezve, hogy az ilyen támadások száma pedig idén nyáron jelentősen megnőtt.
Néhány nappal ezelőtt Moszkva egyetlen éjszaka alatt mintegy 600 drónt indított – ez volt a második legnagyobb légicsapás a 2022 februári invázió óta. Egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a támadások enyhülnének. Az ukrán hírszerzés jelentése szerint Oroszország az év végéig kétmillió FPV drón, valamint 30 000 nagy hatótávolságú és 30 000 szimulátor drón gyártását tervezi. Miközben Putyin Hszi Csin-pinggel közös katonai parádén vett részt Kínában, kiderült, hogy Peking Moszkvától kap alkatrészeket harci drónokhoz.
A The Telegraph szerint a kínai vállalatok legalább 55 millió euró értékben szállítottak alkatrészeket és anyagokat szankcionált orosz cégeknek 2023 és 2024 között. Ennek az összegnek körülbelül a negyede – 12,5 millió euró – iráni Shahed drónokat gyártó vállalatokhoz került az Alabuga különleges gazdasági övezetben.
A Kínából exportált áruk között repülőgép-hajtóművek, mikrochipek, fémötvözetek, kameralencsék, üvegszál, üvegszálas kötőanyagok és szénszálak találhatók – ezek mind a drónok gyártásához szükséges alkatrészek. 97 kínai beszállítót azonosítottak.
Kína hivatalosan semlegességet hirdet, de az alkatrészek szállítása szoros katonai együttműködésre utal Oroszországgal. Az ukrán hadsereg kínai alkatrészeket talál a lelőtt orosz drónokban. Egy ukrán pilóta megjegyezte: „Folyamatosan vannak olyan nyomtatott áramköreink és chipjeink, amelyek egyértelműen Kínából származnak, kínai feliratokkal.”
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
A kínai kamerákat és stabilizátorokat gyártó Insta360 társaság kezdeményezést vezetett be „Fogyj le – keress pénzt” címmel, számolt be a City News Service.
Minden 0,5 kg-os fogyásért az alkalmazottak 500 jüant (kb. 70 dollár) kapnak, ugyanannyi hízásért pedig 800 jüan (kb. 110 dollár) bírságot fizetnek.
A projekt gyorsan népszerűvé vált a Weibo közösségi oldalon, és több mint 6,5 millió megtekintést kapott.
A szigorú szabályozás ellenére még senkit sem büntettek meg. Ehelyett 99 alkalmazott már összesen 950 kg-ot fogyott, és együttesen több mint 1 millió jüant (körülbelül 139 000 dollárt) kerestek. A társaság közölte, a fő cél az, hogy a munkatársakat egészséges életmódra és a munkához való pozitív hozzáállásra ösztönözzék.
Hasonló kezdeményezések már korábban is voltak Kínában. Februárban a Wonderlab étrend-kiegészítő gyártó egy hónapos fogyókúrás versenyt tartott. 224 alkalmazott összesen körülbelül 750 kg-ot fogyott és 171 000 jüant (körülbelül 23 000 dollárt) keresett. Egy résztvevő 16,4 kg-ot fogyott és több mint 7500 jüant (több mint 1000 dollárt) kapott.
A szakértők azonban óvatosságra intenek az ilyen kampányok alkalmazásakor. Arra emlékeztetik a munkaadókat, hogy védjék az alkalmazottak személyes adatait, és kerüljék azokat a helyzeteket, amelyek további stresszt okozhatnak, például a súlygyarapodásért járó bírságokat.
