Kirgizisztán eltávolította Közép-Ázsia legnagyobb Lenin-szobrát, amely 50 éven át magasodott Os városában – írta a BBC.
A 23 méter magas Lenin-szobrot, amelyet még a szovjet időkben állítottak fel, a héten csendben leszerelték.
Os város önkormányzata közleményben jelentette be, hogy a szobrot áthelyezik a város „építészeti és esztétikai megjelenésének” javítása érdekében, és ezt „bevett gyakorlatnak” nevezték. A közlemény példaként említette, hogy Oroszországban is távolítottak már el Lenin-szobrokat.
A helyi média szerint a szobor helyére zászlórudat állítanak majd, ahogyan az korábban Biskekben is történt egy másik Lenin-szobor áthelyezésekor.
Bár a döntést a helyi hatóságok igyekeztek nem politikai lépésként beállítani, az időzítés figyelemre méltó: mindössze egy héttel azután történt, hogy Oroszországban új Sztálin-szobrot avattak Moszkvában.
Kirgizisztán 34 évvel ezelőtt nyerte el függetlenségét a Szovjetunió összeomlásával, de a szovjet múlt emlékei továbbra is jelen vannak az országban. Például az ország második legmagasabb hegycsúcsa ma is a Lenin-csúcs nevet viseli.
Lecserélné a kirgiz himnuszt a közép-ázsiai ország kormánya, ezért pályázatot hirdettek. Az AFP hírügynökség tudósítása szerint világszinten is kivételesnek számít, hogy egy nemzet radikális politikai változás nélkül váltja le a himnuszát, a kirgiz vezetés viszont úgy látja, hogy a jelenlegi, szovjet időkre visszanyúló himnusz nem jelképezi eléggé az ősi nomád kirgiz népből kialakult mai nemzetet.
Kirgizisztán korábban a cári Oroszország, majd a Szovjetunió része volt, és továbbra is erős orosz befolyás jellemző. A 2021-ben hatalomra került Szadir Dzsaparov elnök azonban szeretné minél jobban háttérbe szorítani ezt a befolyást, így például már 2023-ban megváltoztatta a nemzeti lobogót, hogy ezzel próbálja erősíteni országa szuverenitását. Az AFP megjegyzi, hogy Dzsaparov elnöksége sikeresnek mondható gazdasági téren és a korrupció elleni küzdelmet tekintve, de jogvédő szervezetek aggódnak a civil társadalomra nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt.
Dzsaparov legnagyobb baja a jelenlegi himnusszal, hogy abban azt éneklik: a kirgiz nép a szabadság felé vezető úton jár, noha az ország több mint három évtizede független. „Még száz évig arról fogunk énekelni, hogy épp most váltunk függetlenné? Már van egy saját államunk, és olyan himnuszt kell írnunk, ami inspirálja a fiatalokat és a következő generációkat” – nyilatkozta korábban.
A kirgiz parlament elnöke sarkosabban fogalmazott: szerinte a jelenlegi himnusz annyira rossz, hogy elrepülnek a madarak, amikor rázendítenek. Szerinte az új himnusznak könnyen énekelhetőnek kell lennie, és az országot a fejlődésre kell ösztönöznie.
Ehhez képest egy fiatal pályázó azt mondta: a jelenlegi himnuszt is egy mesterműnek tartja, és ő nem változtatná meg, mégis beadott egy pályaművet, bár „nagyon magasan van a léc”. Egy másik pályázó azt mondta: az új himnusznak minden tekintetben jobbnak kell lennie az előzőnél, különben az emberek nem fogják érteni, hogy minek kellett lecserélni. Azt mondta: az ő pályázatához egy költő barátja írt szöveget, a zenéhez pedig egy hónapig kereste az inspirációt, majd két nap alatt megírta a dallamot. Rajtuk kívül még több százan pályáztak.
Kirgizisztánban a külügyminisztérium csütörtökön azt javasolta az ország állampolgárainak, hogy átmenetileg mellőzzék az utazásokat Oroszországba, miután a múlt héten Tádzsikisztán hasonló tanácsot adott saját állampolgárainak.
Oroszországban tucatnyi embert, köztük tádzsik és kirgiz állampolgárokat vettek vizsgálati őrizetbe a moszkvai Crocus City Hall kulturális központban március 22-én elkövetett terrorcselekménnyel összefüggésben, amelynek elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet közép-ázsiai ága jelentkezett.
