Az ír sziget lakóinak többsége szerint Észak-Írország 25 éven belül kiválik az Egyesült Királyságból és egyesül az Ír Köztársasággal.
A BBC brit közszolgálati médiatársaság az ír sziget politikai megosztásának közelgő századik évfordulója alkalmából Észak-Írországban és Írországban is átfogó felmérést végeztetett a LucidTalk közvélemény-kutató céggel. A szerdán ismertetett eredmények szerint a határ két oldalán egyaránt többségben vannak azok, akik szerint tíz éven belül még nem várható Észak-Írország és az Ír Köztársaság egyesülése: Észak-Írországban 55 százalék, Írországban 59 százalék tartja ezt valószínűtlennek. Arra a kérdésre azonban, hogy véleményük szerint 25 év múlva mi lesz a helyzet, a felmérésbe bevont észak-írországiak 51 százaléka, az írországiak 54 százaléka úgy vélekedett, hogy Észak-Írország addigra elhagyja az Egyesült Királyságot és egyesül az Ír Köztársasággal. Az észak-írországi konfliktus rendezési folyamatát elindító 1998-as nagypénteki – hivatalos nevén belfasti – megállapodás azt írja elő, hogy az Ír Köztársaságban és Észak-Írországban is egyidejű népszavazást kell tartani az ír sziget egyesítéséről, ha a brit és az ír kormány egybehangzó megítélése szerint ennek a határ mindkét oldalán számottevő a társadalmi támogatottsága. Az azóta hatalmon volt brit kormányok azonban rendre úgy ítélték meg, hogy a referendum a közvélemény megoszlása alapján nem indokolt. A BBC megbízásából elvégzett, szerdán ismertetett átfogó felmérés ezt a megítélést látszik alátámasztani. A közvélemény-kutatás szerint ugyanis Észak-Írországban – ahol a brit koronához nagyrészt hű protestáns lakosság többségben van – a válaszadók 49 százaléka azt mondta, hogy ha „ma” tartanának népszavazást, arra voksolna, hogy Észak-Írország maradjon az Egyesült Királyság része, és csak 43 százalék támogatná az egyesülést az Ír Köztársasággal. Írországban ugyanakkor többségben vannak az egyesülés hívei: 51 százalék válaszolta azt, hogy népszavazás esetén az ír sziget egyesítésére voksolna és mindössze 27 százalék szavazna arra, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyságban maradjon. Az ír sziget megosztásáról, a független Írország és az Egyesült Királyságban maradó Észak-Írország létrehozásáról intézkedő, az ír függetlenségi háború lezárását célzó londoni parlamenti határozat 1921. május 3-án lépett életbe, és V. György király 1921. június 22-én nyitotta meg Belfastban az első észak-írországi parlamentet. A brit kormány ünnepi és megemlékező rendezvényekkel készül Észak-Írország megalakulásának századik évfordulójára, ám a BBC megbízásából készült felmérés szerint még az észak-írországi lakosságon belül is csak 40 százalék gondolja úgy, hogy az évforduló ünneplésre ad okot. A megkérdezett észak-írországiak 76 százaléka ugyanakkor egyetért azzal a megállapítással, hogy az Észak-Írország státusa feletti viszály továbbra is rendezetlen és nem lehet kizárni az erőszakcselekmények kiújulását sem. Ugyanezekkel a megállapításokkal az Ír Köztársaságban elvégzett egyidejű felmérés résztvevőinek 87 százaléka értett egyet. A feszültség érezhetően erősödik a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás óta. A referendumon az Egyesült Királyság teljes lakosságának szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre, Észak-Írországban azonban a szavazók 55,8 százaléka a további EU-tagságra szavazott. Az EU-népszavazás óta rendkívüli mértékben felerősödtek Skócia függetlenségi törekvései is, miután a skót választók 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja. A függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt irányította skót kormány már több gyakorlati jogi lépést tett az újabb függetlenségi népszavazás előkészítésére, jóllehet a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány jelenleg nem hajlandó ehhez hozzájárulni. Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenségről, de akkor a skót választók 55 százaléka még az elszakadás ellen voksolt.
Vier ukrainische Familien, die vor dem Krieg in ihrem Land nach Irland geflohen sind, haben in Ballindooley Castle - einer Burg aus dem Mittelalter - ein neues Zuhause gefunden. pic.twitter.com/C9puSBUO4V
Ukrainian recruits are participating in a 5 week UK-led training programme to prepare them to defend their homeland and to become a survivable and lethal force.
This video shows Ukrainian soldiers being trained to use AS90 self-propelled guns in the U.K. The training by the British Ministry of Defense takes place across the North West, South West and South East of the U.K.
30,000 Ukrainian recruits have now been trained on Op Interflex.
Defence Secretary @GrantShapps pays tribute to all those involved in the UK-led training programme, which delivered the promised target ahead of schedule.
30,000 Ukrainian recruits have now been trained on Op Interflex.
Defence Secretary @GrantShapps pays tribute to all those involved in the UK-led training programme, which delivered the promised target ahead of schedule.