A három kínai űrhajós fontos küldetést teljesített az űrben, most viszont újra a Földön dolgozhatnak.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kína útjára engedte azt a hordozót, melynek fedélzetén tartózkodhatott az első civil kínai űrhajós. Nem sokkal később három kínai űrhajós tért vissza a Földre, akik egy fontos küldetésen vannak túl.
A Shenzhou-15 űrhajó kapszulája sikeresen landolt az észak-kínai Belső-Mongólia régiójában kialakított leszállóhelyen. Erről az állami Hszinhua hírügynökség jelentett, röviddel azt követően, hogy az űrhajósok biztonságosan landoltak.
A jelentés szerint Fei Junlong, Deng Qingming és Zhang Lu űrhajósok jó fizikai állapotnak örvendenek, és a küldetés teljes sikerrel zárult. A kínai trió összesen hat hónapot töltött el a Tiangong űrállomáson, ahol űrsétákat és különböző tudományos kísérleteket hajtottak végre.
Pár nappal korábban a már korábban említett másik három űrhajóst küldték fel az űrállomásra, köztük az első civil űrhajóssal, akik leváltották a kollégáikat. Kína, mely jelenleg a világ második legnagyobb gazdasága, dollármilliárdokat költ el arra, hogy a katonai űrprogramjával felzárkózzon az USA-hoz és Oroszországhoz.
Mint arróla Barrons is ír az AFP nyomán, Peking célja, hogy 2030-ig embereket küldjön a Holdra, akik bázist építhetnek ki a bolygó felszínén. Erre ezelőtt még nem volt példa, ami történelmi lépés lehet az űrutazásban, amire várhatóan az USA-nak és Oroszországnak is lesz válasza, mert egyik ország sem akar lemaradni a másiktól, különösen, ha a Holdról van szó.
[type] => post
[excerpt] => Kína útjára engedte azt a hordozót, melynek fedélzetén tartózkodhatott az első civil kínai űrhajós. Nem sokkal később három kínai űrhajós tért vissza a Földre, akik egy fontos küldetésen vannak túl.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1685898300
[modified] => 1685881604
)
[title] => Visszatért a három kínai űrhajós a Földre
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=149839&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149839
[uk] => 149920
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 149126
[image] => Array
(
[id] => 149126
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/b619f823-70a3c42bdaedf6ac8bf1ff7657ba7367.jpg
[original_lng] => 65859
[original_w] => 1088
[original_h] => 722
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/b619f823-70a3c42bdaedf6ac8bf1ff7657ba7367-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/b619f823-70a3c42bdaedf6ac8bf1ff7657ba7367-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/b619f823-70a3c42bdaedf6ac8bf1ff7657ba7367-768x510.jpg
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/b619f823-70a3c42bdaedf6ac8bf1ff7657ba7367-1024x680.jpg
[width] => 1024
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/b619f823-70a3c42bdaedf6ac8bf1ff7657ba7367.jpg
[width] => 1088
[height] => 722
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/b619f823-70a3c42bdaedf6ac8bf1ff7657ba7367.jpg
[width] => 1088
[height] => 722
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/b619f823-70a3c42bdaedf6ac8bf1ff7657ba7367.jpg
[width] => 1088
[height] => 722
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685899208:8
[_thumbnail_id] => 149126
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 3478
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6f5959f63f5dff5c3b4c8e6ee4dd97bf] =>
[_oembed_time_6f5959f63f5dff5c3b4c8e6ee4dd97bf] => 1685887507
[_oembed_81965620430a3bde931464e29da02176] =>
[_oembed_time_81965620430a3bde931464e29da02176] => 1685887507
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 398272
[1] => 25391
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kínai űrhajósok
[1] => visszatérés
)
)
[1] => Array
(
[id] => 149068
[content] =>
Ez az első olyan alkalom, amikor Kína egy civil űrhajóst küld az űrbe, aki természetesen nem egyedül vág neki a küldetésnek.
Kína kedden a világűrbe küldi az első civil űrhajósát, aki a Tiangong űrállomásra tart majd egy küldetés részeként. Gui Haichao helyi idő szerint 9 óra 31 perckor vág neki az útnak az északnyugat-kínai Jiuquan műholdindító központból.
Eddig minden kínai űrhajós, aki űrutazáson járt, a Népi Felszabadító Hadsereg tagja volt. Ugyanakkor Gui sem teljesen civil, mivel a Pekingi Repülési és Űrhajózási Egyetem professzora, így igencsak jól ismeri a világűrt.
Ezzel együtt feladatokat is kap a küldetés során, nem lesz tétlen odafent. Összesen három főből áll a legénység, akik közül Jing Haipeng lesz a küldetés parancsnoka, míg Zhu Yangzhu mérnökként van jelen a projektben.
