A Tokiói Természettudományi Egyetem laboratóriuma megkezdte működését, ahol az orvosi kísérleteket robotok végzik emberi részvétel nélkül. Az egyetem tervei szerint a jövőben az önműködő rendszerek a tudományos kutatás szinte teljes folyamatát elvégezhetik majd – a feltevések kidolgozásától az eredmények ellenőrzéséig.
Jelenleg a Robotikai Újítási Központban 10 robot dolgozik, köztük a Maholo laboratóriumi robot nevű emberszabású modell. A laboratóriumban nincs emberi személyzet.
A robotokat két mechanikus karral szerelték fel, és képesek nagy pontosságú laboratóriumi feladatok végrehajtására. Többek között a szükséges mennyiségű vegyszereket adagolják, szabályozott hőmérsékletű berendezéseket nyitnak ki, valamint anyagokat helyeznek be és vesznek ki. A rendszerek már automatikusan sejttenyésztést is tudnak végezni.
Az egyetem fokozatosan mesterséges intelligenciával kívánja összekapcsolni a robotrendszereket, és jelentősen növelni akarja számukat. 2040-re körülbelül 2000 robotot szeretnének használni a kutatások szinte minden szakaszának elvégzésére.
„Azt szeretnénk, hogy a japán tudomány a világ legjobbja legyen” – mondta a központ vezetője, Keiicsi Nakajama.
[type] => post
[excerpt] => A Tokiói Természettudományi Egyetem laboratóriuma megkezdte működését, ahol az orvosi kísérleteket robotok végzik emberi részvétel nélkül. Az egyetem tervei szerint a jövőben az önműködő rendszerek a tudományos kutatás szinte teljes folyamatát elv...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1778623620
[modified] => 1778537992
)
[title] => A Tokiói Természettudományi Egyetemen robotok végzik az orvosi kísérleteket
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283111&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 283111
[uk] => 283054
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 283055
[image] => Array
(
[id] => 283055
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img-ca2a2fd4068b742f86c1ed7c98a2b379601178.jpg
[original_lng] => 97212
[original_w] => 1270
[original_h] => 891
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img-ca2a2fd4068b742f86c1ed7c98a2b379601178-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img-ca2a2fd4068b742f86c1ed7c98a2b379601178-300x210.jpg
[width] => 300
[height] => 210
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img-ca2a2fd4068b742f86c1ed7c98a2b379601178-768x539.jpg
[width] => 768
[height] => 539
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img-ca2a2fd4068b742f86c1ed7c98a2b379601178-1024x718.jpg
[width] => 1024
[height] => 718
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img-ca2a2fd4068b742f86c1ed7c98a2b379601178.jpg
[width] => 1270
[height] => 891
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img-ca2a2fd4068b742f86c1ed7c98a2b379601178.jpg
[width] => 1270
[height] => 891
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/img-ca2a2fd4068b742f86c1ed7c98a2b379601178.jpg
[width] => 1270
[height] => 891
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1778527213:5
[_thumbnail_id] => 283055
[_edit_last] => 5
[views_count] => 724
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_dfdf20d0a3294cf0b69e39538da69d13] =>
🤯 WOW: Humanoid robot soldiers arrive in Ukraine for battlefield testing
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
Megrázó részletek derültek ki az ENSZ legújabb jelentéséből: Észak-Korea rendszeresen végez orvosi kísérleteket fogyatékossággal élő személyeken, akiket beleegyezésük nélkül használnak fel klinikai vizsgálatokban. A jelentés szerint a fogyatékkal élő terhes nőket erőszakkal sterilizálják, újszülötteket ölnek meg, sőt még gyerekeket is „vásárolnak” szüleiktől laboratóriumi kísérletekre.
Az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó bizottsága hiteles információkra hivatkozva készített jelentést, amely szerint ezeket a kísérleteket gyermekgyógyászati intézményekben és fogvatartási központokban hajtják végre. A dokumentum különösen riasztó részleteket tár fel a pszichoszociális vagy értelmi fogyatékossággal élő embereken végzett orvosi és tudományos kísérletekről.