Dusanbéban hétfőn be is kérették az orosz nagykövetet a tádzsik állampolgárokat Oroszországban érő hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva. A tádzsik külügyi tárca egyebek között azt kifogásolta, hogy oroszországi beutazásra váró csaknem ezer tádzsik állampolgár rekedt a moszkvai vnukovói repülőtéren április 27. óta „megfelelő közegészségügyi körülmények biztosítása nélkül”.
A kirgiz külügyminisztérium csütörtöki állásfoglalásában azt írta, nem kaptak olyan információt, hogy „tömegesen megtagadnák kirgiz állampolgároktól” a beutazást Oroszországba, de figyelemmel követik a helyzetet és annak következményeit a kirgiz állampolgárok jogi státuszára.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője hétfőn közölte, hogy Oroszország terrorelhárítási célokból ideiglenesen megszigorította a határellenőrzéseket, de egyúttal intézkedéseket hozott a hosszas fennakadások elkerülésére határain.
A két közép-ázsiai ország gazdasága nagyban függ Oroszországban vendégmunkásként dolgozó állampolgáraik átutalásaitól.
A kirgiz és üzbég hatóságok figyelmeztetése szerint súlyos következményeket von maga után, ha az Oroszországban vendégmunkásként dolgozó állampolgáraik az orosz hadsereg oldalán csatlakoznak az ukrajnai háborúhoz. Mindezt azután jelentették be a hatóságok, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a részleges mozgósítást.
A moszkvai kirgiz nagykövetség szeptember 21-én, Putyin rendeletét követően kiadott egy közleményt, amelyben kijelentette, hogy zsoldostevékenységnek minősül bármilyen részvétel külföldi országok területén folytatott katonai akciókban, ez pedig tíz évig terjedő börtönbüntetéssel, valamint teljes vagyonelkobzással büntethető – írja a Szabad Európa.
A nagykövetség arra kéri a kirgiz állampolgárokat, hogy haladéktalanul értesítsék a Kirgiz Köztársaság diplomáciai képviseletét az Orosz Föderációban, ha olyan dokumentumot kapnak, amely csatlakozásra szólítja fel őket bármilyen katonai művelethez – áll a közleményben. Ugyancsak szeptember 21-én egy másik közép-ázsiai ország, Üzbegisztán főügyészi hivatala közleményt adott ki, amelyben figyelmeztette az üzbég vendégmunkásokat, hogy törvénytelennek minősül, ha külföldi hadsereghez csatlakoznak, és akár tíz év börtönt is kockáztatnak vele.
(szabadeuropa.hu)
[type] => post [excerpt] => A kirgiz és üzbég hatóságok figyelmeztetése szerint súlyos következményeket von maga után, ha az Oroszországban vendégmunkásként dolgozó állampolgáraik az orosz hadsereg oldalán csatlakoznak az ukrajnai háborúhoz. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1663944600 [modified] => 1663933211 ) [title] => Büntetés jár azoknak a kirgizeknek és üzbégeknek, akik bevonulnak Oroszországban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=119532&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 119532 [uk] => 119779 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 119533 [image] => Array ( [id] => 119533 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/0c530000-0aff-0242-275f-08da9c03172f-w1023-r1-s.jpg [original_lng] => 137095 [original_w] => 1023 [original_h] => 575 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/0c530000-0aff-0242-275f-08da9c03172f-w1023-r1-s-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/0c530000-0aff-0242-275f-08da9c03172f-w1023-r1-s-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/0c530000-0aff-0242-275f-08da9c03172f-w1023-r1-s-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/0c530000-0aff-0242-275f-08da9c03172f-w1023-r1-s.jpg [width] => 1023 [height] => 575 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/0c530000-0aff-0242-275f-08da9c03172f-w1023-r1-s.jpg [width] => 1023 [height] => 575 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/0c530000-0aff-0242-275f-08da9c03172f-w1023-r1-s.jpg [width] => 1023 [height] => 575 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/0c530000-0aff-0242-275f-08da9c03172f-w1023-r1-s.jpg [width] => 1023 [height] => 575 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1664095180:2 [_thumbnail_id] => 119533 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 3602 [translation_required_done] => 1 [_oembed_351818da7c2a352c4cbb35cac537804b] => [_oembed_time_351818da7c2a352c4cbb35cac537804b] => 1664522015 [_oembed_8c6e460ca69f9717844602767014a62d] =>
#SatelliteImagery from September 25, 2022 shows a large traffic jam of vehicles leaving #Russia and attempting to cross the border into #Georgia, at the Lars checkpoint, following Russian President Putin’s mobilization order for the war in #Ukraine. pic.twitter.com/iHUsC8hYs2
1/ The independent Russian media outlet Verstka ("Layout") has published a noteworthy piece on the devastating effect that mobilisation is having on Russia's schools. Thousands of teachers have been conscripted or have fled, bringing schools to the edge of collapse. ? follows. pic.twitter.com/D34mmb43PM
#UPDATE The head of Russian mercenary group Wagner, who has been entangled in a power struggle with the defence ministry, announced Friday the opening of recruitment centres in dozens of cities. pic.twitter.com/LHNrq9kf4y
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Kirgizisztánban az egészségügyi dolgozók havasi siskavirágot (Aconitum soongaricum) használnak a koronavírusos betegek gyógyítására. A növény az információk szerint mérgező jellegű. A hírt az Interfax-Ukrajna közölte az ukrán Egészségügyi Minisztériumra hivatkozva.