Egyre fejlettebb Kína űrtechnológiája Kína a tervei szerint 2030-ra már űrhajósokat fog juttatni a Holdra, ami miatt dollármilliárdokat fektetett be, hogy mindez megvalósuljon az űrprogramja részeként. Ezzel pedig akár meg is előzhetik az Egyesült Államokat és Oroszországot, akik rendre csúszásokkal teljesítik a mérföldköveiket az űrprogramjukban.
Az Al Jazeera azt írja, Kína tavaly fejezte be a harmadik űrállomásának építését, mely a Tiangong nevet kapta. Mennyei palota a jelentése, aminek az utolsó modulja novemberben dokkolt a szerkezethez, és a tervek szerint legalább 10 évig marad alacsony Föld körüli pályán, 400-450 kilométeres magasságban a bolygónk felett.
A szerkezet lehetővé teszi, hogy rendszeresen érkezzenek az űrbe űrhajósok, akik váltani fogják egymást, és tudományos kísérleteket hajtanak végre, tesztelik az új technológiákat. Ugyan Kínának nincsenek olyan tervei, hogy nemzetközi szintűvé tegyék a projektjüket, nyitottak a külföldi együttműködésre, bár az nem világos, hogy ez a fajta együttműködés mennyire lehet kiterjedt. Kína már több mint 10 éve, 2011 óta gyakorlatilag ki van zárva a Nemzetközi Űrállomásról, mivel az Egyesült Államok megtiltotta a NASA-nak, hogy kapcsolatba lépjen az országgal.
Az amerikai űrkutatási hivatal szerint beláthatatlan következménye lehet, ha a kommunista ország kisajátítja magának a Föld égi kísérőjét.
Egyre kiélezettebb a Holdért folytatott verseny: a következő két évben ugyanis eldőlhet, hogy az Egyesült Államok vagy Kína lép újból a Föld égi kísérőjének felszínére. Mint ismert: 1972 decembere, azaz több mint ötven éve nem járt ember a Holdon.
Bill Nelson, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) vezetője szerint, aggodalomra ad okot, hogy ha Kína hamarabb eljut a Holdra, akkor kisajátíthatja magának az égitestet, és elfoglalhatja annak ásványokban gazdag területeit – írja a Politico.
„Ez tény, ismét űrverseny van. Jó, ha odafigyelünk Kínára, hogy ne vethessék meg előttünk a lábukat a Holdon” – mondta Nelson, aki szerint
Peking olyasmire készülhet, mint amit a Dél-kínai-tengeren is tett, azaz megszáll kisebb szigeteket, és azonnal magáénak tekinti.
A NASA nemrég sikerrel hajtotta végre az Artemis I küldetést, amelyben egy személyzet nélküli Orion űrkapszula körberepülte a Holdat. Ez volt az első nagy lépés afelé, hogy ismét embert küldjenek az égitest felszínére. A NASA terve az, hogy 2025-re ismét leszálljanak asztronautái a Holdon, majd ott állandó bázist alakítsanak ki.
Kisebb probléma ugyanakkor, hogy a NASA az új amerikai költségvetésből nem kapta meg az összes igényelt összeget, de Nelson szerint ez nem téríti le őket a pályájukról, az Artemis II és III ugyanis már be van tervezve a költségvetésben.
Kína ugyan papíron le van valamelyest maradva, ám óriási költségeket fordít a holdprogramjára, és várhatóan az évtized végére embert is el tud juttatni az égitestre.
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Sikeresen visszatért a Földre féléves küldetéséről három kínai űrhajós vasárnap – írja a kínai állami televízió közleménye alapján az MTI. A júniusban indult Sencsou-14 küldetés űrhajósai, Csen Dong parancsnok, és két társa, Liu Jang és Caj Hszü-csö az észak-kínai Gobi-sivatagban értek földet.
Fő megbízatásuk a Tienkung (Mennyei palota) nevű űrállomás végszerelési munkálatainak elvégzése volt. A váltószemélyzet a Sencsou-15 űrhajó fedélzetén szerdán érkezett meg.
A Mennyei palota űrállomás annak a pekingi ambiciózus űrprogramnak a koronaékszere, amely robotokat juttatott a Marsra és a Holdra, és lehetővé tette, hogy az ország harmadikként embereket juttasson Föld körüli pályára. Kína az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz.
Kína azért is saját űrállomás építésére kényszerült, mert az Egyesült Államok nem járult hozzá, hogy részt vegyen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában.
A Mennyei palota végleges tömege várhatóan 90 tonna lesz – az ISS tömegének körülbelül negyede. Mérete hasonló lesz az egykori orosz-szovjet Mir űrállomáséhoz. Mintegy tíz évig fog működni. Peking jövőre tervezi egy űrteleszkóp felbocsátást, amelynek látómezeje 350-szer nagyobb, mint az amerikai űrhivatal, a NASA Hubble űrteleszkópjáé.