A bizottság különösen aggasztónak találja azokat az információkat, amelyek szerint fogyatékossággal élő terhes nőket erőszakkal sterilizálnak és abortusznak vetnek alá, míg a fogyatékossággal élő újszülötteket megölik az egészségügyi intézményekben.
„A fogyatékkal élők nem kísérletezés tárgyai, hanem emberi lények, akiknek joguk van a testi épséghez, az autonómiához és a tisztelethez” – mondta Mara Gabrilli, a bizottság egyik tagja.
Lim Cshon-jong, az észak-koreai különleges erők egykori tagja korábban felfedte, hogy ő maga is azért menekült el hazájából, mert látta: fogyatékkal élő gyerekeket használnak „laboratóriumi állatként” egy táborban. „Még sokkolóbb, hogy fogyatékkal élő gyerekeket vásároltak szüleiktől, hogy felhasználhassák őket kísérleti célokra.”
Az egykori katona szerint ha a szülők megtagadják gyermekük átadását, börtönbüntetés fenyegeti őket.
Under a scenario of a so-called “fragile peace” between Ukraine and Russia, more than half of Ukrainian refugees could remain in Europe until at least the end of 2029. This is according to a study by the Office of the United Nations High Commissioner for Refugees.
5G kísérleti projekt indul Ukrajnában. Három városban tesztelik az 5G kompatibilitását a katonai felszerelésekkel – jelentette be Mihajlo Fedorov, innovációért, oktatásfejlesztésért és technológiai fejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes, digitális átalakításért felelős miniszter.
„Elkezdjük az 5G bevezetését – a kormány elfogadta a rádiófrekvenciák használatára vonatkozó szabályozás módosításait. A pilot projekt két évig tart, és két szakaszban zajlik majd. A tesztek során az elektronikus hírközlésért, a rádiófrekvenciáért, és a postai szolgáltatások állami szabályozásáért felelős Nemzeti Bizottság és az Ukrán Állami Rádiófrekvencia Központ azt ellenőrzi, hogy az 5G berendezések nem befolyásolják-e a katonai hálózatok működését” – magyarázta Fedorov.
Megjegyezte, hogy az 5G tízszer gyorsabb adatátvitelre képes, mint a 4G, így új lehetőségeket teremt nagy mennyiségű információ rendkívül nagy sebességű cseréjéhez.
„Ez az egyik kulcsfontosságú lépés az 5G Ukrajnában való teljes bevezetése felé, amelyet a tervek szerint 2030-ra fejezünk be”, jelentette be Fedorov.
A rendelet emellett nagyobb rugalmasságot biztosít a szolgáltatók számára – a 2100 MHz-es frekvenciák mostantól nemcsak 3G, hanem 2G vagy 4G technológiákhoz is használhatók, valamint megszűnik a 694-862 MHz-es frekvenciák használata analóg és digitális televíziózásnál és felszabadítja azt a mobilkommunikáció számára.
Bolygóvédelmi képességeinek erősítésén dolgozik az ázsiai ország. Kinetikus eltérítésben gondolkodnak, de közben ukrán tudósokkal összefogva, sőt kereskedelmi műholdrendszerüket átállítva figyelik a veszélyt jelentő objektumokat.
A NASA után a kínai űrhajózási hivatal is megvizsgálja, hogy el lehet-e téríteni egy aszteroidát kinetikus becsapódással.
A nemrég közzétett tudományos programterv egy 2030 előtt elinduló küldetést taglal, amelynek célpontja egy 30 méteres aszteroida lenne. Lehetséges célként a előbb 2019 VL5, utóbb a 2015 XF261 lajstromjelű aszteroida merült fel – a tényleges célpontot valószínűleg akkor lehet megállapítani, amikor a program eljut a tényleges indítási ablak meghatározásáig.
