Sikeresen landolt a Hold „túlsó” oldalán a kínai Csang’o-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Földet kísérő égitest eddig nem kutatott, rejtett oldalán – jelentette vasárnap a kínai űrügynökségre hivatkozva a Hszinhua állami hírügynökség.
A kínai Hold istennőről elnevezett szonda május harmadikán indult Kína legnagyobb, Hosszú Menetelés-5 nevű hordozórakétája fedélzetén a dél-kínai Hajnan szigeten található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegység az indítást követően 35 perccel vált le, a szonda pedig vasárnap reggel szállt le a Holdon.
A küldetés mérföldkőnek számít az ország ambiciózus űrprogramja szempontjából. Ha sikerrel jár, ez lenne az első alkalom, hogy a Hold túlsó oldaláról talaj- és kőzetmintákat hoznak vissza a Földre.
Ez a hatodik holdi küldetés, amelyet Kína 2007 óta indított. A Csang’o-4 2019-ben az első űrszonda volt, amely leszállt a Hold túlsó oldalán. A Csang’o-5 négy éve, 2020 november 24-én indult mintákat gyűjteni. A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló eszköz december elsején szállt le az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagy kiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön.
A legutóbbi, május 3-án indított, és várhatóan 53 napig tartó kínai misszió célja, hogy mintákat gyűjtsön egy nagy kráterből, a Hold Déli-sarkán fekvő Aitken-medencében. A mintákat várhatóan június 25-e körül hozzák vissza a Földre.
Kína korábban azt közölte, hogy 2030-ra emberes küldetést akar indítani a Holdra. A Hold az elmúlt években számos űrhajózó nemzet érdeklődésének középpontjába került, mivel a feltételezések szerint értékes nyersanyagokat tartalmaz.
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
Két fotót küldött marsjárójának a vörös bolygó felszínén való múlt hétvégi landolásáról a Tienven-1 kínai űrszonda. A felvételeket szerdán tette közzé a kínai nemzeti űrhivatal.
Az első, fekete-fehér képet a marsjáró elé felszerelt kamera készítette.
A felvételen látszik, hogy a leszállóegységről egy rámpa nyúlik le a Mars felszínére.
A második, színes fotót a rover hátulján lévő navigációs kamera készítette. A marsjáró napelemei és antennája csukva vannak a képen, amelyen jól látható a bolygó vörös felszíne. A videofelvételek egyike azt örökíti meg, ahogy a leszállóegység és a marsjáró levált a szondáról landoláskor.
Az űrszondával teljesíti Kína az első saját Mars-misszióját.
A Tienven-1 (Kérdések a mennynek) február 10-én, hét hónapig tartó, 55 millió kilométeres út megtétele után állt Mars körüli pályára, majd két napra rá videófelvételeket küldött a bolygóról.
A leszállóegység, fedélzetén a Csu-zsung nevű marsjáróval, május 15-én landolt az Utopia Planitia síkságon.
A rover három hónapon át fog vizsgálódni a vörös bolygón. A mintegy 240 kilogrammos járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről fogják vezérelni. A mitológiai tűzistenről elnevezett robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít, és feltérképezi a környéket.
Kína az elmúlt években többmilliárd dollárt fektetett be abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára.
A következő évben Kína saját űrállomást akar építeni és 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.