A kirgizisztáni egészségügyi miniszter kijelentette, hogy orvosi felügyelet mellett közel 200 enyhe koronavírus-fertőzéssel küzdő betegnél alkalmazzák a növényt, senki nem került életveszélyes állapotba tőle. Hozzátette, hogy az ezen növényből készült készítményeket forró állapotban kell fogyasztani, máskülönben hidegen öt perc alatt a páciens halálát okozhatják.
Az illetékesek elmondták, hogy amennyiben sikeres lesz a kísérlet, regisztrálni fogják az országban a gyógyszert. A WHO is nyilatkozott az ügy kapcsán, kijelentették, hogy egyelőre nincs birtokukban információ a siskavirág hatékonyságáról a koronavírusos betegek kezelésében, ezért a növény kivonatából készült gyógyszereket nem tudják ajánlani.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
A koronavírus-járvány miatt összeomló kirgiz egészségügyi rendszerről számolt be a BBC orosz nyelvű hírportálja.
A tudósítás szerint a járvány megfékezése érdekében létrehozott mobilegységek nem jutnak el mindenkihez, akinél megjelennek a kór tünetei. A kórházak túltelítettek, nincs elég kórházi ágy, az egészségügyi dolgozók rossz körülmények között dolgoznak, nincs elegendő védőruha és lélegeztetőgép.
A közép-ázsiai országban március elején mutatták ki először a koronavírust három olyan embernél, akik zarándokúton jártak Szaúd-Arábiában. Ők nem tartották be az önkéntes karanténra vonatkozó előírásokat, és több mint 150 emberrel érintkeztek. Mindnyájukat elkülönítették és vírustesztnek vetették alá.
Március végén a kormány lezárta a légi határokat, és szigorú, országos korlátozásokat rendelt el. A három legnagyobb város, azaz Biskek, Os és Dzsalálabád több körzetében rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezettek be.
Májusban lazítottak a korlátozásokon, úgy ítélve meg, hogy sikeres volt a betegség elleni védekezés. A 6,5 milliós országban akkor 1002 fertőzöttet regisztráltak, 12-en meghaltak. Többségük külföldről tért haza, többen Oroszországban dolgozó vendégmunkások voltak.
Június elején hirtelen emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, naponta 25–80 esettel, ami június közepére napi 300–700 esetre nőtt. Akkoriban elrendelték, hogy a betegséget könnyebben viselőket otthon kezeljék. Ekkor alakultak a szóban forgó mobilegységek, de ezek sem bírták az egyre nagyobb nyomást. Az összeomló egészségügyi rendszer miatt a betegek magukat próbálják gyógyítani, sokszor interneten szerzik be a gyógyszert olyan orvosok javaslatára, akik a világhálón adnak tanácsokat.
Július elején élesen megemelkedett a fertőzéses esetek száma. Az akkori, mintegy 12 ezer beteg egyhatoda – kétezer ember – az egészségügyben dolgozik. Csupán július 14-én 105 orvosnál és nővérnél mutatták ki a fertőzést. Megbetegedésükhöz hozzájárult a túlfeszített, munkaidőn túli munka, valamint a védőfelszerelés hiánya. Emellett az egészségügyi miniszter, de még az országos tisztifőorvos is elkapta a fertőzést. Egyes kórházakban 30 betegre egy orvos és két nővér jut, továbbá lélegeztetőgépekből és betegágyakból is hiány van.
Az országban egyetlen ideiglenes kórház sem épült a vesztegzár kezdeti időszakában. Július elsején láttak neki ilyen egészségügyi létesítmények kialakításához, hogy csökkentsék a rendes kórházakra nehezedő nyomást. A fővárosban, Biskekben kilencet építettek.
A baltimore-i Johns Hopkins egyetem pénteki adatai szerint Kirgizisztánban 13 101 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván, 173-an életüket vesztették.