Az említett ablak meghatározása nem egyszerű feladvány, ugyanis egy hordozórakétán indul el a küldetés végrehajtásában résztvevő két eszköz, de úgy hogy az egyik hónapokkal később érkezik ugyanahhoz a célponthoz. A két eszköz egyike egy nagy mozgási energiájú, tömör becsapódó egység, a másik pedig sok műszerrel felszerelt megfigyelő egység.
Mielőtt közvetítené a becsapódást, a megfigyelő egység egy évet töltene az aszteroida körül adatgyűjtéssel. Nagy felbontású színes kamerát, 3D lézeres detektort, radart és por anyagára elemző eszközt is szállítana, ezek segítségével a reményeik szerint a becsapódás során az aszteroida belsejébe is bepillantást nyernének.
Kína egy ideje már kacérkodik a gondolattal, hogy bolygóvédelmi iránnyal egészíti ki az űrprogramját. A 2023-ban napvilágot látott első tervek célpontja a 2019 VL5 volt, ahova 2025-ben indították volna a kinetikus csapásmérőt.
Wu Weiren, fizikus, a kínai holdprogram főmérnöke, akit nemrég a Mélyűrkutató Laboratórium igazgatójává neveztek ki áprilisban, konkrétabb részleteket is mondott: a küldetés 2027-ben indulna egy Hosszú Menetelés-3B rakétán.
A pilot projekt fő feladata egy hatékony rehabilitációs tér kialakítása a polgári és katonai egészségügyi intézmények, a szociális szolgálatok és a helyi önkormányzatok közreműködésével. Ehhez az egészségügyi rehabilitációs folyamatnak reformszakaszon kell keresztülmennie.
Erről volt szó a tárcaközi munkacsoport alapító ülésén, amelyen Natalija Kalmikova ukrán védelmi miniszterhelyettes, Vagyim Szviridenko, az ukrán elnök felhatalmazott tanácsadója a honvédek rehabilitációjával kapcsolatos kérdésekben, Tarasz Taraszenko parlamenti képviselő, a védelmi minisztérium, Ukrajna Egészségügyi Minisztériumának, Ukrajna Veteránügyi Minisztériumának, a Szociálpolitikai Minisztérium, Ukrajna Belügyminisztériumának, Ukrajna Fegyveres Erői Egészségügyi Parancsnokságának, a megyei katonai adminisztrációk és helyi önkormányzati szervek képviselői vettek részt.
A legfontosabb feladatok között szerepel a szabványok és jegyzőkönyvek egységesítése, az eredmények teljes körű ellenőrzése. Továbbá kiválósági központok létrehozását tervezik, olyan intézményeket, amelyek vezető szerepet töltenek be a rehabilitáció területén.
A reformfolyamat magában foglalja a beteg úgynevezett hatékony ellátása folyamatának kialakítását is, amely a további kezelésének, rehabilitációjának előrejelzésén, valamint a sérülések és betegségek jellemzői szerint szakosodott intézmények meghatározásán alapul.
„Az egységes rehabilitációs tér megteremtése globális feladat, amely szoros együttműködést igényel az állami és megyei hatóságok, valamint a helyi önkormányzatok között. Nagyon hálás vagyok mindenkinek az aktív állásfoglalásért és a projekt megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseiért. A közeljövőben tesztelnünk kell a rendszer képességeit, azonosítanunk kell a kihívásokat, és átlátható, hatékony és emberbarát rehabilitációs rendszert kell létrehoznunk” – hangsúlyozta Natalija Kalmikova ukrán védelmi miniszter-helyettes, számolt be a Ukrajna Védelmi Minisztériuma.
[type] => post
[excerpt] => A pilot projekt fő feladata egy hatékony rehabilitációs tér kialakítása a polgári és katonai egészségügyi intézmények, a szociális szolgálatok és a helyi önkormányzatok közreműködésével. Ehhez az egészségügyi rehabilitációs folyamatnak reformszaka...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717332120
[modified] => 1717322675
)
[title] => A Honvédelmi Minisztérium kísérleti projektet indított a katonák rehabilitációjára
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=189044&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 189044
[uk] => 189002
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 189003
[image] => Array
(
[id] => 189003
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/9a7c7ef19bdc024ce35e75caea41b3a36436005c.jpg
[original_lng] => 94456
[original_w] => 1280
[original_h] => 853
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/9a7c7ef19bdc024ce35e75caea41b3a36436005c-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/9a7c7ef19bdc024ce35e75caea41b3a36436005c-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/9a7c7ef19bdc024ce35e75caea41b3a36436005c-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/9a7c7ef19bdc024ce35e75caea41b3a36436005c-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/9a7c7ef19bdc024ce35e75caea41b3a36436005c.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/9a7c7ef19bdc024ce35e75caea41b3a36436005c.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/9a7c7ef19bdc024ce35e75caea41b3a36436005c.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1717311876:12
[_thumbnail_id] => 189003
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3508
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_589e3e38b62f8c2f0df5530f7d74fba6] =>
[_oembed_time_589e3e38b62f8c2f0df5530f7d74fba6] => 1717321327
[_oembed_02e0896f5a6c0f2714ccd7a2b5f8718c] =>
[_oembed_time_02e0896f5a6c0f2714ccd7a2b5f8718c] => 1722595513
[_oembed_085385374ee16d4279ec3b9a3f27dfaa] =>
[_oembed_time_085385374ee16d4279ec3b9a3f27dfaa] => 1727705369
[_oembed_5d13cd9d35a2f89691d5a06ee0bf728c] =>
Our diplomats from the Consulate General in Lviv are currently transporting a shipment of dryers provided by Ukraine to Czechia. Ukraine is at war, yet it does not forget its friends in need.
The death of 28 year old Lance Corporal George Hooley in Ukraine is a brutal reminder of how deeply the UK is entangled in this war while politicians pretend the risks are distant.
He is the first confirmed serving British soldier killed on the ground since 2022 and that alone… pic.twitter.com/l4LaVSVfnR
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
Egy titkos kísérlet során sókristályokat bocsátottak ki a San Francisco-öböl felett, ami segíthet megfékezni a felmelegedést. Az ötlet az, hogy a kristályok visszaverik a napfényt, és így nem melegszik fel a föld felszíne. Lehet, hogy ez lesz a globális felmelegedés megfékezője?
A kísérletet titokban végezték, és a tanulmányt vezető tudósok hozzáfűzik, hogy mivel az éghajlati és időjárási anomáliák általunk előidézett változásai folyamatosak és aggasztóak, havonta és évente dőlnek meg a rekordok, a legjobb lenne a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását csökkenteni. De addig is próbálkoznak az alternatív módszerekkel.
A Washingtoni Egyetem tudósai egy titkos összeesküvésre hasonlító gyűlésen tesztelték a találmányt egy leszerelt repülőgép-hordozó, az USS Hornet fedélzetén, melyet az Egyesült Államok haditengerészetének építettek a második világháború alatt. Kísérletüket szándékosan nem hozták nyilvánosságra, hogy minimálisra csökkentsék a negatív reakciókat. A próbateszt lényege az volt, hogy elindítottak egy nagy teljesítményű permetezőgépet, és mikroszkopikus sóaeroszol-részecskéket lőttek a levegőbe. Azt tesztelték, hogy ezek az aeroszolok mennyire képesek eljutni a laboratóriumon kívülre.
A tengeri/óceáni felhőkre lefordítva: vajon ha ezekben só van, képesek-e visszaverni a napfényt, és a Föld felszínét egy kicsit hűvösebben tartani. A program szimulációi szerint, ha a vizek feletti felhők 15 százalékát sikerülne ezzel a módszerrel kezelni, akkor a Föld egy Fahrenheit-fokkal is lehűlhetne. De persze ezek csak a szimuláció körülményektől független számításai. A valóságban a sikert befolyásolhatja a részecskék megfelelő mérete és a koncentráció. Túl nagy vagy túl sok a szükségesnél több csapadékot idézhetne elő, túl kicsi viszont nem érné el a fényvisszaverő hatást.
Nem az első, nem is az utolsó
Ez volt az első ilyen jellegű kísérlet Amerikában, a második a világon, mert négy évvel ezelőtt az ausztrál Nagy-korallzátonynál végeztek hasonló vizsgálatot abban a reményben, hogy a felhők megvédhetik a régió koralljait a túlmelegedett vizekben való kifehéredéstől. Akkor egy módosított turbinát használtak nagynyomású fúvókákkal, hogy nanoméretű óceáni sókristályok billióit szórják a levegőbe egy hajóról. Az elmélet alapja az volt, hogy az apró sókristályok képesek keveredni az alacsony tengerszint feletti magasságú felhőkkel, és több napfényt vernek vissza az óceán felszínéről. A kristályok bejutnak a felhőbe, létrehoznak egy felhőcseppet, ami sokkal több napfényt ver vissza.
Mindkét kísérletet geomérnökök végezték, azok a kutatók, akik az éghajlatváltozás lassítása vagy visszafordítása érdekében kísérleteznek a technológiákkal. De a jelenlegi projekttel szemben sokan szkeptikusok, mert félnek az időjárás megváltoztatásának ismeretlen kockázataitól és következményeitől. David Santillo, a Greenpeace International vezető tudósa például azt mondta, lehet, hogy megváltoztatja az éghajlati mintákat, nemcsak a tengeren, hanem a szárazföldön is, és ez ijesztő jövőkép, amit el kell kerülni.
A nagy mennyiségű sóaeroszol légkörbe juttatásának következményei még ismeretlenek, ezért is félő, hogy talán megváltoztatná az óceánok keringését, vagy szokatlan időjárást idézne elő. Ez pedig befolyásolná a gazdálkodást, a halászatot. A kísérlet kényességére utal az is, hogy miközben a Biden-kormány finanszírozta a tengeri felhőkkel kapcsolatos általános kutatásokat, a New York Times szerint a Fehér Ház közleményben hangsúlyozta, ebben a konkrét tanulmányban nem érintettek.
Az Egyesült Államok kormánya nem vesz részt a napsugárzás módosításában – sem Alamedában, sem Kaliforniában, sem sehol máshol.
A következő néhány hónapban a csapat elemzi a tanulmány eredményeit, és megvizsgálja, hogy a részecskék mérete nem módosult-e akkor, amikor beléptek a légkörbe.
Sarah Doherty, a Washingtoni Egyetem légkörkutatója azt mondta, reméli, hogy soha nem kell felhasználni ezeket az új megoldásokat, például a sóaeroszollal. Ez ugyanis komoly beavatkozás lenne a meteorológia természetes folyamataiba.
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 #NobelPrize in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis “for the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.” pic.twitter.com/XkDUKWbHpz
Once again, our joint interagency forces sent a clear message this morning: “there is no safe haven for criminals.”
In a pre-dawn action, Marines and Sailors from Joint Task Force Southern Spear, in support of the Department of Homeland Security, launched from the USS Gerald R.… pic.twitter.com/StHo4ufcdx
A papagájok nem egyszerűen utánzóművészek, egyébként is a legokosabb állatok közé tartoznak, talán ezért is döntöttek úgy az amerikai Northeastern Egyetem, a Massachusettsi Műszaki Egyetem, valamint a Glasgow-i Egyetem kutatói, hogy ezeket az állatokat, közülük is az otthon tartottakat vonják be egy érdekes kísérletbe.
Az állatok kéthetes „kiképzésen” vettek részt, ahol megtanulták, hogy csengetniük kell, ha azt szeretnék, hogy a gondozójuk hozzon nekik egy tabletet videohívás kezdeményezéséhez. Tehát önként kezdeményezhettek hívásokat, amelyek akár öt percig is eltartottak, vagy hamarabb véget érhettek, ha a madár elfordult, jelezve az érdektelenségét. Az elkövetkező két hónap során 147 hívást naplóztak a szakemberek – írja a Science Alert. Úgy tűnt, hogy a papagájok felfogták, hogy valóban kapcsolatba léphetnek más madarakkal a képernyőn, és a viselkedésük is olyan volt, mint amilyen a természetes interakciók során. A kutatók megfigyelték, hogy a madarak ugyanazokat a hívás- és válaszadási tevékenységeket végzik, mit a vadonban, azaz a háziasított papagájoknak is hiányzik az a fajta élet.
A papagájok nagy állományokban élnek a vadonban, és sokkal elszigeteltebbek, ha házikedvencként tartják őket. Ez az elszigeteltség és az unalom pszichés problémákhoz vezet náluk, például rághatják a ketrecük rácsait vagy kitéphetik saját tollaikat.
A kutatók azt tanácsolják, hogy képzés és a szükséges megfigyelés nélkül senki se próbálkozzon ezzel. A tanulmányban viszont megosztanak kifejezetten szívmelengető történeteket. Az egyik ilyen két idős és meglehetősen beteg papagájról szól, akik között mély kötelék alakult ki a videóhívások során. A vizsgálat előtt a madarak alig érintkeztek másokkal. A vizsgálat során viszont együtt táncoltak és énekeltek, sőt – amikor a társuk kimozdult a videó látható részéből – olyanokat kiabáltak, hogy „Szia!” „Gyere ide”, „Hello”.
A szakemberek szerint ez ékes bizonyíték arra, hogy mennyire összetettek kognitív szempontból ezek a madarak, és hogy mennyire jól ki tudják fejezni magukat.
[type] => post
[excerpt] => A papagájok nem egyszerűen utánzóművészek, egyébként is a legokosabb állatok közé tartoznak, talán ezért is döntöttek úgy az amerikai Northeastern Egyetem, a Massachusettsi Műszaki Egyetem, valamint a Glasgow-i Egyetem kutatói, hogy ezeket az álla...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1686002820
[modified] => 1685952638
)
[title] => Brit tudósok: a papagájok is szeretnek videotelefonálni a barátaikkal
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=149953&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 149953
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 149954
[image] => Array
(
[id] => 149954
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[original_lng] => 54096
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/papagaj.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1685941839:12
[_oembed_ad0a5cd240fc3b10458b644df87b0c22] =>
[_oembed_time_ad0a5cd240fc3b10458b644df87b0c22] => 1685941769
[_thumbnail_id] => 149954
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3655
[_oembed_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] =>
[_oembed_time_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] => 1685992026
[_oembed_aa95ea2fca4277d9fd1ab1d712c735d0] =>
[_oembed_time_aa95ea2fca4277d9fd1ab1d712c735d0] => 1719731457
[_oembed_c4787a0dfcbf73e11b25ca8e9f9e6ed5] =>
[_oembed_time_c4787a0dfcbf73e11b25ca8e9f9e6ed5] => 1719731457
[_algolia_sync] => 831767792002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 25
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Videók
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 76027
[1] => 12744
[2] => 594020
[3] => 20670
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brit tudósok
[1] => kísérlet
[2] => papagájok
[3] => videohívás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 106638
[content] =>
Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra.
A The Guardian online cikke szerint a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a majmok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon.
A kísérlethez három interaktív zónát alakítottak ki egy alagútban, ahol az állatok egy érintőképernyőn tetszésük szerint be tudtak indítani vagy egy videót, vagy valamilyen hanganyagot, amely addig szólt, amíg az állatok ott maradtak. A kutatók azt figyelték meg, hogy a majmok összességében kétszer olyan gyakran választották a hangingert, mint a vizuális ingert.
A kísérlet előrehaladtával egyre csökkent az állatok interakciója a képernyővel mindkétféle ingerrel kapcsolatban, de a későbbi szakaszban a vizuális ingert már valamivel gyakrabban választották a hanghoz képest. Háromféle hanganyag közül választhattak, legszívesebben a zenét hallgatták, az eső hangja és az autók zaja kevésbé volt népszerű. A videók közül legtöbbször a víz alatti felvételeket indították be, megelőzve a gilisztákról készült képsorokat és az absztrakt formákat és színeket mutató videót.
Ilyena Hirskyj-Douglas, a Glasgow-i Egyetem kutatója elmondta, hogy a vizsgálati eredmény számos új kérdést vet fel, amelyet érdemes lenne tovább kutatni, hogy kiderüljön, ezek a rövid interakciók vajon a tényleges érdeklődésüket tükrözik-e, vagy más tényezők is befolyásolták az eredményt. Statisztikai szempontból túl kevés még ez az adat ahhoz, hogy következtetést lehessen levonni a majmok preferenciájáról.
A kísérletet 32 napon keresztül végezték. A majmok interakciója többnyire egészen rövid, mindössze pár másodperces volt, nagyjából addig tartott, amíg átsétáltak vagy átfutottak a képernyőnek helyet adó alagúton.
Thousands of monkeys terrorise Thai town: Rival gangs battle for supremacy as they compete for food - even climbing on humans and cars - after getting hooked on sugary drinks https://t.co/oW728NsQskpic.twitter.com/AH3gYlsf7X
Thousands of monkeys terrorise Thai town: Rival gangs battle for supremacy as they compete for food - even climbing on humans and cars - after getting hooked on sugary drinks https://t.co/oW728NsQskpic.twitter.com/AH3gYlsf7X
830 millió éves kősókristályokban ősi prokariótákat és algákat találhattak. A szakértők most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt, ugyanis ezek a lények még mindig életben lehetnek – közölte az IFL Science tudományos portál.
Fejlett képalkotási technikával szervesnek tűnő szilárd anyagokat találtak 830 millió éves halit-, azaz kősókristályok folyadékzárványaiban. A kutatók azon az állásponton vannak, hogy ezek a képződmények kísértetiesen hasonlítanak a prokarióták (körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények) és algák sejtjeire.
A kősókristály önmagában nem alkalmas arra, hogy élhető környezetet biztosítson az ősi életformáknak. Viszont a sókristály keletkezésekor a tengervíz elpárolog, a folyamat során pedig kisebb mennyiségű víz és mikroszkopikus organizmusok esnek csapdába a kristály belsejében. Az így kialakuló mikrokörnyezetet folyadékzárványnak nevezzük.
Korábbi kutatómunkák arra jutottak, hogy a mikroszkopikus élet a sókristályok folyadékzárványaiban – szunnyadó állapotban – akár évmilliókig fennmaradhat. Ezt az elméletet fogják most a tudósok élesben tesztelni.
Kathy Benison, a Nyugat-Virginiai Egyetem geológusa elmondta, hogy a kristályok felnyitásának célja a bennük lévő szerves anyagok vizsgálata; ki fogják deríteni, hogy a benne lévő organizmusok életben vannak-e vagy sem.
Sokan aggódnak, hogy a 830 millió éves lények felszínre hozása nem a legjobb ötlet, és potenciális veszélyt jelenthetnek az emberiségre. A szakértők viszont azzal nyugtatnak, hogy a legnagyobb óvatossággal fognak eljárni.
Emellett azt is megjegyzik, a most bemutatott több száz millió éves élőlények bőven az emberiség megjelenése előtt alakultak ki, szinte kizárt, hogy bármilyen módon meg tudnának fertőzni minket.
A felfedezést bemutató teljes tanulmány a Geology című szaklapban olvasható.
[type] => post
[excerpt] => 830 millió éves kősókristályokban ősi prokariótákat és algákat találhattak. A szakértők most a kristályok felnyitását tervezik, többen azonban félnek az esetleges következmények miatt, ugyanis ezek a lények még mindig életben lehetnek – közölte az...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1654982100
[modified] => 1654895595
)
[title] => Komoly következménye lehet az ősi prokarióták és algák kristályból való kiszabadításának
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=106213&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106213
[uk] => 106509
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 106215
[image] => Array
(
[id] => 106215
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[original_lng] => 161071
[original_w] => 960
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism-300x219.jpg
[width] => 300
[height] => 219
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism-768x560.jpg
[width] => 768
[height] => 560
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[width] => 960
[height] => 700
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[width] => 960
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[width] => 960
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/scientist-rock-salt-crystal-open-830-million-year-old-organism.jpg
[width] => 960
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1655022161:2
[_oembed_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] =>
[_oembed_time_3d24e50c8ded8d8b595c98d3febfd0c8] => 1654814503
[_thumbnail_id] => 106215
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 4860
[_oembed_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] =>
[_oembed_time_36db3fac13267b583ce80c32982c457d] => 1654814581
[_oembed_04e3badd8a8deb252ed3ec821c001d13] =>
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
A Floridai Egyetem kutatói az Apolló–11 asztronautái által hazahozott talajmintán lúdfüvet neveltek – ez az első holdi talajon termesztett növény.
Kép a mintákról Forrás: UF/IFAS PHOTO BY TYLER JONES
A kísérletben arra kerestek választ, hogy a Holdról származó durva por alkalmas-e növénytermesztésre, és a későbbi Hold-expedíciók űrhajósai tudnak-e majd élelmet termeszteni maguknak.
A tudósok maguk is meglepődtek, hogy a kísérlet sikerült: a növény megél a holdi talajon.
Robert Ferl, az egyetem élelmiszer- és mezőgazdaság-tudományi karának tudósa elmondta, hogy kollégáival abba a talajmintába ültettek növényt, amit Neil Armstrong és Buzz Aldrin hozott haza magával az Apolló-11 misszióval, valamint olyan talajmintákba, amelyek más missziókkal érkeztek.
Forrás: UF/IFAS PHOTO BY TYLER JONES
A kísérletből ugyanakkor kiderült, hogy a holdi talajon durvasága és más kedvezőtlenebb tulajdonságai miatt lassabban nőttek a növények, mint a Földről származó, imitált holdi talajba ültetett palánták. A legtöbb holdi talajba ültetett növény végül elszáradt.
A kutatás eredményeit a tudósok csütörtökön tették közzé a Communications Biology című szaklapban. Mint írták, minél hosszabb ideig volt a talaj a Holdon a kozmikus sugárzásnak és a napszélnek kitéve, annál rosszabbul tűrték a növények.
A tudósok szerint az Apollo-11 talajmintái voltak a legkevésbé kedvezőek a növekedéshez, mert a Nyugalom tengerének kőzete, ahonnan származtak, néhány milliárd évvel tovább volt kitéve az elemeknek.
„A következő lépés, hogy a Hold felszínén kell megismételni a kísérletet” – idézte a The Guardian Simon Gilroy űrnövény-biológust, a Wisconsin-Madison Egyetem tudósát, aki nem vett részt a kísérletben.
A hat Apolló-küldetés űrhajósai mindössze 382 kiló holdkőzetet és talajmintát hoztak vissza a Földre, a legtöbbet elzárták. A NASA végül tavaly év elején 12 grammot adott át a Floridai Egyetem kutatóinak, és a régóta várt ültetést tavaly májusban végezték el egy laboratóriumban.
Orion's Optical Navigation Camera captured these stunning views of the lunar surface during our flyby on #Artemis flight day 20. pic.twitter.com/mfTL5ZSPSp
The imagery we continue to get out of @NASA_Orion's onboard cameras is outstanding. Downlinked the lunar fly-by photos yesterday, and they are incredible - a few of my favorites below. Visit https://t.co/ZrjE1SVAWC to see the rest. pic.twitter.com/5KXDF3PsLq
14th July 2023 will always be etched in golden letters as far as India’s space sector is concerned. Chandrayaan-3, our third lunar mission, will embark on its journey. This remarkable mission will carry the hopes and dreams of our nation. pic.twitter.com/EYTcDphaES
